Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-27 / 278. szám

A NÉPÚJSÁG 1980. november 27, Pécsik Dezső citeraművész Madocsán A magyar zene ezer éve (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Három, ha nem négy nem­zedék várta nagy érdeklődés­sel a madocsai könyvtárban Pécsik Dezsőiműsorát. A be­mutatkozó szavak után hon- fogMás előtti zenei emléke­inkből játszott, dunántúli ha­sas ciberéjén a művész. A hallgató csodálattal és kissé meghatódva fedezte fel az ál­tala Érik a szőlő..., s a Béres- legény, jól megrakd a szeke­ret stb. szöveggel ismert év­ezredes dallamokat. Ezt követően külföldön le­jegyzett XVI. századi magyar táncok zenéje hangzott fel (köztiük a hajdútánc férfias dallama), majd a virágéne­kekről beszélt az előadó. Megtudtuk, hogy a reformá­ció és az ellenreformáció hi­vatalos képviselői egyaránt erkölcstelennek tartották eze­ket a dalokat. Pázmány Pé­ter például így vélekedett ró­luk: „Azok, akik szerkesztik és előadják a virágdalokat, közönséges kerítők. „Melius Julhász Péter, a református hitvitázó is ganajbói nőtt vi­rágnak titulálta a virágéneke­ket. Sylveszber János prédiká­tor és bibliliiafordító viszont bennük találta meg a ma­gyar nép igazi poézisét. Sok virágének elpusztult, de néhány fennmaradt, mert a „virágdal elbújt” — ahogy Pócsik Dezső megfogalmazta —, úgy tett, .mintha népdal lenne és szájhagyomány út­ján terjedt) például a közis­mert Lovamat kötöttem cí­mű), vagy lejegyezték, mint Kájoni János csíksomlyói szerzetes, aki összegyűjtötte a világi dallamokat: a táncda­lokat, a diákdalokat, a virág­énekeket. A zenétörténeti kitérő után egy csokorra való virágéne­ket, illetve hajnaléneket hal­lottunk — majd újabb kor­rajzot követve, a kuruc dal­költészet legszebb alkotásai­ból játszott néhány kesergőt, harci dalt és bújdosó éneket Pócsik Dezső. A verbunkzenét — természetesen a történe­lembe ágyazva — Bihari Já­nos muzsikája képviselte. Az előadóest következő ré­szében a népies műdal érté­kéről, értéktelenségéről, a magyar zenekultúrában el­foglalt helyéről hallhattunk. Pócsik Dezső bemutatót is tartott hangszerén, egy-egy nóta születéséről. Szinte ízek­re szedett néhány dallamot, így érzékeltette keletkezési körülményeiket. Műsorét (melyet bízvást ajánlhatunk más könyvtárak olvasód, klubok látogatói fi­gyelmébe) Kodály Kállay ket­tősének citeraadaptációjával fejezte be. GUTÁI ISTVÁN Filmklub Tolnán (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Filmtudómányi Intézet tolnai filmklubja ötödik éva­di vetítéseit kezdi meg de­cember elsején. A kezdeti években a Balázs Béla Stúdió dokumentum­filmjeit vetítették. Akkor, amikor még szó sem volt tár­sadalmi forgalmazásról, máris évente több mint negyven filmet vitattak meg, azok alkotóival. Az ezt köve­tő években a Filmtudományi Intézettel közösen összeállí­tott programban — alkotói portrék a világ filmművésze­téből — a klubtagok láthat­ták a filmművészet legjelen­tősebb alkotásait, a néma­filmtől napjainkig. Megis­merkedhettek többek között Wajda, Bergman, Truffaut, Pasolini, Godard, Carné, An- tinioni, Clair, Fellini, Jancsó, Ford, Renoir, Welles, Duvi- vier, Tarkovszkij munkás­ságával. A klub ez évi műsorát a klubtagok állították össze. A programban szerepel többek között Alfréd Hitchcock film- történeti jelentőségű mun­káiból válogatás, valamint a „Mérni a mérhetetlent” című sorozatban a világirodalom legjelentősebb megfilmesített drámáiból Clouzott francia, Richardson angol, Milestone amerikai és Tarkovszkij szov­jet rendező alkotásai.. (báli) Adomány a múzeumnak Értékes képzőművészeti anyaggal gyarapodott a győ­ri Xantus János Múzeum.' Xantus Gyula festőművész több mint 250 alkotását* aján­dékozta a közgyűjteménynek. A művész oldalági rokona a múzeum névadójának, s a ne­ves természettudós és világ­utazó iránti tisztelete jeléül adományozta munkáit a mú­zeumnak. A gazdag anyagot a jövő év elején kiállításon mu­tatják be a tárlatlátogató kö­zönségnek. SOMOGYI^ Egy percet nyertek 1980- ban a marcali farmergyár­ban. Tavaly még tizennyolc perc alatt készült el egy farmernadrág, az idén tizen­hét perc alatt kerül le a szalagról. Ezt az egy percet sem volt könnyű elérni, s a jövőben még ennél is nehe­zebb lesz csökkenteni a far­merra fordított időt. Az amerikai módszer szerint dolgozó munkások ma már negyed és fél percekért küzdenek. A gyár vezetői el­mondták: ilyen tempó mel­lett ma már nehezebb elér­ni a negyed-, félperces megtakarítást, mint amikor 30 percről 20-ra mentek le. A gyárban tavaly 961 ezer farmert gyártottak. Idei ter­vük kerek egymillió. Ezt tel­jesítik is, mert november 19-én már a 915 883 darab­nál tartottak. Úgy tervezik, hogy december 24-re elérik az egymilliót. Ez a nap lesz egyben a gyárban 1980-ban az utolsó munkanap. Legkö­zelebb 1981. január másodi­kén indulnak be ismét a gé­pek. A kieső napokat előre ledolgozzák. A gyárban jövő­re is egymillió farmer készül. Ezt optimális szintnek tart­ják a marcaliak. Diműntült napló Nem csoda, hogy gyakran kopognak az újpetrei terme­lőszövetkezet kozármislenyi ipari főágazatának irodájá­ban a dél-dunántúli mező- gazdaság üzemeinek szakem­berei. A termelőszövetkezet több mint tíz éve foglalkozik ipari melléktevékenységgel. A hét műhely 150 dolgozója eddig mindig úgy dolgozott, hogy minden évben nyeresé­ges évet zártak, sőt, az el­múlt három évben megdup­lázták a termelési értéket. Ezzel, az ötven-hatvan mil­liós termelési értékkel Bara­nya legnagyobb „tsz-es üze­mének” számítanak, ötven­féle terméket gyártanak, ter­mészetesen exportra is. Hosz- szú idő alatt, kemény mun­kával, állandó kísérletezés­sel és szívós piackutatással találták meg a nagy jövedel­met biztosító termékeket. Döntően lakatosipari tevé­kenységet folytatnak, de be­rendezkedtek az acélszerke­zetek, tartályok, komplett gépegységek gyártására. Fő erősségük, hogy mindent jó minőségben és határidőre, ál­talában 12 hónapon belül szállítanak. E pontosságnak, gyorsaságnak köszönhető, hogy a hárommillió forint értékű kúpolókemencét azért rendelték meg náluk, mert a profilgazda, a Kohászati Gyárépítő Vállalat csak 1982- re vállalta volna a szállítást. A lakatosüzem termelési értékének 10—15 százaléka exportból származik, öt, il­letve három éve tartják a kapcsolatot osztrák, nyugat­német, francia és belga ügy­felekkel. Nemrég érdeklő­dött az NSZK-beli Paus- cég, de a legnagyobb az ausztriai érdeklődés, a beton­keverőhöz pedig a motort franciák és svájciak szállít­ják. Nem véletlen, hogy a búvárszivattyú-javító üze­müket a nyugatnémet—dán Grundfos cég magyarországi szervizének jelölte ki. PETŐFI NÉPE Az Olympos gyümölcslevek Tolna megyében is nagy nép­szerűségnek örvendenek. A Petőfi Népében olvastuk: két éve kezdték meg görög—ma­gyar kooperációban a Kecs­kemét—Szikrai Állami Gaz­daságban e termék készíté­sét. Tavaly 12 millió, idén pedig 15 millió palackkal szállítottak, illetve szállíta­nak az üzletekbe. Még az idén megkezdik egy új ter­mék: a SQUASH narancs­sűrítmény gyártását is. Még az idén ebből mintegy fél­millió palackkal adnak át a kereskedelemnek. A jövő év elején megkez­dik a földieper-sűrítmény gyártását. Ezt a cikket is ke­resik a piacon. De bizonyára sikere lesz egy másik új gyártmányuknak: a paradi­csompaprika-koktélnak, amely hosszú, gondos kísér­letek eredményeként szüle­tett. Ez az ital magában is fogyasztható, de más kokté­lok alapanyagául is szolgál­hat. Jövőre bővítik a borászati üzemük választékát is. 1981- ben találkozhatunk majd a boltok polcain az ÁMOR- család és a Bitter nevű ke­serű vermut új tagjával. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Székesfehérvár lakossága az ezredfordulóig eléri a 160 ezret — olvastuk a Fejér megyei Hírlap tudósításában, amelyben a székesfehérvári tanács üléséről számolnak be. A tanács a megyeszék­hely kereskedelmének hosz- szú távú fejlesztési koncep­cióját tárgyalta. Megállapították: fokozódó igény jelentkezik a nagy át­eresztőképességű bevásárló- központok iránt, ahol kultu­rált körülmények között, bő áruválasztékot találhat a ve­vő. Székesfehérvár ilyen jel­legű bevásárlóközpontját a városközpontba telepítik. Ezenkívül természetesen szükségesnek látják speciális áruházak kialakítását is. Ezekben az áruházakban ösz- szetartozó árucikkek nagy választékával várják majd a vásárlókat. A hosszú távú terv az állami szektoron túl a szövetkezetek, az élelmi­szertermelő gazdaságok érté­kesítő tevékenységével, a kiskereskedők tevékenységé­vel is számol. Szükség lesz ezekre, hisz a számítások szerint 2000-re az élelmiszer- forgalom megkétszereződik. A vendéglátó forgalma is duplájára nő. A tanácsülés fontosnak tartotta hangsú­lyozni: kiemelt feladat lesz a közétkeztetés, a gyermek- és diákétkeztetés fejlesztése. Szükségét látják annak is, hogy az elkövetkezendő húsz évben a vendéglátóipar több speciális üzletet nyisson: gyorsbüféket, kávézókat... Hívószámunk: 05 A tűz jelzése és vizsgálata Sikeres pályázat gyermekeknek A legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat, hogy váratlanul tűz keletkezik va­lahol. Erre gyakran van pél­da. Mi a teendő ilyenkor és miért van szükség bizonyos intézkedések megtételére? Sajnos, sokan nincsenek tisz­tában az ilyen jellegű fel­adataikkal. Törvényerejű rendedet, mi­nisztertanácsi rendelet és bel­ügyminiszteri rendelet írja elő, hogy minden tűzesetről haladéktalanul értesíteni kell a tűzoltóságot (községekben a tanácsot vagy rendőrséget). Ezzel általában nincs is igond mindaddig, amíg a tűz oltá­sához a tűzoltóságot kihív­ják. Ezt nevezzük „tűzjelzés­nek”. Ilyenkor a hatóság a további eljárást hivatalból folytatja le. Akkor van probléma, ha a kisebb tüzet a károsult, a szomszédok, lakosság —vagy vállalati dolgozók — oltják el. Ilyen esetekben sokszor megfeledkeznek arról, hogy a tűzoltóság beavatkozása nél­kül eloltott tüzet is be kell je­lenteni. Hangsúlyozzuk: nem­csak az említett rendeletek megszegéséről, vagy az állam- polgári kötelesség elmulasztá­sáról van szó, hanem éppen a károsult saját érdekében köteles bejelenteni a megtör­tént és eloltott tüzeket. Nincs negatív példánk, de megemlítjük, hogy mindenki köteles térítés nélkül rendel­kezésre bocsájtani járművét, telefonját tűzjelzés céljára. Ezt nem szükséges részletesen magyarázni, ha arra gondo­lunk, hogy adott esetben a lángok percek alatt többszö­rös területre kifejlődhetnek, tehát az időveszteség csök­kentésének, a gyorsaságnak különös jelentősége van. Jelzéskor alapvető fontos­ságú néhány adat közlése. A tűz pontos helyének, jellegé­nek, nagyságának ismerete nélkül nem lehet megkezde­ni a vonulást. A kapcsolat- tartás érdekében tudni kell a jelző személy nevét és a jel­zésre használt telefonszámot is. Gondoljuk el, mire használ­ható az a jelzés, amelynél nem mondják be a községet, vagy az utcát. Az sem mind­egy, hogy középmagas lakó­épülethez, szalmakazalhoz, vagy ipari üzem raktárához kell vonulni. A speciális tűz­oltó-gépjárművek és különle­ges felszerelések hatékony működtetéséhez elengedhe­tetlenül szükségesek-az emlí­tett adatok. Minden tűzeset után a tűz­védelmi hatóság vizsgálatot tart. Ezt csak az állami tűz­oltóság végezheti hatósági jogkörében, természetesen fi­gyelembe véve az államigaz­gatási eljárás szabályait. A vizsgálatnak ki kell terjednie a tűzeset keletkezésének kö­rülményéire: a keletkezés pontos helyére, idejére, oká­ra, az anyagi kárértékre, va­lamint a megszegett jogsza­bályra, szabványra, előírásra és az ezzel összefüggésbehoz­ható személyi felelősség kér­désére. Ezeket az adatokat úgy kell igazolni és bizonyí­tani, hogy akár egy későbbi eljárás alapját is képezhes­se. E célból a tűzvizsgálatot lefolytató személynek jogá­ban áll szakértőket igénybe venni, tanúkat kihallgatni, tárgyakat lefoglalni. Az ese­tek döntő többségében meg­nyugtató módon tisztázhatók ezek a kérdésék. Előfordul azonban olyan eset is, amikor sem tárgyi, sem személyi bi­zonyítékot nem lehet felku­tatni. Ezekben a ritka esetek­ben a rendelkezésre álló té­nyek alapos mérlegelése után gyakorlatilag olyan „valószí­nűsített” keletkezési okot kell rögzíteni, amelyik csak azért nem „perdöntő”, mert konk­rét bizonyítékot nem lehetett találni. Az ilyen tényrögzítés elfogadható, mert; végül is a valószínűsített okon kívül minden egyéb teljes bizton­sággal kizárható. Megemlítjük hogy a tűz­kár pontos behatárolása érde­kében — a korábbi jendele­tekkel ellentétben — minden károsult köteles írásban nyi­latkozni (tehát jogi és magán- személyek egyaránt) a kelet­kezett anyagi kár tételes fel­sorolása formájában. Köztudott dolog, hogy a tűzesetiek egy részénél meg­jelennek a rendőrség képvi­selői is. Külön rendelet sza­bályozza ezt a kérdést. Az il­letékes rendőrkapitányság meghatározott alosztályának, osztályának csak az előírt esetekben kell részt venni a vizsgálatban. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy bár­melyik tűzeset vizsgálatában közreműködj enek. Miért szükséges a tűzesetek azonnali bejelentése, illetve jelzése. A károsult csak ak­kor kaphat kártérítést az Ál­lami Biztosítótól, ha a tűz- vizsgálalti jegyzőkönyvből ki­vonatot kap. Ez a kikötés el­sősorban a magánszemélyek­re vonatkozik, hiszen egy vál­lalat vagy szövetkezet nem károsodhat valamelyik dolgo­zója felelőtlensége, hanyag­sága miatt. (Magánszemélyek esetében annyiban módosul az előbbi megállapítás, hogy ha az ügy­ben bűnvádi eljárás nem in­dul alfakor a jegyzőkönyvki­vonat kiadható. Ezek utón értelemszerű az is, hogy ha a tűzesetet kése­delmesen jelentik be a tűz­védelmi hatósághoz (két hó­nappal későbbi bejelentésre is volt példa), vagy a tűzeset helyszínét megváltoztatják, akkor a vizsgálat lefolytatá­sától eredmény nem várható. A felvett jegyzőkönyvben semmiféle konkrét adatot nem lehet rögzíteni, tehát ab­ból kivonat sem adható. A tűzvizsgálat mint ható- . sági _ eljárás, illetve annak megállapításai tehát nem csu­pán statisztikai adatok (ter­mészetesen azok is). Elsőrendű célja az eljárás­nak a tűz kialakulásának, a keletkezés személyi és tárgyi momentumainak feltárása, s ennek alapján valamennyi­ünk figyelemét arra a terü­letre irányítani, ahol a leg­sürgősebb, vaigy legtöbb in­tézkedésre van szükség. A le­szűrit konkrét és az általános jellegű tapasztalatokat fel­használjuk a hasonló jellegű tűzeseték megelőzése érdeké­iben. MEGYEITÜZOLTÖ- PARANCSNOKSÄG Bonyhádi Cipőgyár (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Cipőgyár MSZBT-tagcsoportja a bony­hádi I-es és Il-es sz. általá­nos iskola tanulói számára „35 év” címmel irodalmi- és gyermekraj z-pályáza tot hir­detett. A pályázaton részt vevők — kilenevenketten vettek részt, 46 irodalmi pá­lyamű és 70 rajz érkezett — szabadon választhatták meg témájukat. A témák, mint az értékeléskor kiderült, nagyon változatos formában mutat­ták be a felszabadulás óta el­telt idő eredményeit. A gyer­mekek alkotásából érződik a gyermeki élmény gazdagsága. A gyermekek azokat a moz­zanatokat örökítették meg rajzban, írásban, amelyek rájuk a legnagyobb hatással voltak. Az üzemi KISZ-szervezet zsúfolásig megtelt klubhelyi­ségében adták át a gyerekek­nek az ajándékokat. Minden­ki kapott valamilyen jutal­A nő, a táj, az autó és a ló a legkeresettebb posztertéma. Ez derűit ki szerdán Szent­endrén, a Pest megyei Mű­velődési Központban meg­nyílt első hazai posztehkiállí- táson, amelyet a Képzőmű­vészeti Alap és a P1ÉRT ren­dezett. A bemutatón mintegy lOOnféle különböző méretű, mat, azok is, akik nem értek el helyezést. A rajzpá­lyázat első díját Pogányi Zoltán, az I-es sz. általános iskola V. osztályos tanulója kapta „Régi házak helyén lakótelep” épül című mun­kájáért. Az irodalmi pályá­zat első díját Metz Szilviá­nak, a Il-es sz. általános is­kola VI. osztályos tanulójá­nak ítélte oda a zsűri. A gyermekek által készített rajzokat a gyáron belül „tárlaton” mutatták be. A gyermékrajzok igen nagy si­kert arattak a gyár dolgozói körében, akiknek szavazata alapján a rajzpályázat első helyezettje még külön juta­lomban is részesült. A pályázat népszerűségét bizonyítja az a tény is, hogy már most kérték a gyerekek és tanáraik: a következő év­ben is rendezzen hasonló pá­lyázatot a cipőgyár MSZBT- tagcsoportja. HORVÁTH JÓZSEF témájú „szobaplakátot” sora­koztattak fel. A bemutató megrendezése azért is időszerű volít, mert a PlERT piackutatása szerint kielégítetlen a poszter iránti kereslet, pedig a vállalatinak megfelelő a választéka a kis méretű, az ajtónyi vagy akár az egész falat beborító -ké­pekből, fotókból. Poszterkiállítás I---------------1 P écsik Dezső citeraművész I_________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents