Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
1980. november 2. 2 ^PÜJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Szovjet—etióp csúcstalálkozó Moszkvában. — A brit külügyminiszter Budapestre érkezett. — Magyar napirendi javaslat Madridban, a biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő értekezletén. — Megalakult az új libanoni kormány. Kedd: Izrael Dél-Libanonban újabb területet foglalt el. — Carter és Reagan televíziós vitája kevés hatással volt a még habozó amerikai választókra. — Khomeini egy síita vallási ünnepen mondott beszédében elutasította az Irakkal való tárgyalás gondolatát. Szerda: Az iráni parlament ismét elhalasztotta a túszügy vitáját. — Lord Carrington budapesti tárgyalásai után Varsóba utazott. — Szadat egyiptomi és Navon izraeli elnök a kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Kairóban. Csütörtök: Leonyid Brezsnyev Moszkvában találkozott Stanislaw Kaniával, a LEMP KB első titkárával és Józef Pinkowski lengyel miniszterelnökkel. — Jobboldali választási győzelem Jamaicában. — Ben Bella volt algériai elnököt amnesztiában részesítették. Péntek: A Közös Piac az acélválság miatt szigorú termeléscsökkentési intézkedéseket határozott el. — Pinkowski lengyel miniszterelnök Varsóban a Szolidaritás Szak- szervezet vezetőivel tárgyalt. — Az iráni rádió közvetve elismerte Khorramshahr elestét. Szombat: Tovább tartják magukat a túszok közeli szabadulásáról szóló híresztelések. — A Biztonsági Tanács új javaslata az iraki—iráni konfliktus rendezésére. A hét 3 kérdése 1. Mi a helyzet az amerikai elnökválasztási verseny hajrájában? Az elnökválasztás előtt az amerikaiak félszemmel Teheránra tekintenek: a túszügy kimenetele nagyban befolyásolhatja a november 4-i szavazás eredményét. Az utolsó közvélemény-kutatási adatok egyébként Carter elnök hajszálnyi fölényét mutatják. 100 megkérdezettből 40-nél valamivel többen az elnökre fognak szavazni, 39-en pedig Reaganra; azaz még mindig jelentős az utolsó pillanatig ingadozók aránya. A szakértők véleménye szerint Anderson, a harmadik elnökjelölt teljesen esélytelen. Hosszas halogatás után a héten sor került a két esélyes amerikai elnökjelölt nyilvános tV-vitájára. Carter és Reagan a clevelandi stúdióban. Carter és Reagan keddi tv-vitája a jelek szerint kevéssé volt hatással a nézőkre, akiknek a számát egy forrás 60 millióra, a másik már 80 millióra, a harmadik pedig nem kevesebb, mint 100 millióra becsülte. A két jelölt nyilatkozatai korántsem voltak olyan szenvedélyesek, mint amilyen személyeskedő fordulatokat a kampány korábbi szakaszai hoztak. E téren az utolsó események: Carter ellenségei újra fölmelegítették a „Billygate” históriáját, az elnök öccsének líbiai kapcsolatait, új adatokat közölve ezek anyagi hátteréről. Reagan számára pedig az lett kínos, hogy meg kellett válnia külpolitikai tanácsadójától. Richard Allenről kiderült, hogy szolgálatokat tett a japán autóiparnak, amikor még Nixon közeli környezetéhez tartozott. S természetesen nem ingyen. Allen állítólag a lisz- szaboni fasiszta rendszer uraitól is pénzt fogadott el, azért, hogy kieszközölje a Nixon-kormányzat jóindulatát a portugálok afrikai gyarmati háborúinak folytatásához. A jóindulat fegyverszállításban és diplomáciai támogatásba^ egyaránt megnyilvánult. Kérdés, hogy az ilyen övön aluli ütések mennyiben rendíthetik meg a jelöltek helyzetét az elnökválasztás előtt 48 órával. 2. Miért hozott drákói intézkedéseket a Közös Piac az acéltermelés csökkentésére? A tőkés világban az acélipar évek óta súlyos válsággal küszködik. Különösen nehéz a helyzet Nyugat-Európában: a Közös Piacban viszonylag elég sok a kisebb acélüzem, amely nem tudja felvenni a versenyt sem korszerűség dolgában, sem az árakban — mondjuk — a japán termékekkel. Az acélipar gondjai onnan erednek, hogy a nyugateurópai országokban általában visszaesett a beruházási tevékenység. Súlyos helyzetbe került a hajógyártás és az autóipar is, ez a pangás pedig visszahat a kohászatra. Az a nyugat-európai acélipar, amely a hatvanas években szinte 100 százalékig ki tudta használni kapacitását, most már legjobb esetben is csak háromnegyed gőzzel termel. Jellegzetesen tőkés megoldással a Közös Piac azt a döntést hozta, hogy a jövő év közepéig 13—20 százalékkal Húsz év óta a legnagyobb atomfegyver-ellenes tüntetés zajlott le Londonban. Ezrek vonultak fel a Trafalgar téren. csökkenteni kell a termelést. Az intézkedés több mint 300 kohót érint a kilenc országban. Különösen a kisebb vállalatokat éri igen érzékeny veszteség: a szakértők azt jósolják, hogy ha néhol korszerűbbé válik is a gyártás, a legtöbb helyen csak munkáselbocsátásokhoz fog vezetni az Európai Gazdasági Közösség döntése. A Közös Piac miniszteri tanácsában hozott határozatot heves vita előzte meg. A nyugatnémetek kézzel-lábbal hadakoztak a termelés csökkentése ellen. A végén kénytelenek voltak visszakozni, bár elértek némi eredményt: bizonyos különleges acélfajtákra nem vonatkozik a csökkentés. Például az olajvezetékeknél használatos acélcsövekre sem; ezeket a nyugatnémet cégek változatlan mennyiségben állíthatják elő. Igaz, van is rá vevőjük: a Szovjetunió. 3. Hogyan alakul a két német állam viszonya? A két német állam viszonyában most kétségtelenül feszültség tapasztalható, amely hivatalos nyilatkozatokban éppúgy megmutatkozik, mint a lapok hasábjain, vagy a tv, rádió kommentárjaiban. A problémák régi keletűek: az is, hogy az NDK márkájának vásárlóerejét odaát, Nyugaton nem ismerik el és árfolyamát tudatosan leszorítva az NSZK és Nyugat-Berlin bankjai tulajdonképpen spekulációra adnak lehetőséget. Az is, hogy a német állam- polgárság nyugatnémet elmélete és gyakorlata sérti az NDK-t, mint szuverén államot, hiszen az NSZK nem ismeri el az NDK-állampolgárságot. Az is, hogy a két német állam között fennáll ugyan diplomáciai kapcsolat, de nem nagykövetségi szinten. Az NDK azt sürgeti, hogy Berlinben, illetve Bonnban a megbízotti hivatalok helyett állítsanak fel nagykövetségeket. A Berlinben megfogalmazott igényekre Bonn hevesen válaszolt, de ahogyan telnek a napok, a vita hőfoka alább- szállni látszik. Persze ez nem jelentheti sem azt, hogy a nyugatnémet kormány — amely különben most van megalakulóban a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíciós tárgyalások során — engedékenyebbé válnék, sem pedig azt, hogy Bonn lemondana sérelmeinek sorozatos fölemlegetéséről különböző nemzetközi fórumokon. Máris jelezték, hogy az NDK legutóbbi pénzátváltási intézkedésének visz- szavonását fogják követelni a Madridban november 11-én kezdődő európai biztonsági és együttműködési értekezleten, s arra is számítani lehet, hogy a NATO decemberi miniszteri tanácsülésén atlanti szövetségeseik segítségét kérik majd az NDK-ra kifejtendő nyomáshoz. Persze nem szabad elfeledkezni a pozitív tényekről sem. A párizsi Le Monde írta a napokban a két német állam viszonyát elemző cikkében, hogy körülbelül félmillió nyugatnémet munkás él az NDK-ba irányuló szállításokból. Csak az utóbbi 3 évben 3,2 milliárd márkáért vásárolt az NDK gépeket az NSZK-tól, s az NDK kivitele szintén állandó emelkedést mutat. A bonni kormányszóvivő is azt mondta — igaz, vádak és kifogások sora után —, hogy „nem szabad elvesznie az enyhülési politikának”. pAlfy József Egy iráni férfi otthonának romjainál. További heves harcok zajlanak az iraki és az iráni csapatok között. Iraki-iráni helyzetkép Harcok, találgatások Péntek éjjel az iraki—iráni front teljes hosszában folytatódtak a heves összecsapások. A harcok súlypontja ismét Abadan; az iráni olajipar központja volt. Bagdadi had-ijelentések szerint az iraki csapatok bezárták az ostromgyűrűt Abadan körül és a 32 kilométerrel délebbre fekvő Khosrowa- badnál megközelítették a Perzsa-öblöt. Az irakiak jelentéseikben most először említették Khosrowabadot, amelyen keresztül az iráni haditengerészet az utánpótlást szállította Abadanba. Teherán Viszont azt közölte, hogy a védők visszaverték az Abadanba behatolni készülő támadókat és 187 iraki katonát megöltek. A tehe- ráni rádió elismerte, hogy súlyos harcok folynak Abadan északi szegélyén, de hozzátette, hogy az iráni csapatok — a heves tüzérségi támadások ellenére — „a hit fegyverével” sikeresen védik a várost. A Pars iráni hír- ügynökség szerint az iráni csapatok még tartják a Karun folyó kulcsfontos-ságú hídját, amely Abadant és a már iraki kézen lévő, 16 kilo- lométerrel ászaikra fekvő Khorramislhahrt köti össze. A legújabb iráni fejlemények megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy a parlament vasárnap az ame- riki túszok szabadon bocsátása mellett dönthet. Monta- zeri ajatollah, az egyik legbefolyásosabb vallási vezető táviratot küldött a medzslisz valamennyi tagjának, felszólítva őket, hogy vegyenek részt a vasárnapi ülésen. Emlékezetes, hogy csütörtökön mintegy húsz képviselő bojkottja miatt kellett elhalasztani a vitát. A teheráni rádió ugyanakkor külföldre szóló arab nyelvű adásában közölte, hogy már eléggé megbüntették az amerikai túszokat és nem lenne „igazságtalan” szabadon bocsátani őket. Az iráni parlament egyik képviselője azt mondta, hogy csak a szabadon bocsátás idejéről van vita: egyesek várni akarnak az amerikai elnökválasztásig, mások pedig az iraki—iráni tűzszünetig. Közben Stockholmban a Scanair nevű svéd Charter légitársaság bejelentette, hogy az Iránban fogva tartott túszok elszállítására egy gépet rendeltek tőle, de nem közölte, hogy ki és mikorra. A Fehér Ház cáfolta, hogy az Egyesült Államok rendelte volna a repülőgépet a svéd légitársaságtól. Mondale alelnök pedig 'kijelentette: az iráni kormány nem jelezte, hogy a közeljövőben szaba- donbocsátaná a túszokat. A Chichago Sun-Times című amerikai lap szombaton azt írta, hogy az Egyesült Államok és Irán már két héttel ezelőtt megállapodott a túszok szabadon bocsátásáról amerikai fegyverszállítások ellenében. A lap szerint Lloyd Cutler elnöki tanácsadó Genfben találkozott iráni küldöttekkel. Carter elnö'k sajtótitkára azonban „teljesen pontatlannak és felelőtlennek” minősítette a jelentést. A PKP küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 27—november 1. között látogatást tett hazánkban a Portugál Kommunista Párt küldöttsége Osvaldo Castró- nak, a központi bizottság tagjának vezetésével. A portugál vendégeket fogadta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A helyi tanácsok munkájának szervezeti és módszertani kérdéseit tanulmányozó delegáció megbeszéléseket folytatott Rácz Sándorral, a KB tagjával, a KB osztályvezetőjével. A küldöttség felkereste a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalát, az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, látogatást tett Győr-Sopron megyében, ahol találkozott Háry Bélával, a megyei pártbizottság első titkárával. PANORÁMA BUDAPEST Szombaton Budapesten megkezdte munkáját a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének IX. kongresszusa. A szombati tanácskozáson részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese. * A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa a Duna Intercontinental Szállóban ugyancsak tegnap kezdődött. A tanácskozáson megjelent Benke Valéria és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a szak- szervezethez tartozó ágazatok miniszterei, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese és Adam Ghertinison, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezeti Nemzetközi Szövetségének főtitkára. MOSZKVA Századik születésnapját ünnepelte a legendás hírű Pa- tyomkin cirkáló egykori matróza, a tengerészek lázadásának egyik szervezője, Illarion Sesztyigyeszjatij. Az 1905-ös orosz forradalom egykori résztvevője mentette meg annak idején a halálos lövéstől a matrózok akkori vezetőjét, Afanaszij Matjusenkót, s egyik szervezője volt a Patyomkin hősi ellenállásának — ma ő a lázadás utolsó, életben lévő résztvevője. BERLIN Dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök az NDK sajtójának adott — Berlinben szombaton közzétett — nyilatkozatában kijelentette, „a politikai enyhülés csak akkor lesz valóban végérvényesen hitelt érdemlő, ha az államok, s mindenekelőtt a két szerződésrendszer, készek arra, hogy katonai területen is jelét adják az egymás iránti bizalomnak”. Az osztrák politikus ezt tekinti a leszerelés előfeltételének, hozzátéve, számára „a katonai enyhülés a bizonyítéka annak, hogy komolyan veszik a politikai enyhülést”. Az ""osztrák államfő Erich Ho- neckernek, az NDK államtanácsa elnökének november 10—13-án sorra kerülő első hivatalos ausztriai látogatása alkalmából nyilatkozott NDK- beli újságíróknak. ATHÉN A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet tájékoztató irodát nyitott Athénben — jelentette be szombaton Konsz- tantin Micotakisz görög külügyminiszter, aki azon meggyőződésének adott hangot, hogy ez a lépés elősegíti Görögország és az arab államok kapcsolatainak megerősödését.
