Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-05 / 260. szám

2 wÉPCUSÁG 1980. november 5. Eseménynaptár A túszügy egy éve A teheráni USA-nagykövetséget megszálló fiatalok so­káig a kormánytól függetlenül, s gyakran ellenére politi­záltak. Egy sajtóértekezleten dokumentumokkal bizonyí­tották, hogy az amerikai diplomaták a CIA ügynökei voltak. 1979. November 4.: az iráni isz­lám diákok Teheránban el­foglalják az amerikai nagy- követséget és foglyul ejtenek több mint hátvan ott dolgozó személyt. Váltságul a New Yorkban ápolt, bukott sah kiadatását követelik. Kije­lentik, hogy Khomeini aja- tollah hű követői, és az ak­cióra azért került sor, mert a forradalom „olyanok kezébe került, akik nem követik az imám útját”. A diákok becs- mérlik a Bazargan-kormányt. Közlik, hogy követeléseikről csak az iráni forradalmi ta­náccsal hajlandók tárgyalni. Az épületet a diákokat támo­gató forradalmi gárdisták és rendfenntartó erők veszik körül. A diákok újabb köz­leménye szerint a túszok fog­lyul ejtésével az Egyesült Ál­lamok Irán elleni bűnös te­vékenységét is le akarják lepleznL November 14.: Carter el­nök rendeletére az Egyesült Államok hatóságai és intéz­ményei befagyasztják az irá­ni javakat, részben az Irán­nal szembeni amerikai köve­telések fedezetéül. November 19—20—22.: A nagykövetséget őrző diákok és iszlám gárdisták szabadon engednek 18 foglyot, 5 ame­rikai nőt és 8 néger férfit a diplomáciai személyzet tag­jai közül, továbbá 5 nem amerikai alkalmazottat. December 4.: az ENSZ Biztonsági Tanácsa a túszok szabadon bocsátását követeli. December 15.: a volt sah Panamába érkezik. A hágai nemzetközi bíróság elrendeli a túszok azonnali szabadon bocsátását. 1980. Január 28.: Hat, addig kü­lönféle nagykövetségeken bújkáló amerikai diplomata megszökik Teheránból, ki­használva Kanada teheráni nagykövetségének bezárását. A fogva tartók megtorlással fenyegetőznek. Február 22.: Khomeini aja- tollah elrendeli, hogy a tú­szok sorsáról a megválasz­tandó iráni parlament dönt­sön. Március 11.: A február 23. óta Teheránban tevékenyke­dő ENSZ-vizsgálóbizottság dolgavégezetlenül távozik. Március. 24.: A volt sah Panamából Egyiptomba uta­zik.' Április 7.: Irán és az Egye­sült Államok között megsza­kad a diplomáciai kapcsolat. Április 7.: Khomeini aja- tollah elutasítja Baniszadr elnök javaslatát, hogy a tú­szokat adják át az iráni ható­ságoknak. Április 25.: Kudarcba ful­lad az amerikai légierő túsz- szalbadítási kísérlete az iráni fővárostól 300 kilométerre délkeletre, a Tabas környé­ki sivatagban. A sorozatos balesetek következtében 8 amerikai katona életét vesz­ti. Április 26.: A túszokat őr­zőik elviszik a volt amerikai nagykövetségről; különböző iráni városokban rejtik el őket.1 Május 24.: A hágai nem­zetközi bíróság másodszor is elrendeli a túszok szabadon 'bocsátását. Július 10.: Egészségügyi okok miatt szabadon bocsát­ják Richard Queen amerikai alkonzult, s még 52 ameri­kai túsz marad Iránban. Július 27.: A volt sah meg­halt Egyiptomban. Augusztus 4.: Az iráni parlament elnöke bejelenti, hogy parlamenti bizottság alakul „az amerikai túszok elleni eljárás előkészítésére”. Szeptember 1.: Az iráni parlament úgy vélekedik, hogy „a volt sah vagyonának visszaadása a válság megol­dásához vezethet”. Szeptember 12.: Khomeini ajatollah csaknem egyéves hallgatás után megfogalmaz­za a túszok szabadon bocsá­tásának négy feltételét: a volt sah vagyonának vissza­adása, az Egyesült Államok Irán belügyeibe való be nem avatkozásának szavatolása, a zárolt iráni javak felszabadí­tása, az Iránnal szembeni amerikai követelésekről való lemondás. Szeptember 18.: Carter amerikai elnök kijelenti, hogy az Egyesült Államok „soha nem kér bocsánatot” Irántól a túszok szabadon bocsátásáért cserébe­Október 16.: Muskie ame­rikai külügyminiszter jelzi, hogy az Egyesült Államok ismét szállíthatna fegyvere­ket is Iránnak, ha a túszok kiszabadulnának. Teherán­ban cáfolják, hogy ez ügyben már meg is kezdődtek volna a tárgyalások. Október 26., 30.: az iráni parlament kétszer elhalaszt­ja a döntőnek ígérkező vi­tát a túszügyről. November 2.: az iráni par­lament változtatás nélkül jó­váhagyja a Khomeini-féle feltételeket a túszok szaba­don bocsátáséra. Emlékezés az áldozatokra Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól kedden kegye­lettel emlékeztek meg a fő­városban. Koszorúzási ünnep­séget tartottak a Köztársaság téren a budapesti pártszék­ház védelmében elesettek emléktáblájánál. A budapesti pártbizottság nevében Somo­gyi Sándor, Bozsó László, Király Andrásné és Molnár Endre titkárok, valamint Zathurecky Tibor, a budapes­ti pártbizottság apparátusa pártvezetőségének titkára rót­ta le kegyeletét. A Mező Imre úti temető­ben a munkásmozgalmi pan­teonnál nyugvó hősi halottak sírjainál a budapesti párt- bizottság, a budapesti fegy­veres testületek és a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Bu­dapesti Bizottsága képvisele­tében helyeztek el koszorút. Zalka-emléktábla Moszkvában Emléktáblát kapott Moszk­vában Zalka Máté, a nagy magyar internacionalista, a kiváló író. Az emléktáblát annak a háznak a falán he­lyezték el, amelyben 1921— 26. között lakott. A keddi ün­nepségen ott volt Zalka Má­té leánya, Natalja és több egykori harcostársa, köztük a spanyol polgárháború le­gendás Lukács tábornokának segédtisztje is. Megjelentek a moszkvai magyar nagyikö­vetség felelős munkatársai. Vasziliij Sztriganov, az OSZSZSZK kulturális mi­niszterhelyettese, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság al- elnöke méltatta Zalka Máté történelmi szerepét a szovjet és a magyar nép barátságá­nak kialakításában. Az író­ról, katonáról, az igaz inter­nacionalistáról Nydkolaj Fe­dorenko, a Szovjet írók Szö­vetségének titkára mondott emlékbeszédet. A kerület ne­vében a Moszkvai Rádió- technikai Gyár egyik kiváló dolgozója, V. Gyimidov vette át az emléktáblát. A meg­jelentekhez szólt Zalka Máté leánya is, aki apjának a ház­ban eltöltött éveit elevení­tette fel. Kim De Dzsung még fellebbezhet A Kim De Dzsung dél­koreai ellenzéki vezető ellen hozott halálos ítéletet, ame­lyet hétfőn a katonái fellebb- viteli bíróság erősített meg, kedden helybenhagyta a hadsereg vezérkari főnöke, Li Hi Szunk tábornok is, aki az 1980. november 4-én megtartott okitóber havi lottó jutalomsorso­lásról. melyen a 42. heti szel­vények vettek részt. A gyors- listáhan az alábbi rövidítéseket használtuk: a vásárlási utalv. (1000 Ft) b Lada 1200 tip. személygépko. csira utalvány c Trabant Lim. 601 tip. sze- mélygéptkocsira utalvány d Minimal 65 tip. automata mo­sógép (13 700 Ft) e színes tv (21 900 Ft) f szerencse-utalv. (30 000 Ft) g iparcötk-utalv. (25 000 Ft) h otthon, lakberendezési utalv. (25 000 Ft) i zenesarok utalv. (20 000 Ft) j televízió (10 ooo Ft) k vásárlási utalv. (10 000 Ft) 1 vásárlási utalv. (9000 Ft) m vásárlási utalv. (7000 Ft) n vásárlási utalv. (5000 Ft) o vásárlási utalv. (4000 Ft) p vásárlási utalv. (3000 Ft) r vásárlási utalv. (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1980. november 25-ig kell a totó- lottókirendeltségek, az OTP- fiókok, vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottói-gazgatóság ci_ mére (1875 Budapest, V., Mün- ndch Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor. solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem válla­lunk. Alább a Pécs körzetében vásá­rolt nyertes szelvények számát közöltjük. 2 453 255 1 2 467 244 m 2 471 907 r 2 481 233 n a statárdális parancsnok tisz­tét tölti be. Kim De Dzsung most, a dél-koreai törvények sze­rint, a polgári legfelsőbb bí­róságihoz fellebbezhet. Vége­zetül Csőn Tu Hvan elnök adhat kegyelmet az elítélt­nek. 2 465 896 e 2 490 559 n 2 495 222 L 2 513 874 e 2 537 189 m 2 541 852 k 2 546 515 P 2 555 841 m 2 560 504 r 2 565 167 h 2 574 493 1 2 579 156 n 2 588 482 a 2 593 145 r 2 611 797 0 2 616 460 r 2 625 786 k 2 630 449 j 2 635 112 n 2 639 775 o 2 649 101 j 2 653 764 g 2 658 427 l 2 677 079 i 2 705 057 n 2 709 720 p 2 714 383 j 2 719 046 r 2 723 709 m 2 733 035 k 2 737 698 k 2 742 361 f 2 747 024 P 2 756 350 r 2 761 013 k 2 765 676 h 2 775 002 j 2 784 328 m 2 793 654 2 798 317 r 2 807 643 P 2 821 632 n 2 826 295 itt 2 830 958 o 2 858 936 g 2 808 599 j 2 827 925 i 2 877 588 k 2 862 251 m 2 896 240 j 2 910 229 1 2 914 892 m 2 919 555 r 2 924 218 e 2 918 881 m 2 938 207 m 2 947 533 h 2 952 196 k 2 956 859 0 2 961 522 i 2 970 484 m 44 653 405 p 44 658 068 r 55 653 422 k 55 658 085 m 55 662 748 1 55 877 246 1 62 549 999 1 62 554 662 o 62 559 325 k 62 563 988 P 62 568 651 p 62 573 314 o 62 577 977 g 62 582 640 0 62 591 966 k 62 596 629 p 63 552 544 m 63 557 207 i 64 489 807 n 64 494 470 k 64 499 133 n 64 503 796 P 64 506 459 f 64 517 785 k 64 522 448 r 64 545 763 o BUDAPEST Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kedden a 90 ezer lakosú Ferencváros életével ismer­kedett. A IX. kerületi párt- bizottság székházában meg­hallgatott tájékoztató után Gyenes András a kerület po­litikai és állami vezetőivel, propagandistáival a nemzet­közi élet időszerű eseményeit érintő kérdésekről folytatott eszmecserét. Ezt követően a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézetet kereste fel. Gyenes András végül üze­mek és intézmények vezetői­vel folytatott eszmecserét időszerű gazdaságpolitikai feladatokról, valamint nem­zetközi politikai kérdések­ről. MARTFŰ A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulója alkalmából kedden felavatott létesítmények közül kiemel­kedik hazánk egyik legna­gyobb élelmiszeripari beru­házása, a 2,3 milliárd forin­tos költséggel létesült új Martfűi Növényolajgyár. A tervezett határidőre és az előirányzott beruházási költ­ség betartásával felépült üzem avatásán részt vett és beszédet mondott Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, jelen volt az avató ünnepségen Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Leo- nyid Kosztandovot, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesévé nevezte ki. A kinevezéssel kapcsolatban Kosztandovot felmentették a Szovjetunió vegyipari minisz­terének teendői alól. VARSÓ Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB el­ső titkára kedden Varsóban fogadta a hivatalos, baráti látogatáson Lengyelországban tartózkodó Nguyen Co Thach vietnami külügyminisztert. A vietnami diplomácia vezető­jét ugyanezen a napon fo­gadta Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke. WASHINGTON Hétfőn éjfélkor, magyar idő szerint kedden reggel hat órakor megnyitották a sza­vazóhelyiségeket az Egyesült Államok-beli New Hampshire államban, amely a hagyomá­nyok szerint a huszonnégy- órás elnökválasztási maraton első állomása. Első becslések szerint a/ nap folyamán nyolc­vanmillió amerikai választó- polgár adta le szavazatát 51 amerikai államban, hogy megválassza az Egyesült Ál­lamok negyvenedik elnökét, vagy megerősítse hivatalá­ban Jimmy Cartert. A vá­lasztások eredményét ma te­szik közzé. GYORSLISTA Koalíció-kis kérdőjelekkel Kedd esti kommentárunk. A nyugatnémet fővárosban a parlamenti pártok koalíciós tárgyalássorozata után összeült az új nemzetgyűlés, a Bun­destag. A Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya pontos „forgatókönyvet” tartalmaz a négyesztendőnként tartott vá­lasztást követő teendőkre. Eszerint október 26-án tartotta meg hagyományos záróülését a régi Bundestag, amelyben a je­lenlegi kormánykoalíciónak még mindössze tízfőnyi többsége volt. November 4-én ült össze az immár új összetételű par­lament, ahol a képviselők száma eggyel több a korábbinál (496 helyett 497), a kormánykoalíció többsége pedig harminc­öttel több a réginél: tíz helyett negyvenöt. Ez már nem egyszerűen működőképes többség, hanem olyan közeg, amelyben a kormányzat különösebb gond nélkül fogadtathatja el bel- — és ami a világ számára a mostani helyzetben nagyon fontos — külpolitikai döntéseit. Ilyen ér­telemben a nyugatnémet választás eredménye jó hírt jelentett az egész világnak. Nem túlzás azt állítani, hogy a nemzet- gyűlés új felállása a józanság erőinek diadala a hidegháborús irányzat felett. A dolog azonban bonyolultabb, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Igaz, Schmidték győzelme Straussék felett mind bel-, mind külpolitikai viszonylatban világos és pozitív előjelű. De a kormánykoalíció sikere szolgál bizonyos kérdő­jelekkel is. A Genscher vezette szabaddemokraták (FDP) elő­retörése ugyanis jóval nagyobb, mint a Schmidt* vezette szo­ciáldemokratáké. Az SPD parlamenti frakciója ugyan még így is mintegy a négyszerese az FDP-nek, a parlamenti ma­tematika sajátos törvényei szerint a szabaddemokraták rela­tíve nagyobb térnyerése a jövőben mégis tükröződhet a kor­mány bel-, sőt külpolitikai döntéseiben. Nemcsak arról van szó, hogy az FDP — amelynek vezére egyben az NSZK kancellárja és külügyminisztere — nagyobb súlyának megfelelően esetleg jobban érvényesítheti a maga álláspontját, amely Schmidtével nem feltétlenül azonos. Lehet — és valószínűleg helyenként lesz — az új felállásnak egy olyan oldala, hogy a kancellár a maga pártjának balszárnyá­val szemben az eddiginél jobban hivatkozhat majd a partner megnövekedett súlyára. Mindez valószínűleg inkább hangsúlybeli, mint a lényeget érintő változásokhoz vezethet — jósolják a megfigyelők és úgy tűnik, igazuk van. A Bundestag ülésének előestéjén be­fejeződött SPD—FDP tárgyalás talán a vártnál 'keményebb­nek bizonyult, de eredménye (tehát az, hogy a bonni vezetés a gazdasági gondokon bizonyos katonai faktorokra kiterjedő takarékossággal kíván segíteni) újra emlékeztet bennünket a választások lényegére. Arra, hogy Nyugat-Európa kulcs­országában a viszonylagos józanság erői győztek. HARMAT ENDRE ENSZ-döntés a kozmoszról Az ENSZ-közgyűlés plená­ris ülése egyhangúlag hatá­rozatot fogadott el a világűr békés célokra történő fel- használásáról. A dokumentum ismételten kiemeli az emberiség közös érdekeltségét a világűr to­vábbi kutatásában és az űr­kutatás eredményeinek fel- használásában. A közgyűlés méltatta az utóbbi időben végrehajtott közös űrrepülé­seket, amelyek során az In- terkozmosz-program kereté­ben több szocialista ország képviselője is járt a világűr­ben. Emlékplakett kiváló pártmunkáért (Folytatás az 1. oldalról.) tagja, Bittner Gyuláné, az őcsényi általános iskola ta­nítónője, a községi pártalap- szervezet titkárhelyettese, Ulrich Jánosné, a tolnai PA- TEX-gyár árutisztitó veze­tője, az üzemi pártvezetőség tagja, Erős András, a felső, námai Kossuth Tsz elnöke, a szekszárdi járási pártbizott­ság tagja, Németh Gyula, a gyönki KIPSZER-üzem mű­vezetője, a községi párt­végrehajtó bizottság tagja, Horváth Kálmán, a simon- tornyai általános iskola igaz­gatóhelylettese, pártaiapszer- vezeti titkár, Molnár Ferenc- né, a pincehelyi általános is­kola tanítónője, pártalap­szervezeti titkár, Barka Jó­zsef, a tolnanémedi Kossuth Tsz SZTK-ügyintézője, párt- alaipszervezeti vezetőségi tag, Márton Lázár, a Tolna me­gyei Tűzoltóparancsnokság hivatásos tisztje, pártalap- szervezeti titkár és Kaszás Imréné szekszárdi nyugdí­jas, pártalapszervezeti titkár. A kitüntetések átadása után K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titká­ra tájékoztatta a jelenlévő­ket a megyében az elkövet­kezendő években jelentkező politikai, gazdasági felada­tokról és elbeszélgetett a ki­tüntetettekkel. Az ö nevük­ben Doszkocs János mondott köszönetét. SZAKSZERVEZETI AKTIVISTÁK JUTALMAZÁSA iA Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­jára való készülődés jegyé­ben tegnap Szekszárdon, a Babits Miihály Megyei Mű­velődési Központban 'Szak­szervezeti társadalmi aktivis­tákat jutalmaztak meg. Mor­hauser Adélja, az Építők Szakszervezete megyei bi­zottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd Hor­váth József, az SZMT vezető titkára 69 aktivistának adott át tárgy-, illetve pénzjutal­mat. ELISMERÉS A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMÉRT Irodalmi műsorral, s ebben Arany János Családi kör cí­mű, az esemény jellegéhez illő versével kezdődött teg­nap délelőtt az a rendez­vény, amelyet a szekszárdi Városi Tanács nagytermében tartott meg a Tolna megyei Tanács Gyermek- és Ifjúság­védő Intézete és Nevelési Ta­nácsadója. Ekkor került sor — 1978 óta harmadik alka­lommal — azoknak a nevelő­szülőknek, társadalmi párt­fogóknak, igazgatási-gyám­ügyi dolgozóknak a megju- talmazásána, akik az állami gondozott kiskorúak nevelé­sével, emberré formálásával, gyermek- és ifjúságvédelmi munkájukkal ezt a legjob­ban kiérdemelték. A műsor után Balogh La­jos, az intézet és nevelési tanácsadó igazgatója méltat­ta a gyermek- és ifjúságvé­delem fejlődését, fontosságát. Elmondotta többek között azt is, hogy Tolnában mintegy kétezer a veszélyeztetett helyzetű gyerek. Jelenleg 160 nevelőszülőnél él kiskorú ál­lami gondozott, mintegy 300 a társadalmi pártfogók szá­ma, és sok igazgatási-gyám­ügyi dolgozó old meg hiva­tali munkáján felüli felada­tokat. A rendezvényen közülük 129-en vettek át elismerő ok­levelet, jutalmat Balogh La­jos igazgatótól.

Next

/
Thumbnails
Contents