Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

2 Képújság 1980. november 14. Nagy János felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) kell követnünk, hogy éljünk ezzel — mondotta Nagy Já­nos. Felhívta a figyelmet az olyan hangvételű megnyilat­kozásokra, amelyek már a találkozó elején negatív irányba akarják terelni a munkát. Ilyenek azok az alaptalan vádaskodások, ame­lyeket különböző ürügyek­kel — mint az emberi jogok vagy az Afganisztánnak saját kérésére nyújtott segítség — egyes résztvevő államok el­len intéznek. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányról szól­va a magyar küldöttség ve­zetője megállapította: „A hel­sinki záróokmány kiállta az elmúlt öt esztendő próbáját. Európa politikai életének szerves része, az aláíró álla­mok közötti kapcsolatok fej­lesztésének hosszú távú prog­ramja lett. Történelmi érté­két az enyhülés lefékeződé­se, a nemzetközi feszültség elemeinek erősödése köze­pette is megőrizte.” „Most, a találkozó kezde­tén szeretném megerősíteni a Magyar Népköztársaság el­kötelezettségét a * helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások megvalósítása mellett” ,— jelentette ki Nagy János. Nagy János ezután ismer­tette, mit tett Magyarország a záróokmány ajánlásainak megfelelően. Emlékeztetett a helsinki záróokmányt aláíró nyugati államokkal az el­múlt években folytatott ma­gas szintű tárgyalásokra, a kétoldalú együttműködést előmozdító egyezményekre és szerződésekre. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy Magyar- ország az elmúlt évben újabb konkrét javaslatokat nyújtott át számos nyugati államnak annak érdekében, hogy a két­oldalú kapcsolatokat a záró­okmány ajánlásainak megfe­lelően fejlesszék és utalt rá: ennek eredményeként van, ahol fejlődésről adhatunk számot, és van olyan terület, ahol még továbblépésre van szükség. — Kétségtelen, hogy a vi­lágpolitikai és világgazdasági folyamatok az utóbbi időben új problémákat is felvetettek — mondotta Nagy János a kelet—nyugati gazdasági együttműködésről szólva. „A nemzetközi színtéren tapasz­talható a gazdasági eszközök felhasználása politikai fegy­verként, a nyomás eszköze­ként. És tanúi vagyunk olyan törekvéseknek is, hogy belső gazdasági nehézségeket má­sok kárára, a nemzetközi együttműködés rovására pró­bálnak enyhíteni. Szóvá tet­te: több nyugat-európai or­szág mindeddig kevés haj­landóságot mutatott arra, hogy a GATT-egyezményben Magyarországgal kapcsolat­ban vállalt kötelezettségének megfelelően megszüntesse a kereskedelmi tilalmakat és korlátozásokat. Az emberi kapcsolatok té­makörét érintve a magyar küldöttség vezetője elmond­ta, hogy a magyar állam gaz­dasági gondjai közepette is változatlanul széles körű le­hetőséget biztosít arra, hogy polgárai külföldre utazzanak, más népek életével, kultúrá­jával, történelmi értékeivel megismerkedjenek. Ugyanak­kor felhívta a figyelmet ar­ra, hogy néhány nyugati or­szág nem viszonozza a kül­földi turisták számára ked­vező, gyors magyar vizum- gyakorlatot. A madridi találkozó céljá­ról, feladatairól szólva az államtitkár emlékeztetett ar­ra, hogy a találkozóra ked­vezőtlen nemzetközi feltéte­lek között került sor. Az eny­hülés elleni támadások, a katonai erőfölény megszerzé­sére és a kétoldalú kapcso­latok korlátozására irányuló lépések következtében lelas­sult a kelet—nyugati kapcso­latok fejlődése. Bonyolultab­bá teszik a helyzetet azok a törekvések is, amelyek igye­keznek mesterségesen össze­kapcsolni az európai bizton­sági folyamatot a más tér­ségekben kialakult konfliktu­sokkal. „A magyar közvélemény is megkönnyebbüléssel és egyet­értéssel fogadta, hogy átme­neti megtorpanás után foly­tatódik a magas szintű ke­let—nyugati párbeszéd” — jelentette ki a magyar kül­döttség vezetője, majd le­szögezte: „Megítélésünk sze­rint a helsinki értekezlet óta kialakult sokrétű kapcsolatok szilárdnak bizonyultak, ki­állták a teherpróbát”. „A Magyar Népköztársa­ság az európai biztonság és az együttműködés erősítésére kívánja felhasználni a talál­kozó nyújtotta lehetőségeket” — jelentette ki Nagy János. A magyar küldöttség tevé­kenyen, építőszellemben, az eredményességet előmozdító módon kíván működni. A találkozó célját illetően Nagy János kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi feltéte­lek között különösen fontos szerepe van a katonai enyhü­lésnek, a bizalom erősítésé­nek. Ehhez a madridi talál­kozó elsősorban azzal járul­hat hozzá, hogy döntést hoz az európai katonai enyhülés­sel és leszereléssel foglalko­zó értekezlet összehívásáról. Nagy János emlékeztetett ar­ra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai már javaslatot tettek a konferenciára, s ar­ra is, hogy érdeklődéssel ta­nulmányozzák a « más álla­mok által benyújtott javas­latokat. Kifejezte reményéi, hogy az álláspontokban már fellelhető annyi azonos, vagy hasonló elem, amely kiinduló­pontul szolgálhat az európai katonai enyhülési és leszere­lési értekezlet összehívásá­hoz. Befejezésül a magyar kül­döttség vezetője hangsúlyoz­ta, hogy a tárgyszerű légkör­ben folytatott, konkrét meg­állapodásokra törekvő mun­ka révén a madridi találko­zó előmozdíthatja az európai biztonsági folyamat fejlődé­sét, a biztonság és együtt­működés erősítését. Haderőcsökkentés Új javaslat Bécsben Nyikolaj Taraszov nagy­követ, a szovjet küldöttség vezetője csütörtökön a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sok 253. teljes ülésén újabb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. A tárgyaláso­kon közvetlenül részt vevő négy szocialista ország — a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK — újabb közös javaslatának lé­nyege az, hogy a tervezett első haderőcsökkentési egyez­mény megkötésétől számított három évig a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő szo­cialista és nyugati országok — leszámítva természetesen a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, amelyekre egye­dül vonatkozik az első egyez­mény — „fagyasszák be” a közép-európai térségben ál­lomásozó haderőik létszámát. A szocialista országok szó­vivője a csütörtöki ülést kö­vető sajtótájékoztatón rámu­tatott: a javaslat két komp­romisszumos elemet tartal­maz. Egyrészt lehetővé teszi a NATO-tagállamoknak, hogy ne egyenként, hanem kollek­tíván, azaz a térségben meg­lévő haderőpotenciált közös bázisnak tekintve fagyasszák be a jelenlegi létszámszintet, másrészt pedig engedményt tett a nyugati félnek, ameny- nyiben három évben szabták meg e befagyasztás időtar­tamát. A nyugati fél szóvivője a csütörtöki sajtótájékoztatón elismerte: hogy a legújabb szocialista javaslat egyes ele­mei érdeklődésre tarthatnak számot, és azokat a NATO- országok föltétlenül tanulmá­nyozni fogják. Hozzátette, hogy a nyugati országok elv­ben készek a felső szint kol­lektív alapon történő meg­szabására és befagyasztására, ennek azonban előfeltétele a létszámadatok megnyugtató tisztítása. Izzó hangulat az Omonián Forró év előtt Görögország? A „Plateia Omonia” Athén egyik központi tere. Innen indul ki a görög főváros né­hány legelőkelőbb — és leg­drágább — üzletutcája. Ki­csit a párizsi Concorde térre emlékeztet. Sugárutak tor­kollnak bele, közepén ele­gáns szökőkút, körötte éjjel­nappal nyüzsgő forgalom. Az utóbbi hetekben az Omonia — így hívják röviden a teret — nem egyszer volt forró jelenetek színhelye. Amióta hivatalosan bejelen­tették, hogy az ország visz- szatér a NATO katonai szer­vezetébe, itt, a város szívé­ben heves tüntetéseket ren­deztek. (A megmozdulások másik fő helyszíne a parla­ment környéke.) Jómagam egyszerű turistaként, nem pedig az események nyomon követésére kiküldött tudósí­tóként időztem a görög fő­városban, így figyeltem dél­utáni csatangolásom közben a történteket. Jelszavakat kiabáló, zászlókat, transzpa­renseket vivő csoport kanya­rodott elő az egyik mellék­utcából. Előttük, mögöttük röpcédulákat osztogató fiata­lok. Magasba emelt öklök, harsogó hangszórók. Mi tör­tént? — próbáltam megállí­tani a szembe jövő járókelő­ket. RIADÓKÉSZÜLTSÉG — Visszaléptünk a NATO- ba. Épp itt volt az ideje — magyarázta egy joviális fér­fiú. Vegyészmérnök, 55—60 éves. — Védekeznünk kell mindenféle fenyegetés ellen. —■ A Nyugat-Európával való szorosabb együttműkö­désre valóban szükségünk van — mondja ellenvélemé­nyét egy 45 körüli irodalom- tanár —, csakhogy nem ka­tonai keretben. A kommu­nistáknak igazuk van, ami­kor az Egyesült Államokhoz való túl szoros kapcsolat ve­szélyeire figyelmeztetnek. A tér hangulata percek alatt megváltozott. Csikorog­va fékeztek az autók, a rend­őrök kétségbeesett sípolással, integetéssel igyekeztek meg­akadályozni a dugó kialaku­lását. Nem léptek közbe, de készültségüket jelezte, hogy többfelé mentőautó—riadó­autó—rabszállító "triók” áll­tak az út szélén. Megpróbál­tam beszélgetőtársra lelni a menetben. Szerencsém volt. Kolléganőm, Artemisz Náku, a kommunista pártlap, a Ri- zoszpasztisz munkatársa tá­jékozott partnernek bizonyult. ROGERS CÉLT ÉRT — Görögország 1974-ben kilépett az Atlanti Szövetség katonai szervezetéből, mert az nem tudta rávenni Török­országot arra, hogy vonüljon ki Ciprusról — mondja Ar­temisz. — A sziget körüli vi­szályhoz jött később az Égei- tenger ellenőrzésének, s a kontinentális talapzatban ta­lálható olajkincs tulajdon­jogának problémája. A brüsz- szeli NATO-központ hat éven át mindent megtett, hogy visszavigyen bennünket a katonai szervezetbe. Most Ro­gers tábornok, a NATO eu­rópai haderőinek főparancs­noka felváltva tárgyalt a gö­rög kormánnyal és az új tö­rök katonai vezetőkkel, és célt ért. A megállapodás részleteit nem hozták teljes egészében nyilvánosságra. De már maga a döntés ténye elég ahhoz, hogy a kommu­nista párt harcra szólítson fel ellene. Persze, nemcsak ut­cai tüntetéseken, hanem a törvényhozásban is — teszi hozzá Artemisz. Az utóbbi napok fejlemé­nyei azt mutatják, hogy a kommunisták és _a többi el­lenzéki erő tiltakozása ered­ménytelen maradt. Rallisz miniszterelnök, a kormányzó­párt kényelmes többségére támaszkodva, a visszatérés­hez megkapta a parlamenttől a jóváhagyást. A kormányfő azzal igyekezett kivédeni a támadásokat, hogy a „NATO kebelén javulhat Athén nem­zetközi pozíciója”, s utalt a megegyezés fejében megígért katonai és gazdasági segély dollármillióira. ÉS CIPRUS? A döntéssel különben el­hárult az akadály a görög területen — például Kréta szigetén — működő amerikai támaszpontok szerződéseinek megújítása elől. A kom­munista képviselők hiába figyelmeztettek arra, hogy a kabinet lépése csor­bítja az ország szuvere­nitását és a NATO déli szárnyának megerősítésével ronthatja az európai politikai légkört. Papandreu, a legna­gyobb ellenzéki párt, a Pán- hellén Szocialista Mozgalom vezetője nyíltan kimondta: a kormány engedett a külső nyomásnak, annak ellenére, hogy a ciprusi kérdés ma éppoly megoldatlan, mint 1974-ben volt. Ez azt jelenti, hogy Athén gyakorlatilag be­leegyezett a sziget kettéosz­tásába — mutatott rá Pa­pandreu és népszavazás ki­írását követelte. — Ügy tűnik — mondta Artemisz — Rallisz minisz­terelnök erre nem hajlandó. Tiltakozásunk mégsem hiá­bavaló. A közvélemény fel- rázásával ugyanis központi kérdéssé akarjuk tenni a NATO-tagság ügyét. 1981 választási év lesz Gö­rögországban: a mostani tün­tetéshullám láttán elképzel­hető, hogy a belpolitikai szenvedélyeket felszító athé­ni lépés az ellenzéki erők előretöréséhez vezet. SZEGŐ GÄBOR Állóháború és diplomácia Csütörtök esti kommentárunk. A legutóbbi hírügynökségi jelentések szerint az iraki—iráni fronton Abadan váro&ö, körül csökkent a iharcok hevessége, más szakaszokon*pedig csaknem tűzszüneti nyugalom ural­kodik. A jelek arra mutatnak, hogy az ellenfelek kifullad­tak: Irak erejéből már nem futja, hogy tovább folytassa, vagy mélyítse a háború kezdeti szakaszában indított offenzíváját, Irán pedig még nem képes egy ellentámadás megindítására, illetve megszállt területe —, mintegy 4 ezer négyzetkilométer­ről van szó — visszafoglalására. Mindkét fél beásta magát és berendezkedik a téli időszakra. A világ közvéleményének figyelme így érthetően az áldat­lan háború felszámolását célzó diplomáciai erőfeszítésekre te­vődött át. Ezeket azonban nagy mértékben nehezíti az, hogy a szemben álló felek politikai érteleimben is mélyen beásták magukat. Irán eredeti álláspontja: semmiféle tárgyalásra nem hajlandó, amíg az utolsó iraki katona is el nem hagyja terüle­tét. Bagdad erre viszont csak úgy hajlandó, hogy Irán lemond a Shaft Al-Arab folyóra támasztott jogáról, valamint a Hor- muzi-szorosban levő, s a sah idejében élfoglalt bárom straté­giái fontosságú, korábban lakatlan, de arabnak tartott kis szigetről. Ha Irán erre nem hajlandó, Irak „a végsőkig folytatja a harcot” — jelentette ki keddi sajtóértekezletén Szaddam Husz- szeín iraki elnök. Sőt, azt is kilátásba helyezte, hogy ha Irán folytatja a háborút, országa további területi követelésekkel áll elő. örvendetes jel, hogy — először történt! — e feltehe­tően propagandiszt'ikus célzatú ikijelentésre Teherán nem „li­citált rá”. Mi több, hivatalosan közölték: iaz iráni vezetés tisz­tázni szeretné néhány részletét annak az iraki béketervne'k, amelyet az el nem kötelezett országok nevében közvetítő Mal- mierca kubai külügyminiszter a múlt hónapban nyújtott át. Az ötpontos tervezőiben Teherán szerint „kétértelműségek” vannak, amelyeket tisztázni kell ahhoz, hogy az iráni kor­mány érdemi választ adhasson. Ugyanakkor Radzsaíi iráni miniszterelnök bejelentette: or­szága beleegyezik abba, hogy ENSZ-kiüldött látogasson Tehe­ránba a háború kérdésének megvitatására. Waldheim főtit­kár Olaf Palme volt svéd miniszterelnököt bízta meg a két szemben álló ország közti közvetítéssel. Malmierca kubai kül­ügyiminiszter pedig, aki jelenleg Bejrútiban Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével tárgyal, minden bizonnyal szintén vállal­kozik a „kétértelműségek’ tisztázására. Biztató jelek ezek, de egyelőre tói aprók ahhoz, hogy belőlük levonhassuk a követ­keztetést a háború közeli befejezésérők PALFI VIKTOR New York, ENSZ Hazánk támogatja a dél-afrikai nép ügyét A dél-afrikai kormány apartheid-politikáját elítélő általános vitájában az ENSZ- közgyűlés 35. ülésszakának szerdal teljes ülésén felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Kifejtette, hogy Dél--Afrik a az afrikaiak milliói ellen folyta­tott faji háborújával, Namí­bia törvénytelen, megszállásá­val, a szomszédos országok elleni agressziójával rendkí­vül veszélyes, robbanásig fe­szülő helyzetet teremtett. A magyar képviselő rámu­tatott, .hogy a nyugati, főként a NATO-országok multinacio­nális vállalatai, bankjai se­gítségével Dél-tAfrika évről évre fokozza fegyverkezését és létrehozott egy — nukleá­ris fegyverek előállítására is képes, az afrikai kontinensen egyedülálló — katonai-ipari konplekszumot. Felhívta a figyelmet, hogy a pretóriai rezsim a független Angola pus2ta létét is veszélyesnek ítéli és fegyveres támadások sorozatával igyekezett előbb megakadályozni Angola füg­getlenségét, majd visszafor­dítani fejlődését. Miután e kísérletéi csődöt mondtak, a fajüldözők most új támadás­hoz fegyverkeznek, veszé­lyeztetve ezzel a békét és a nemzetközi biztonságot. Rácz Pál kijelentette, hogy a Magyar Népköztársaság kö­vetkezetesen támogatja a dél-afrikai nép ügyét, mind az ENSZ-ben, mind más nemzetközi fórumokon. A közgyűlés szociális, hu­manitárius és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottsá­gában, a menekült'fcérdés vi­tájában felszólalt Erdős End­re, a magyar küldöttség tag­ja. Hangsúlyozta: a világszer­vezet menekültügyi főbiztos­ságának továbbra is egyértel­műen humanitárius szellem­ben kell működnie és nem szabad megengedni, hogy a menekúltkérdést kétes politi­kai célokra használják .fel. PANORÁMA ALGÍR Szovjet katonai küldöttség érkezett Algéria fővárosába. A delegációt V. Z. Jakusin vezérezredes, a szárazföldi erők főparancsnokának első helyettese vezeti. SZÓFIA Záródokumentum elfogadá­sával ért véget Szófiában a januárban Helsinkiben tar­tandó ifjúsági leszerelési vi- lágfórum előkészítését célzó, kétnapos nemzetközi tanács­kozás. BELGRAD Belgrádban csütörtökön délelőtt jugoszláv—francia kormányfői tárgyalások kez­dődtek. Veszelin Gyurano- vics és Raymond Barre a kétoldalú kapcsolatok továb­bi bővítéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről foly­tat megbeszélést. A francia miniszterelnök szerdán este érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába. WASHINGTON A Woyager—1 amerikai űrszonda magyar idő szerint szerdán, a késő esti órákban áthaladt a Szaturnusz gyű­rűin és újabb értékes felvé­telek százait küldte a Föld­re. Ezek alapján egyebek közt megállapították, hogy a Sza- turnusz-gyűrűk száma a ko­rábban vélt három helyett, száznál is több, bár ezek há­rom fő gyűrűnyalábot alkot­nak. A Woyager—4, amely több mint másfélmilliárd ki­lométer távolságra van a Földtől, folytatja útját a Sza­turnusz egyik legérdekesebb holdja, a Titán felé. „Ki a NATO-bóI!”, „Ki az amerikaiakkal!” — olvashat az athéni tüntetők tábláin.

Next

/
Thumbnails
Contents