Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
NÉPÚJSÁG 3 I 1980. november 23. Jugoszlávia Energoinveszt a világ 35 országában A szarajevói ENERGOIN- ViESZT egyesülésbe tömörült vállalatok — ipari termelőüzemek, erőművek, bányák, tervező- és kutatóintézetek — hazai feladataik ellátásán felül jelentős exporttevékenységet fejtenek ki. 1979-ben Jugoszlávia össz-exportjának 6 százalékát ez az egyesülés bonyolította le. A 36.000 jól képzett szakmunkást, műszaki szakembert foglalkoztató ENERGOINVESZT terveket készít, kutatásokat végez, építési, szerelési feladatokat vállal, „kulcsra kész” gyárakat ad át külföldi megrendelőinek a gépipar, villamos gépipar, az' automatikák, erőműépítés-, szerelés stb. területén. Gyárt felszereléseket atomerőművekhez, olajfinomítókhoz, különféle nyersanyagok — bauxit, cink — feldolgozásához, ugyanakkor késztermék- exportja is jelentős. Termékeit ismerik, szolgálatait szívesen veszik igénybe a világ 35 országában. A fejlődő országokban például az ENERGOINVESZT szakemberei eddig 25 000 kilométer hosszú távvezetéket építettek. A villamosítási program megvalósítását segítették többek között Pakisztánban. Bangladesben, Egyiptomban, Etiópiában, Indonéziában, Irakban, Iránban Líbiában, Szudánban, Zambiában. Támogatásukkal több mint 300 transzformátorállomás épült ezekben az országokban. Hőerőműveket építettek Indiában, Indonéziá- ban, öntözőrendszereket Egyiptomban, Pakisztánban. Számítanak az ENERGOINVESZT szakembereire a fejlett országokban is. A szovjet megrendelőknek atomerőművi berendezéseket, ausztráliai partnereiknek mezőgazdasági gépeket szállítanak. A külföldi piac bővülése a jó munka mellett az ügyes kereskedelmi tevékenység eredménye is. A 35 partner- ország közül 30-ban van az ENERGOINVESZT-nek állandó képviselete, több helyen pedig vegyes vállalatok segítik a külkereskedelmi forgalom emelkedését. Másfél millió négyzetméter szövet Az ötvenhat éve kikiáltott Mongol Népköztársaságban az iparépítés második szakaszába lép: megkezdődik a fogyasztási cikkek tömeges termelése. Az egymillió 520 ezer lakosú Mongólia textilüzemei harminc évvel ezelőtt százezer négyzetméter szövetet gyártottak, ma egymillió 500 ezer négyzetmétert. Hulbadaj asszony (balról a második), az ulánbátori textilgyár ügyes kezű munkásnője tanítványainak magyaráz csodája így nevezik a Kazanyi egyetem ritka könyveinek tárában őrzött, „A bizánci föld története és műemlékei” című könyvet. Ez a Szovjetunióban 1894-ben kiadott könyv az egyik legértékesebbnek számít, kiadásának idején 120 ezer rubelt ért. A legjobb díszítéstervező művészek és nyomdászok három esztendeig dolgoztak rajta. A fóliánst nem nagy — 200—200 — példányban orosz, francia és német nyelven sokszorosították, majd európai múzeumoknak könyvtáraknak és tudományos központoknak küldték el ajándékba. Magyarország a legjobb vevő Invitálás „sörútra” Gyakran halljuk a tréfás mondást: „Sörútra utazom Csehszlovákiába”. Minit minden tréfa, ez is túlzás. A cseh és a szlovák tájak turista-örömei közül a sör igazán csak az egyik, és bár bőven, olcsón árad — messze nem az egyetlen. Kevesen tudják, hogy — főleg Csehországban — minden városnak és szinte minden patinás étteremnek, amely ad maigára valamit, saját serfőzdéje van. A serfőzdék száma sok száz, a sörfajtáiké ezer körül mozog. 'És ki ne szeretné a cseh sört nálunk? Ma már Magyarország a cseh (és a szlovák) sör első számú vásárlója. A háború előtt nálunk a pilsenin kívül nemigen Ismeritek más cseh Sört. 1976- ban viszont az 1854 ezer h.ek- tonyi csehszlovák sörexport- 'ból 790 ezer hektoliter Magyarországra indult, s azóta a hozzánk küldött sör meny- nyi'Sége .már meghaladja a 800 ezer hektót. Azóta a cseh, a morva és a szlovák sörgyárak megrendelői között a Szovjetunió 468 ezer hektoliterrel a második, az NDK 203 ezer hektóval a harmat dik helyre szorult. Melyik a legjobb sör? Nehéz a válasz. Ügy van ez, mint a borral. Nem mindegy, hogy mikor, mire iszunk vörös vagy fehér bort,- édeset, szárazai .sawanykást, fanyart... A sörök sem egyformák, csak közülük kiválasztani a megfelelőt — ehhez talán még kifinomultabb ízlésre van szükség... Mindenesetre van lehetőségünk az összehasonlításra és a válogatásra. Hoigy csak néhány példát említsek: cseh, Illetve szlovák sört csapolnak a budai Rózsadomb-ban, a pesti A Budvar sör a „királyok söre”: Magyarországon kívül a világ huszonhárom országában ismert. A nosovicei, új sörgyárban 12 fokos Radegastot főznek Paracetsusfoan, az Erzsébetben, a Sirályban, az Adómban, akárcsak Szolnokon a Kassa étteremben. A választék igazán gazdag: a prágai Stiaropramem, a Ceslké Bude- jovicei Budivar, a brünni Sta- robmo, a Radhost, a Pre- rovSky lezák, a Bránik, és Szlovákiából a Zloty Bazant, a Hurbamovo, a Velky Saris, no és persze a sörök-söre, a Pilsner Urquell, a híres piil- seni, amelynek vegyhatás^ éppen ellenkező minden más sörével... összességében Csehszlovákia 24 sörgyárából jönnek a hordók Magyarországra. A legújabb közülük a nosovicei, áhol évente 900 ezer hektó Radegastot „csapolnak” hordóba. (firon) A plzeni sörgyárban fahordókban érlelik a sört A skawinai drágakő A romantikus képzelőerejű ember alkimista műhelynek, a gyakorlatias pedig laboratóriumnak gondolná a déllengyelországi skawinai alumíniumkohó egyik csarnokában működő kohósort. A fehérköpenyes, kesztyűs dolgozók, akik az automatikus vezérlésű kohók műszereit figyelik és a „készterméket” szedik ki, inkább az utóbbira engednének következtetni. Az alumíniumkohónak ez a részlege drágaköveket „termel”. Szintetikus alapanyagból nagy gonddal, türelemmel, ideálisan tiszta körülmények között készítik elő az itt dolgozók a nem mindennapi kohászati termékeket, amelyék végül a tucatnyi kohó 2000 Celsius-fok hőmérsékletén nemesüinek szebb- nél-szebb drágakövekké. Ahátok, smaragdok, zafirok, kalcedonok „születőhelye” ez a — szellőztetés, nyitott ablakok ellenére is — forró üzemcsarnok. A drágakövek a kohó össztermelésének három százalékát teszik ki, egyhavi meny- nyiségük az egész alumíniumkohó félnapi termelésének felel meg. A kövek iránti kereslet mind belföldön, mind külföldön igen nagy, nincs olyan mennyiség, ami ne lelne azonnal gazdára. A skawinai drágakövekből évente több mint 300 kiló- grammnyi kerül piacra, részben ékszerekként, részben pedig műszaki kövekként, elektronikai alkatrészekként, precíziós elemekként. A kövek minősége egyébként olyan kiváló, hogy csak nagy tapasztalattal rendelkező szakember tudja őket a valódiaktól megkülönböztet- v ni.' Az „élet gyökere” Európában Az „élet gyökerét”, a Távol- Keleten honos ginszenget sikerült elterjeszteni a teber- dini természetvédelmi terület dombjain is (az Orosz SZSZSZK déli része). A. Ma- lisev, a biológiai tudományok doktora a bükkerdők lombjai alatt a ginszeng gyökerekből honosította meg gyógynövény-kultúráját, amely az első ilyen Európában. Kuba a 80-as évek küszöbén Reális tervek Kubában — csakúgy, mint hazánkban — január 1-én kezdődik az új ötéves terv. Ezekben a hetekben főleg ezzel foglalkoznak a havannai lapok. Megemlítik, hogy a kormány az új ötéves tervben nagy erőfeszítést tesz majd az ipari termelés felfuttatására és többféle termék gyártására, valamint az export támogatására. Az élő- irányzatok között szerepel a mumkia termelékenységének számottevő javítása és a lakosság fogyasztási cikkekkel való jobb el lát ása. A kubai kormány a jövőben elsősorban a. KGST országaival és a Karib-temgeri államokkal szeretné bővíteni gazdasági kapcsolatait. Figyelemreméltó sajátossága az új ötéves tervnek a centralizáció mérséklése. Általában- a túlzott centralizációt és a fegyelmezetlenséget szokták emlegetni a legfőbb okként, hogy Kubában az előző ötéves terv során nem sikerült teljesíteni az előirányzatokat. Nyilván emiatt került előtérbe az a terv, hogy a soron lévő ötéves periódus során bizonyos decentralizációt valósítsanak meg. A jövőben a kubai vezetés nagyobb szerepet szán a piacnak, jobban figyelembe veszi a piaci értékítéletét. A vállalati igazgatók nagyobb hatáskört és főleg beleszólást kapnak a munkást elvét élbe, illetve a gyár termelésének alakításába. A gazdasági tervezés ugyan továbbra is a tervhivatal dolga, a helyi hatóságok azonban a jövőben felelősek lesznek a másodlagos beruházásokért. Magukat a vállalatokat különböző intézkedésetekéi ösztönzik ezentúl. Fontos cél, hogy a vállalatok többsége saját maga teremtse elő a pénzt a beruházásaihoz. A kormánynak és a helyi tanácsi szerveknek ezentúl nem lesz beleszólásuk a kisebb jelentőségű gazdasági döntésekbe. Az új ötéves (terv előtérbe helyezi a munka termelékenységének problémáját. A statisztikai adatok szerint a tertmeléfoenység — a kereskedelmet leszámítva — 1975 és 1978 között csak 3,6 százalékkal emelkedett. A .termelékenység javításának egyik eszköze, hogy több pénzt szánnak az anyagi ösztönzésre. Amennyiben egy- egy üzemben a dolgozóknak sikerül túlteljesíteniük a normát, jutalomként havi fizetésüknek akár 10—15 százalékát is megkaphatják. A lakosság életszínvonalának emelése, valamint az áruellátás javítása ugyancsak ott van a kormány legfontosabb tervei között. A következő öt év alatt fokozatosan megszüntetik ia fogyasztási cikkeik jegyrendszeren alapuló árusítását. Olyan árpolitikáiba kezdenek, amely összhangban lesz a kereslettel. Jó néhány termék árát felszabadítják. A termelőszövetkezetiéket és a kistermelőket szintén arra ösztönzik, hogy minél .több terméket vigyenek a szabad piacra. 1981 és 1985 között átlagosan bárom százalékkal kívánják növelni a kiskereskedelmi áruforgalmat. Javítják a fogyasztási cikkek, különösen a ruházati termékek kínálatát. Az ipari termelést a következő tervidőszakban 65—70 százalékkal kívánják növelni. A termelés legkevesebb 75 százalékát a belső piacon akarják értékesíteni. A mezőgazdasági termékek között elsősorban a cukor termelését szorgalmazza a havannai kormány. A termelés a tervek szerint 30 százalékkal nő és 1985-ig eléri a 10— 10,5 millió tonnát. A oukor- feldoligozó üzemeket ugyancsak bővítik. A tervidőszak végére 1,2—1,5 millió tonnás feldolgozó kapacitása lesz az országnak: Tovább növelik a cukornád .termőterületét: eléri a 2,2 millió hektárt. A dohánytermelésnek is el kell érnie 1985-ne az 55 ezer tonnát. Ez utóbbit illetően most erőteljes kutatómunka Myik a kákipenésiz leküzdésére, illetőleg ellenálló fajták • honosítására, hiszen idén ez a betegség tizedelte meg a dőli ányülltet vényeket. (sa) jKcimmmniM ii'iiir-iin'niiiiBiiii óimawiftiÉ
