Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
A flÉPÜJSÁG 1980. dcember 16. Moziban A lehetőségek határán Mészáros Márta világhírű és jó filmrendező. Munkái számos fesztiválon díjat nyertek, de a magyar kritikusok, méginkább a közönség nem kényezteti el. Ez várhatóan' az örökség esetében sem fog bekövetkezni. Már első filmje, az Eltávozott nap ds — Kovács' Katival a főszerepben — a fér. fi-nő-gyerek hármas viszonyt boncolgatta. Azt kutatva ezen keresztül, hogy meddig terjed a nők lehetősége aibfoan, hogy teljes emberként élhessenek. Időnként a feminizmus gyanújába is keverednek filmjei, olyannyim méltatlan férfiakra pazarolják a hősnők érzelmeiket és ezzel együtt teljes életüket. Gondoljunk csak a Ha megjön József cí. mű filmre, vagy a Kilenc hónap mérnökére, de a többi férfialak sem jár jobban Mészáros Márta filmjeiben, mert például az egyetemi tanár, aki a Kilenc hónap hősnőjének partnere lehetne szellemiekben és életvitelében, öreg, csúnya — ráadásul nős. Persze szó sincs femimiz- musrók A női nem életének valóiban fontos konfliktusait — szerelem, hivatás, gyerek- szülés — világítják meg a filmek. Arról meg nem tehet a rendező, hogy jobban ismeri a nőket, mint a férfiakat, éppen ezért a szerinte erősebbik nem figuráit, hitelesebben, árnyaltabban képes a vászonra varázsolni. És arról sem feledkezhetünk meg, hogy ebben a most már tíz filmből álló és minden jel szerint életre szóló vállalkozásban olyan színészpartnerre lelt mostanra, mint Monori Lili. A rendező hírnevét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az Örökség egyik főszerepére a világhírű Isabelle Hupper. tét szerződtette, aki majdnem olyan jó színésznő, mint Monori Lili. Amíg nézzük a filmet, minden hiteles, valahány Mészáros Márta-alkotásban, később azonban győznek az ellentmondások — mint most is, az Örökség esetében —, nem kis részben a forgatókönyvíró Mészáros Márta hibájából. Meglehetősen a nők lehetőségednek határán mozog a történet, amikor a hősnő az örökség érdekében mással akarja • „megszültéin!” gyermekét. Ez ugyebár már csak azért nem megy, mert nemcsak biológiai, hanem érzelmi képtelenség. Többszö. rösen, mert erősen fennáll annak a veszélye, hogy a szóban forgó férfiú végül gyermekének valódi anyját fogja választaná, mint ahogy ez megtörténik a filmben. Aki szült, ragaszkodni fog a gyermekhez akkor is, ha nem akarta, aki pedig ezt csak „végdgszunkolta”, még akkor sem érezheti magáénak a gyereket, ha az ő akarata révén jött a világra. A történet érdekes, — érdemes/ megnézni a filmet —, a színészek nagyszerűek, Jan Novicki a kulcsszerepben vonzóbb mint valaha, de ezzel a filmmel a rendező elérte a nők lehetőségeinek a határát. Már itt is csak negatívum lehet a tanulság. Senki nem szülhet helyettünk gyereket, nem vállalhat hivatást, szerelmet. Aki ezt megkísérli, úgy járhat mint Szilvia a filmben, a végén se gyerek, se hivatás, se férj nem marad néki. 'Eddigi vizsgálódásainak a végén van a rendező abból a szempontból is, hogy végre megjelenít egy férfi, aki végül mindent vállal, szerelmet, gyereket, és a halált a másik kettőért. A Jelenkor decemberi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának szépirodalmi rovatában 'többek között Bárdos! Németh János, Csorba Győző, Fodor András, Makay Ida, Pákolitz István és Vas István 'költeményeit, továbbá Mészöly Miklós és Tandori Dezső elbeszélését olvashatjuk. A Versről versre sorozatban Nadányi Zoltán Körmenet című költeményéről beszélget Domokos Mátyással Lator László. A képzőművészeti rovatban figyelmet érdemel Aradi Nóra tanulmánya mai politikai plakátjainkról, valamint Németh Lajos József Attila és a képzőművészet című írása. Az irodalmi tanulmányok, esszék közül kiemelkedik Sőtér István Lukács György a felszabadulás után című írása. Az Irodalom a gyorsuló időben vitasorozat Kritikusok a kritikáról című közleményének második részében Bata Imre, Béládi Miklós, Nagy Péter, Pándi Pál és Szerdahelyi István beszélget. Liszt bolgár kapcsolatai Szófiái és budapesti zenetörténészek évek óta tartó közös kutatómunkája váratlan és jelentős eredménnyel járt: a Bolgár Tudományos Akadémia központi könyvtárában eddig ismeretlen XIX. százladi zenetörténeti emléket fedeztek fél, amely a világhírű magyar zeneszerző: Liszt, Ferenc és a bolgár kultúra kapcsolatait bizonyítja. A nevezetes dokumentum annak a himnusznak a kottája, amelyet Liszt Ferenc 1863- baln szerzett Cirill és Metód tiszteletére. A zenemű a ra- guzad Orsato Fosa gróf szövegére készült, a címe: „Himnusz férfikarra, orgomakísé- rettel”. IHÁROSI IBOLYA Szekszárdon, a Panoráma filmszínház műsorán láthatjuk a Kaliforniai lakosztály című filmet Hangverseny-előzetes Vendégünk a Moszkvai Filharmónia kamarazenekara Tovább fejlődik a magyar —indiai tudományos együttműködés — ezt tükrözi és szolgálja a magyar és az indiai tudományos akadémia közötti együttműködési egyezmény, amelyet a napokban írt alá Üj-Delhiiben Polihsz- ky Károly akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelndke és V. Ramailángas- wami, az Indiai Tudományos Akadémia elnöke. Poldnszky Károly hazaérkezése után elmondta az MTI tudósítój árnak, hogy az akadémiai együttműködési egyezménnyé! körvonalazták a keretet a magyar és az indiai tudósok közös munkálkodásához, amelynek egyébként már Vannak előzményei, eredményei, például a műszeres ana_ litifcában. Most elsősorban arról állapodtak meg, hogy kölcsönösen lehetővé teszik a különféle szakterületek elméleti, és gyakorlati művelőinék a publikációs lehetőségeket a másik országban. Arra a kérdésre, hogy milyen főbb területeken vagyunk, illetve lehetünk érdekeltek az együttműködésben, az Akadémia alelnöke elmondta, hogy körülbelül kétharmad részben természettudományi — benne orvostudományi — témák jöhetnek számításba, a humán tudományok köréből pedig különösen a néprajz, a nyelvtudomány, a történelem. Ami az első csoportot illeti, itt már konkrét eredményekre alapozhatjuk a továbblépést. Például azokra a jó kapcsolatokra, amelyeket a Központi Fizikai Kutató Intézet épített ki a Bombayban működő atomkísérleti intézettel. Szekszárdon, december 18- án, csütörtökön este lesz az Országos Filharmónia bérleti sorozatának harmadik hangversenye a Babits Mihály művelődési központ színháztermében. Vendégünk, a Moszkvai Filharmónia hazánkban már hosszabb idő óta turnézó zenekara lesz, mely Szekszárdon első alkalommal mutatkozik be. Az együttes Igor Bezrodnij vezényletével Haydn-, Sosztakovics. és Mo- zart-műveket ad elő. Nem nehéz megjósolni; hogy a hangversenyévad egyik kiemelkedő eseménye lesz ez a kamarazenei est, s így tartós élménye a szekszárdi zenebarátoknak .i (Előzetesünk nem lenne teljes, ha röviden nem ismertetnénk a Moszkvai Filharmónia kamarazenekarának történetét. Az együttes 19(59-ben alakult, megalapítója, művészeti vezetője és karmestere Anton Saroev volt. A zenekar alig valamivel létrejötte után már jelentős nemzetközi sikereket ért el. így például nagydfjat nyert a Berlinben megrendezett III. modem zenei fesztiválon, ahol az együttest elsősorban gazdag repertoárja miatt és azért ünnepelték, mert kimagaslóan biztos ízléssel tájékozott valamennyi stíluskorszakban. Nagy sikerrel vendégszerepeitek — egyebek között — Bulgária, az NDK, az NSZK és Kuba városaiban. Föltehetően ez a mostani magyarországi tűmé is fölkerül a moszkvai muzsikusok sikerlistájára. A Pannónia Filmstúdió bábfilmműtermében két évig tartó rekonstrukció után a közelmúltban megindulhatott a munka. Jövőre a tizenhárom fős kollektíva mintegy húsz bábfilm elkészítését tervezi, legtöbbet a Magyar Televízió részére forgatnak. Az évad harmadik hangversenyének együttese Bábfilmforgatók Tévénapló Egy tanú József Attiláról A tényekkel kell kezdenünk: Gyömröi Edit adataink szerint nem volt József Attila kezelőorvosa, miként a Rádióújságban olvassuk, nem is lehetett, ugyanis nem volt orvos, ilyen képzettsége nincs, hanem „analitikus kiképzést kapott”, mint a Vasárnapi Kör című, feltehetően legilletékesebb kötetben olvassuk. A pszichoanalízis Freud nyomán vált divatossá, a harmincas években nálunk is többen foglalkoztak vele, köztük ideggyógyászok is, de olyanok is, akik inkább intuíciójukban bíztak. József Attila így került Gyömröi Edithez, s fennmaradt levelezésük alapján (József Attila válogatott levelezése, Akadémia, 1976) pontosan nyomon lehet követni kapcsolatuk minden fázisát. A legdrámaibb levél 1936. november 9-én kelt, s ebben a már gyógyíthatatlan József Attila minden fájdalma benne van. Ugyanakkor az is tény, hogy József Attila be akarta perelni Gyömröi Editet, az ügyvédjének, Melléky Kornélnak, aki sajtópereiben védte, írott levele bizonyítja ezt, Németh Andornak pedig így vallott: „Visszaélt a beléje helyezett bizalommal. Mert noha módjában lett volna rajtam segíteni, nem tette, csak szívtelenül hallgatta a panaszaimat és minden ellenszolgáltatás nélkül elszedte tőlem a pénzemet.” Ezek akkor is tények, ha Németh Andor nem szó szerint idézte József Attila szavait, tehát Gyömröi Editnek lett volna miről beszélnie, s ráadásul kitűnő beszélgető- társ kérdezte, Vezér Erzsébet, akinek több ismeretlen dokumentumot köszönhetünk. Amit hallottunk, nem adott újat a már ismert József Aitila-képhez, nem is adhatott, hisz Gyömröi Edit legtöbbször szó szerint elismételte azt, amit az idézett leve-i lezés-kötet, a jegyzetek között, szavai nyomán idéz tőle. így aztán a beszélgetés egy helyben topogott, pedig Vezér Erzsébet újra meg újra megpróbálta, hogy élén- kebb sodrást adjon neki. Gyömröi Edit — tudjuk — ott volt a Vasárnapi Kör vendégei között, de azt, amit erről tud, nála illetékesebbek, mint Lukács György, Tolnay Károly részletesebben elmondták, ami pedig irodalmi munkásságát illeti, a magyar olvasó előtt meglehetősen ismeretlen, hisz jobbára pszichoanalitikai szakcikkeket publikált németül és angolul. Gyömröi Edit József Atila életének egyik utolsó élő tanúja, s bár kapcsolatuk kezdetén a költő már gyógyíthatatlan beteg volt, így is olyan verset írt hozzá, mint a köteteimmé lett Nagyon fáj. Sajnos, Gyömröi Edit még arra a kérdésre sem tudott felelni, hogy milyen volt József Attila, hogyan nézett ki. Nem tudjuk, meg akarja-e őrizni titkát, vagy valóban csak ennyire emlékezik. Pedig minden fontos lehet, alkotáslélektani szempontból egy apró mozzanat is jelentőséget kaphat, mint Vágó Márta költőien szép és hiteles emlékezéseibeni Itt erre hiába vártunk, s csak sajnálni tudjuk, hogy Gyömröi Edit nem gazdagította József Attila-képünket. CSÁNYl LÁSZLÓ Rádió Szolgáltatások Amit régen úgy hívtak, hogy kisiparos i(bádogos, szerelő, szobafestő, lakatos és más tisztes szakmák képviselője), azt most nagyban Szolgáltatóiparnak titulálják. A két elnevezés között tartalmi különbség is van, de ezt most ne feszegessük. Szolgáltat továbbá a posta, a gázművek, a vízmű, a Volán, a MÁV, a MAHART és még sokan mások. Ezek egyik-másika olykor hatóságként viselkedik, elrendel, utasít és — nem éppen a szerelmi levelezőkből vett stílusjegyek felhasználásával — velős felszólításokat intéz azokhoz, akik szolgáltatásait igénybe veszik. Most ezzel se foglalkozzunk, hisz külön tárna. Az, hogy ritkábban jut eszünkbe, hogy a Magyar Rádió már régen belépett a szolgáltatók sorába, sőt ebben a nehezen rangsorolható gyülekezetben nein is áll az utolsó helyen. Kezdődik azzal, hogy minden reggel tallóznak a lapokban. Az ugyan nem biztos, hogy ízlésem mindenben megegyezik kedves volt szekszárdi kollégánkéval, Rózsa Györgyével, aki ezt a tallózást sűrűn végzi; de többnyire közel jár az övéhez. Tehát megkímél attól, hogy valamennyi országos lapot végigböngésszem, -haném mindjárt azt a cikket választom, amire felhívta a figyelmemet. Ezt úgy is nevezhetném, hogy időtakarékossági szolgáltatás. Az ára benne van a tv-, rádió-előfizetési díjban, külön nem kémek érte egy garast sem. Valamivel később értesülök a színházak műsoráról, a különböző múzeumokban és egyebütt látható kiállításokról, tárlatokról. Ezzel máris megspóroltam egy műsorfüzetet és az ezzel járó bosszúságokat, mert a műsorfüzetekkel ellentétben a rádió naprakész. Azon se szabad mosolyogni, hogy mindennek jóvoltából a fehérgyarmatiak értesülnek arról, hogy Felső- mocsoládan milyen darabbal szerepel a Kaposvári Csíky Gergely Színház, mert bár ez a Szamos mentén aligha izgat bárkit, a Felsőmocsolád környéki falvak totóit annál inkább érdekelheti. További szolgáltatás az Útközben, mely a régi osztrák „Autofahrer unterwegs” sikeresen képünkre és hasonlatosságunkra formált változata. Fontosságát nem kell külön részletezni, se a pesti forgalmi dugókban rekedtek, se az országutakat járók számára. Ha időben tudom meg, hogy Kemenesmihályfáról nem lehet Sömijénen keresztül eljütni Vönöokre, akkor nyomban Gelldömölknek indulok, ez pénzben mérhető haszonnal Ijár. A hójelentéseket pedig első helyen kellett volna említeni. Mindezek után, amikor már minden jótét lélek nyugovóra tér, a hajósok kapcsolják be a rádiót. Következik a vízállás-jelentés, ami ismét csak szolgáltatás a javából. Más szolgáltatásokkal szemben a rádióbelieknek van egy felmérhetetlen előnyük. Mindig frontosak, sosem kell rájuk várni és borravalóigényük a nullával egyenlő. (ordas) Magyar-indiai tudományos kapcsolatok
