Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

s népújság 1980. december 14. Barnaszéntelepek hasznosítása az NDK-ban Dúsított vér A szovjet tudósok olyan szert találtak, amely jelentő­sen javítja a donorvér gyógy- tulajdonságait. A találmány egyik szerzője, Bezuglov pro­fesszor, már több száz olyan műtétet végzett felnyitott szíven, amelyekhez szorbens vért használt fel. A Szovjet­unióban végrehajtott több tíz­ezer ilyen vérátömlesztés szintén bebizonyította, az új módszer előnyeit. A talál­mányt öt országban (USA, Anglia, Franciaország, NSZK, Japán) szabadalmazták. — A donorvér — sok be­tegség gyógyítója, sőt a sú­lyos beteg számára olykor az egyetlen esély, — mondja Bezuglov professzor. — De csak abban az esetben megfe­lelő, ha az egyik emberből közvetlenül a másikba kerül átömlesztésre, vagy pedig, ha igen rövid ideig tárolják. A vér legfeljebb egy nap alatt megalvad és elveszti hatékonyságát. A vér élet­tartamának meghosszabbítá­sa céljából különféle prepa­Az NDK jelentős energia, forrását képezi a nyolcvanas évtizedben is a barnaszén. Ez az ország a világ legnagyobb barnaszén-bányászatát mond­hatja magáénak. Cottbus kör­zetében található az NDK barnaszén-készletének mint­egy 20 százaléka. Napi hét hektár területet fognak be a kitermelésnél,' így érthető, hogy nemzetgazdasági és kör­nyezetvédelmi szempontból egyaránt fontos a lefejtett te­rületek úljrahasznoKÍtása. A visszaállított területeket erdő­sítik vagy mezőgazdasági cé­lokra használják fel. A .barnaszén lápok, mocsa­rak növényzetéből keletke­zett, úgy, hogy a vízinövény­zet tőzfeggé alakult, a tőzeget elfedte az iszap, homok és a kavics, amely alatt a leve­gőtől elzárt tőzeg évezredek folyamán megszenesedett. A kevéssé szénült .barnakősze­net lignitnek nevezik, ezen rendszerint még látható a nö­vényi szerkezet. A barnaszén nemcsak energiahordozó, de talajjavításra is alkalmas, így a mezőgazdasági rekultiválási munkálatok indokoltak és ki­fizetődnek. Egy ország változóban rátumokat alkalmaztak, azonban valamennyi prepará­tum sok fogyatékosságban szenvedett. Váratlanul és kívülről jött a segítség. A Belorusz SZSZK Tudományos Akadémiája Ál­talános Szervetlen Kémiai Intézetének laboratóriumá­ban sok éven át végezték a rosbos szorbensdk szintézisé­vel és fizikai-kémiai vizsgála­tával összefüggő munkák so­rozatát. A cellulóz vegyi módosítása alapján előállott rostos szorbensek orvosi szempontból különösen von­zónak mutatkoztak. Az inté­zet munkatársai éppen ezzel fordultak a Belorusz Vérát- ömlesztési Tudományos Ku­tató Intézethez. Elkezdődtek a közös kísérleték. Kiderült, Iha cellulóz-foszfáttal stabilizál­ják a vért, ez konzerválósze- rek nélkül 5—7 napig, glü­kóz-cukor konzerválószerrel pedig 20—25 napig megtartja gyógytulaj do.nságait. 1980 az első laoszi népgaz­dasági tervidőszak befejező éve. E terv valóraváltása biz­tosítja az ország további fej­lődésének feltételeit. Az el­múlt két év alatt a laoszi nép szép eredményeket ért él az élet minden területén. Gyökeres változások figyel­hetők meg az iparban. Az ál­lami szektor több mint 500 vállalatot számlál, megépí­tettek 2900 kilométer közutat, átadtak a lakosságnak több mint tízezer négyzetméter la­kóterületet. Az elmúlt évben a villamosenergia-fogyasztás meghaladta a 840 millió kilo­wattórát, ami 2,6-szor több, mint 1978-ban. A mezőgazdaságban több mint a kétszeresére nőtt az öntözött földek területe, egy év alatt 1 millió 200 ezerrel gyarapodott az állatállomány. 17 állami gazdaság és 10 nagy mtezőgazdasági üzem létesült. A termelőszövetkezetek szá­ma 2800. Ma az ország minden tar­tományában kórház, a falvak 70 százalékában ambulancia működik. Vientiane környé­kén áll a szovjet segítséggel épült ,-,Szovjet—laoszi barát­ság” nevet viselő modem kli­nika. Tavaly minden ötödik laoszi — mintegy 500 ezer ember részesült védőoltásban. A kormány komoly erőfe­szítéseket tesz az írástudat­lanság felszámolására. Ebben az országban, ahol 1975-ben a lakosság 90 százaléka analfa­béta volt, a tanárok száma pedig alig 500, ma több mint 19 ezer pedagógus 670 ezer is­kolást tahit.' Kert a felhők között A Pamir hegyei között lé­tesített botanikus kertben a világ több mint 20 ezer nö­vényfajtája található A világ legmagasabban fekvő botanikus kertje a Gomo-Badahsani autonóm terület központjától, Horogtól nem messze fekszik a Pamir hegyei között. Négy évtized­del ezelőtt alapították a kö­zép-ázsiai állami egyetem tu­dósai. Először egy kicsiny kö­ves fennsíkon, a tengerszínt felett 2300 méter magasság, ban telepítették növényeket, de ma már 3600 méter ma­gasan is termesztenek növé­nyeket. Valóságos oázis ez a botanikus kert a környező sziklás hegyék között. A tu­dósok az ultraibolya sugár­zásának a növényzet fejlődé­sére gyakorolt hatásiát vizs­gálják, mivel a sugárzás itt 50-szer olyan erős, mint a sík területeken. A Tadzsik SZSZK Tudo­mányos Akadémiájának bio­lógiai tudományos központja Horogban működik. A sok éves kutatások jó eredménye­ket hoztak. Megtalálták az al­pesi legelők javításának, a sziklás hegyoldalak növé­nyekkel való betelepítésének módszereit. A tudósok erőfe­szítéseinek köszönhetően, a felhők közötti hegyoldalak évről évre zöldebbé, kelle­mesebbé válnak. A Pamir hegyei között dol­gozó tudósokkal a világ 40 or­szágának több mint 130 bo­tanikus kertje tart kapcsola­tot. Megnyílnak az iskolák Kambodzsában a pusztítás éveiben az iskolákat bezárták.Az utóbbi hónapokban ismét benépesültek a helyreállítottiskolaépületek. A legyilkolt tanárok helyére csupán Bat- tambang tartományban 90 tanárt képeztek ki, akiknek hatezer kisdiákot kell tanita- niok. Battambang tartomány Sisophone kerületében megnyílt 70 általános iskola egyike. Építkezés földrengési övezetben Rakéta szállott az ég felé, ugyanakkor dörrenés hallat­szott: mélyen a föld alatt több ltomra .töltetet robban­tottak. A föld megremegett, és a kibocsátott szeizmikus hullámok megkezdték táma­dásukat az épületek ellen — így zajlott le egy kísérlet a tadzsikisztáni tudományos akadémia földrengésbiztos építkezéssel és szeizmológiá­val foglalkozó tudományos in­tézetének „gyakorlóterén”. A kísérletekkel választ kap­nak azokra a kérdésekre, amelyek Dusanbe — a köz­társaság fővárosa — további fejlesztésével kapcsolatosak. A város viszonylag jelenték­telen településből közel 1,5 millió lakosú nagy ipari köz­ponttá nőtte ki magát. A folyó ötéves tervben a városgazdálkodás 370 millió rubelt kapott, mai lehetővé tette 1,1 millió négyzetméter lakótér megépítését. Dusanbe azonban árokban helyezke­dik el, és a városnak évről évre nehezebb növelnie terű. letét. A toronyházak építése viszont nagy veszélyeket rejt magában: Tádzsikisztán a szeizmikus aktivitás egyik övezete. A tudósok siettek az építők segítségére. Azt javasolták, hogy a város észak-keleti ré­szén kezdjék meg új lakóne­gyed építését. Ennek a tér­ségnek hosszú időn keresztül nem volt perspektívája, mivel igen gyenge az építési talaj, megszámlálhatatlan a domb és a Ridhter-skála szerinti 9- es erősséget is elérő földren­gés földcsuszamlással fenye­get. A tudósok javaslatára a talajt sűrűbbé tették, ugyan­akkor az egyik dombon 5 da­rab 4 szintes tömböt építet­tek, és mindegyik számára meghatározott alaptípust ké­szítettek. A dombon, a domb körül és különböző földmély­ségekben, továbbá magukon az épületeken több tucat sze­izmikus adatközvetítőt állítot­tak fel. És ezek választ adtak arra a kérdésre, hogy a ta­laj alkalmas-e a beépítésre. A fentiekben ecsetelt robbantás­kor a föld megrengett, az épü­letek inogni kezdtek a dom­bon, de „lábukon maradtak”. Jöhetnek tehát az építők! Az intézeti tudósok és az építészek szoros együttműkö­désének eredményeként már­is megépült az első 12 szintes ház a köztársaságban, s új lakótelepet létesítenek, ame­lyet 9 szintes házakkal épí­tenek be. Közös erőfeszítéssel Épülő atomerőművek A KiGST-tagállamok szoros együttműködésben állapod­tak meg az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztése Ezen országok számára mér az ő0-es éve keletjén hozzá­férhetővé tették az atomenergia békés felihasználása, terén ' elért szovjet eredményeket. Szovjet közreműködéssel Ma­gyarországon, is épült egy kísérleti reaktor, amely a szak­emberképzés és kutatások bázisa lett. 1956-ban létrehozták az Egyesített Atomkutató Intézetet; munkáljában. a többi RGST-taigországhoz hasonlóan Ma­gyarország ils részt vett. 1966-ban a Szovjetunió és Magyar- ország kormányközi megállapodást írt alá az első magyar atomerőmű felépítésiéről. A Magyar Tudományos Akadé­mia Központi Fizikai IKiutató Intézetében nemsokára hoz­záfogtak a víz-víz-energetikai reaktorokkal (WER) össze­függő problémák tanulmányozásához. Alkalmas hűtőköze­geket keresve, a magyar tudások szovjet szakemberekkel közösen részletes termóhídraúlikai kutatási programot1 ké­szítettek el. Szintén a szovjet tapasztalatot használták fel a nagynyomású mérőberendezés megalkotásakor. Az együtt, működés fejlesztése és elmélyítése céljából a Szovjetunió Atdmenergiialhasznosítiásii Állaim! Bizottsága és a Magyar Tudom,ányos Akadémia szerződést írt alá. 'H9I7I1 -ben elfogadták a KiGSlT-tagországok szocialista gazdasági integrációjának komplex fejlesztési programját. A program1 a többi között előirányozta, hogy a testvéri ál­lamok köZös erőfeszítésével kell megteremteni az atom­energetika gyorsított ütemű fejlődésének tudományos-mű­szaki, termelési és szervezeti előfelitét eleit. A 'KGST-1agországok nem kevés sikert értek el e feladat megoldásában. Magyarország első atomerőműve is a Szov­jetunióval való baráti együtttműködéssiel épül. A Paksi Atomerőmű teljesítményének 1984-ben el kell érnie az 1760 millió kilowattot. Az utóbbi éVek folyamán jelentősen bővült az együtt­működés. A magyar szakemberek egy bórdatektort alkot­tak meg, atmely a szovjet és bolgár energetikusokkal kö­zösen kerül kipróbálásra. A magyar gép gyártók a Szov­jetunió közreműködésiével az atomtechnika egy sor termék­fajtájának gyártását kezdték meg. A Magyar Népköztár­saság tudományos-kutató, tervező és gépszerkesztő inté­zetei és iparvállalatai az idén az atomerőművek vízelőké­szítésére szolgáló speciális berendezésekkel látják el a KGSIT-t agországokát. 11078-103:0 a KGST XXXII. ülésszaka jóváhagyta az ener­gia, a tüzelőanyag és a nyersanyag területén való együtt­működés hosszú távú célprogramját.' Előirányozták, hogy 1900-ig az európai KGST-orszugokban és Kubában szovjet műszaki segítséggel több, mint 30 millió kW összteljesít­ményű atomerőművet építenek, a Szovjetunió nyugati te­rületein pedig 4—4 millió kilowatt teljesítményű két atom­erőművet helyeznek üzembe.. Ezek villamos energiával lát­ják majd el a szomszédos baráti országokat.. Tervbe vették továbbá, bogy az említett atomerőművek­ből kiindulva a határokon, keresztül húzódó távvezetékeket építenek. Ezek a távvezetékek a továbbiakban beolvadnak a KGST-országok Egyesített Energiarendszerébe. Megal­kotásának kezdete az a nem régen üzembe 'helyezett 700 000 volt feszültségű távvezeték, amely a szovjet Vinnyica vá­rost köti öslsze a magyar Albartirsával. Atomerőmű-berendezések gyártásában a KiGST-országok- nak ktb. ötven ipari óriása vesz részt, a többi között a szov­jet „Atommas”, a magdeburgi (NDK) nehézgép gyártó kom­binát, a „Skoda?’ iparági egyesülés .(Csehszlovákia), a „Ve- gyigép” (Magyarország)' és a „Zemak” (Lengyelország).. Az együttimúkiödés arra irányul, hogy az atomerőművek szá­mára szükséges berendezések gyártását szakosítsák. A leg­fontosabb iberendezésfajitáknak mintegy a felét a Szovjet­unió szállítja a KiGHT-tíagországoknak. A KGST-tagorSzágok atomenergetikájának gyorsított ütemű fejlesztése bizonyítja, hogy kölcsönösen előnyös ala­pon miként oldhatóik meg bonyolult nemzeti feladatok. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents