Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-27 / 278. szám
1980. november 27. KÉPÚJSÁG 3 A tomerömü-építkexés Apu, hazauörunk! Csökkent a balesetek száma - szigorú büntetések A fiatalember két csőcsonkon araszolt előre. Alatta három méternyi mélység. Az idősebb száki fentről segített neki. Egy deszkát keresztülfektettek a csöveken, s ettől a pillanattól kezdve állványt pótolt az ideiglenes alkalmatosság. — Sokszor nem lehet kivárni, míg új állvány épül — mondja ismerősöm a kép láttán. — Ezek az emberek sok pénzt megspórolnak, helyenként százezreket. Vajon ennyi lenne az egész? A pénz, amit a vállalat kasszájában hagynak, megéri? Fokorny Csaba, a SZOT munkavédelmi főfelügyelője nem ilyen elnéző: — Ha mi látjuk meg ezt a szabálytalanságot, akkor szigorúan! megbüntetjük őket. Sőt, ilyen esetben a közvetlen vezetőjük is kap figyelmeztetést. .Semmi sem drágább az embernél! A paksi atomerőmű építkezésén több mint tízezren dolgoznak. Egy ekkora építkezésen a balesetek elkerülése mindennél fontosabb. Az eredmények azt bizonyítják, hogy ez nemcsak papíron van így, hanem a valóságban is. összehasonlításként rendelkezésre bocsájtották az elmúlt évi és az idei első kilenc hónap statisztikáit: Tavaly szeptemberig a három napon túl gyógyuld balesetek száma kereken kétszáz volt. Ebből eredően 3340 napot '‘•“töltöttek a balesetet szenvedők táppénzes állományban. A legszomorúbb, hogy kilencen életüket vesztették. Ez a nagy szám még akkor is riasztó, ha tudjuk, hogy heten munkába jövet közúti baleset áldozatai lettek. Ebben az időben Pakson 7541-en dolgoztak. 'Azt hiszem, hogy mindenki egyetért azzal, hogy ezen mihamarabb változtatni kellett. Ami öröm: sikerült is. Ezt csak szigorúsággal érhették el. összesen 97 esetben vontak felelősségre olyanokat,- akik vétettek a biztonságtechnikái előírások ellen. A félelősségrevonás oka általában az, hogy a dolgozó — például a' hegesztő — nem használta a részére előírt egyéni védőfelszerelést, vagy a csoportvezető nem tartotta meg az új felvételes dolgozó kötelező munkavédelmi oktatását. Kisebb vétség esetén az elmarasztalás mértéke általában egyfhvai prémiummegvo- nás volt, öt embert pedig el- bocsájtottak. Ezek után nézzük az 1980- as adatokat, amelyek ismét az első kilenc hónapra érvényesek: 'Az itt dolgozók létszáma jelentősen megemelkedett, 10 193-an építik az erőművet. Ezzel szemben 122-re csökkent azonban a balesetek száma. A táppénzes napok száma pedig az előző év 3340 napjával szemben 1931-re csökkent. Sajnos, az idén is volt egy halálos baleset. Fokorny Csaba „nem lenne” a SZOT munkavédelmi főfelügyelője, ha elégedett lenne ezzel az eredménnyel: — Sajnos, nincsenek statisztikáink arról: hogy hány három napon belül gyógyuló sérülés volt az építkezés területén. Ezekről nem készül jegyzőkönyv, sokszor az orvosihoz sem mennek el. Pedig nagyon fontos lenne ezeknek- a megszüntetése. Minden kis horzsolás, vagy baleseti forrás összhangba hozható a munkahelyi renddel. A rendetlenség mindig magában hordozza a nagyobb baleset lehet őségét. — Melyek azok az okok, amelyek ellen tenni kellene még? — Az anyagmozgatás-szállítás során keletkezett sérüléseket kellene először megszüntetni. A másik: a tárgyak esése. Az építkezésen olyan munkahelyeik! vannak, hogy több szinten dolgoznak emberek. Egy villáskulcs vagy csavarihúzó leejtése végzetes lehet — Említette a rendetlenséget — Igen. Sokan nem akarják elhinni, de a rengeteg szögbe lépés, kiálló szegektől eredő baleset csak a rendetlenségből eredhet. iA napokban Pakson ülésezett az országos munkavédelmi bizottság. Elemezték az 1978. június 13-a óta — ekkor tárgyalták a paksi helyzetet — tett intézkedéseket. Megállapították, hogy két év alatt sokat javult Pakson a munkavédelem. A vállalatok vezetői komolyan veszik az előírásokat, a szervezeti rend kialakult. Függetlenített bizton, ságteöhnikai megbízottak dolgoznak a generálkivitelezőknél, s az is eredményre vezetett, hogy Pakson dolgozik a SZOT főfelügyelője is. Ismét Fokorny Csabát kérdezem : — Milyen problémák vannak, amelyeket f eltétlen szükséges megoldani? — Nem kellő hangsúllyal foglalkoznak sok helyen az oktatással. A munkavédelmi eszközök használatának hiánya még mindig sok balesetet okoz. A hegesztők segítői nem használják a szemüveget, ezért sok a szemgyulladásos betegség. Ismételten azt tudom mondani: a biztonságtechnika egyenlő a munkaifegyelémmel. Ezt keltene minden embernek szem előtt tartani. 'Csökkent a balesetek száma Pakson, összetevői sok irányba vezetnek. Segítenek a KlSZ-esek is "munkavédelmi vetélkedővel. Az előselejtezők már megvoltak, a döntő december 10-én lesz. Itt szerepelnek elméleti és gyakorlati kérdések. Két hétig látható az építőipari munkavédelmi kiállítás az építkezés területén... Sokszor láttuk a plakátot: „Apu, hazavárunk! Elmentünk mellette — elmegyünk mellette... Pedig mindenkit hazavámak! H. X—G. K. Termelés és szerződés ...........................................................• .:••• v.:. A szerződéskötések tapasztalatai „Kössön termékértékesítési szerződést! A szerződés biztonság”. Divatos felhívás, ilyenkor ősszel gyakran halljuk, olvassuk. De milyen eredményei vannak? Hol állunk a termékértékesítési szerződések megkötésével? Kérdésünkkel dr. Monori Miklóst, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes osztályvezetőjét kerestük meg. — Nem divatról van_ szó. Inkább az aktualitás a helyes kifejezés. Október 31-ig célszerű, ha a termékértékesítési szerződéseket megkötik a gazdaságok a feldolgozó, illetve forgalmazó vállalatokkal. — Miért, az október 31-e bűvös fordulópont? — Nem fordulópontról van szó. Azonban a szerződéseket célszerű megkötni eddig az ideig, hiszen a megkötött szerződés az üzemi és nép- gazdasági tervezés szempontjából nagyon fontos információ. — Miután a naptár novembert mutat, mondhatja, hogy a nagyján túl vagyunk? Mi a véleménye, hogyan szolgálták az ön által említett célt a szerződések az idén? — összességében jól állunk. A tervezésben a szerződések orientálták a gazdaságokat. A szükséges termékek döntő többségét pedig szerződéssel lekötötték. — Például? — 6 millió hízott sertésre, 300 ezer tonna vágóbaromfira a partnerek már szerződtek. Ez a mennyiség a belföldi szükségletet és lényegében az exportárualapot is fedezi. Tojásból az előirányzott mennyiség 90 százalékára már megkötötték a szerződéseket. A jövő évi cukorellátás is biztosított, sőt a cukorrépa termesztési szerződések alapján következtethetünk arra, hogy 15—20 ezer hektárral nő a vetésterület. A kertészeti termékekből a tartósítóipar alapanyagszükségletének legnagyobb részét szintén már szerződéssel fedezte. Október 31-ig zöldségből például az igény 90 százalékát, gyümölcsből pedig több mint 70 százalékát lekötötték. A bor- és a szőlőtermésre is már megkötötték a szerződéseket. — A kistermelők termékeinek a felvásárlása szintén szerződéses úton történik? — Jórészt igen. A termelő üzemek, az ÁFÉSZ-ek nagy gonddal foglalkoznak a kistermelőkkel való szerződések megkötésével. Sok helyen igen jó módszerek alakultak ki és az előző évhez viszonyítva kétségtelen előrelépés mutatkozik. Igen jó gyakorlat az, amikor a szerződéses kapcsolatokat különféle szolgáltatásokkal egészítik ki, tehát vetőmagot, szaporítóanyagot adnak a kistermelőknek, vagy különböző eszközöket. Mindez elősegíti az egységes, jó minőségű és így piacképes termék termelését. — Tehát akkor azt mondhatjuk, hogy az idei szerződések körül minden rendben van? — Nem! Sajnos ezt nem állíthatjuk. A friss fogyasztású kertészeti termékek szerződéskötésével a ZÖLDÉRT- vállalatok alposan lemaradtak. — Mit jelent ez az elmaradás arányaiban? — Burgonyából például a szükségletnek 32 százalékát, zöldségekből 35 százalékát, gyümölcsökből csupán a szükséglet 17 százalékát kötötték le október 31-ig szerződéssel. — Mi indokolja ezt? — Nem tudnék rá magyarázatot. Megítélésem szerint ezt az elmaradást semmi sem indokolja. . — Mégis milyen oka van az elmaradásnak? — A válasz igen rövid lehet. A vállalatok, mármint a ZÖLDÉRT-vállalatok által felajánlott szerződések feltételei sértik a termelők. alapvető érdekeit, ezért nem elfogadhatók. — Konkrétan megemlíthetne néhány ilyen feltételt? — A termelők elégedetlenek voltak a göngyölegek használati díjával. Vitatott az áru válogatásával kapcsolatosan felmerülő költségek nagysága. A szerződéses garantált árak nem ösztönző- ek. — Kifejtené részletesebben? — Igen. A ZÖLDÉRT szerződéses garantált árai nem fedezik a termelési költségek növekedését. Ezt lényegében a ZÖLDÉRT is elismeri, utólag az átvételnél megállapított konkrét árnál ígéri figyelembe venni a termelési költségek alakulását. Ilyen alapon — ígéretre — szerződést kötni nehéz dolog. Kialakult az a különös helyzet, hogy a kevésbé igényes konzervipari áru szerződéses ára magasabb, mint a válogatott, friss fogyasztású termék ára. — Mi az ön véleménye erről? — Sajátos üzletpolitika ez, amit érdemes volna felülvizsgálni. Nemcsak azért, mert a termelési kedvet rontja, hanem elsősorban azért, mert veszélyezteti a kiegyensúlyozott belföldi ellátást is. Mivel a ZÖLDÉRT-vállaatok által forgalmazott áru egy részét a külkereskedelem értékesíti, így az árualap szűkülése az exportszállításokban is gondot okozhatnak. KESERŰ JÓZSEF Zsúfoltság és magyarázat... Délelőtt tíz óra. Szekszár- don a ZÖLDÉRT Vállalat mezőgazdasági boltjában úgymond még egy tűt sem lehet leejteni, olyan nagy a tömeg. Hogy , az emberek idegesek, türelmetlenek, teljesen érthető. Az üzlet közepén elhelyezett asztalok körül állók eszik a sült kolbászt, tőlük nem fémek a pénztárhoz azok, akik kon- zervet, édességet vásároltak. A kolbászevőkkel párhuzamosan kígyózik a sor húsért. Aki pedig most kapta meg a friss pecsenyét, alig tud utat törni előbb a kasszához, majd pedig vissza az asztalhoz. (Ha evés közben megszomjazik valaki, rá sem mer gondolni egy üveg üdítőre, hiszen az újabb izzasztó tolakodásba kerülne.) — Nem tudom, ki találta ki ezt az átalakítást — düny- nyög egy fiatalember. — Bizarr ötlet volt, szent igaz — válaszol a mellette préselődő. — Az átalakított üzlet üresen, vevő nélkül jól néz ki — mondják többen is —, csak hát minek egy bolt üresen... vevő nélkül?! — Úgy látszik, ránk, a vásárlókra nem gondoltak az átalakíttatok... — jegyzi meg kissé kajánul egy asszony. Két idősebb hölgy csendben várakozik a húsospultnál. — Majd megszokjuk a szűk helyet — mondja egyikük. — Csak ne kellene ennyit várni — replikázik a másik. — Vesevelőt szeretnék vinni ebédre. Hogy miért nem hozzák? Nem értem. (Egyébként a vállalat saját húsüzeméből gyakran érkezik későn az áru. Kaposvárról előbb itt van, mint Mözs- ről.) Buda Ferencné, az üzletvezető is televan panasszal. — örültünk az átalakításnak. Forgalom is van. De a tömegben áttekinthetetlen az üzlet. Az önkiszolgáló részhez alig látunk... — Nem fázik? — kérdem Schüszler Jánosné pénztárostól, aki társával együtt a bejárati ajtó előtt üldögél, vagy álldogál naphosszat. — Amikor nincs forgalom, ritkán nyitják az ajtót, nem. De egyébként... * A Széchenyi utcai mező- gazdasági boltot — profil- tisztítás címén — nemrég alakították át, s vele rézsut szemben megnyitották a jól felszerelt, nagy alapterületű zöldségboltot. (Egyébként az egyetlen pénztár ott is ajtó előtt van.) — Az üzlet — mármint a mezőgazdasági — valóban kicsi, mindössze 78 négyzet- méter — mondja Kláb József, a ZÖLDÉRT igazgató- helyettese. — Az átalakítással egy időben szerettük volna bővíteni az eladóteret a meglévő raktárakkal, azok helyett pedig újakat építeni. De jelen pillanatban nem kapunk építési engedélyt. Erre akkor lesz majd kilátás, ha a Bezerédj utca felől megnyitják a forgalmat a Széchenyire. (A városi tanács műszaki osztályán megtudtuk, hogy a Bezerédj— Széchenyi utca közti tömbbelső felszabadítására, a parkolási, rakodási tér kialakítására a tervek elkészültek.) — Egyébként hamarosan felszereljük a plexiből készülő szélfogókat a pénztárak mögé — folytatja Kláb József. — Mást — sajnos — a bővítés, a raktárépítés előtt nem tudunk csinálni... A mélyhűtők nagy helyet foglalnak el, szükségességük viszont nem kétséges. Egy pénztár a csúcsforgalomban nem elég... így hát, a tervezett, s végleges átalakításig a közkedvelt üzlet vásárlóközönségének türelemmel kell lennie, s számolni azzal, hogy a mozgást biztosító alapterület nem változik. V. HORVÁTH M. Fotó: Czakó S. Elkészült a kettes reaktorboksz épületének tartószerkezete. Fegyelmezetten, a biztonságtechnikai előírások betartásával dolgoztak, hiszen a hatalmas acélszerkezetek helyre emelése balesetmentesen történt. Ehhez a képhez nem kell kommentár! Esetleg csak annyi: őket is hazavárják! Ez még nem is az igazi csúcsforgalom
