Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-07 / 262. szám
1980. november 7. mépüjság 7 A termelőszövetkezetek érdekvédelme A vita csaknem másfél évtizeddel ezelőtt eldőlt: meg- ----------------------------------születtek a termelőszövetkezetek központi és területi érdekvédelmi szenvei. Párthatározat, majd törvény foglalt mellettük állást. Akiknek jó az emlékezetük, tudják, hogy az új gazdasági irányítási rendszer egyes fontos elemei a termelőszövetkezeti gazdálkodásban már 1988. előtt is érvényesültek. Egyre önállóbbak lettek a szövetkezetek, megszűnt a korábbi tervkötelezettség, újszerű, önkéntes szerződéses kapcsolat alakúit ki a közös gazdaságok és a felvásárló vállalatok, a feldolgozó ipari üzemek között. Elismerést nyert a különböző érdekek egyeztetésének fontossága, a tsz-ék és a vállalatok egyenjogúsága. Teljesen nyilvánvaló volt azonban az is, hogy a tsz-ek az érdekeiket például — a többnyire monopolihelyzetben lévő — országos vállalatokkal szemben vallójában csak akkor érvényesíthetik, ha létrehozzák sáját területi szövetségeiket és saját országos tanácsúkat. A törvény fontos jogokat ruházott ezekre az érdekképviseleti szervekre. Például a véleményezési jog magában foglaltja, hogy minden olyan rendelkezés, mely a tsz-ek működését és gazdálkodását ériiniti. csak e szervek észrevételeinek, javaslatainak ismeretében kerülhessenek kiadásra.1 A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát ezen túlmenően az a jog is megilleti, hogy egyetértése nélkül a szövetkezetekkel kapcsolatos minisztériumi rendeleteket sem szabad közzétenni. Nagy lehetőséget kínál mindez a tsz-ek jogos érdekeinek a védelmére, a társadalmi, népg'azdasági érdek legmegfelelőbb érvényesítésére. Helyesnek bizonyult az a döntés, hogy érdekképviseleti szerveiket maguk a tsz-ek tartsák el és a szövetségek ne lehessenek a tsz-ek valamiféle felettes szervei, ugyanakkor a TÓT se adhasson semmiféle utasítást a szövetségeknek. Bevált viszont, hogy a szövetségek legfőbb szerve a küldöttgyűlés, melyen a szövetkezeteket 2—2 tagjuk képviseli. Ez a küldöttgyűlés határozza meg a törvény keretei között a szövetség tevékenységét. A TÓT pedig a tsz-ek országos kongresszusa által választott testület, vagyis végsősoron szintén a tsz-ek- tffl függ. Több mint egy évtized tapasztalatain ak ismeretében megállapíthatjuk, hogy ez a sajátos szervezeti forma sikeresnek bizonyult. Csakis így alakulhatott ki az a szoros, közvetlen, termékeny kapcsolat, amely most az érdekképviseleti szervek és a tsz-ek viszonyát jellemzi. Ma 17 megyében egy-egy, Bács-Kis'kun és Békés megyében két-két területi szövetség és az országban egy halászati tsz- szovetség működik. Lényegében mind a 22 szövetség megfelelő munkát végez: sokat tesz a szövetkezetek érdekében, elősegíti működésüket és gazdasági fejlődésüket. Bizonyos, hogy a szövetségek munkája is benne van a tsz-ek — nemzetközileg is elismert — szép eredményeiben. Szövetség könnyen össze tudna állítani-----------------® egy rövidebb vagy hosszabb l istát arról, hogy 12 év alatt milyen fontos agrárpolitikai és gazdálkodási kérdésekben lépett fel kezdeményezőleg, fordult javaslataival a TOT-lhoz, vagy közvetlenül a megyei, illetve az országos irányító szervekhez. iPensze nemcsak javasoltak és kifogásoltak, sokféle más módon is könnyítették a tsz-ek gondjain. Részt vettek az egyes vállalatokkal folytatott vitákban és a legkülönfélébb szolgáltatásokkal is — talajlaboratóniulm, vágóhídi minősítés, termelési tapasztalatok terjesztése, a munkaversany segítése, az üdülés megszervezése stb. — igyekeztek segíteni a közös gazdaságok munkájátt Ez a közvetlen, bizalomteljes kapcsolat eddig is segítette, s ezután is lehetővé teszi azoknak a problémáknak a gyors felismerését, melyek nehezítik, akadályozzák a tsz-ek gazdálkodását, gyorsabb előrehaladását. Ezek a problémák gyakran bonyolultak, kényesek, esetenként egy-egy országos szerv rendelkezésével függnek össze. Kétségtelen, hogy ilyen ügyekben a fellépés, a kifogások, a módosító javaslatok előterjesztése nagy körültekintést — nem ritkán előzetes, országos tájékozódást is — igényel. Lehet, hogy a hallgatás, a másokra várás sok esetben az egyszerűbb, kényelmesebb megoldásnak, bizonyulna. Viszont a szövetségeket törvény kötelezi a gondok jelzésére, a nehézségek feltárását és a tsz-ek — a gazdái — is elvárják tőle a megfelelő tetteket. Mindezt tudva, mégis valljuk be őszintén, hogy a legtöbb szövetség egy olyan listát is össze tudna állítani bizonyos ügyekről — melyekben különböző meggondolásokból — 'megrekedtek a várakozás, májd a hallgatás mellett. Mentségükre persze ilyenkor is sok mindent fel Whet hozni. Senki se teszi ki magát ugyanis annak, hogy a jó szándékát félremiagya- rázzák és ésszerű javaslatait közérdeket sértőnek minősítsék. Ilyen esetekben is kettőn áll a vásár: a szövetségen, mely a javaslatot megteszi, és azon a szerven, mely jogosult, azt elfogadni, illetve elutasítani. Magyarán szólva, a közügyek, intézésiének viszonyai, a közéleti légkör is befolyásolják a szövetségek magatartását: tettekre bíztatják vagy megalkuvásra ösztönzik őket. Sóik függ viszont a szövetségi vezetők felkészültségétől1, rátermettségétől, bátorságától is. Valamennyi A területi szövetségek fontos és nélkülözhetetlen érdekvédelmi tevékenységüket csak a TOT-tal szorosan együttműködve végezhetik eredményesen. így az időszerű problémákról .kialakított szövetségi vélemények a TOT összegezésében és közvetítésével juthatnak el az illetékes minisztériumokhoz, központi szervekhez. A TOT maga is számít és támaszkodik a szövetségek és természetesen a tsz-ek tapasztalataira, véleményére. Nagyobb jelentőségű kérdésekben — mint például a közgazdasági szabályozóik továbbfejlesztése, vagy a szövetkezetét érintő fontos új jogszabályok véleményezése — az országos tanács rendszeresen széles körű tájékozódást végez. Jogos a megállapítás ho§y a tsz-éknek a korábbinál --------------------------------—------- nehezebb közgazdasági feltételek között kell az eddiginél jobb eredményt elérni. Ez nem könnyű feladat. Épp ezért érthető, ha a tsz-ek igényéi is megnövekedtek a szövetségek munkájával szemben és számítanak fokozott érdekvédelmi tevékenységükre, a gazdálkodást segítő szolgáltatásaikra. Várható, hogy a szövetségek bátran élnek törvényes jogaikkal és a párt agrárpolitikáját szolgálva erejüknek és lehetőségeiknek megfelelően ezután is helytállnak; jól sáfárkodnak a tsz-ek bizalmával. T ÓTH BENEDEK Ki mondja?-Ki mondhatja? A fiatalasszony olyan csodálkozó szemekkel néz rám, hogy meghökkenék. — Tőlem ne kérdezze, három évig gyesen voltam! — De azért tud valamit a munkahelyi demokráciáiról? — Mondom, hogy gyesen voltam! o Tisztázzuk a tisztázandó- kat. Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia szerves része. Az üzemi demokrácia érvényesül közvetett és közvetlen módon. Közvetlenül akkor, almikor fórumokon — munkásgyűlés, termelési tanácskozás s’tb. — a dolgozó elmondja bírálatát, Véleményét, javaslatát; Közvetett módon a választott szervek tagjai képviselik a dolgozók érdekeit. 'Varga László gyárigözgató széles mosollyal fogad. Nem tudom, ez nekem szól-e, vagy a témámnak. Mindenesetre jó jelnek tekintem. A munkahelyi demokráciát néhol „belső ügynek” tartják, ha véletlenül mégis szó esik róla, akkor úgy viselkednek, mint a diplomaták: tiltakoznak az „ország” belügyeibe való beavatkozás miatt. Varga László örül ezek szerint minden rendben az Orion tamási gyárában. Az igazgató szerint nézzünk meg egy termelő egységet, véleményt azután nyilvánítsunk. o — Pár évvel ezelőtt párttaggyűlésen elég élesen felvetődött, hogy nálunk nem érvényesül az üzemi demokrácia — mondja Fabó László, a szerelőműhely főművezetője. — Ma érvényesül? — Az akkori felszólalások lényegében igazak voltak. Minden előírt fórumot megtartottunk. De, mint később kiderült, már az egy héttel előbbi termelési tanácskozásra sem emlékeztek az emberek. Rossz módszereink voltak. — Változtattak? — Ma minden egyes megbeszélés kis egységekben, brigádókban, egy-egy művezetői ág, azaz csoport keretében van. így nem hosszatíal- rnasan a vállalatról általában beszélünk, hanem annak a kis egységnek a dolgait vitatjuk. Ezen felül nagyon jól működik az üzemi négyszög. iFalbó László csoportja 130 dolgozóból áll. Mindenkit személyesen ismer. Ez a továbbiakban lényeges, hiszen így a fórumok is más színt kívánnak. Na;p mint nap együtt vön a műhely dolgozóival, így ritkán kell arra várni, hogy termelési tanácskozás alkalmával döntsenek valamiről, hanem közvetlenül, még aznap megbeszélhetik a dolgozók által felvetett gondokat, sőt, ez a kapcsolat olyan, hogy az üzemvezető is viheti „lefelé” a gondjait. Q Az eddig elmondottakhoz az is szükséges, hogy olyan emberek dolgozzanak, mondjanak véleményt, vagy beszéljenek miások helyett, akik erre alkalmasaik. Azt hiszem, nem okozok meglepetést senkinek sem azzal, hogy pár évvel ezelőtt a szakszervezeti bizalmiak szerepe megakadt a bélyegbeszedés, az üdülési igények számontartása körül. Ennek a társadalmi funkciónak nem volt meg a megfelelő rangja Azt is nyugodtan kimondhatjuk, mióta módosították a bizalmiak hatáskörét, tehát nagyobb lett a felelősség és a lehetőség is, ezen a téren egyre inkább megközelítjük, hogy a bizalmiak a gazdasági vezetéssel együtt gazdái az üzem munkájának. 'Müller Ferencné főbizalmi-helyettes tapasztalatai szerint ennek alapján a bi- zalmiválasztások eseményt jelenítettek az üzemben. Sok helyütt komoly vita alakult ki; ki legyen, kit szeretnének és ki alkalmas erre a posztra. Mert nem mindegy az. hogy ki mondja és ki mondhatja. Az Orionban olyan embereket választottak meg, akik munkájukkal, társaik bizalmából felvethetik a hibákat azért is, mert nemcsak mondják, hanelm tesznek is. És érződik a bizalmi felelőssége ___Mert a fórumok a dta lehetőségekkel nemcsak élni lehet, hanem visszaélni Kocsis Ferencné Rábli Antalné is Ilyen az utóbbi időben az Orionban nem fordult elő. ©— Aki nem mondja el véleményét, az vessen magára! — Rábli Antalné a legtermészetesebb módon mondja mdndézt. A szerelőműhelyben beszélgetünk, hallgatónk még két asszony, akik sűrűn bólogatnak.' — Ha gondjuk van, kinek szólnak? — A művezetőnek. — A bizalminak nem? — Először mindig vele beszélünk, ha nem tud intézkedni,' akkor a művezetőnek. — Megvárják a termelési tanácskozást? — Nem. — Mi az, ami a legnagyobb prbbléma'ként jelentkezik? — A legutóbb a ciniist el- szívóberendezéséről készült jegyzőkönyv, amint látja, már javítják, hamarosan kész lesz. A beszélgetés gyorsan zajlik, Rábliné nyugodtan válaszol. Szerinte amit neki tudni kell az üzemről, azt tudja. — Különben is tegnap ültettem le Kocsisnét, mondja el, mi lesz a munkánk. Kocsis Ferencné beosztását nehéz lenne meghatározni, végül maradunk a raktárosságnál; A munkahelyi demokrácia megvalósítói között számtalanszor haliunk a kommunistákról. Kocsisné pártcsoportibiza'imi volt, most pártvezetőségi tag, a műhelyben számtalanszor kérik véleményét, tanácsait az asz- szonyok. — Az előbb arról már meggyőződhettem, hogy jó kapcsolatban van a szerelő- szalag dolgozóival. Most arra lennék kíváncsi, elmondhatja-e véleményét, vagy elfogadják-e kritikáját az asz- szonyo'k? — Sokszor leültetnek, tehát elvárják, hogy minden esetben tájékoztlassam az üzem dolgairól őket. Az is természetes, hogy ha nekem van mondanivalóim, azt meg is hallgatják. — Mit tart legfontosabbnak politikai munkájában? — A tájékoztatást. — Miért haragszik? — Sokszor találkozom azzal a nézettel, hogy legyen meg a nyolc órai munkám, ezért kapjam meg a pénzem és a többi nem érdekel. Ezen kell a jövőben változtatni. Fabó László e — Üzemvezető elvtárs! Túl szép a menyasszony... — Téved — mondja Fabó László. — Ezt nem mondtam. — Mindig van egy-két ember, aki meggondolatlanul beszél: Azoknak megmondjuk mi is a véleményünket. Volt olyan bizalmi, aki kijelentette, hogy X-nek „adtam” 60 fillér órabéremelést, mi mondtuk, hogy nem így van. A fizetést közösen adjuk és nem ő vagy én. — Ismeri beosztottjait? — Igen. — Kérhetnek öntől? — Természetesen. — És ön is kérhet tőlük? — Nézze... Nagyon szomorú lennék, ha az emberek nem hozzám jönnének, hanem máshol keresnének orvoslást gondjaikra. Ugyanakkor az is baj lenne, ha az igazgató elvtárs menne helyettem kérni egy esetleges túlmunka miatt! A gyeses fiatalasszony nem akar válaszolni. A többiek helyeselnek, amikor mondom, hogy az Orionban szerintem rendben mennek a dolgok. — Ha ezt megírom, nem fognak utána mérgelődni? — kérdezem kajánul. — Ebben biztos lehet — mondják kórusban. Akkor ne késlekedjünk; mondjuk ki, hogy kisebb-na- gyobb zökkenőkkel, mint egy jó családban, a munkahelyi közérzet a szerelőműhelyben — a fentebb említett példák ismeretében — kifogástalan! HAZAFI JÖZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Müller Ferencné A szerelőszalag asszonyai
