Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-13 / 266. szám
4- ^EPÜJSÄG 1980. november 13. Dédelgetett kedvenceink Új magyar filmet forgatnak Boldogkőváralján, a festői környezetű észak-magyarországi faluban készítette a MAFILM Dialóg Stúdiójának stábja a Dédelgetett kedvenceink című film felvételeit. A film rendezője Szalay Györgyi, akit igen sok dokumentumfilm, valamint alkotótársával, Dárday Istvánnal közösen készített több játékfilm — Jutalomutazás, Filmregény, Harcmodor — alkotójaként ismerünk. Stábja — s benne ötven gyermek- szereplő — több mint egy hónapot töltött Boldogkőváralján. Az egyik utolsó forgatási napon beszélgettünk: — Nem volt egészen zavartalan a munkánk, az időjárás is többször megtréfált, hátráltatott. ötven gyereket tá- boroztatni ilyenkor nem könnyű, nehézséget okozott a patakbeli fürdési jeleneteknél a sok esőzés, áradás, de most már mindezeken túl vagyunk. A Hernád-völgyét választottuk történetünk színterének, mert itt van Boldogkő vára, amely szintén „játszik” a filmben. A Dédelgetett kedvenceink egy nyár története, illetve egy pesti kislány és egy helybeli fiú kamaszkori, bontakozó szerelmének hátterében két különböző életforma találkozásáról kíván képet adni. A tizennégy éves kislány és tízéves öccse fővárosi értelmiségi szülők gyermekei. A mama tv-riporter, a papa külkereskedelmi dolgozó, igen rendezett körülmények között élnek. E két gyermek szemével próbáljuk láttatni a falut és érzékeltetni a két életforma különbözőségét. A falusi fiú apja traktoros, anyja elhagyta a családot, a fiúra sok házimunka terhe is hárul. Nagy hangsúlyt kap filmünkben a tárgyi környezet. Pesten is forgatunk, a történet ott kezdődik, s oda tér vissza. A belső felvételeket eredeti környezetben készítjük itt, Boldogkőváralján, s a helybeli lakosság adja hozzá a társadalmi hátteret. Dárday István és -Szalay Györgyi általában nem színészekkel szokott dolgozni. Mostani filmjükben lesz-e színész? — Valamennyi szereplőnk amatőr, illetve civil, a gyermekek és a felnőttek egyaránt. Az ötven gyereket köA kameránál Pap Ferenc Szalay Györgyi rendező rülbelül kétezerből válogattuk ki. Ezt is, mint minden filmünket az ötlettől végig együtt csináljuk, s módszereink is azonosak, mint korábbi filmjeinknél. A történet fiktív, amit a szereplők is formálnak a maguk képére. Azt szeretnénk elérni, hogy a Dédelgetett kedvenceink ne csak a felnőttek gyerekfilmje legyen, hanem a tizenéveseké is. Szerepel majd benne az Edda Művek és a Beatrice együttes. A film fiú főszereplője, Ringer Péter a közeli Szerencsre való. A főszereplő lány pedig Járay Csilla, aki Budapesten, a Veres Pálné Gimnáziumban most kezdte meg középiskolai tanulmányait. Többek között ezt mondja szerepéről: — A film szerint hipermodern kislány vagyok, aki még sohasem járt falun. A valóságban is most vagyok először falun, és igen érdekesnek találom azt a szerepet, hogy a helybeli fiúk egy kicsit bomlanak utánam, illetve Szentesi Orsi után, aki a filmben vagyok. Kicsit felvágósnak kellene lennem, ez nehezen megy. A partneremet itt ismertem meg, nem tudom még, hogyan folytatódik a történet. A rendező nem engedi, hogy megtanuljam előre a szerepemet, hogy alakítsak. Magamat kell adnom. Sok idő nincs a beszélgetésre, filmforgatásnál az idő pénz. Pap Ferenc kamerája körül újra ott áll a stáb, Szalay Györgyi és Dárday instrukciókat adnak, elhangzik a vezényszó: — Csapó: háromszázötvenhét! Teljes csendet kérek!..., és szem-* közt a kamerával az úton felénk indul egy fiatal legényke, kötélen vonszolva maga után egy fehér kecskét. Fe!- rebben egy libacsapat, rövid szárnyverdesés után nyugodtan eltotyog, ügyet sem vetve arra, mi történik a háta mögött, miért a szokatlan felfordulás Boldogkővárai ja utcáján. BENEDEK MIKLÓS FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Befejeződtek az újítási ötlet napok a 26-os ÁÉV-nél. Hat termelőegységnél gyűjtött össze a műszaki osztály vezetője és az újítási előadó több mint 120 javaslatot. Az ötletek kétharmadát azonnali elbírálással -elfogadták és 100—300 forintig terjedő díjazásban részesítették. A javaslatot adók 15 százalékát arra kérték, hogy ötletüket újításként adják be. összesen 15 ezer forintot fizettek ki az újítási ötletniapok során a dunaújvárosi építőknek. Csak olyan ötleteket, javaslatokat díjaztak, amelyek megvalósultak vagy reális lehetőség van a megvalósulásra. Az is szerepelt a szempontok között, -hogy olcsóbb, gyorsabb ‘legyen az eredeti megoldásnál, javítsa a minőséget és biztonságos munkavégzést tegyen lehetővé. Az ötletek, javaslatok 90 százaléka származik fizikai dolgozóktól, a fennmaradó 10 százalék pedig a termelés közvetlen irányítóitól érkezett. PETŐFI NÉPE Az utóbbi években a kecskeméti MEZŐGÉP vállalatot a sikeres termékszerkezetváltás jellemezte. Ezt részben licencvásárlással, részben pedig saját fejlesztéssel valósította meg. Erről és a további kilátásokról beszélt Nagy Béla, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. iA gazdaságokban viszonylag új gép az ásóborona. Eddig ezeket 'Finnországból vásárolták. Vállalatunk szakemberei kifejlesztették az ásóborona magyar változatát, amely az OMÉK-on nagy sikert aratott. Az ősz folyamán a Városföldi Állami Gazdaságban munka közben is bemutattuk mintegy kétszáz szakembernek a gépeket, és a jövő évre már 200-ra kaptunk megrendelést. A talaj megmunkálásának fontos eszköze a tárcsa. Nemrég egy új tárcsacsaládot alakítottunk ki, ami a korábban használatos gépeknél jobb minőségű, termelékenyebb munkát végez. Ezt egy angliai kiállításon is bemutattuk, méghozzá olyan sikerrel, hogy jövőre 200 ezer dolláros megrendelést kaptunk. Gondoltunk a háztáji gazdaságok gépszükségletének kielégítésére is. Korábban csak nagy teljesítményű — 6—8 és 12 soros —, sorközművelő kul-tivátort gyártottunk. Most, hogy a háztáji gazdaságok termelését már segítik a szovjet kistraktorok, az ezekhez szükséges háromsoros kultivátorok készítéséhez is hozzálátunk. Jövőre 125 darabot gyártunk belőle. Dunántúlt napló A Konzum földszintjén az áruház nyitásától kezdve árusítanak idegen nyelvű lapokat, főként napi- és polit-ikái- gazdasági hetilapokat. iA hírlapárustól megtudtuk, a 'pécsiek közül kevesen válogatnak a tizennyolc-féle újságból, amelyek a Szovjetunióból, Romániából, NDK-ból Ausztriából és távolabbról, az NSZK-ból, Belgiumból, Angliából, á legtávolabbról, Kubából érkeznek. Talán nem is olyan meglepő, hogy a kubai lapok nap mint nap elfogynak, mert elsősorban az itt tanuló, spanyol nyelvet beszélő diákok veszik meg. A külföldi hallgatók vásárolnak elsősorban és a Pécsett dolgozó szakemberek. Már törzsvendég a Konzum hírlaposztályán az az orosz anyuka, aki minden héten betér gyermekeivel a szovjet lapokért. És az idelátogató turisták örlünek legjobban az áruház szolgáltatásának, hiszen anyanyelvükön értesülhetnek a világ és a hazai eseményekről. A legismertebbek és keresettek a divatlapok, Burdából tízszer annyi sem lenne elég, mint ami a megyébe érkezik. SOMOGYI HS’1AP Az export ebben az évben várakozáson félül sikerült a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetben, és úgy látszíik, hogy jövőre sem lesz gond, kapacitásukat teljesen kitöltik már a megrendelések. A siker titkát két tényezőben jelölik meg Csurgón: az egyik a napra pontos határidők tartása, a másik a minőség. Radnóti László elnöktől kérdeztük: — Mit jelent miqdez a munkások számára? — Azt, hogy az előírtnál lényegesen jobban növelhettük az idén a béreket. Eredetileg háromszázalékos bér- fejlesztést irányoztunk elő, az év végére viszont elérjük a kilenc százalékot. Ennek érdekében sok mindenen változtatni kellett. A létszám az inproduktiv területeken csökkent, a termelő- munkát végzőké viszont emelkedett. Nőtt az exportra szállított áruk nyeresége, és ezzel együtt a gazdaságosságuk. — S ez a kedvező állapot tartós lesz? — Arra törekszünk, hogy tartós maradjon. Ezért nem elégedhetünk meg a jelenlegi műszaki színvonallal: a korszerűsítést folyamatosan végezzük. Üjabb gépvásárlásokat határoztunk el és szerződést kötöttünk egy nyugatnémet céggel, hogy az általa szállított gépekkel nadrág- varró-szalagot állítunk föl berzencei üzemünkben. Ezekkel a gépekkel tizenöten havonta hatezer nadrágot tudnak a nyugatnémet cég szabásmintája alapján megvarrni. így közlekedtünk októberben Megyénk közútjain az elmúlt hónapban ötvennyolc személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, öttel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezek közül három — valamennyi a szekszárdi járásban — halálos kimenetelű volt, huszonnyolc súlyos és huszonhét könnyű sérüléssel végződött. A balesetek következtében hat ember vesztette élétét, harmincegyen súlyosan, negyvenhármán pedig könnyebben sérültek. A keletkezett anyagi kár becslés szerint hétszázezer forintra tehető. A közúti baleseteknek immár hónapok óta tapasztalható csökkenő tendenciája ellenére nyugtalanító, hogy egyre több a súlyos és a tömeges sérülésekkel végződő szerencsétlenség. Októberben is történt olyan halálos baleset, amely egyszerre négy ember életét követelte, és olyan is, ahol tizenegy személy sérült meg, szerencsére egyik sem súlyosan. A másik aggasztó tény, hogy szaporodik az ittas járművezetők okozta balesetek száma. E vonatkozásban az elmúlt hónap kirívóan rossz képet mutat. Az ötvennyolc közül ugyanis tizenötnél volt az okozó ittas, tehát csaknem minden negyedik balesetnél az alkohol játszotta a döntő szerepet, annak ellenére, hogy a járművezetők a közel-, s távolabbi múlt alkoholokozta tragikus eseményeiből már levonhatták volna a kellő tanulságot. Korábban felhívtuk a figyelmet arra is, hogy ittas állapotban gyalogosan sem veszélytelen az úttesten való járkálás, ennék ellenére a múlt hó tizenharmadikán, Szedres határában egy mikrobusz ittas gyalogost gázolt halálra az út felezővonala közélében. A közlekedés valamennyi résztvevőjének meg kellene értenie végre, hogy a forgalom és az ittasság kibékíthetetlen ellensége egymásnak, és a kettő együtt csak hátrányos, nem egyszer tragikus következményekhez vezethet. Egyébként az ittasan okozott baleseteknek hatvan százaléka ezúttál a szekszárdi járás területén fordult elő. Amellett, hogy a legtöbb balesetet — tizenhetet — mint az év minden hónapjában, a személygépkocsivezetők okozták októberben is, őket követik a motorkerékpárosok tíz, a segédmotorosok nyolc balesettel. Szokatlanul sok, a tavalyi néggyel szemben összesen nyolc balesetet okoztak a tehergépkocsik és az autóbuszok vezetői. Mivel az ilyen járművek — főleg autóbuszok — volánja mögött ülő gépkocsivezetőkről elképzelhetetlen, hogy a közlekedés szabályait legalábbis a gondjaikra bízott jármű biztonságos elvezetéséhez szükséges mértékben ne ismernék, és kellő vezetési gyakorlattal ne rendelkeznének, az általuk előidézett balesetek oka általában a szabályok tudatos megszegésében lelhető. Abban, hogy néhányan az előbbrejutás lehetőségét nem a szabályoktól, hanem járművük terjedelmétől teszik függővé és az „erősebb” vélt jogán közlekednek. Ezt bizonyította pl. annak a pótkocsis kamionnak a vezetője is, aki október 21-én, fényes nappal, Szekszárdon. „El- sőbbségadás kötelező” jelzőtáblát figyelmen kívül hagyva motorkerékpárost gázolt a védett útvonalon. Nem hihető ugyanis, hogy aki egyébként reá bízott gépkocsiját országokon át is rendszeresen vezeti, ne lett volna tisztában a közismert táblával jelzett elsőbbségadási kötelezettségével. Viszonylag sok — összesen hat — esetben gyalogos volt a balesetek okozója, közülük négyen szintén a szekszárdi járásban, pedig nem egyszer intettük már őket is óvatos- .ságra, felhíva figyelmünket az ősz és tél okozta nehézségekre is. A baleseteknek csaknem a fele — szám szerint huszonhat — relatív gyorshajtás miatt törént. A járművek vezetői főleg az útviszonyokhoz nem tudtak, vagy nem akartak megfelelően alkalmazkodni. Ebből eredően sok volt az útról való lesodródás, ami nem egyszer fának, vagy más szilárd tárgynak ütközéssel is párosulva, súlyos balesetekhez vezetett. Ahhoz, hogy ilyen esetek ne következhessenek be, járművezetőinknek jobban kell alkalmazkodniok a szeszélyes időjárás miatt olykor naponta többször is megváltozó útviszonyokhoz. Aki pedig gyakorlatlansága folytán erre nem érzi magát képesnek, tavaszig mondjon le a vezetésről. Legtöbb ilyen baleset a szekszárdi és a paksi járásban volt, de Dombóváron és környékén is előfordult négy esetben. Hét ízben az elsőbbségi jog meg nem adása vezetett súlyos következményekhez, amelyekből öt a szekszárdi járás területének és a megye székhelyének útjain, jelzőtáblával védett kereszteződésekben fordult elő. E tekintetben Szekszárdon a Weseslényi utca és a reá ja csatlakozó utak torkolatai a legexponáltabbak. Nincs olyan hónap, hogy ezen csomópontok valamelyikénél ne történne baleset, holott mindegyik előtt jelzőtábla figyelmeztet a Wesselényi utcán közlekedők elsőbbségi jogára. A szabálytalan előzés öt esetben vezetett balesethez, amelyből kettő a szekszárdi, három a paksi járásban történt. Szabálytalan kanyarodás és az út bal oldalának szabálytalan igénybevétele összesen hat ízben volt baleseti ok, az előbbi mind a szekszárdi járásban, az utóbbiból is kettő a megye székhelyén- és a hozzája tartozó járásiban, egy pedig Dombóvár területén. Előre nem észlelhető műszaki hiba csupán egy esetben vezetett balesethez, tehát a többi helytelen emberi magatartás következménye volt, így az mind el- kérülhető is lett volna valamivel nagyobb óvatosság, figyelmesség, szabálytisztelet révén. Az elmúlt hónapban a balesetek száma a szekszárdi járásban negyven, Dombóváron és környékén húsz százalékkal emelkedett a múlt év októberéhez képest, máshol mindenütt csökkent. A rendőrök októberben közlekedési szabályszegés miatt 2315 személyt helyszínbírságoltak, 478 fő ellen tettek szabálysértési feljelentést és 76 vezetői engedélyt bevontak. PIÁCSEK GYÖRGY Matematikai tudásfelmérés a középiskolákban Megmérettetik a középiskolák végző tanulóinak -matematikai tudása. A gimnáziumokban és a szakközép- iskolákban a napokban választják ki a vizsgálatban részt vevő mintegy 70 osztályt. A reprezentatív mintaosztályok között lesznek a matematikatagozatosok — ahol hetente 10—12 órán és szakkörben intenzíven tanulják a matematikát —, s olyanok is, ahol hetente csupán három-négy órán szereznek matematikai ismereteket. Mind a hétféle matematikatanterv szerint tanulók képviseltetik magukat. Amint Báthory Zoltán, az Országos Pedagógiai Intézet tantervelméleti osztályának vezetője az MTI munkatársának elmondta, ezt a vizsgálatot a Nemzetközi Pedagógiai Társulat szervezi: országunkban a következő év márciusában bonyolítják le és számos más országban is csaknem ugyanebben az időszakban tartják. A teszteket, a kérdőíveket a Nemzetközi Pedagógiai Szervezet adta ki, így a magyar diákok ugyanazokra a kérdésekre válaszolnak majd, mint a külföldiek. A nemzetközi vizsgálat során többek között az érettségire készülő tanulók problémamegoldó képességét kívánják megismerni.
