Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-14 / 267. szám
2 Képújság 1980. november 14. Nagy János felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) kell követnünk, hogy éljünk ezzel — mondotta Nagy János. Felhívta a figyelmet az olyan hangvételű megnyilatkozásokra, amelyek már a találkozó elején negatív irányba akarják terelni a munkát. Ilyenek azok az alaptalan vádaskodások, amelyeket különböző ürügyekkel — mint az emberi jogok vagy az Afganisztánnak saját kérésére nyújtott segítség — egyes résztvevő államok ellen intéznek. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányról szólva a magyar küldöttség vezetője megállapította: „A helsinki záróokmány kiállta az elmúlt öt esztendő próbáját. Európa politikai életének szerves része, az aláíró államok közötti kapcsolatok fejlesztésének hosszú távú programja lett. Történelmi értékét az enyhülés lefékeződése, a nemzetközi feszültség elemeinek erősödése közepette is megőrizte.” „Most, a találkozó kezdetén szeretném megerősíteni a Magyar Népköztársaság elkötelezettségét a * helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások megvalósítása mellett” ,— jelentette ki Nagy János. Nagy János ezután ismertette, mit tett Magyarország a záróokmány ajánlásainak megfelelően. Emlékeztetett a helsinki záróokmányt aláíró nyugati államokkal az elmúlt években folytatott magas szintű tárgyalásokra, a kétoldalú együttműködést előmozdító egyezményekre és szerződésekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar- ország az elmúlt évben újabb konkrét javaslatokat nyújtott át számos nyugati államnak annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a záróokmány ajánlásainak megfelelően fejlesszék és utalt rá: ennek eredményeként van, ahol fejlődésről adhatunk számot, és van olyan terület, ahol még továbblépésre van szükség. — Kétségtelen, hogy a világpolitikai és világgazdasági folyamatok az utóbbi időben új problémákat is felvetettek — mondotta Nagy János a kelet—nyugati gazdasági együttműködésről szólva. „A nemzetközi színtéren tapasztalható a gazdasági eszközök felhasználása politikai fegyverként, a nyomás eszközeként. És tanúi vagyunk olyan törekvéseknek is, hogy belső gazdasági nehézségeket mások kárára, a nemzetközi együttműködés rovására próbálnak enyhíteni. Szóvá tette: több nyugat-európai ország mindeddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy a GATT-egyezményben Magyarországgal kapcsolatban vállalt kötelezettségének megfelelően megszüntesse a kereskedelmi tilalmakat és korlátozásokat. Az emberi kapcsolatok témakörét érintve a magyar küldöttség vezetője elmondta, hogy a magyar állam gazdasági gondjai közepette is változatlanul széles körű lehetőséget biztosít arra, hogy polgárai külföldre utazzanak, más népek életével, kultúrájával, történelmi értékeivel megismerkedjenek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy néhány nyugati ország nem viszonozza a külföldi turisták számára kedvező, gyors magyar vizum- gyakorlatot. A madridi találkozó céljáról, feladatairól szólva az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a találkozóra kedvezőtlen nemzetközi feltételek között került sor. Az enyhülés elleni támadások, a katonai erőfölény megszerzésére és a kétoldalú kapcsolatok korlátozására irányuló lépések következtében lelassult a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődése. Bonyolultabbá teszik a helyzetet azok a törekvések is, amelyek igyekeznek mesterségesen összekapcsolni az európai biztonsági folyamatot a más térségekben kialakult konfliktusokkal. „A magyar közvélemény is megkönnyebbüléssel és egyetértéssel fogadta, hogy átmeneti megtorpanás után folytatódik a magas szintű kelet—nyugati párbeszéd” — jelentette ki a magyar küldöttség vezetője, majd leszögezte: „Megítélésünk szerint a helsinki értekezlet óta kialakult sokrétű kapcsolatok szilárdnak bizonyultak, kiállták a teherpróbát”. „A Magyar Népköztársaság az európai biztonság és az együttműködés erősítésére kívánja felhasználni a találkozó nyújtotta lehetőségeket” — jelentette ki Nagy János. A magyar küldöttség tevékenyen, építőszellemben, az eredményességet előmozdító módon kíván működni. A találkozó célját illetően Nagy János kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi feltételek között különösen fontos szerepe van a katonai enyhülésnek, a bizalom erősítésének. Ehhez a madridi találkozó elsősorban azzal járulhat hozzá, hogy döntést hoz az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó értekezlet összehívásáról. Nagy János emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai már javaslatot tettek a konferenciára, s arra is, hogy érdeklődéssel tanulmányozzák a « más államok által benyújtott javaslatokat. Kifejezte reményéi, hogy az álláspontokban már fellelhető annyi azonos, vagy hasonló elem, amely kiindulópontul szolgálhat az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásához. Befejezésül a magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a tárgyszerű légkörben folytatott, konkrét megállapodásokra törekvő munka révén a madridi találkozó előmozdíthatja az európai biztonsági folyamat fejlődését, a biztonság és együttműködés erősítését. Haderőcsökkentés Új javaslat Bécsben Nyikolaj Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője csütörtökön a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások 253. teljes ülésén újabb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. A tárgyalásokon közvetlenül részt vevő négy szocialista ország — a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK — újabb közös javaslatának lényege az, hogy a tervezett első haderőcsökkentési egyezmény megkötésétől számított három évig a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő szocialista és nyugati országok — leszámítva természetesen a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, amelyekre egyedül vonatkozik az első egyezmény — „fagyasszák be” a közép-európai térségben állomásozó haderőik létszámát. A szocialista országok szóvivője a csütörtöki ülést követő sajtótájékoztatón rámutatott: a javaslat két kompromisszumos elemet tartalmaz. Egyrészt lehetővé teszi a NATO-tagállamoknak, hogy ne egyenként, hanem kollektíván, azaz a térségben meglévő haderőpotenciált közös bázisnak tekintve fagyasszák be a jelenlegi létszámszintet, másrészt pedig engedményt tett a nyugati félnek, ameny- nyiben három évben szabták meg e befagyasztás időtartamát. A nyugati fél szóvivője a csütörtöki sajtótájékoztatón elismerte: hogy a legújabb szocialista javaslat egyes elemei érdeklődésre tarthatnak számot, és azokat a NATO- országok föltétlenül tanulmányozni fogják. Hozzátette, hogy a nyugati országok elvben készek a felső szint kollektív alapon történő megszabására és befagyasztására, ennek azonban előfeltétele a létszámadatok megnyugtató tisztítása. Izzó hangulat az Omonián Forró év előtt Görögország? A „Plateia Omonia” Athén egyik központi tere. Innen indul ki a görög főváros néhány legelőkelőbb — és legdrágább — üzletutcája. Kicsit a párizsi Concorde térre emlékeztet. Sugárutak torkollnak bele, közepén elegáns szökőkút, körötte éjjelnappal nyüzsgő forgalom. Az utóbbi hetekben az Omonia — így hívják röviden a teret — nem egyszer volt forró jelenetek színhelye. Amióta hivatalosan bejelentették, hogy az ország visz- szatér a NATO katonai szervezetébe, itt, a város szívében heves tüntetéseket rendeztek. (A megmozdulások másik fő helyszíne a parlament környéke.) Jómagam egyszerű turistaként, nem pedig az események nyomon követésére kiküldött tudósítóként időztem a görög fővárosban, így figyeltem délutáni csatangolásom közben a történteket. Jelszavakat kiabáló, zászlókat, transzparenseket vivő csoport kanyarodott elő az egyik mellékutcából. Előttük, mögöttük röpcédulákat osztogató fiatalok. Magasba emelt öklök, harsogó hangszórók. Mi történt? — próbáltam megállítani a szembe jövő járókelőket. RIADÓKÉSZÜLTSÉG — Visszaléptünk a NATO- ba. Épp itt volt az ideje — magyarázta egy joviális férfiú. Vegyészmérnök, 55—60 éves. — Védekeznünk kell mindenféle fenyegetés ellen. —■ A Nyugat-Európával való szorosabb együttműködésre valóban szükségünk van — mondja ellenvéleményét egy 45 körüli irodalom- tanár —, csakhogy nem katonai keretben. A kommunistáknak igazuk van, amikor az Egyesült Államokhoz való túl szoros kapcsolat veszélyeire figyelmeztetnek. A tér hangulata percek alatt megváltozott. Csikorogva fékeztek az autók, a rendőrök kétségbeesett sípolással, integetéssel igyekeztek megakadályozni a dugó kialakulását. Nem léptek közbe, de készültségüket jelezte, hogy többfelé mentőautó—riadóautó—rabszállító "triók” álltak az út szélén. Megpróbáltam beszélgetőtársra lelni a menetben. Szerencsém volt. Kolléganőm, Artemisz Náku, a kommunista pártlap, a Ri- zoszpasztisz munkatársa tájékozott partnernek bizonyult. ROGERS CÉLT ÉRT — Görögország 1974-ben kilépett az Atlanti Szövetség katonai szervezetéből, mert az nem tudta rávenni Törökországot arra, hogy vonüljon ki Ciprusról — mondja Artemisz. — A sziget körüli viszályhoz jött később az Égei- tenger ellenőrzésének, s a kontinentális talapzatban található olajkincs tulajdonjogának problémája. A brüsz- szeli NATO-központ hat éven át mindent megtett, hogy visszavigyen bennünket a katonai szervezetbe. Most Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka felváltva tárgyalt a görög kormánnyal és az új török katonai vezetőkkel, és célt ért. A megállapodás részleteit nem hozták teljes egészében nyilvánosságra. De már maga a döntés ténye elég ahhoz, hogy a kommunista párt harcra szólítson fel ellene. Persze, nemcsak utcai tüntetéseken, hanem a törvényhozásban is — teszi hozzá Artemisz. Az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy a kommunisták és _a többi ellenzéki erő tiltakozása eredménytelen maradt. Rallisz miniszterelnök, a kormányzópárt kényelmes többségére támaszkodva, a visszatéréshez megkapta a parlamenttől a jóváhagyást. A kormányfő azzal igyekezett kivédeni a támadásokat, hogy a „NATO kebelén javulhat Athén nemzetközi pozíciója”, s utalt a megegyezés fejében megígért katonai és gazdasági segély dollármillióira. ÉS CIPRUS? A döntéssel különben elhárult az akadály a görög területen — például Kréta szigetén — működő amerikai támaszpontok szerződéseinek megújítása elől. A kommunista képviselők hiába figyelmeztettek arra, hogy a kabinet lépése csorbítja az ország szuverenitását és a NATO déli szárnyának megerősítésével ronthatja az európai politikai légkört. Papandreu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Pán- hellén Szocialista Mozgalom vezetője nyíltan kimondta: a kormány engedett a külső nyomásnak, annak ellenére, hogy a ciprusi kérdés ma éppoly megoldatlan, mint 1974-ben volt. Ez azt jelenti, hogy Athén gyakorlatilag beleegyezett a sziget kettéosztásába — mutatott rá Papandreu és népszavazás kiírását követelte. — Ügy tűnik — mondta Artemisz — Rallisz miniszterelnök erre nem hajlandó. Tiltakozásunk mégsem hiábavaló. A közvélemény fel- rázásával ugyanis központi kérdéssé akarjuk tenni a NATO-tagság ügyét. 1981 választási év lesz Görögországban: a mostani tüntetéshullám láttán elképzelhető, hogy a belpolitikai szenvedélyeket felszító athéni lépés az ellenzéki erők előretöréséhez vezet. SZEGŐ GÄBOR Állóháború és diplomácia Csütörtök esti kommentárunk. A legutóbbi hírügynökségi jelentések szerint az iraki—iráni fronton Abadan váro&ö, körül csökkent a iharcok hevessége, más szakaszokon*pedig csaknem tűzszüneti nyugalom uralkodik. A jelek arra mutatnak, hogy az ellenfelek kifulladtak: Irak erejéből már nem futja, hogy tovább folytassa, vagy mélyítse a háború kezdeti szakaszában indított offenzíváját, Irán pedig még nem képes egy ellentámadás megindítására, illetve megszállt területe —, mintegy 4 ezer négyzetkilométerről van szó — visszafoglalására. Mindkét fél beásta magát és berendezkedik a téli időszakra. A világ közvéleményének figyelme így érthetően az áldatlan háború felszámolását célzó diplomáciai erőfeszítésekre tevődött át. Ezeket azonban nagy mértékben nehezíti az, hogy a szemben álló felek politikai érteleimben is mélyen beásták magukat. Irán eredeti álláspontja: semmiféle tárgyalásra nem hajlandó, amíg az utolsó iraki katona is el nem hagyja területét. Bagdad erre viszont csak úgy hajlandó, hogy Irán lemond a Shaft Al-Arab folyóra támasztott jogáról, valamint a Hor- muzi-szorosban levő, s a sah idejében élfoglalt bárom stratégiái fontosságú, korábban lakatlan, de arabnak tartott kis szigetről. Ha Irán erre nem hajlandó, Irak „a végsőkig folytatja a harcot” — jelentette ki keddi sajtóértekezletén Szaddam Husz- szeín iraki elnök. Sőt, azt is kilátásba helyezte, hogy ha Irán folytatja a háborút, országa további területi követelésekkel áll elő. örvendetes jel, hogy — először történt! — e feltehetően propagandiszt'ikus célzatú ikijelentésre Teherán nem „licitált rá”. Mi több, hivatalosan közölték: iaz iráni vezetés tisztázni szeretné néhány részletét annak az iraki béketervne'k, amelyet az el nem kötelezett országok nevében közvetítő Mal- mierca kubai külügyminiszter a múlt hónapban nyújtott át. Az ötpontos tervezőiben Teherán szerint „kétértelműségek” vannak, amelyeket tisztázni kell ahhoz, hogy az iráni kormány érdemi választ adhasson. Ugyanakkor Radzsaíi iráni miniszterelnök bejelentette: országa beleegyezik abba, hogy ENSZ-kiüldött látogasson Teheránba a háború kérdésének megvitatására. Waldheim főtitkár Olaf Palme volt svéd miniszterelnököt bízta meg a két szemben álló ország közti közvetítéssel. Malmierca kubai külügyiminiszter pedig, aki jelenleg Bejrútiban Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével tárgyal, minden bizonnyal szintén vállalkozik a „kétértelműségek’ tisztázására. Biztató jelek ezek, de egyelőre tói aprók ahhoz, hogy belőlük levonhassuk a következtetést a háború közeli befejezésérők PALFI VIKTOR New York, ENSZ Hazánk támogatja a dél-afrikai nép ügyét A dél-afrikai kormány apartheid-politikáját elítélő általános vitájában az ENSZ- közgyűlés 35. ülésszakának szerdal teljes ülésén felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Kifejtette, hogy Dél--Afrik a az afrikaiak milliói ellen folytatott faji háborújával, Namíbia törvénytelen, megszállásával, a szomszédos országok elleni agressziójával rendkívül veszélyes, robbanásig feszülő helyzetet teremtett. A magyar képviselő rámutatott, .hogy a nyugati, főként a NATO-országok multinacionális vállalatai, bankjai segítségével Dél-tAfrika évről évre fokozza fegyverkezését és létrehozott egy — nukleáris fegyverek előállítására is képes, az afrikai kontinensen egyedülálló — katonai-ipari konplekszumot. Felhívta a figyelmet, hogy a pretóriai rezsim a független Angola pus2ta létét is veszélyesnek ítéli és fegyveres támadások sorozatával igyekezett előbb megakadályozni Angola függetlenségét, majd visszafordítani fejlődését. Miután e kísérletéi csődöt mondtak, a fajüldözők most új támadáshoz fegyverkeznek, veszélyeztetve ezzel a békét és a nemzetközi biztonságot. Rácz Pál kijelentette, hogy a Magyar Népköztársaság következetesen támogatja a dél-afrikai nép ügyét, mind az ENSZ-ben, mind más nemzetközi fórumokon. A közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottságában, a menekült'fcérdés vitájában felszólalt Erdős Endre, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta: a világszervezet menekültügyi főbiztosságának továbbra is egyértelműen humanitárius szellemben kell működnie és nem szabad megengedni, hogy a menekúltkérdést kétes politikai célokra használják .fel. PANORÁMA ALGÍR Szovjet katonai küldöttség érkezett Algéria fővárosába. A delegációt V. Z. Jakusin vezérezredes, a szárazföldi erők főparancsnokának első helyettese vezeti. SZÓFIA Záródokumentum elfogadásával ért véget Szófiában a januárban Helsinkiben tartandó ifjúsági leszerelési vi- lágfórum előkészítését célzó, kétnapos nemzetközi tanácskozás. BELGRAD Belgrádban csütörtökön délelőtt jugoszláv—francia kormányfői tárgyalások kezdődtek. Veszelin Gyurano- vics és Raymond Barre a kétoldalú kapcsolatok további bővítéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről folytat megbeszélést. A francia miniszterelnök szerdán este érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába. WASHINGTON A Woyager—1 amerikai űrszonda magyar idő szerint szerdán, a késő esti órákban áthaladt a Szaturnusz gyűrűin és újabb értékes felvételek százait küldte a Földre. Ezek alapján egyebek közt megállapították, hogy a Sza- turnusz-gyűrűk száma a korábban vélt három helyett, száznál is több, bár ezek három fő gyűrűnyalábot alkotnak. A Woyager—4, amely több mint másfélmilliárd kilométer távolságra van a Földtől, folytatja útját a Szaturnusz egyik legérdekesebb holdja, a Titán felé. „Ki a NATO-bóI!”, „Ki az amerikaiakkal!” — olvashat az athéni tüntetők tábláin.
