Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

1980. november 23. Képújság 3 Egységes cselekvés, hatékonyabb munka Összevont beszámoló taggyűlés a 22-eseknéi Hat évvel ezelőtt — nyolc párttaggal — alakult meg, el­sőként a paksi atomerőmű­építkezésen a 22. számú Épí­tőipari Vállalat építésvezető­ségének alapszervezete. Azóta fokozatosan főmérnökséggé nőtt a vállalat itteni részlege. Tavaly létrehozták a négy alapszervezetet és a pártveze­tőséget, és most a négy alap­szervezetbe tömörült száz kommunista közel egyéves te­vékenységéről számolt be az üzemi pártvezetőség. A főmérnökség generálki­vitelező. Generálterve az idén megközelíti a kétmilliárd fo­rintot, a síkját termelés több mint kilencszázmillió forint. Ennyit kell ez évben beépíte­nie, illetve alvállalkozóival beépíttetnie, hogy a nagybe­ruházás ütemesen valósuljon meg. A pártvezetőség felada­tai meghaladják egy hasonló „méretű” üzem politikai ve­zetéséét. Egyrészt, a saját te­rületén irányítania a politi­kai munkát — a főmérnök­ség termelési-gazdálkodási tevékenységének ellenőrzé­sét, az ailapszervezetek segíté­sét-irányítását, a propaganda és a,z agitáció eszközével a dolgozók mozgósítását, más­részt. Szoros kapcsolatiban a vállalati központ pártbizott­ságával és az alvállalkozók pártszervezeteivel elérni hogy mind a vállalati köz­pont, mind az alvállalkozók kiemelten kezeljék az itteni tevékenységet. Közel egyéves munkáról számolnák be ezekben a he­tekben az alapszarvezetek, üzemi pártvezetőségek. A végzett munka legfontosabb mércéje: hogyan valósultak meg a termelési-gazdasági feladatok, mennyiben tett eleget a gazdasági egység, a pártszervezet a XII. kong­resszus határozatában megje­lölt követ élménynek: „A gazdaságban a fő tennivaló a hatékonyság erőteljes növelé­se.” Első látásra-hallásra rossz­nak tűnik a kép: A beszámo­lóban — amelyet. Szabó Jó­zsef pártvezetősógi titkár ter­jesztett elő — a számok, a forintális adatok lemaradás­ról tanúskodnak. Az első há­romnegyedévi teljes terme­lés tervét 89,3, az árbevételi tervet 81,3 százalékra telje­sítették. Ennek azonban el­lentmond az a megállapítás, hogy „javult a munkák elő­készítése és eszközellátása, fegyelmezettebbé vált az együttműködés. amelyek eredményeképpen június vé­gére elértük a kellő átadási ütemet.” Valóban, a külön­böző, kritikus részhatáridőket teljesítették. Néhány ezekből ; Határidő ellőtt tíz nappal el­készült az 1. számú reaktor henmetikus zárófödémének első betonrétege, augusztus 20-ra megteremtették a reak­tortartály fogadásának és el­helyezésének építőmesteri feltételeit, október végére el­készült a 2. számú csarnok szerkezete és ma már biztos­ra vehető, hoigy december ló­ig lefedik a csarnokot, bizto­sítva ezzel a téli munka egyik alapvető feltételét. Kutas István főmérnök, hozzászólásában megvilágí­totta, hogy itt csak látszóla­gos az ellentmondás. A ko­rábbi gyakorlat az volt — és ez évtizedeken keresetül volt, és jó néhány helyen ma is a beruházások „betegsége”, — hogy a forintban meghatáro­zott tervek teljesültek, ám műszakilag az egyes részha­táridők nem valósultak meg. Most ennek a fordítottja kö­vetkezett be.. És ez a jó. Kü­lönben is. a pénzügyi tervek lemaradását részben a szabá­lyozók változása okozta, és a negyedik negyedév eddigi számlázásaiból bizton lehet következtetni arra, hogy az év végéig a forin.tterveket is teljesíti. Egyébként a ter- ,mialés,-gázd<álkodás eredmé­nyessége javult. Az év első felében — á tervezettnél-na­gyobb nyereségre számítva — a vállalat „megelőlegezett” egy terven1 felüli, 3 százalékos bérfejlesztést. A merész lé­pés kockázatos volt, ám he­lyénvaló: az első háromne­gyed év nyeresége nagymér­tékben meghaladta a terve­zettet. Hatékonyabban dol­goztak, takarékosabban gaz­dálkodtak: És még egy adat a beszámolóiban felsorolt ti­zenkettőből: : kilencmillió fo­rinttal alacsonyabb készlet­állománnyal valósította meg feladatait a főmérnökség ’ a tervezettnél. Korábban tiz- húsz-harminc millióval is túl­lépték a kószlethortmát, A január 15—i küldöttérte­kezleten fogalmazták meg: „A pártvezetőség irányító-, szer­vező és ellenőrző munkájának megerősítése a munkahely cselekvési egységének foko­zása.” E téren' történt nagy előrelépés, elsősorban ennek köszönhetők az eredlmények. Rendszeres beszámoltatás mind a pártvezetőség, mind az alaipsaemvezeteknél, a fel­merülő néhézségek' léküzdé­sére szervezeti intézkedések, agitációs munka, az átcsopor­tosításoknak nemcsak elren­delése, hanem megmagyará­zása, a kommunistáik példa- mutatása a legfontosabb té­nyezői voltak a tavasszal be­következett fordulatnak. Ki­alakult a munkahely politi­kai, cselekvési egysége, s „eb­ben az egységben réjlő erő képes a későbbi nagy felada­tok megoldására is” — álla­pította meg a beszámoló. Ám szó sincs valamiféle önelé­gültségről. Előtérbe kell he­lyezni a termelés emberi té­nyezőit: jobban oda kell fi­gyelni a dolgozók javaslatai­ra, ezeket gyorsan kell meg­valósítani, szükség van a jobb szociális körülmények bizto­sításária; szorosabbá kél! ten­ni a vezetők és a dolgozók kapcsolatát. Vannak még tar­talékai az eredményesebb munkának — több felszólalás is ezt támasztja alá. A folya­matos munkarend ciklusait jobban össze kell hangolni, ezt tette szóvá nemcsak a be­számoló,, hanem több felszó­laló is. A váltáskor két-két napig együtt dolgozik a „pi­henőre menő” és a „frissen jött” műszak. Gyakori hogy nem jut ilyenkor mindenki­nek munka., iBár az elmúlt évben javult a párttagság és a pártunk í- vüliek tájékoztatása, az infor­mációs tevékenység azonban még nem kielégítő. Érthető, hogy az agitációs és a propa­gandamunkában nagyobb részt továbbra is a gazdaság- politika képvisel — egyéb­ként a pártoiktatásiban jelen­tős előrelépések történtek —, ám az ideológiai munkát nem szabad a pártoktatásra leszű­kíteni.! Fejlődött a pártvezetőség 'alapszervezeteket segítő-irá­nyító tevékenysége, ezáltal azok elismert politikai veze­tőivé váltak területüknek. Fellendült a KISZ- és a szak- szervezeti munka, az if júsági munkaVerseny jelentősen hozzájárult az eredmények­hez, a KISZ-ben dolgozó párttagok többsége becsület­tel végzi megbízatását. Több párttag kapott az idén meg­bízatást a szakszervezetekben végzendő munkára, ők is eredményesen tesznek eleget eme kötelezettségüknek. Jó kapcsolat alakult ki a vállalati pártbizottsággal és az alvállalkozók pártsizierve- zieteivel. — „Magunk mögött érezhetjük az egyre erősödő vállalati hátteret” — állapít­ja meg a beszámoló. A fejlődést, az eredménye­ket rögzíti a beruházás párt­bizottságának értékelése is, amelyet Hegedűs György, a pártbizottság titkára ismerte­tett. Az ez évben elért eredmé­nyeket. tóiafliaikítoítf módszere­ket továbbfejlesztve a követ­kező évben, években is eleget tudnak tenni a főmérnökség kommunistái, egész kollektí­vája a növekvő feladatoknak. J. J. Cukorrépa-betakarítás A hét »égére megyénkben felszedték a cukorrépa 82 százalékát. Ha az idő to­vábbra is kedvező, azaz szá­raz marad, akkor a megyé­ben november 25-ére min­denütt végeznek a cukornak- való betakarításával. Ké­pünk a faddi Lenin Mező­gazdasági Termelőszövetke­zet' területén készült. E gaz­daságban 217 hektáron ter­meltek cukorrépát. A felvé­telek az utolsó 50 hektár termésének betakarítása közben készültek. A munka a sáros, felázott földön na­gyon lassan halad, mert a sár rendre eltörni a szedő- gépet, és a szokásosnál többször kell megállni, hogy a gépeket kitisztítsák. Tájékozott Ön, igazgató elvtárs? Információrobbanás. Ez az összetett szó évtizedünkben vált divatossá. Sokszor úgy vagyunk — és egyre inkább jelentkezik is ez a gond —, hogy sokat tudunk a világ­ról és mégis érezzük, hogy valamilyen információ hiány­zik. Ez abból is következik; nincs időnk rendszerezni, mert az újabb információk már más következtetést igé­nyelnek. Vajon üzemeink vezetői, egyszemélyi felelősei hogyan tudnak eligazodni ebben az információáradatban? Milyen információkra van szüksége az első számú vezetőnek ah­hoz, hogy dönteni tudjon? Körtés István igazgató Körtés István, a Simton- tornyai Bőr- és Szőrmefel- dolgozó Vállalat igazgatója készségesem állt a kérdések „elé”; A-simontoimyai üzem a kis vállalatok sorába tartozik, ugyanakkor term ékeinek je­lentős része — több mint 30 százalék — exportra készül. A bőr- és szőrmeiparban éles csaták dúlnak manapság, az alapanyag ára emelkedik — ez mais iparágaikban is így van —, a késztermékeké pe- dik csúszik lefelé. Ugyanak­kor jelentős konkurnencia alakult ki a világpiacon. Eredményesen gazdálkodni ezen a területen egyre nehe­zebb, csak az a vállalat tud a felszínen maradni, amely lépni tud, amely új termé­kekkel, jó minőséggel jelent­kezik a piacon. Körtés Istvánnal november 14-én beszélgettünk, a követ­kező héten Franciaországban tárgyait a jövő évi export ügyében. Beszélgetésünket is ezzel kezdtük: — Mivel jelentős expor­tálók vagyunk, nekünk min­dent ezzel a szemüveggel kell néznünk. Tudnunk (kell a piacról, azaz a megrende­lőkről, hogy milyen meny- nyi'séget kívánnak vásárolni, milyen határidőre. Azt is kell tudni, hogy a világban erre a megrendelésre hány vállalat rajtol. Főlieg a mai helyzetben, mivel pillanat­nyilag csökkent ia labdák iránti vásárlási kedv. Egy olyan vállalatnak — ADI­DAS —, amelynek mi dolgo­zunk, több partnere van. Csak attól vásárolnak, aki olcsón, jó minőségiben és ha­táridőre tud szállítani. A leg­fontosabb információ szá­momra: tudjam, aktar-e viaigy nem velünk dolgoztatni? — Ezt szerződéskötéskor kell1 tudni? — Szó sincs róla. Előre kell ismerni a megrendelő igényét. Mi az ARTEX-en keresztül exportálunk labdá­kat. Itt van előttem a jövő évi szerződéstervezet. Éz annyit jelent, hogy 300 ezer labdát rendelnek tőlünk. így el kell menni Franciaország­ba tárgyalni. — Ahhoz milyen informá­ció kell, hogy tárgyalni tud­jon? — Mint már mondottam, ismerni kell a világot. Tu­dom, hogy egyre inkább elő­retör Tajvan, India, Pakisz­tán, Kína és némelyük más fejlődő ország. Hihetetlenül olcsón dolgoznak, 5—6 dol­lárt kérnék egy labdáért. A miénk 11—12 dollárba kerül. Jelenleg még a magasabb árainkat elfogadják, mert minőséget adunk. Akik ma olcsón gyártanak, rosszabbat tudnak, de meddig? Tehát: tudnom kell: a mi minősé­günk megfelel-e? Az ár kér­désében azt, hogy mennyit hajlandó adni a partner és mi meddig engedhetünk. A harmadik: a többiek mit tudnak, és a nagy cég meg­tart-e bennünket, mint szál­lítót? — Nézzünk a jövőbe. Ha bedugulna’ a labdapiac, mit tennének itt Simontomydn? — Ha akkor tennénk, késő lenne... — Módosítom a kérdést: mit tették? — Két éve a Budapesti Bőripari Vállalattal közösen megkezdtük az uniclaszt ha- sítékbőr gyártását. Ez annyit jelent, hogy a bőrgyártás so­rán, a színbőr hasznosítása mellett marad egy másodren­dű anyag, a hasíték. Ennek a feljavításét végezzük, pon­tosabban olyan bevonattal látjuk el, amely ugyanolyan felületet ad, mint a színbőr. — Ez kiválthatja a labdát ? — Teljes egészében nem, de nem jelentene termeléski­esést, ha labda helyett az uniclasztot gyártanálak. — Ismert ez az anyag? — Még nem alakultak ki a külföldi piacai. Amit eddig gyártottunk, azt a Tisza Ci­pőgyár exportálta. Egy oszt­rák cég kért tőlünk 60 ezer négyzetmétert, ha elfogadják, alkkoir nagyobb megrendelés­re is számíthatunk. — Eddig csak a külföldről beszéltünk, mintha hazai1 piac nem létezne. — Egy exportáló vállalat­nak ez a legfontosabb. Ha leáll a labdaexport, akkor a felesleget a hazai kereskede­lem nem tudja felvenni. Ezért beszélünk sokat az ex­portról, meg a népgazdaság helyzete is ezt kívánja. Nagy. szerű kapcsolataink vannak a hazai társakkal. Az alap-, anyaggyártók közül a Horto­bágyi Állami Gazdasággal, a Budapesti Bőripari Vállalat­tal, a kereskedők közül a Debreceni Nagykereskedel­mi Vállalattal, most alakul a kapcsolat a Pannónia Szőr­me Vállalattal. — Mit kell tudni a hazai piacról ? — Ma már megkívánja a minőséget és a határidők is lényeges kérdéssé váltak. — Úgy tudom, hogy Önök jó áron exportálnak. A leg­újabb közgazdasági szabályo­zók szerint ezt érvényesíthe­tik a hazai piacon,. Élnek ez­zel a lehetőséggel? — Nem. A bőr- és szőrme- áruban a Május 1. Ruhagyár és a Pécsi Kesztyűgyár előt­tünk jár. Jobbat tudnak piacra dobni, mint mi. Ezért az ő áraik magasabbak. Ez is információ kérdése és még ehhez az is párosul, hogy el kell tudni ismerni a másik munkáját. Azt is tudni kell még, hogy manapság a fo­gyasztásban nem a bunda és a bőrkabát jár az élen. Ezek együttes ismerete helyes gyártmánypolitikát eredmé­nyez. — Tehát az igazgató elv­társ ismeri a világ- és a ha­zai piacot. Miit kell tudni üzetmen belül, hogy eredmé­nyes legyen a vezetés? — Az ár- és kereskedelmi osztály munkáját teljes egé­szében ismernem kell. Any- nyira, hogy együtt dolgozunk ki témáikat, kalkulációkat. Mert ha nagyon szükséges — ezt most Párizsban is tud­nom kell —, az árban lefelé, kell menni, de azt is tudni kell, hogy meddig mehetek el. — Milyen, mélységig kell ismernie a témát? — Olyannyira, hogy egy előadó munkáját bármikor át tudjam venni. Ez egy ilyen kis vállalatnál, mint a miénk — szerintem — kötelező jel­legű. Nagyobb cégeknél az igazgató nem teheti ezt meg. Ezért rugalmasabb a kis vál­lalat. — A helyes információk témaköréhez tartozik az is, hogy fiatal vezetőkkel vette körül magát? — Fiatal szakemberekkel... Van olyan osztályvezető, aki tímárként kezdte és ma ősz. tályvezető, vagy főosztály, vezető., — Milyen felkészültségű embernek kell lennie a mai vezetőnek ? — Gyakorlatinak is és el­méletinek is. — A gyakorlatin a hang­súly? — Azt mondtam először. A beszélgetés során eszem­be jutott egy furcsa dolog. A Simontomyiai Bőr- és Szőr- mefeldolgózó Vállalat szoros kapcsolatban van a Budapesti Bőrgyárral. Nem veszélyes ez? — fia nem vigyázunk, ak­kor igen. Ami nekünk a cső­döt jelentheti, az nekik csak egy orrfricska és könnyedén kivédik. Ez ,is információ kér­dése. Tudnunk kell a part­nervállalat lépéseiről is. — -Nem beszéltünk még a riendeletekről... — Azért nem került szóba, ment az természetes, hogy a különböző szabályozókat,- tör­vényeket, rendelet eket ismer, ni kell. Ugyanígy vagyunk az 'alapanyagok árával, a ki­készítővegyszerek és még egy csomó anyag beszerzésé­nek körülményeivel. Ezeket fújni kell, mint eminens diáknak a leckét. Sőt; nem­régen járt nálunk Csáki Ti- borné, az ARTEX új vezér- igazgatója, információt gyűj­tött az üzemről, közben mi is megtudtunk nekünk lénye­ges dolgokat. — Sokat utazik? — Kell menni. Minden év­ben ott vagyunk Kőimben, a Spóga-lkdállításon — sport­szergyártók seregszemléje —, ott látjuk a jövőt: mit kell fejlesztenünk ahhoz, hogy meg őri zzük lépéselőny ünk et. — Tájékozott ön, igazgató elvtáns ? — Nyitott szemmel járok. — Köszönöm a beszélge­tést ! HAZAFI JÓZSEF Telexjelentés lapzárta előtt Simontornyára és szer­kesztőségünknek: „Szerződést kötöttünk 160 ezer labdára az ADIDAS céggel, nagyon nehéz árkialakítás mellett. Körtés István”.

Next

/
Thumbnails
Contents