Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-12 / 265. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. november 12. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Bosszúság iFrajda József Tamásiból a következő szövegű levelet írta szerkesztőségünknek: „...A tamási idegenforgalmi hivatalnál 1980. augusztus 26- án — az általuk kiadott programfüzetben meghirdetett — „Drezda, a szász főváros” megjelölésű útból az általuk megjelölt időpontra — 1980. november elejére — 2 személy részére lekötöttünk egy 4 napos utat, amelyre a 2000 forint előleget szeptember 2-án befizettük. Október 6-án a tamási idegenforgalmi hivatalnál személyesen érdeklődtem, hogy a fenti úttal kapcsolatosan jött-e valami. Azt válaszolták, hogy az utazás előtt két héttel fogjuk megkapni a szükséges iratokat. Azután még ezen a napon, kb. két óra múlva felhívott telefonon az idegenforgalmi hivatal vezetője, hogy Budapestről megjött a válasz. Jelentkezők hiányában a csoportot nem indítják, helyette felajánlott egy lipcsei és egy cseh-tátrai utat. Az előbbit nem tudtuk elfogadni, mert az utat repülőgéppel kellett volna megtenni, s így természetesen anyagilag is jóval többe került, mint a drezdai út, míg a második, sítanfolyammal összekötött volt. Tekintettel Telefonszámunk: 12-284 arra, hogy a Tátrában télen is, nyáron is többször jártunk, síelni nem tudunk, így az ajánlatot nem fogadtuk el. Ekkor közölte a hivatal vezetője, hogy a befizetett összeget részünkre visszautalják. Október 23-án 1944 forintot postautalványon meg is kaptunk. A levelet a csekken feltüntetett „az összeg rendeltetésére vonatkozó közlemény” késztetett. Lemondás miatt 50, postaköltség miatt 6 forint a levonás. Az indoklással nem értünk egyet azért, mert az utat nem mi mondtuk le. Ezt az összeget nem azért fizettük be, mert közel két hónapig nem tudtunk volna rá vigyázni, hanem azért, mert Drezdát és csakis Drezdát szerettük volna látni. Mivel esetünket nem tartjuk egyedinek, s az a véleményünk, hogy ha nem az ügyfél hibájából történik a lemondás, legalább elnézést kérjenek...” A levelet a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének, dr. Bercsényi Vincének küldtük meg, aki a következőket válaszolta: „...A .panaszt kivizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy tamási kirendeltségünk nem közölte egyértelműen -pénzügyi osztályunkkal, miért került sor Prajda Józsefek befizetett előlegének visszafizetésére. Az ügyben intézkedtünk, s a tévesen levont ösz- szeget visszautaltuk. Tudjuk, milyen kellemetlen, ha ügyfelünket utazási szándékában bármi is korlátozza, akár egy-egy útnak a stornózása is. Azonban, sajnos, ez esetenként elkerülhetetlen. őszintén reméljük, hogy Prajda József ék utazási kedvét nem szegte a sok kellemetlenség, hiszen nem ez a jellemző és általános, amiért utólag szíves elnézését kérjük...” Közös vagy magántulajdon? Kis Takács Mihályné Szek- szárdról, a Gróf Pál utca 6. szám alól az alábbiakat panaszolja: „...Azért írok önöknek, mert sajnos, vannak olyan lakók, akik sajátjuknak tekintik a bérházat. Ez nem is volna baj, ha pozitív értelemben tennék, s nem úgy, hogy a közös helyiségeket magántulajdonként kezelik — például saját kulcsot csináltatnak hozzá, azután berendezik, a többi lakó megkérdezése nélkül. Akkor bezzeg, amikor a férjem és a házmester felszerelte a szárítót, nem segített senki. Szerintem az volna a helyes, ha a házmesternél, s nem egyes lakóknál lenne a kulcs, s a házmester így be tundá osztani, hogy ki, mikor mehet ruhát szárítani...” A levélre a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Orbán György válaszolt: „...Kis Takács Mihálynéval október 20-i levelünkben közöltük, hogy lakógyűlésen kívánjuk tisztázni a korábban több bérlő részére a fürdőszobák kis alapterülete miatt létesített mosókonyha fenntartására vonatkozó igényt. A jelenlegi használat megfigyelésére egyhónapos időtartamot jelöltünk meg, amely időszak alatt az üzemeltetési költségek és a használati rend megállapítható és újra szabályozható. A panaszos levélben ismertetett körülmények arra késztették vállalatunk illetékes vezetőit, hogy korábbi álláspontjukat megváltoztatva, a mosókonyha-használatot azonnali hatállyal megszünteti és az eredetileg kialakított szárítóhelyiségek megtartása mellett döntött. Ennek használata szabályozott, a házfelügyelő köteles a lakókkal egyeztetve a kulcsot átadni és visz- szavenni. Az eredeti használati rend visszaállítása érdekében az ajtózárat 3 napon belül kicseréljük...” Ml VÁLASZOLUNK Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó magyar feltalálója A világ egyik legnagyobb technikatörténeti múzeumában, a müncheni Deutsches Múzeumban, ahol a történelmi jelentőségű gépek és felfedezések eredeti példányait gyűjtik, több magyar vonatkozású tárgy is szerepel. Eötvös torziós ingájának, Mechwart hengerszékének, a Pollák—Virág-féle gyorstávírónak eredeti példányai mellett a világ első transzformátora — Zippernovszky, Déri, Bláthy magyar feltalálók al- • kotása — és más jelentős magyar találmány között szerepel Bánki Donát porlasztója (karburátora) és Schwarz Dávid kormányozható léghajója is. Schwarz Dávid, a kormányozható léghajó magyar feltalálója 1845. február 28-án született Keszthelyen. Nem volt mérnök, még csak technikus sem. Fakereskedő volt, de a technika iránti vonzalma e téren is megmutatkozott. A fakitermeléshez gépeket szerkesztett, és egyre jobban belemélyedt a műszaki kérdésekbe. Természetesen rövidesen őt is — mint korának minden műszaki érdeklődésű emberét — foglalkoztatta a repülés kérdése is. Schwarz Dávid a léghajózást tanulmányozva új útra lépett. A léghajó ballonhüvelyét új anyagból, egész vékony alumíniumlemezből tervezte. Alumínium vázával és a légcsavaroknak a léghajó testén való elhelyezésével új irányt adott a léghajózás fejlődésének. A feltaláló részletesen kidolgozta tervét, és miután a magyar ipar még fejletlen volt, a bécsi hadügyminisztériumba vitte el. Bécsben azonban mindentől irtóztak, ami magyar volt, és Schwarz Dávid tervét „meg- oldhatatlan”-nak minősítették és elvetették. A fejlődő orosz technika figyelemmel kísért minden új találmányt, és Schwarz Dávid rövidesen meghívást kapott a cári Oroszországba tervei kivitelezéséhez... Két évig Schwarz Dávid (1845—1897) folytatta a magyar feltaláló kísérleteit Szentpétervárott, de a léghajójához fűzött remények nem váltak be. Schwarz Dávid azonban nem vesztette kedvét. Egész vagyonát a további kísérletekbe ölte. Németországban az imperialista fejlődés hadi célokra alkalmasnak vélte a magyar feltaláló ötletét, s miután az alumínium új felhasználási területét is meglátta a találmányban, lehetőséget adtak Schwarz Dávidnak léghajója elkészítéséhez. Az ötvenéves feltaláló most már éjt nappallá téve dolgozott ötlete megvalósításán. Ereje már felőrlődött, de tovább hajszolta, szinte „rögeszméjévé” vált az alumínium léghajó ötlete, az alkotás vágya. Végre 1895 október havában sor kerülhetett az első felszállási kísérletre. A léghajó megtöltéséhez a német vegyigyára'k csak gyenge minőségű gázt tudtak szállítani, s így az első kísérlet sikertelen volt. További, szinte őrülésbe vezető hajszát indított Schwarz Dávid a megfelelő gáz megszerzésére. A hír, hogy megfelelő gázt tudnak szállítani, már csak a feltaláló temetésére érkezett meg, akit a hír érkezése előtt két nappal, 1897'. január 11-én ragadott el a halál. rium azonban folytatta Schwarz munkáját és 1897. november 3-án megtörtént az első tényleges felszállás, a 3500 kg súlyú, 47,5 m hosz- szú, szivar alakú, a világ eddig legnagyobb — 3607 köbméter — térfogatú léghajójával. A próbarepülés csak félig sikerült. A léghajó a tempel- hofi repülőtérről 400 méter magasra szállt fel, és kormányozható volt. A kedvezőtlen időjárás azonban kényszerleszállást követelt, és a gyakorlatlan pilóta hirtelen ért földet, és így. a zökkenéstől a gép vékony alumínium lemezei leszálláskor összetörtek. A szerencsétlen próbarepülés azonban széles körű érdeklődést keltett. A szakértők megállapították, hogy „Schwarz Dávid elgondolása helyes volt, fém léghajó építhető, fel is bocsátható, és mód van arra, hogy a légcsavarokat a hajó testén helyezzék el.” A keszthelyi feltaláló ötlete tehát nem volt „rögeszme” — ahogy sikertelen kísérletei közben gúnyolták. Schwarz Dávid özvegye a feltaláló halála után nyomorba jutott. Férje minden vagyonát felemésztették a kísérletek, s amikor gróf Zeppelin — alig egy évvel Schwarz halála után — ajánlatot tett a szabadalmak megvételére, az özvegy 15 000 márkáért eladta minden jogát. ...és két évvel később a bodeni-tó partjáról felszállt az első „Zeppelin”... ...és 25 év múlva Eckener kapitány, egy „Zeppelin” rendszerű léghajón 80 órán belül Európából Amerikába repült... A „Zeppelin”-rendszer diadalra jutott, de magyar feltaláló elődje, aki nélkül nem kerülhetett volna sor megvalósítására, a feledés homályába merült... A porosz hadügyminiszté".í-jk Az idegen nyelvtuJp dás igazolására ■ V rendszeresített állami nyelvvizsgáról iajjpjí; szól a művelődési " miniszernek a Magyar Közlöny idei 78. számában megjelent 3/1980. (X. 25.) MN számú rendelete, amely szerint ilyen vizsgára jelentkezhet — iskolai végzettségére tekintet nélkül — minden 15. életévét betöltött személy. Alapfokú nyelvvizsga bizonyítvány megszerzéséhez csak szóbeli, közép- és'felsőfokúéhoz írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni, az alapfokú nyelvvizsga díja 200, a közép- és felsőfokúé 500 forint. A Magyar Közlöny f. évi 79. számában jelent meg a pénzügyminiszter és a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszer 21/1980. (X. 27.) PM —MÉM számú együttes rendelete a mezőgazdasági üzemek támogatásáról, amely támogatás a jogszabályban megjelölt különböző beruházások, illetve beruházásnak minősülő korszerűsítések esetében 30. 35. illetve 40 százalékos mértékű lehet, meghatározott esetekben az éDÍtési beruházáshoz, beruházásnak miinősülő korszerűsítéshez igénybe vett hitelékre 2—4 százalékos kamattérítés folyósítható. Rendelkezik a iog- szabálv az építési és az ültetvénytelepítési beruházások támogatásának kiszámításáról, e támogatások igényléséről. felhasználásáról és elszámolásáról. külön fejezetben szól a gépberuházások, a meliorációs munkák, a szarvas- marha. juh- és kecskete- nvésztés. a műtrágya, a növényvédő szer és gyomirtó szer beszerzésének támogatásáról. a mezőgazdasági kistermelők és a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatásáról, a rendelet mellékletei pedig táblázatokban tüntetik fel a különböző támogatások összegét. Az együttes rendelet 1981. január 1-én lép hatályba. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a pénzügyminiszternek a 25/1980. (X. 27.) PM számú rendelete, amely egyes fatermékek termelési adójáról szól, amelynek a hatálya a gazdálkodó szervezetekre. a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő erdőgazdaságokra, erdő- és vadigazdaságokra terjed ki, s amelv szerint, e szervezetek a kezelésükben levő erdőkben végzett fákitermelés, továbbá a jogszabályban felsorolt fatermékek értékesítési árbevétele után adót kötelesek fizetni. A termelési adó mértékét a rendelet melléklete tünteti fel. E jogszabály is 1981. január 1. napján lép hatályba. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a SZÖ- VOSZ Tájékoztató idei 42. számában megjelent arra a közleményre, amely a fogyasztási szövetkezetek építőipari tevékenységének gyakorlása, valamint az ÁFÉSZ- ek és a szövetkezeti szolgáltató vállalatok együttműködésének lehetősége tekintetében ad eligazítást. A közlemény kihangsúlyozza, hogy a fogyasztási szövetkezetek építőipari részlegeinek elsődleges feladata a saját építési, fenntartási igények kielégítése, s hogy építési-szerelési munkát vállalkozás keretében csak építőipari részleggel rendelkező ÁFÉSZ végezhet, az is csak akkor, ha alapszabályszerű tevékenységi köre építés-szerelési munka elvégzésére is kiterjed. Útmutató jelent meg a Művelődésügyi Közlöny ez évi 20. számában a vállalati (intézményi) újítási szabályzatok felülvizsgálatára és új szabályzatok kiadására, a jelenleg érvényben levő szabályzatok érvényessége ugyanis ez év végén lejár és az 1981—1985-ös tervidőszakra új szabályzatot kell készíteni, illetve fel kell újítani, korszerűsíteni kell a meglévőt. A felülvizsgálat módját illetően az útmutató kihangsúlyozza : „Az érvényes vállalati újítási szabályzatokat újításjogi és gyakorlati szempontból tegyék társadalmi bírálat tárgyává. E munkát a vállalati szakszervezeti bizottságok segítsék elvégezni... Kérjék e tekintetben az újítóknak és feltalálóknak, az újításokat intéző műszaki- gazdasági szakembereknek az elmúlt öt év során szerzett tapasztalatait.” Megjegyzendő, hogy a jóváhagyott szabályzatot annyi példányban kell elkészíteni, hogy ahhoz a dolgozók hozzáférhessenek, részletesen megismerhessék. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Gép csapkodja az ajtót Ajtócsapkodástól hangos az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet egyik laboratóriuma: fárasztással vizsgálják a műanyag tokos faajtókat. Ami nekünk „rendes ajtóhasználóknak” háromi-öt évig tart, azt egy gép rövid idő alatt elvégzi. Hidraulikus karja tízezerszer vágja be áz ajtót. A kísérlet alatt a tok kilazulását is figyelemmel kísérik. PAP JÁNOS A Schwarz-féle léghajó első felszállása 1897-ben
