Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-07 / 262. szám
8 NÉPÚJSÁG 1980. november 7. Lenin egyeteme A Szovjetunió egyik legrégebbi egyeteme a Kazányi Állami Egyetem — a szovjet állam megalapítójának, Leninnek a nevét viseli. Vlagyimir Illjies Lenin a .gimnázium befejezése után 1887-ben iratkozott be az egyetem jogi karára. Hamarosan részt vett az egyetemisták forradalmi megmozdulásán. Ekkor letartóztatták, kizárták az egyetemről, és Kokuskino faluba száműzték. Az egyetem története elválaszthatatlan az orosz tudomány és a társadalmi eszmék fejlődésétől.' A tudományos iskolák és irányzatok egész sora alakult it't ki. Az ország legrégebbi egyeteme joggal büszkélkedhet az olyan növendékeivel, mint Lev Tolsztoj1, Szergej Akszakov, Mihail Balakirjev, Lenin édesapja, Ilja Nyiikolajevics UljanoV, a demokratikus szellemű pedagógus szintén az egyetem növendéke volt. A kazányi egyetemen kegyelettel őriznek mindent, ami Vlagyimir UI- janov nevéhez fűződik. Lenin volt az egyik legaktívabb résztvevője az egyetemisták nevezetes, 1887. decemberi gyűlésének amely Oroszország- szerte nagy visszhangot váltott ki. Nyikolaj Zsu- kov és Nyikolaj Szamszo- nov festménye ezen az emlékezetes gyűlésen örökíti meg Lenint. Eredmények számokban Az SZK1P XX V. kongresszusa óta eltelt négy év alatt a Szovjetunióban a nemzeti jövedelem 16, az egy főire jutó reáljövedelem 14 százalékkal növekedett. A tervnek megfelelő ütőmben növekszik- a munkások és alkalmazottak bére, a kdlhozparasztok jövedelme. * ILeniin születésének 1110. évfordulója alkalmából a moszkvai és leningrádi munkások kezdeményezésére országos immkaverseny-mozga- lom bontakozott ki. A vállalás célja az volt, hogy a dolgozók 1080. április 22-ig teljesítsék az ötéves terviből egyénileg rájuk háruló feládatai- kat. A nagyszabású szocialista munkaversenytoen részt vetlek más szocialista országok, köztük a Csepel Vas- és Fémművek dolgozói is. (BUDAPRESS — APN) ■ mm tm m ■ m W ■ A Nagy Oktober A leninizmus A béke és az alkotás ideológiája A forradalom vá rosa A kommunisták célja változatlanul! az, hogy a nemzetközi kapcsolatokban az erkölcs és az igazság egyszerű törvényei, továbbá a békére és az államok közötti együttműködésre irányuló törekvés váljék uralkodó, szabállyá. Az emberiség legjobbjai fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy megtalálják az utat ehhez a célhoz, s nemzedékek küzdöttek szenvedélyesen azért, hogy közelebb hozzák e célkitűzések megvalósítását. Lenin hívta fel elsőként a figyelmét arra, hogy az imperializmus a modern tudomány és technika vívmányait mindinkább a háború szolgálatába állítja, és arra a következtetésre jutott, hogy a háború bizonyos időszakban a társadalmi lét feltételeinek pusztulásához vezethet. Ö egységes feladatnák tekintette a háborús veszély elhárítását és a társadalmi viszonyok demokratikus átalakítását. Közvetlenül az októberi forradalom előtt írta, hogy a munkásosztály a hatalom birtokában folytathat valódi békepoldtikát. Végezetül pedig Lenin és a leninisták dolgozták ki azt a konkrét külpolitikai irányvonalat, amelynek célja: valamennyi állam békés egymás mellett lélése, függetlenül attól, hogy mely társadalmi rendszerhez tartozik. A szovjet állam — nyomban megalakulása után — kertelés nélkül kijelentette, hogy minden országgal békében kíván élni, minden erejét a kommunista építés feladatainak megoldására mozgósítja. A Szovjetuniónak ez az álláspontja ma is. A szovjet emberek azonban soha nem titkolták rokonszenvüket azon népek iránt, amelyek nemzeti és társadalmi felszabadulásukért küzdenek, és változat- tanú! támogatják őket ebben a harcban.. A Szovjetunióban tehát, a béke és a békés egymás mellett élés problémáját mind elméletileg, mind gyakorlatilag a szocializmus, a nemzeti 'felszabadulás és a demokrácia problémakörével szoros összefüggésben vizsgálják. A társadalmi haliadás és a demokrácia intézményeinek szilárdítása, a tömegérdekeket képviselő kormányok létrejötte a nemzeti-felszabadító forradalom és a független, fejlődő államok megalakulása — békés helyzetet kíván. A szovjet állam, amely kezdetiben minid gazdaságilag, mind katonailag gyenge volt, ma hatalmas és legyőzhetetlen hatalom. Kezdetben egyedül állt szemben a tőkés viliággal, ma a szocialista közösség családijában, változatlanul követve a lenini irányvonalat, aktív és céltudatos harcot vív a békéért. És ez a harc nem volt könnyű. Am minden elfogulatlan embernek el .kell ismernie, hogy a szolvjét külpolitika minden bonyolult helyzetben, minden kritikus szakaszban elivhű, következetes és folyamatos volt. Szovjet-Oroszország 1917-ben kilépett az imperialista háborúból és ezáltal mintegy „megelőlegezte” az első világháború befejeződését. Nem rúgta fel ezeket az eszméket a külföldi intervenció és gazdasági blokád idején sem. A szovjet nép ezeknek az eszméknek a jegyében hősiesen helytállt a második világháborúban és a világot megmentette a fasizmustól. A Szovjetunió, ezékhez az eszményekhez igazodva, keményén szembeszegült a reakció agresszív erőivel a hidegháborús években. Ezek az eszmények képezik a jelenlegi szovjet külpolitika megingathatatlan alapját ma is. A Szovjetunió a párt külpolitikájának lenini elveihez igazodva, tovább munkálkodik az egyetemes béke fenntartásán. A halhatatlan lenini eszmék tovább élnek és egyre jobban befolyásolják a világ fejlődését a béke. a demokrácia és a társadalmi haladás javára. APN — KS n páncélszobák titka 19117. október 28-én, (november 8-án) késő este Petrograd utcáin .tábortüzek égtek. Köröttük felfegyverzett katonák, matrózok, munkások melegedtek készen arra, hogy megvédjék az oroszországi forradalom, első vívmányait. A Szmolnijlban a szovjetek II. .kongresszusán Lenin beszélt: „A munkás- és pa- rasztkonmány, melyet az október 24—25-i forradalom hozott létre, s amely a munkás-, katona- és parasztkül- döttek szovjetjeire támaszkodik, valamennyii hadviselő népnek és kormányaiknak felajánlja, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat az igazságos, demokratikus békéről... A titkos diplomáciát a kormány megszünteti, a maga résziérái kifejezve azt az eltökélt szándékát, hogy mindert tárgyalást teljesen nyíltan, az egész nép előtt folytait és haladéktalanul hozzáf og... a titkos szerződések teljes nyilvánosságra hozásához.” (Lenin összes Művei, 36. kötet, 13—14. 1. Kossuth, 19712.) '22 óra 35 perckor az elnök felkéri a jelenlévőket, hogy szavazzanak a ibékedekré- tumrői. A dekrétumot egyhangúlag elfogadják. Néhány nap múlva, október 30-án (november 12.) a szovjetek országának rádiója j'avaslatot tett valamennyi hadviselő államnak a demokratikus béke haladéktalan megkötésére. Nehéz harc kezdődött a már több éve folyó világháború befejezésiéért. A lehető leggyorsabban közzé kiellett tenni a titkos szerződéseket, hogy valamennyi ország dolgozói előtt leplezzék le az imperialista háború Céljait. ... Október 27-én reggel Petrográdban a Palota téren, a volt külügyminisztérium épületének egyik folyosóján, az irattár vasajtói előtt egy napbarnított arcú, alacsony növésű, ovi kikeres ember állt. Mojszelj Urickilji, a katonai forradalmi bizottság tágja. Az ajtó mögött lévő páncél- szobák zárva voltak. A széfekben őrizték a cári Oroszország és az imperial ista államok titkos szerződéseit a világ felosztásáról és kirablásáról. Az ajtókat minden áron ki kellett nyitni. A Téli Palotában letartóztatott volt külügyminiszternek .azonban nem voltak kulcsai a páncéltermeikhez., A felelős cári tisztviselők pedig elmenekültek. Lenin munkatársa, Jakov Szverdlov # előtt egy fiatal, alacsony növésű, keményköté- sű matróz állt. Bajusza és szakálla határozottságot és keménységet kölcsönzött az arcának. A Szverdlowal folytatott rövid beszélgetés után Nyikolaj Márkin a Szmolnijból a Palota tér 6-ba sietett. Bőrkabátjának zsebében a mandátum: „Megbízom Márkin elvtársat, a külügyi nép- biztosság titkárát, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a niépbiztosság munkájának megszervezése érdekében”. A Palota téren Márkin t már várta Iván Zelkind biológus, a Sorbonne doktora, nyolc európai nyelv ismerője. Öt is azzal bízták meg. hogy nyissa ki a páncéltermeket és készítse elő publikálásira a tijlkos diplomáciai dokumentumokat: Ejt nappallá téve felelős cári hivatalnokokat keresitek. A vörösgárdisták Végül a Palota tér 6-foa vitték Ny era- tovot, a volt miniszterelnök- helyettest, Tatyisosevet, a minisztériumi kancellária főnökiét és Taiubét, a rejtljelző osztály vezetőjét. A volt tisztviselők átadták a szovjet hatalom képviselőinek a kulcsokat és rejtjeleket, elmagyarázták használatúikat. November liO-én délelőtt a Pravda és Izvesztyija megjelentette a titkos diplomácia ■első dokutnenitulmáit. A Pravda ezt ■ írta: „A kincstári köpenyekbe .öltözött munkások és parasztok most meggyőződnek, hogy a burzsoázia nem a haza védelme érdekében űzte őkét a. háborúba, hanem azokért a földekért és városokért, melyekre a bankárok és gyárosok számét vetettek”. Hat hét alatt hét kéiklfede- lű gyűjtemény látott napvilágot, melyekben összesen 100 titkos szerződés és számos más fontos dokumentum volt található. A világ innen szerzett tudomást a Franciaország és Oroszország között létrejött 1892-es konvencióról, az 1807-es orosz—angol titkos szerződésről és konvencióról. Nagy-Britannia Franciaország, valamint a cári kormány 19118. tavaszán kötött egyezményéről, melynek célja Törökország felosztása volt. 'Emberek milliói értették meg ezekben a napokban, hogy Oroszországban korábban soha nem látott új1 munkás-paraszt állam született, melynek fő külpolitikai elve a béke lett. Ekkor rakták le annak a békeszerető külpolitikának az alapját, melyet a Szovjetunió több mint 60 éve folytat a nemzetközi küzdőtéren. TELIZAVETA ORLOVA Leningrad, a forradalom városa. A képen a Téli Palota. A magyar turisták is sokszor megcsodálhatták Leningrad építészeti remekeit A régi Pétervár A len.inigrádi Péter-Pál erődben megelevenedik a múlt. Az erőd egyik zugában régi pótenvári keresked'őutcát alakftotltak ki. A látogatók megtekinthetik a hajdani boltokat. cégtábláikat és kirakataikat, végigbotorkálhatnak a múlt századi úttest macska- kövein. Az erőd területén található 'Leningrádi Történeti Múzeum munkatársai érdektó, szabadtéri kiállítást szerveztek. A mindenkori régi városparancsnok patinás házának udvarában a turisták meg ismerkedhetnek a századforduló Pétervárának városgazdálkodásává!. Az eredeti kiállítási tárgyak között látható a lóvasút egy kocsija, kényelmes bricska, 1898-as Benz automobil. ¥ DSHBBMBHB BHBB HBBHH Híd a Néván
