Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-27 / 278. szám

1980. november 27. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK mm FIATALOK FIATALOK Pophírek Közeledik az év vége. Ilyenkor, ahogy más terüle­teken, a popviilágöan is a számvetések időszaka követ­kezik. 1980. kétségtelen a rockzene jegyében telt el. Ennek következtében rockze- nekanaink első vonalából, s szinte kivétel nélkül minden­kinek jelent meg albuma. A lemezek közül az egyik legsi­kerültebb a V’Moto-Rock és eladott példánysizámát tekint­ve legkedveltebb a miskolci Edda lemeze. Az egyik legré­gibb csoport a P. Mobil, al­bumát azonban hiába várta a zenekart kedvelők nagy tábo­ra, ugyanis ennek megjelené­sére a tagcserélődések miatt egyelőre nem kerül sor. A legnagyobb országos ese­ményt a Pesti Műsor és a Hanglemezgyártó Vállalat te- hetségkutató-versenye jelen­tette. A verseny által sok együttesnek nyílt lehetősége arra, hogy országos hírnevet szerezzen. Ez elsősorban a te­hetséges vidéki zenekaroknak nyújtott segítséget. Ennek kapcsán ismenhette meg az ország a kiskőrösi Rolls, a ka­locsai Rock-táv és a sorozat­ban szép sikert elért tamási Hangár nevét. Megyénk zenekaraira az idén talán legjellemzőbb a sorozatos tagcserélődés volt, ami erősen hátráltat ja együt­teseink munkáját. A szek­szárdi Szinkron az idén két­szer élte át az átszerveződés nehézségeit Visszakerült az együttesbe Könyei Miklós és ez stílusban is változást ho­zott. Az idáig játszott diszkó­zene helyett rock hangvételű dalokból állították össze új műsurokat. Felbomlott a leg­fiatalabb korosztály kedvelt zenekara, a kemény rockot játszó Kráter. Az ismert éne­kes, Pereszlényi Zoltán és ze­nekara, a Gamma is átalaku­lási gondokkal küzd. A teve- li Sign ál hamar pótolta eltá­vozott énekesét. Kitartó, sű­rített próbákkal épült az együttesbe a szekszárdi Krá­ter volt énekese, Baksa Zol­tán. Az együttes tagjai bíz­nak abban, hogy a tagválasz­tás és az ezzel járó sok mun­ka ütőképessebbé teszi a ze­nekart, továbbra is kellemes órákat szerezve nagy létszá­mú közönségüknek. A Signál együttes Felkészülés a KISZ X. kongresszusára Beszélgetés Kari Imrével, a megyei KISZ-bizottság titkárával A megyei KISZ-bizottság legutóbbi ülésén feladatter­vet fogadott el a KISZ X. kongresszusára való felkészü­lés tennivalóiról. A jövő év májusának második felére összehívott kongresszust megelőzően sor kerül az ifjú­sági mozgalom minden szint­jén a vezető szervek újjá- választására. — Az alapszervezetekben az értékelő és a vezetőségvá­lasztó taggyűlések az eddigiek szerint zajlanak majd, de mi­lyen új feladatokat jelent a KISZ-tagság számára — Tol­na megyében — a felkészülés a KISZ kongresszusára? — Az idén nem csupán az előző mozgalmi évet kell ér­tékelni, hanem a két kong­resszus között eltelt idősza­kot is. Az értékeléssel pár­huzamosan megvitatja a KISZ-tagság a KISZ KB kö­zeljövőben megjelenő kong­resszusi levelét. Kiadják a kongresszust megelőzően a határozattervezetet is, ezt a megyei KISZ-bizottságok fogják megvitatni, természe­tesen az alapszervezeti, já­rási-városi értékelések és a kongresszusi levél vitájának a teljes ismeretében. Sűrűsödik az ifjúsági moz­galom programja az elkövet­kező hónapokban, hiszen az ütemezés is más, mint az előző években. Az alapszer­vezetek értékelő taggyűlései egy hónappal előbb kezdőd­nek meg, és előbb is kell elemezni a KISZ-élet ta­pasztalatait, ami intenzívebb munkát igényel minden szin­ten. A kongresszusi levelet a dolgozói területen az úgyne­vezett második taggyűlésen vitatják meg, az oktatási in­tézményekben, ahol csak egy taggyűlést tartanak, érte­lemszerűen ott kell megvi­tatni. — Melyek a legfontosabb politikai célkitűzései a kongresszust megelőző idő­szaknak és melyek az alap­szervezetek feladatai? — Az összes feladatot tar­talmazó tájékoztató időben eljut az alapszervezetekhez. Ez a KISZ KB határozatá­nak azt a részét tartalmazza, amely megszabja a 'konkrét tennivalókat. Most csak né­hány dologra szeretném fel­hívni a figyelmet. Ezeket a tennivalókat a megyei KISZ- bizottság is aláhúzta saját feladattervében, amely a KISZ KB határozatából kö­vetkező megyei feladatokat jelölte meg. Célunk az, hogy a kongresszusra olyan véle­mények kerüljenek, amelyek valóban tükrözik az ifjúság véleményét az elmúlt évek munkájáról, az ifjúsági moz­galomról. A taggyűlések ne csupán az elvégzett munka leltárát készítsék el, hanem értékeljék magának a közös­ségnek a fejlődését. A tartal­mi tevékenységet tükrözzék a beszámolók. A megye ifjú­kommunistái aktív munká­val, az akcióprogrammal tett feladatvállalások maradékta­lan teljesítésével készüljenek a kongresszusra. — Az ujjáválasztással kap­csolatos káderpolitikai célok és az ezekből következő fel­adatok is részei a tartalmi munkának... — Valóban így van. És ennek a munkának a lénye­ge, hogy minden szinten al­kalmas tisztségviselőket ta­láljunk, akik elismert veze­tői a fiataloknak és akik ké­pesek a közösséget is ma­gukkal ragadni. Fontos, hogy ismerjék céljaikat, és azokért tenni is akarjanak. Az al­kalmas ember keresése nem azt jelenti, hogy mindenhova új vezetőt kell állítani, sőt célunk, hogy nőjön a KISZ- vezetés stabilitása. Akik bi­zonyítottak, eredményesen dolgoztak, maradjanak a he­lyükön. Mindezt úgy kell megoldani, hogy.az alapszer­vezeti vezetőségek és az irá­nyító testületek összetétele tükrözze a KISZ-tagság ösz- szetételét. A választások so­rán maximálisan érvényesí­teni akarjuk a demokratiz­must és a nyilvánosságot, ezért a megbízott jelölő bi­zottságok előzetesen hozzák nyilvánosságra javaslataikat és ha ez indokolt, éljenek a többes jelölés lehetőségével. A kongresszusi felkészülés időszakára a megyei KISZ- bizottság munkabizottságo­kat hozott létre, azért, hogy a testület és apparátus is minél hatékonyabban vegyen részt az irányításban, szer­vezésben és az ellenőrzés­ben. Megalakult a káder-, a dokumentumelőkészítő, vala­mint a szervező bizottság. — Nemrég választoták meg a megyei KISZ-bizottság tit­kárának és mindjárt a mun­ka sűrűjébe került, örül en­nek, vagy ez megnehezíti az új munkakör ellátását? — Szerintem szerencsés időpontban választottak meg, mert az igaz, hogy sok a munka, de ha sikeresen vé­gigcsinálom ezt az idősza­kot, akkor átláthatom a me­gye ifjúsági mozgalmát, sőt, át is kell látnom. Az ifjúsá­gi mozgalmi munkáról már vannak tapasztalataim, ha más szinten, illetve másutt szereztem is. A szekszárdi műszergyárban dolgoztam, ahol egy nagyüzemi KISZ- bizottság életével ismerked­hettem meg. A városi KISZ- bizottság tagjaként már a város ifjúsági mozgalmában vehettem részt, és ezért tu­dom, milyen a testületi mun­ka, amit most igyekszem hasznosítani. Az apparátusi munka az* ami valóban tel­jesen új nekem, de segítség­gel ezt is meg lehet tanulni. — Milyen tervekkel, célok­kal vállata el ezt a munkát? — Levelezőn végeztem el a miskolci műszaki egyetem üzemmérnöki szakát, tehát a szakmai és a politikai mun­ka között kellett választa­nom. Az utóbbi mellett a KISZ-munka szeretete miatt döntöttem. Akkor még nem tudtam, hogy a városhoz, já­ráshoz, vagy a megyéhez ke­rülök-e, az meg eszembe sem jutott, hogy a megyei KISZ- bizottság titkára leszek. Ami­kor eldöntöttem, hogy a KISZ-hez jövök, nem egy állást vállaltam el, hanem hivatást választottam. A ta­nulást nem hagytam és nem is akarom abbahagyni, foly­tatom az egyetemet, majd pedig szeretnék felsőfokú po­litikai végzettséget szerezni, persze nem a bizonyítvá­nyért. A műszergyári mun­kám és ez, bármennyire is „ különbözik egymástól, egy hasonlóság azért van: itt is csak akkor lehet eredménye­sen dolgozni, ha az ember pontosan tudja, mi a mun­kája, mit hogyan kell csi­nálni. IHAROSI ibolya Az első év után... A szekszárdi szakmunkásképző irodalmi színpada (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Egy évvel! ezelőtt alakult meg a Szekszárdi 505. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet irodallmi színpada. Kubanek Miklós nevelőta­nártól!, a csoport vezetőjétől kérdezem: — Hogyan jutott egy mate­matika-műszaki szakos tanár eszébe, hogy irodalmi színpa­dot alapítson? — A kettő nem zárja ki egymást, sőt! Egyébként ez a lehetőség mindenki előtt nyitva áll. Tulajdonképpen csak akarat és kezdeménye­ző kedv kell hozzá. A dolog úgy indult, hogy felismertem: egy ekkora intézetben, mint a miénk, a programok színe­sítésébe és a magunk szóra­koztatására is kell egy iro­dalmi színpad. Belevágtunk, és sikerült. — Mi volt az első műso­ruk? — „Történelmi lecke fiúk­nak” volt a címe az októberi forradalommal kapcsolatos műsornak, majd ezt követte a többi. Ady iskolánk névadó­ja^ az ő verseiből is állítot­tunk össze egy műsort. Moldova György szatirikus műveiből is rendeztünk egy estet „Maga az iparos” cím­mel. Szerepeltünk még a bal­lagáson, szalagtűzőn, peda­gógus- és nőnapon, és más iskolai rendezvényeken. — Az iskolán kívül is fel­lépték már? — Igen, körülbelül 15 fel­lépésünk volt. A „falakon” Karácsonyi program, 1979 Teleki Gábor megzenésített Ady-verset ad elő Jelenet a Moldova-esten kívül is előadtuk a november 7-i műsor anyagát, és a tél­apóműsort! kisiskolások ré­szére. A bevonuló katonák­nak pedig a „Pitseri honvéd” című összeállításunkat mutat­tuk be. — Más csoporttal össze­mérték erejüket? — A Moldova műsorral fel­léptünk Pécsett, a szakmun­kásképző intézetek irodalmi színpadainak területi találko­zóján. Itt megdicsérték a me­rész témaválasztást, mely kapcsolódik a tananyaghoz is, és értékelték még a feldolgo­zás újszerűségét, a keretjáté­kos megoldást. Igen tetszett a zsűrinek a zenei kíséret. Mi is szereplőrészesei voltunk Cseh Gábor festőművész kiállítása megnyitásának. „Művészet — hit — haza” ez a hármas összefonódó jelszó a festő hit­vallásét is tükrözi. Az elő­adás érdekessége a diapo. ráma és a zene volt. — A közeljövő tervei? — Kötelező iskolai progra­mok. Munkásest, kollégiumi karácsony, közös műsor a III. sz. általános iskola bábcso­portjával. Februárban pedig megyei' bemutatón veszünk részt a „Művészét és ifjúság” akcióban. Műsorunk címe: Évszakok. — Gondok? — A diákok felnőnek, el­mennek, s mindig új embe­rekkel kell csaknem újra az egészet elkezdeni. Tulajdon­képpen ez a legnehezebb, de a legszebb is az egész mun­kában. Pályázat katonai főiskolákra A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak vá­lasztó fiatalokat, akik a Ma­gyar Néphadsereg vagy a Belügyminisztérium Határőr­ség tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság: feddhetetlen előélet és er­kölcsi-politikai megbízható­ság; hivatásos katonai szolgá­latra való egészségi alkalmas­ság; érettségi bizonyítvány vagy annak a folyó évben történő megszerzése; nőtlen családi állapot; 23 évnél nem idősebb életkor. A jelentkezők felvételüket kérhetik: — a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahol gépesített lövész, harckocsizó, rakéta és tüzér, felderítő, műszaki (út­építő, gépész, magsaépítő) és BM határőr szakokon; — a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol lég­védelmi rakéta és tüzér, hír­adó, vegyivédelmi, rádiótech­nika, harc- és gépjármű- tevhnikai, fegyverzeti, had­táp és katonai pénzügyi sza­kokon ; — a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol re­pülőgép vezetői, helikopter vezetői, repülő műszaki kép­zés keretében sárkányhajtó­mű üzembentartó, fedélzeti rádiótechnikai berendezés üzembentartó, fedélzeti fegy­vertechnikai berendezés üzembentartó, fedélzeti mű­szertechnikai berendezés üzembentartó, vadászirányító -megfigyelő, valamint a pol­gári repülés szakterületei ré­szére sárkányhaj tómű üzem­bentartó és fedélzeti műszer- technikai berendezés üzem­bentartó szakokon folyik kép­zés. A katonai főiskolák a kato­nai képesítés mellett a szak­területhez kapcsolódó üzem­mérnöki, üzemgazdászi, a va- dászirányító-megfigyelő sza­kon általános iskolai orosz nyelvtanári képesítést nyúj­tanak. A jelentkezők márciusban, a Zalka Máté Katonai Műsza­ki Főiskolán felvételi vizsgán vesznek részt, melynek anya­ga: katonai pályaalkalmasság és speciális képességvizsgálat; matematika (repülőgép- j vezető jelölteknél orosz nyelv) fizika (az azt helyettesítő más technikai tantárgyak) is­meretének és az időszerű ál­talános műveltségi tájéko­zottság felmérése. A felvé­telről a felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény és a sze­mélyi kérelmek alapján tör­ténik döntés. A legrátermet­tebb jelentkezők közül vá­lasztják ki azokat is, akik külföldi katonai tanintézetek­ben készülhetnek fel a tiszti hivatásra. A katonai főiskolák első évfolyamán a tanulmányi év kezdete: szeptember 1. A főiskolák hallgatói teljes el­látásban, havonta illetmény­ben, a második félévtől kez­dődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban része­sülnék. Az eredményes tanu­lásihoz szükséges feltételekről a katonai főiskolák térítés- mentesen gondoskodnak. A katonai főiskolákon a tanulmányi idő: 4 év. A har­madik tanulmányi évet eredményesen befejezett hall­gatók — állományviszonyuk meghagyásával — zászlósi rendfokozatba kerülnek kine­vezésre. A sikeres államvizs­ga után felavatott hallgatók a Magyar Néphadsereg, il­letve a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei­ként kezdik meg csapatszol­gálatukat. A polgári repülés szakterületei részére képzett hallgatók végzésük után tar­talékos tiszti rendfokozatot kapnak és alkalmazásukra polgári munkaterületen kerül sor. A pályázati határidő: min­den katonai főiskolára janu­ár 31., repülőgép- és helikop­ter vezetőknek folyó év no­vember 30-ig. NAGY VENDEL

Next

/
Thumbnails
Contents