Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

1980. november 26. 'NÉPÚJSÁG 5 CH ^ Y t'A j f“'I ■ Felhasználása, alkalmazása minden- ^ ■ napi életünkben nélkülözhetetlen. Az egyes termelő vállalatok, termelési ágak energiaigénye a technikai fej­lődéssel állandóan nő. A rendelkezésre álló energiával illetve energia- hordozókkal való ésszerű, a normális határokon belül való takarékos­ság népgazdasági érdek. A szén, valamint a szénhidrogének szerepe ma még világszerte meghatározó, de mind nagyobb jelentőséget kap az atomenergia békés felhasználása, amelyből rövidesen mi is része­sülünk. Egyre több szó esik a napenergia hasznosításáról, azonban egyelőre költséges volta miatt nem gazdaságos. Olcsó szorítás Evek óta üresen álltak a mezőgazdasági telepeken a gó- rék, a régi módszer korszerűtlennek, elavultnak minősí­tett emlékeiként. Mostanára kiderült, hogy réginek régi ugyan, de van egy előnye, nevezetesen, hogy olcsó. Ezért jó néhány szövetkezetben újra használatba vették őket, legalábbis ott, ahol a kombájnok mellett maradt még cső­törő gép, amivel csövesen be lehet takarítani a termést, miként az aparhanti termelőszövetkezetben is. Érdekképviselet az energiagazdálkodásban A termelőszövetkezetek megyei szövetségének energe­tikai osztályán Frei István osztályvezetőt kérdeztük te­vékenységükről. — Munkájukat a szövetke­zetek megbízásából végzik. Milyen területeket érint ez? — Szerződéses alapon min­den mezőgazdasági szövetke­zetben felülvizsgáljuk az elektromos berendezéseket biztonságvédelmi szempon­tokból. Ezzel párhuzamosan a kötelező érüntésvédefeim hatá­sosságát is vizsgáltjuk. Érdek­képviseletünk lényege, hogy a hiányosságokat feltártjuk, ezekre féllhívljuk az érintett szövetkezetek vezetőinek fi­gyelmét és javaslatot adunk a 'hibák lehető legolcsóbb és gyons kijavításának módoza­taira. A másik tevékenységünket január óta végezzük, ez a vil­lamos kisgépek, hordozható transzformátorok ellenőrzése — félévenként. — Ügy tudom, nemrég energiakímélő ■ berendezése­ket szereltek fel a nagyüze­mekben..; — 1976-ban felülvizsgálták a szövetség valamennyi tag- szövetkezetét az úgynevezett villamos teljesítménytényező szempontjából, Ez ném jelent mást, mint azt, hogy az elekt­romos berendezések egy ré­szénél — például villanymo­torok — üzemelése közben jelentkezik egy úgynevezett meddő energia. Az iparban már régen alkalmaznak olyan berendezéseket, amelyékkel ezt a meddő energiát csök­kenteni lehet. Akkor a megye valamennyi termelőszövetke­zetében felmértük az igénye­ket és a szükséges ko n den zá- toiimennyiséget — amely a meddő energia felhasználását jelentősen csökkenti — leszál­lítottuk a gazdaságoknak. Ez lényeges volt, hiszen a fo­gyasztás nagysága miatt gyakran fizettek a szövetke­zetek úgynevezett büntető felárait, ezenkívül a vezetéke­ket sem terhelte a plusz ener­giafagyasztás, és népgazdasá­gi szempontból sem mellékes hogy több energiáit kellett megtermelni, A felszerelt kondenzátorok értéke egy éven béliül megtérül. Ez me­gyei viszonylatiban évi négy és fél millió forintnyi meg­takarításit j dient. — Ezt csak a megyében csi­nálták meg, vagy az ország többi termel őszövet kezet eiben is figyeltek erre a viszonylag jelentéktelennek tűnő ener­giatakarékos megoldásra? — Ügy tudom, hogy ameny- nyire elterjedt az iparban a kondenzátorok alkaílmiazása, annyira szórványos a mező- gazdasági nagyüzemekben használatuk. Pedig a fejlődés és a mind nagyobb gépesítés előbb-utóbb felveti ennek szükségességét. — Van-e újiahb szoiLgálitátá- suk? — Tevékenységünk közé tartozik az áramszámlák és a fogyasztásmérők vizsgálata. Köztudott, hogy a felhaszná­lás idejétől függően változik az áram tarifája. Felkérésre megvizsgáljuk azt, hogy mi­lyen díjazási rendszer lenne a szövetkezetéknek a leggazda­ságosabb. , — A tavalyi évtől a szövet­ség a folyékony energiák fel­használásának ellenőrzésében is segít a gazdaságoknak. — Egy éve kezdte meg a te­rületi szövetség a folyékony energia felhasználásának vizs­gálatát, illetve létrehozott egy ezzel foglalkozó csoportot. Te­vékenységük egy részében a terményszárítók olajégőinek ellenőrzése, beállítása szere­pel. Vizsgálják az erőgépek fo­gyasztását is úgynevezett di­agnosztikai .módszerrel, vagy­is a teljesítmény és az .üzem­anyag-fogyasztás összhangját alapul véve. Emellett .végzik a dízelüzemű gépek adagoló­jának beállítását, karburáto­rok fogyasztásmérését. Id őszakonként a téeszék ke­zelésében lévő olajikilmérő ku­takat hitelesítik, illetve a tá­rolótartályok és kutak nyo­máspróbáit is végzik. Most szerelnek .fel egy műhely^ laihol a teheraütók teljesítményét és fogyasztását mérik, illetve beállítják az optimális energiafelhaszná­lásra. — Ön szerint takarékoskod­nak a gazdaságok az energi á­val? — Mióta ez zsébbevágó kérdés, azóta igen. Rendelet írja elő, 'hogy ötmillió forintos energiafogyasztás esetén az űzőmben energetikust kell al­kalmazni, ez valamivel javí­totta a helyzetet, de még van tennivaló.1 — st — A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság jelentést adott ki az energiagazdálkodási és racionálizálási intézkedések­ről és azok megvalósításáról, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint a felügyelete alá tarto­zó mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és fagazdasági ágaza­tokban lefolytatott vizsgálat tapasztalatairól. A vizsgálat célja, annak megállapítása volt, hogy a felhasználók gazdálkodási te­vékenysége és fejlesztési el­képzelése mennyiben lelel meg a felső szintű határoza­tokban előírt energiatakaré­kossági és racionalizálási kö­vetelményeknek. Továbbá a gazdálkodó szervek tevé­kenységében milyen széle­sebb körben bevezethető módszerek tapasztalhatók, il­letve milyen további intézke­dések szükségesek ahhoz, hogy az energiagazdálkodás hatékonysága javuljon. A vizsgálat az ország 69 mező- gazdasági nagyüzemére, 52 élelmiszeripari és faipari vál­lalatra és az ágazat felügye­letét ellátó Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ra terjed ki. Elsősorban a szilárd tüzelőanyagok, a fű­tő- és tüzelőolaj, a gáz, illet­ve az ezekkel fejlesztett gőz, és meleg víz energiahordo­zókkal, továbbá a villamos energia felhasználásával fog­lalkoztak. A MÉM irányítása alá tar­tozó ágazatok energiafelhasz­nálása nőtt, az energiafel­használás növekedési üteme meghaladta az országos átla­got. A felhasználás növeke­dési üteme a mezőgazdasági ágazatnál a legnagyobb — jelenleg a folyékony energia­Békésen szuszog a valami­kori Dömös gőzhajó kazánja a bátaszéki Kádár- és Faipa­ri Szövetkezet kazánházá­ban. A húszas lemezből, 1920- ban gyártott kazán az eltelt hat évtized alatt kalandos életet élt meg. Az ötvenes évek elején a Dömös gőzhajó a Duna Tol­na megyei szakaszán egy, a második világháborúból visz- szamaradt aknára futott és felrobbant. A hajó kazánja később Ka­locsára, a paprikafeldolgozó­ba, majd a Paksi Konzerv­gyár íaddi üzemébe került. A bátaszékiek az elmúlt esz­tendőben vásárolták meg, mindössze húszezer forintért, s állították be jelenlegi he­lyére. A szövetkezetben koráb­ban az irodát és a műhelyt évente hetven tonna fűtőolaj felhasználásával fűtötték. Amióta a Dömös kazánja üzemel, nincs szükség az egyre dráguló fűtőolajra. A kazán ugyanis fatüzeléses, és hol lenne másutt kifizető­dőbb energia a fahulladék, ha nem egy kádár- és fa­ipari szövetkezetben? A haszon kettős. Egyrészt olcsóbb a fűtőanyag, másrészt a szövetkezet eddig a fahul­ladékot'elszállíttatta, és be- temettette, márpedig a szál­lítás költségei sem filléres dolgok. A kazán gyomrában elég a fa, s így olcsón adja a mele­get. A fatüzeléses kazánra ösz- szesen — csak a téli időszak­ban — nyolcán ügyelnek — nyáridőben mindössze né­gyen, váltással. A szövetke­zet vezetői úgy gondolták, hogy a nyáron elkészült há­rommillió forintos új üzem­részt, a Hildebrand faszárító hordozókból — gázolajból, tüzelőolajból, benzinből — az országos felhasználás 32 szá­zalékát igénylik. Az ágazatok energiafel­használásának növekedése szorosan összefüggött az ágazatok termelésének állan­dó növekedésével, a terme­lés műszaki színvonalának és termelékenységének növeke­désével, az energiaigényesebb termelési feldolgozási techno­lógiák elterjedésével, a fel­dolgozottsági fok növekedé­sével. Az energiagazdálkodásban végbement szemléletváltozás jelentős hatását legkorábban a 80-as termelési évtől lehet megállapítani. A mezőgazda­ságban alapvetően szénhid­rogén alapanyagú az energia­felhasználás, az adott tech­nológiai gazdaságossági kö­vetelmény mellett nem ve­tődhet fel a kialakult ener­giastruktúra megváltoztatá­sának lehetősége. Az elmúlt négy évben a tárca területé­ről benyújtott 127 energia­racionalizálási pályázatból 39-et fogadott el megvalósí­tásra az Energiaracionalizá­lási Állami Támogatási Bi­zottság. Ezek teljes beruhá­zási költsége 295 millió fo­rint volt, ebből a támogatás összege 142 millió forintot tett ki. A megvalósított be­ruházások évente 8300 tonna olajjal egyenértékű energia­megtakarítást eredményeztek, s ezen túlmenően mintegy 45 ezer tonna tüzelőolaj —• döntően földgázzal történő — kiváltását tették lehetővé. A vizsgált 69 mezőgazda- sági üzemből 43-ban évente 200 tonnánál több tüzelőola­jat használtak fel 1979-ben. A 43 üzem közül 24 nem kamrákat is rákötheti a Dö­mös kazánjára, s így az au­tomata vezérlésű modem, háromkamrás faszárító rendelkezett felhasználási en­gedéllyel, az engedéllyel ren­delkezők közül pedig hat üzem az engedélyezett meny- nyiséget túllépte. A mezőgazdasági energia- gazdálkodásban a takarékos felhasználás megfelel a vál­lalati és a népgazdasági ér­dekeknek, a takarékos fel- használást azonban draszti­kusan kényszeríti az energia- hordozók áremelkedése. Az energiahordozók árának fo­lyamatos emelkedése és a mezőgazdasági termékek vál­tozatlan és rögzített felvásár­lási ára közötti feszültség azonban egyre kevésbé hi­dalható át energiagazdálko­dással. Különösen kiélezett a helyzet az energiaigényes ter­melési ágazatoknál és folya­matoknál, ugyanis az energia­árak és a felvásárlási árak közötti árréscsökkenés a nye­reség „eltűnését” Is jelenthe­ti: Az adott gazdálkodási ke­retek között a fejlesztési for­rások is szűkülnek, amelyek a racionalizálást, a termék­szerkezet-váltást, így a jobb eredmények elérését is kor­látozzák — esetenként a gaz-, dál kodás veszteségességét is előidézhetik. A jelenlegi KNÉB-vizsgá- lat során kevés olyan egysé­get találtak, amelyekben veszteségfeltáró vizsgálatokat végeztek; ennek legfőbb oka az, hogy a megfelelő appará­tus és a műszerezettség hiányzik. Célszerű lenne, ha a jövőben egységes szempon­tok szerint végeznék a vizs­gálatokat. A mezőgazdasági üzemek energiagazdálkodá­sának elemzéséhez módszer­ajánlás készült, amely az üzemek rendelkezésére áll. d— üzemrészt a fatüzelésű ka­zán „segíti ki” gőzzel. SÁRKÖZI J. Fotó; Steiner Szárítás pakurával A kaposszekosői .termelő­szövetkezetiben hat éve pa­kurával szárítanak, Figye­lembe véve a tüzelőolaj árát, a pakurával történő üzemélés megközelítőleg annak harmadrészébe ke­rül. A mai költségek és energiaárak mellett ez nem kis dolog. Az indulásról és a jelen­legi üzemelés tapasztalatai­ról kérdeztük Gyarmati Já­nost, a takarmányfeldolgo­zás ágazaitvezetőjét. Az építés, pontosabban az átalakítás idején még jelentős állami támogatást élveztek azok az üzemek — így a kaposszekcsői téesz is, amelyek hasonló vállal­kozásba kezdtek. Az úgy­nevezett energiia-racionali- zálási támogatást azok -kap­ták, akik takarékosabb megoldásokat kerestek, al­kalmaztak. A gazdaság vezető szak­emberei az NDK-ban lát­ták meg a berendezéseket, ahol már akkor is széles körben alkalmazták őket. Itthon, egyedül egy alföldi gazdaságban üzemelt paku­rával szárító, de egyrészt ott más módszerrel csinál­ták, másrészt nem törték magukat, hogy az üzeme­lésről tájékoztassák az ér­deklődőket. így a kapos- székcsőiefcnek saját tapasz- talatokjna kellett szert ten­ni és ezekből tökéletesíteni, csiszolni a módszert. A pakura fűtőértéke meg­közelítően azonos a fűtő­olajéval. Állaga miatt azon­ban — sűrű, könnyen der­med — speciális kezelést és felhasználást igényel. Ezért létre kellett hozni egy úgy­nevezett hőtermelő közpon­tot. (Ez gázolajjal műkö­dik.) Meg kell vele termel­ni a rendszer számára szük­séges gőzt. Az összes veze­ték szigetelve van és gőz­zel fűtikj hiszen a pakura nyolcvan és száz fok közöt­ti hőmérsékleten folyékony kellőképp. Induláskor gáz­olajjal kezdik a tüzelést és kellő üzemi hőmérséklet el­értekor — egy óra múlva — folytatják az üzemet a pakurával. Leállás előtt szintén gázolajjal mossák ki a rendszert. 'Ez termé­szetesen nagyobb technoló­giai fegyelmet kíván az itt dolgozóktól. Az üzemelők felelőssége jóval nagyobb a szokásos eljárásokénál. Két MGF OB szárítót üzemeltetnek a gazdaság központi telepén és az idén a Sirokkó típusú szá­rítóval is áttértek a paku­ratüzelésre. A két zöldkiké­szítő berendezéssel szemes termény szárítása mellett lucemalisztet, répaszeletet (a kaposvári cukorgyárból ' hozzák) rozspelletet készí­tenek. A takarmánylisztek és pelletek egy részét a sa­ját állattenyésztésben hasz­nálják fel, zömét azonban exportálják, illetve a gabo­náin rgalminak adják el. Az exportról szólva érdemes megemlíteni, hogy az indu­lás évében a nyereség eb­ben a tevékenységben 45 százalékos is lehetett, addig ez ma jóval kevesebb. Az üzemben egy kiló tü­zelőolaj felhasználása mel­lett tizenöt és fél liter pa­kurát égetnek el. Itt eny- nyivel olcsóbb a szárítás. — st — Régi kazán, olcsó fűtés A Dömös kazánja A fűrészpor csak nyűg a szövetkezet „nyakán” Energia és nyereség

Next

/
Thumbnails
Contents