Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-21 / 273. szám
2 NÉPÚJSÁG 1980. november 21. New York, ENSZ Folytatódott a vita Afganisztán helyzetéről Az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszaka szerdán is folytatta Afganisztánról szóló vitáját. A vitla alapja a mintegy 40 el nem kötelezett ország Pakisztán által hétfőn előterjesztett, úgynevezett „poditilkaii rendezési” javaslata, amely az „ütegen csapa-, tok” kivonását követeli. •Donald McHenry, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselője szerdai, beszédében hevesen támadta a Szovjetuniót, amiért segítséget nyújt a kabuli kormánynak az ellenforradalmi támadásokkal szemben. ,,Az afgán vezetésnek az a döntése, hogy a Szovjetunióhoz fordul segítségért, a körülmények ismeretében érthető”, a két ország együttműködése pedig teljes mértékben megfelel az ENSZ alapokmányában rögzített elveknek — jelentette ki Húsz- szem Al-Elfi, Afganisztán képviselője. Az „afgán kérdés” megvitatása nem -vezethet rendezéshez az érintett országok beleegyezése nélkül — mutatott rá felszólalásában Csand- ra Misra, India állandó ENSZ-kép v is el ő j e. Varsó A szejm ülése Újabb diáktüntetések Ciszjordániában Varsóban csütörtökön délelőtt tíz órakor megkezdte ülését a lengyel parlament. A tanácskozáson részt vevő képviselők között jelen van az üléséin Stanislaw Kanta, a LiEMP KB első titkára, Henryk JablonSki államfő és Józef Pinkowski miniszterelnök. Az ülésen a kormány tájékoztatást ad a mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság helyzetéről, fejlesztéséről'. A ja- vasolt napirenden szerepel a szejm működési szabályzatának módosítása, továbbá egy panaszokkal és javaslatokkal .foglalkozó bizottság létrehozása, valamint a szejm-bi- zottisiágok személyi összetételének módosítása. Az olasz szenátusban helyet foglaló baloldali erők elégedetlenül fogadták a kormány beszámolóját és ígéreteit az olajbotrányról. Anderlini független baloldali szenátor a beszámolót ellentmondásosnak, elégtelennek, az igazságügyminiszter előterjesztését pedig ar- cátianimalk minősítette. „Aki a hatalom részese, annak sohasem lesz ereje ahhoz, hogy olyan műtétet hajtson végre magán, mint amilyenre az országnak szüksége van” — vélekedett. Penna, az OKP szenátusi csoportjának elnöke nem tartotta elegendőinek a jószándékot. Sürgette, hogy jánjaAz izraeli megszálló hatóságok durva megtorló intézkedései ellenére nem csitul a ciszjordániai palesztin diákok tiltakozó mozgálma. Csütörtökön Kelet-Jeruzsálem- (ben, újból iskolások százai tüntették a Bír Zeit egyetem bezárása és a döntés ellen lázadó diákokkal szemben alkalmazott fegyveres önkény miatt. A jeruzsálemi megmozdulás középiskolás résztvevői közül többet őrizetbe vettek. A rendfenntartó erők botokkal támadtak a város főutcájára vonuló diákokra, nak a dolgok végére és állapítsák meg a felelősséget. Követelte Casardi tengernagytól, a titkosszolgálat (SÍD) korábbi vezetőjétől, mondja meg, kinek tett jelentést annak idején leleplezésükről. He pedig nem volna hajlandó rá, fogják perbe. Elutasította a kormánynak azt a bejelentését, hogy a szóban forgó dosszié „eltűnt”, s követelte, hogy kerítsék elő. Casairdi tengernagy közben Rómában bejelentette, hogy a-z olajbotrányról annak idején Andreotti hadügyminiszternek tett jelentést. A szenátusi vita folytatódik. A kommunisták a politikai vita kiterjesztését követelték a képviselőházra is. de fegyverüket ezúttal nem használták. Mint emlékezetes, a hét elején kezdődött tüntetések során a 'katonaság többször rálőtt a megszállás ellen tiltakozó diákokra, s tizenegy egyetemistát és középiskolást megsebesített. Ciszljordánia más városaiban is tovább tart a feszültség, Ramallialhban és Betlehemben a középiskolások üllősztrájkokat tartottak az iskolaépületekben, gyűléseken ítélték el az egyre durvább formákat öltő elnyomó intézkedéseket. A Görög KP határozata Athénban csütörtökön közzétették a Gögög Kommunista Párt Központi Bizottsága plenáris ülésének határozatát, amely megállapítja, hogy Görögországnak a NATO katonai szervezetébe való visz- szaténése és a görög területen lévő amerikai támaszpontok szerződésének aláírása — amelyet az Egyesült Államok egyre inkább sürget —, veszélyes következményekkel jár Görögország számára. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága széles nemzeti összefogást sürget a jobboldali erők politikája, az amerikai támaszpont-szerződések aláírása ellen és Görögországnak a NATO-iból történő kilépéséért. Olaszország Az olajbotrány vitája a szenátusban Korom Mihály a Fővárosi Tanácsnál Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a fővárosi tanácsi munkával ismerkedett. Elkísérte a látogatásra Molnár Endre, a budapesti párt- bizottság titkára. Programja a városházán kezdődött, ahol Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Bornemissza Sándor, a tanács pártbizottságának első titkára fogadta. Tájékoztatták a- fővárosi és a kerületi tanácsok munkájáról, továbbá a Fővárosi Tanács párt- és társadalmi szerveinek tevékenységéről. A Központi Bizottság titkára ezután megtekintett több fővárosi kiemelt beruházást, köztük a szovjet segítséggel épülő, s várhatóan a jövő év végére elkészülő nagy sport- csarnokot. Ellátogatott az átadás előtt álló, 800 ágyas délpesti kórházba, majd megtekintette a 3-as metróvonal egyik szakaszát, s végül a gellérthegyi víztározót. Moszkvába utazik - Charles Percy Kiemelt (jelentőséget tulajdonított a fegyverzetellenőrzési kérdéséknek és a jobb szovjet—amerikai megértésnek Charles Percy republikánus szenátor, az amerikai szenátus 'külügyi bizottságának leendő elnöke, és azt állította, hogy Rónáid Reagan megválasztott amerikai elnök „a fegyverzetellenőrzés koncepciójának híve”. Csütörtökön Washingtonban tartott sajtóértekezletén a szenátor ismét hangoztatta: a Reagan-kormányzat a SALT—II szerződés „újratárgyalását” tervezi. A szenátor hozzáfűzte, hogy bár Reagan új SALT-szerződés megkötésére törekszik, „viszont abban az előnyös helyzetben lesz, hogy biztosítani tudja a Szovjetuniót: a szenátus ratifikálni is fogja a szerződést”. (A november 4-i választásokon a republikánusok többséget szereztek a szenátusban.) Charles Percy pénteken a Szovjetunióba utazik, egyes jelentések szerint az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének meghívására. A Reuter hírügynökség viszont úgy véli, hogy a szenátor szovjet tisztségviselőkikel is találkozik és velük külpolitikai kérdésekről tárgyal. Jugoszlávia nekigyürközik Stabilizációs csata •Déli szomszédunknál aligha akad bárki, aki kételkedik abban, hogy jelenleg a gazdasági „hogyan tovább?” az ország legégetőbb problémája. Nemrég a belgrádi NIN című hetilap interjút közölt Veszelin Gyuranovics miniszterelnökkel, aki nem rejtette véka alá, hogy a gazdasági helyzet súlyos, és hogy a megoldáshoz már nem elég az eddig alkalmazott „fol- tozgatás”. Tartós megoldásra van szükség. Jugoszláviában évek óta napirendi ügy a gazdasági élet megszilárdítása. A kidolgozott program kezdeti lendülete azonban akadozik. Foszladozóban vannak a kezdeti illúziók is. Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB elnökségének tagja nemrég így nyilatkozott: „Tudatában kell lennünk annak, hogy a. jugoszláv gazdasági stabilizáció olyan probléma, amit nem tudunk gyorsan megoldani. Nagy eredmény lesz, ha a legközelebbi öt év folyamán sikert érünk el...” Erősödik a felismerés, hogy nemcsak a világgazdaság pangása, illetve a világpiaci cserearány az oka Jugoszlávia gazdasági nehézségeinek. Grlicskov szerint a jugoszláv gazdasági mechanizmus már hosszabb ideje nem alkalmas a cél elérésére, s a mechanizmus kisebb módosításával sem érhető el eredmény. Ezért most a vezetés arra készül, hogy a jövőre kezdődő ötéves tervidőszak alatt alaposan felülvizsgálja a jelenlegi gazdasági mechanizmust és jobban hozzáidomítsa azt az ország társadalmi-gazdasági szükségleteihez. Hogy milyen elvek érvényesítésével? Az uralkodó nézet szerint lehetővé kell tenni a gazdasági törvényszerűségek szabadabb érvényesülését. Ezt tartják az egyetlen módnak arra, hogy feltartóztassák a gazdasági rendszerben jelentkező nem kívánatos folyamatokat, amelyek negatív hatást fejtenek ki a jugoszláv szocialista modell alappillérére, az önigazgatásra és a gazdaság gyorsabb, stabilabb fejlődésére. A gazdasági törvények érvényesítése tehát a jugoszláv gazdaságstratégia távlati célja, a napi gondok e helyett egyelőre azonban adminisztratív intézkedésekre kényszerítették a kormányt. Az infláció megfékezése és a kedvezőtlen külgazdasági fizetési mérleg javítása céljából májusban 30 százalékkal leértékelték a dinárt. Ezt ideiglenes árbefagyasztással támasztották alá. A cél: megkönnyíteni a kivitelt, megnehezíteni a behozatalt és csökkenteni a fogyasztást. Az elgondolás nagyjából bevált, de negatív kísérőjelenségekkel jár. A kivitel 11,4 százalékkal nőtt, a behozatal 11 százalékkal csökkent. Ez utóbbiban azonban jócskán benne foglaltattak a termeléshez szükséges nyersanyagok, amelyek hiánya részleges kapacitás-kihasználatlanságot okozott, és fékezőleg hatott az exportra. A fizetési mérleg javult ugyan — hiánya a felére csökkent —, de ez évi kiegyenlítéséhez még mindig hiányzik kétmilliárd dollár. Minthogy az ország külföldi adóssága mintegy 15 milliárd dollár, s a kölcsönök törlesztésére az exportbevétel 21 százalékát kell fordítani, csökkent a további hitel felvételének a lehetősége a nemzetközi pénzpiacon. Az árbefagyasztás lelassította az inflációt — tavaly 18 százalékos volt —, egyben azonban áruhiánnyal párosult. Olyan létszükségleti cikkek tűntek el az üzletekről, mint az étolaj, a hús, a kávé, a mosópor, a gyógyszerek. Az-áruhiány jórészt persze mesterséges. A tavaszi árbefagyasztás előtt szinte minden kapható volt — igaz, 27 százalékkal magasabb áron, mint egy évvel korábban. Most viszont a termelők és a kereskedők az „árstop” feloldására várva raktáron tartják, „dugdossák” az árucikkeket. A vezetés természetesen mindent megtesz, hogy megálljon az életszínvonal romlása, nehogy a közellátási nehézségek politikai problémává fajuljanak. A legsürgősebb feladatnak most a társadalmi és az egyéni fogyasztás mérséklését tartják. Az előbbi az elburjánzott — fedezet nélküli — beruházások jelentős csökkentését, az utóbbi az egyéni jövedelmek befagyasztását jelenti. Miután a további külföldi eladósodás útja mind kevésbé járható, a köznek és az egyénnek egyaránt csak annyit szabad költenie, amennyit megtermelt. PÄLFI VIKTOR Iráni—iraki konfliktus Közvetítési kísérletek Felajánlotta Irak és Irán háborújában a * közvetítést Algéria is, amely hat évvel ezelőtt tevékeny szerepet vállalt Bagdad és Teherán kapcsolatainak rendezésében, s az azóta mindkét szembenálló fél által semmisnek nyilvánított iraki—iráni szerződés kidolgozásában. Közleményében a határháború előtti helyzet visszaállítását, csapatvisszavonást sürgetett az algériai kormánypárt politikai bizottsága. Algéria nyilvánosságra hozott álláspontja emlékeztet arra, hogy az 1975-ben Algírban megkötött iraki—iráni szerződés szerint a két fél konfliktusát „egy harmadik, baráti ország bevonásával kell rendezni”. A Nemzeti Felszabadítási Front Politikai Bizottságának ülésén leszögezték, hogy Algéria most is „baráti kapcsolatot" tart fenn v mind Iránnal, mind Irakkal”. A párt ugyanakkor állást- foglalt az 1975-ös határok „sérthetetlensége, állandó és végleges volta mellett”, s hozzáfűzi, hogy az algíri szerződésre kellene alapozni a két ország béketárgyalásait. Megfigyelők ezzel az állás- foglalással kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy Algéria mindeddig szigorú semlegességet tanúsított a két ország viszályában. Olof Palme ENSZ-megbí- zott, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt vezetője már szerdán megkezdte teheráni tárgyalásait, s mint az MTI kiküldött tudósítója jelenti, tárgyalt Radzsai iráni miniszterelnökkel, valamint a Teheránban közvetítőmisszión tartózkodó Malmierca kubai külügyminiszterrel. A svéd politikust fogadta Baniszadr elnök is. Madridi találkozó A „második kosár” A madridi találkozó zárt ajtók mögött tartott csütörtöki teljes ülésén a felszólalók a gazdasági és műszakitudományos együttműködés kérdéseivel, a helsinki „második kosár” tartalmával foglalkoztak. A vitában felszólalt a spanyol, a svéd, a dán, az osztrák és a nyugatnémet küldött, s méltatta a helsinki záróokmány gazdasági vonatkozású ajánlásainak pozitív hatását a kelet—nyugati kereskedelem fejlődésére. Csütörtökön délelőtt a madridi kongresszusi és kiállítási' palotában találkozott egymással Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszterhelyettes, a szovjet küldöttség vezetője és Griffin Bell, az amerikai küldöttség vezetője. A találkozó zárt ülésén csütörtök délután felszólalt' Meiszter Dávid külügyminisz- tériumi főosztályvezető, a magyar küldöttség helyettes vezetője. A magyar küldött a többi között hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági együttműködés elmélyítésének és az, ipari együttműködési kapcsolatok bővítésének, mért' a kölcsönösen előnyös kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztése az enyhülés anyagi alapja. BUDAPEST Az MSZMP KB küldöttsége, amely Huszár Istvánnak, a Központi Bizottság tagjának vezetésével részt vett a Kolumbiai Kommunista Párt XIII. kongresszusán, majd az Ecuadori Kommunista Párt meghívására néhány napos látogatást tett Quito-ban, csütörtökön hazaérkezett. MOSZKVA Közös közlemény elfogadásával, majd a szovjet és a japán társelnök zárszavával csütörtökön Moszkvában véget ért a második szovjet— japán kerékasztialMkönlferen- cia. A háromnapos tanácskozáson csaknem 150 főnyi japán és 200 tagú szovjet küldöttség vitatta meg a kétoldalú kapcsolatok számos vonatkozását, kutatva a továbbfejlesztés lehetőségét. Megkezdődött Pekingben a „tizek” pere Néhány vádlott a különleges bíróság tárgyalótermében, balról a második Csiang Csing asszony, Mao Ce-tung özvegye. Helyi idő szerint csütörtökön délután három órakor megkezdődött Pekingben a „Un Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk” tíz fő- vádlottjániak pere. A per elsőszámú vádlottja Csiang Csing asszony, az elhunyt Mao Ce-tung elnök özvegye. A per megnyitó tárgyalására a Kínai Közbiztonsági Minisztérium épületében került sor, s a teremben a különleges bíróság tagjai, a vádlottak és a hivatalból jelenlévők mellett helyet foglalt a kínai tartományok, a nemzetiségi autonom területek, a nagyvárosok, a pártok és a tömegszervezetek, valamint a hadsereg nyolcszáz- nyolcvan képviselője. A kínai sajtó által történelminek minősített per első tárgyalásán megkezdték a különleges ügyészség által készített, 20 000 szavas vádirat felolvasását. Csütörtökön este, helyi idő szerint húsz órakor a kínai központi televízió tízperces tudósítást sugároz a külvilág számára a tízek perének megnyitásától.
