Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-13 / 266. szám
1980. november 13. Képújság s Vasgyüjtő gyerekek Manapság már — főként Szekszárdon — ugyancsak ritka, hogy gyerekek vasat gyűjtsenek. Mint azt a MÉH-nél megtudtuk, e tevékenységük inkább csak a papírgyűjtésre korlátozódik. Pedig, itt is sokkal hasznosabb lenne,_ ha az összegyűjtve újra a kohóba küldenék a rozsdásodó lim-lomokat. Fotó: Gottvald KRESZ-vetélkedő kisdobosoknak A kisdobosok megyei KRESZ-vetél'kedőjét a bonyhádi művelődési házban rendezték meg. A játékos feladatokkal is tűzdelt vetélkedő során a pajtások számot adtak elméleti felkészültségükről és ügyességükről. A megyei döntőn a városi, járási versenyek első és második helyezett csapatai vettek részt. Közülük a legjobbak a tamási általános iskola úttörői lettek. A második helyezést a gyönki, a harmadikat pedig a bonyhádi pajtások érték pl. Az úttörőmunkáért Algériában jártam A nyári táborozások és kirándulások élményeit lassan háttérbe szorítják a közelgő téli szünidő megtervezett és megálmodott programjai. Megyénkben azonban van egy olyan kislány, akinél harminc tél is kevés lenne, hogy elfelejtesse a nyári táborozás páratlan élményeit. * Kozma Zita, a faddi általános iskola nyolcadik osztályos tanulója. Űltörőmunká- ja és kiváló tanulmányi eredménye alapján a Magyar Üt- törők Szövetsége Országos Elnöksége jutalmazottjatként Algériában tölthetett három hetet, a Bumedien úttörőtáborban. — Tavasszal Zánkán voltam az aktivisták nemzetközi táborában — mondja az igazgatói iroda foteljába kuporodva Zita. — Olyan gye- rerekkel, akik régóta kapcsolatot tartanak külföldi pajtásokkal és az úttörőcsapatoknál is kiválóan dolgoznak. Nem tudtuk, hogy közülünk választják ki a külföldi táborokba induló pajtásokat. — Zán'ka után mi történt? — Egy hónap múlva a postás hozott egy táviratot az országos elnökségtől... Kozma István, Zita édesapja, a faddi általános iskola igazgatója, átveszi a szót: — Zsebemben volt a távirat. Először arra gondoltam, hogy valami tévedésről van szó. Nem bontottam föl a táviratot, hanem odaadtam Zitának. •jl**-*-r—«8 «.A* eh Julii 0i »— . .t—Ji. j Az oklevél Az Algériát megjárt faddi kislány — Olvastam és nem akartam hinni a szememnek — idézi vissza az átélt örömöt Zita. — Nem tudtam megérteni, hogy ez igaz lehet. Kozma István: — Még aznap, megköszönve a bizalmat, válasz- táviratot adtunk fel: Zita megy! A faddi kislány lázas készülődésbe kezdett. Tanulmányozta hazánk történelmét, városaink nevezetességeit, a magyar úttörők munkáját. Ajándékókat is készített... — Nem egyedül — világosít fel. — Édesanyám egy kalocsai térítőt, az iskola úttörőcsapatának tagjai matyó tűpárnát varrtak. Az úticsomagomhoz jelvényeket és folyóiratokat kaptam a KISZ-ről és a pártról. Az utazást megelőzően a csillebérci nagytáborban felkészítésen vettek részt. Az „algériai csapat” öt pajtásból állt. Dr. Kovács Sándor, a pécsi tanárképző főiskola docense volt a kísérőjük. * — Az indulás napját nem tudom elfelejteni — csillan fel Zita szeme. — Se társaim, sem én nem ültünk még repülőgépen. Augusztus 5-én indultunk egy szovjet repülőgéppel. Jugoszlávia, Olaszország és a Földközi tenger fölött repülve Algírban, a fővárosban szálltunk le. — Milyen táborban voltatok? — Órán mellett, az Ainel- turlkban lévő nemzetközi Bumedien úttörőtáborban. — Beszélj a programokról! — Délelőttönként a tenger partján vetélkedőkön vettünk részt. Minden nap más és más nemzet tartotta meg a maga nemzeti napját. A mi nemzeti napunk augusztus 22-én volt. — Hogyan zajlott le? — Reggel az algériai t és más nemzetbeli úttörők bevonásával reggeli tornát tartottunk. Délután kiállítást rendeztünk hazánkról. Tablókkal, fényképekkel és ajándéktárgyakkal szemléltettük hazánk útját és fejlődését. Vittünk magunkkal népviseleti ruhákat. Én kalocsai ruhába öltöztem és beálltam a tablók közé: ez volt az „élő szemléltetés”. — Milyen élményekre gondolsz vissza a legszívesebben? — Az algériai úttörők nagyon barátságosak. Először láttam a tengert. Csodálatos volt! És a pálmafák! Mondtuk is sokszor, hogy de jó lenne, ha Magyarországon is lennének pálmafák. Meglepett bennünket az algériai nők öltözete, fátyla, de a férfiak közül is sokan bokáig érő ruhában járnak. Az algériai úttörők nagyon katonásak. Még egy érdekesség: ott másképpen fejezik ki tetszésüket, mint mi, európaiak. Taps helyett, számunkra fura módon felemelik kezüket és táncoltatják ujjaikat.. * Egyről még nem szóltam. A Bumedien-táborban rendeztek miniolimpiát is. A futás különböző számaiban indult a magyar csapat... és első helyezést ért el. Kozma Zita, a faddi általános iskola tanulója pedig az egyéni 800 méteres futást nyerte meg. Az Ainekturkban kiállított oklevél arab írásjeleit most próbálja „megfejteni” Zita. — szűcs — Fotó: GOTTVALD Levélbarátság Partos Judit Gyereknek, felnőttnek naponta jelentenek kellemes izgalmat a munkából, iskolából hazatérés pillanatai. Az első út a levélszekrényhez vezet: vajon mit tartalmaz? A képeslap, levél egyaránt öröm, hiszen hírt, üdvözletét kapni jó dolog. Szekszárdon, a IV. számú általános iskola hetedikeseit gyakran éri „levélöröm”, hiszen közülük sokan tagjai a levelezőszakkörnek, s kötöttek levélbarátságot szovjet pajtásokkal. — A szakkör nagyon hasznos. Itt a gyerekek nem a tananyagot tanulják, hanem annál jóval több és szerteágazóbb dolgokat — mondja Fiátih Attiláné, a szakkörvezető tanár. — Sok orosz játékkal, dallal ismerkednek meg, no és közösen fordítjuk ß leveleket. A levelezéssel az igazi orosz gyereknyelvet is megismerik, olyan új szavakat tanulnak, melyek még a szótárakban sem szerepelnek. (Például zsvácska = rágógumi). Szintén a levelek nyújtanak kiindulópontot néhány téma igazi megközelítéséhez: gondolok a pionírok életére, az állami és a családi ünnepek megtartására. — Milyen iskolán kívüli programjaik vannak? — A TÁÉV MSZBT-tag- csoportjával van kapcsolatban iskolánk. Legközelebbi foglalkozásunkon ők tartanak diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót a Szovjetunióról. Szakkörünk pedig a győzelem napján adott nekik orosz nyelvű műsort. Partos Jutkának két szov- jetuniöbeli levelező partnere van: Irina és Szergej. Irinával három esztendeje váltanak levelet, Szergejjel két éve. A fiú ír gyakrabban Jutkának, s így vele alakult ki baráti kapcsolat. — Szergej édesapja boltvezető. Két testvére van, akikről gyakran ír a barátom. Családjuk nyáron Vlagyivosztokba kirándult, s nagyon örültem, amikor egy képeslap-köteget küldött. De színészekről is kaptam már képeket. — Te küldtél már neki ajándékot? — Persze — mondja Jutka. A Pajtás újság „Kedves ismerős” rovata mindig közöl képeket ismert együttesekről. Azokat rendszeresen küldöm, de a nyári utazásaink alkalmával írt képeslapokkal is örömet szerzek neki. — Most melyikőtök következik a levéllel? — Én. Azt szeretném megtudni, hogy minek készül Szergej, s még azt, hogy náluk kik tartják az őrsi és raj- foglalkozásokat... Vitéz Attila szintén hetedik osztályba jár, s négy éve levelez Erikkel, aki az NDK- ban él. — Levelezés útján lehet-e igazi barátságot kötni? — Szerintem igen. A négy évi levelezés közelhozott minket. Sok mindent tudunk egymás életéről, családjáról. — Találkoztatok már? — Sajnos, nem. De majd meghívjuk Eriket hozzánk. Erről már otthon beszélgettünk. Aztán én is meglátogatom a barátomat. — Mi a hobbija Eriknek? Vitéz Attila _______________________________J — Jégkorongozik, így a Képes Sportból mindig kivágom és elküldöm a jégkorongozók képeit. Judit szól közbe: Irinát megsürgetem a levélírással, hiszen tőle nagyon sokat megtudtam Szovjetunió életéről... Ő valahogy másként ír, mint Szergej... S a nyelvtanuláson kívül még a földrajznál is nagy segítségünkre van a levelezés... Igaz, a fordítással olykor-olykor baj van, hiszen a nyelvtant még nem nagyon tudjuk. Ezért is adódik néha igen érdekes „szöveg”, amin a tanár néni, az anyukám, de a társaim is jót nevetnek. — h — Fotó: K. Ezt meg kell nézni! Kiállítás pályaválasztóknak Elsősorban hetedik, nyolcadik osztályos tanulókat és szüleiket várják arra a kiállításra, amelyet kedden délelőtt nyitottak meg a szekszárdi úttörőházban. A KISZ Tolna megyei Bizottsága és a Tolna megyei Pályaválasztási Intézet közös kiállításán hét üzem mutatja be termékeit, az üzemben folyó munkát, képet adva szakmunkásaik munkakörülményeiről, munkájáról. Termékek sokasága, tablók sora és fényképek várják a látogatókat, a pályaválasztás előtt álló pajtásokat. A rendezők és a kiállítást termékeikkel segítő vállalatok arra törekedtek, hogy azokat a szakmákat mutassák be elsősorban, amelyeknek szükségük van a szakemberutánpótlásra. Nem véletlen, hogy a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalt is jelentős részt foglalt el a kiállítási területből. Húsipari szakmunkástanulónak való jelentkezésre buzdít kiállításuk, hiszen köztudott, hogy az épülő húskombinátban sok új szakemberre lesz majd szükség.. Ott volt a kiállítók között a Pécsi Postaigazgatóság Távközlési Üzeme, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, a Paksi Konzervgyár, a VEGYÉPSZER Tamási Gyáregysége, az MMG Automatikai Művek és a Tejipari Vállalat. Fotó: REHÁK RÓBERT Húsipari termékekkel ismerkednek a kis látogatók Az úttörőelnökség tárgyalta A Tolna megyei Úttörőelnökség legutóbbi ülésén beszámoltatta a magyar Úttörők Szövetsége Dombóvár városi elnökségét a város és környéke úttörőcsapatainál folyó mozgalmi munkásról. Mint a beszámolóból kiderült, a városi elnökség tizenegy úttörőcsapat munkáját ellenőrzi, értékeli. Köztük olyan nagy létszámú csapatok is vannak, mint a 988 pajtás munkáját összefogó Zrínyi Ilona úttörőcsapat. A csapatok sajátos értékelési rendszerének mércéje az úttörőélet törvénye, mert ez tartalmazza a gyerekek számára megfogalmazott erkölcsi normákat. A Dombóvár városi és városkörnyéki úttörőcsapatoknál az úttörőév programjához kapcsolódva rendszeresen szerveznek vetélkedőket, versenyeket, szemléket, és ezek értékelését a csapatmegmozdulás után rögtön megtartják, de az őrs, a raj egész éves, folyamatos munkájába is beszámítják. * Az úttörőcsapatok munkaterveiben valamennyi úttörő- és kisdobosraj számára terveznek csapatmegbízásokat, vállalásaikról a csapatösszejövetelen számolnak be. A városi úttörőelnökség csapatokat ellenőrző munkáját rendszeresen végzi. Üttörőévenként kiheleyezett elnökségi üléseket tartanak úttörőcsapatoknál, közös látogatáson vizsgálják a csapatok tervezőmunkáját, a dokumentumok megfelelő alkalmazását, a csapatoktól kapott rajmegbízatások teljesítését, a rajok vállalásait, tetteit, az önkormányzat működését, a csapatok közéleti tevékenységét, és még sok más egyéb kérdést. * A Tolna megyei pajtások közül az elmúlt nyáron 8750 gyerek vett részt úttörőtáborozáson. Hogy ezt ennyi gyerek előtt lehetővé tudtuk tenni, az a megye jól felszerelt úttörőtáborainak köszönhető. A gyerekek elmúlt évi táborozását értékelve, a megyei úttörőelnökség megállapította, hogy az elmúlt időszakban jelentősen javultak a táborozási feltételek. A megye hét úttörőtábora közül öt a Balaton mellett, egy Domboriban és egy Sötétvölgyben van. A paksi járási úttörő- elnökség váltótáborának felújítása most fejeződött be, a tamásiak úttörőtáborának rekonstrukciója még hátravan. Egyébként valamennyi úttörőtáborban minden lehetőség adott a kifogástalan mozgalmi munka végzéséhez. Tavaly nyáron volt először megyénkben vándortábor. A Tolnától Baranyáig elnevezésű, tizenkét napos vándortábor bázishelyei Szekszárdon, Szálkán, Váralján, Óbányán, Magyaregregyen és Sikondán voltak. Június 15-től augusztus 2-ig kétnaponként indultak a csoportok. A pajtások valamennyien jutalomként kerültek az úttörőtáborokba. A gyerekeket az úttörőtanácsok és csapatvezetőségek javaslata alapján küldték táborozni. Kiválasztásuknál meghatározó volt az úttörőmozgalmi munkájuk. A nyári táborok során mindenütt gondot fordítottak az 1981-es úttörőév előkészítésére is. De rendeztek tábori olimpiát, tízpróbákat, voltak vetélkedők, kirándulások, a tábori hagyományoknak megfelelően éjszakai „rókavadá- szat", akadályverseny, járőrverseny, őrsi portya, játék és daltanulás és természetesen fürdés. Valamennyi táborban működött a gyermekek választotta tábortanács. Értékelték a tábor napi munkáját, javaslataikat, ötleteiket a táborvezetőségek elfogadták, hasznosították. A megyei úttörőelnökség táborozási és turisztikai szakbizottsága a táborokban tett látogatások alapján a „Kiváló Tábor” címet a balatonszepezdi tábornak ítélte, és ezzel a megyei úttörő- elnökség is egyetértett, A Kiváló Tábor címért folyó versengés mellett a táborokban a járási, városi úttörőelnökségek a „Kiváló Turnus” címet is odaítélték a legjobban tevékenykedő úttörő- csapatoknak. A kitüntetéssel járó ötezer forintos jutalmakból mindenütt turisztikai és sportfelszereléseket vásárolnak.
