Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-21 / 273. szám
/ Képújság 3 1980. november 21. Eredmények, feladatok TanáGsi dolgozók megyei munkaértekezlete y — Belépés díjtalan — Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan! Kedvelt íróm, Rejtő Jenő írta le e sorokat, s aligha hinném, hogy jó reklámfogás lenne ma bármely magyar étterem, bisztró vagy italbolt ajtaja fölé szögezni ezt a négy szóból álló mondatot. Hiába utaztam keresztbe- kasba a megyét, sehol sem találtam olyan étterem- vagy italboltvezetőt, aki szolgálhatott volna olyan hírrel, hogy az ő „kocsmájában” mindennapos a verekedés. Az öreg Lehel bácsi valahogy úgy fogalmazott, hogy az ő idejében annak a kocsmának volt híre, ahol esténként legalább történt is valami. Az volt a jó hírű vendéglő, ahol a kabátok között olykor-olykor ember is lógott a fogason. Van jó vendég, és van rossz vendég. A vendéglátósoknak már az is jó vendégnek számít, aki ha betér az „egységbe”, csak egy kávét kér és nem töri össze a helyiséget. Komlóczi János, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója szerint a vendégek 98 százaléka jó vendég... vagyis nem tör, zúz, „csak” fogyaszt. — Valamennyi egységünk felszerelése kielégítő — mondja Komlóczi János. — Csak poharakra, tányérokra évi két és fél millió forintot költ a vállalat. Minden évben feltöltjük mind a nyolcvanhét egységet fogyóeszközökkel. Nem kell, hogy elteljen háromszáz nap, a poharak ösz- szetörtek, csorbák lettek, a tányérok széle lepattant, vagy eltörtek... Hárman ülünk a bátaszéki ÁFÉSZ szász sörözőjében, velem szemben Deményi La- josné, az üzletvezető. — Két éve, hogy megnyílt a söröző. NDK-ból érkeztek szakemberek, a helyiség díszítése az ő kezük munkája. Ök ajánlották a felszolgálók öltözetét is, a fekete nadrágot és mellényt, hozzá a zöld kötényt — mondja az üzletvezető. A sörözőben egyébként napi kettő-négy hektó sört isznak meg a vendégek, bor nincs, a lehetőségekhez képest viszont széles skálája van az ételeknek. — Amikor nyitottunk, nem volt konyhánk, csak virslit tudtunk felszolgálni. Szeptember óta van csülkös bableves, rántott szelet, párizsi, natúr fokhagymás szelet. Amikor éppen delet harangozott Szekszárdon a Béla téri nagytemplom, a Kisku- lacs étteremben a legnagyobb volt a pánik. Egyetlen abrosz nem volt az étterem szekrényeiben, így a terítést abrosz nélküli asztalokon kellett megkezdeni. — Hatszáz abrosza van a Kiskulacsnak — magyarázza a vendéglátó igazgatója. — Azon a napon az utolsó abroszt is elszállítottuk a Patyolathoz. Október 26-tól november 14-ig egyetlen garnitúrát nem kaptunk vissza a tisztítóból, így a legvégső esetben a központi raktárból kellett az étterembe kiszállíttatni az abroszokat. Csak néhány „abroszadat”: A Kispipa étteremben 1600, a Garay étteremben 3000 abrosz áll az egység rendelkezésére. És kell ennyi, merthogy a vállalat odáig eljuthatott, hogy a panaszkönyvbe manapság nem kerülnek olyan bejegyzések, hogy foltos volt a terítő, ahhoz bizony fel kellett tölteni a készleteket. Mert ha a kedves vendég naponta hétszer leönti vörös borral az abroszt, naponta hétszer kell tisztát teríteni. A vállalat nemrégiben vásárolt két, egyenként 47 ezer forint értékű Toshiba mikro- hullámos hússütőt, amelyben két perc alatt úgy sül meg a hús, hogy az a tányér, amelyben a hús van, közvetlenül a sütés után is hideg marad. Az ilyen konyha felszerelések beszerzése — bármennyire is költségesnek tűnik — mindenképpen megéri a ráfordítást. Hogy a bátaszéki ÁFÉSZ várdombi italboltjának havi kétszáznegyvenezer forint a forgalma, azt elsősorban a közvetlenül az épület mellett vezető 56-os útnak köszönheti. Zrínyi István üzletvezető elmondta, hogy az összforgalmának mintegy hetvenöt százalékát hozzák a betérő autósok. —• Itt, a községben élők kétszer is meggondolják, hogy a kocsmában igyanak. Van szőlő, van bor is. Nagy ritkán, vasárnaponként tévednek csak be egy „pofa sörre”, meg egy doboz Kossuthra. Az italboltban ott áll a fagylaltgép, meg a süteményes hűtőpult, de mindkettő használatát már egy éve megtiltotta a KÖJÁL. Azóta nem került sem megjavításra, sem a szeméttelepre. Úgy)tűnik, „ízléses” bútordarabja az italboltnak. Zrínyi Istvánnal, a valamikor a törökök által fúrt pincébe megyünk, hogy bizonyítsa, mekkora erőfeszítés a pincéből fölgurítani a százötven kilós söröshordót. Magam is kipróbáltam volna, de most üres a pince. Az italboltban nincs hűtő, nincs meleg víz. Idősebb barátom visszasírja a régi, hangulatos kisvendéglőket, ahol a felszolgáló nem húzta föl az orrát, ha a kedves vendég így kiáltott: Pincér! Fizet a kedves vendég. Még magam is emlékszem néhány, a korsó sörök súlyától megkopott cipőtalpú pincérre, mint az öreg Bagó Józsi bácsira, aki a mai napig gyűri ae ipart, hordja a kedves vendég elé a sört, a bort, a pacalt, s ha belépünk a vendéglőbe, mindig megadja a módját... Természetesen a vendéglátóiparban — legalábbis a legtöbb egységben — ma is éppoly kedvesek, sőt, néha bájosak a felszolgálók, mint akkoriban... SÁRKÖZI JÁNOS Fotó: Bj.—St. (Folytatás az 1. oldalról.) ről lapunk egy aktívaülés kapcsán már beszámolt.) A lakossági szolgáltatások teljesítményértéke közel 30 százalékkal lett magasabb. Számottevő az előrelépés a közlekedésben és az üdülő-, pihenőterületek fejlesztésében, illetve létrehozásában. Az eredményekhez nagyban hozzájárult a lakosság összefogása, a társadalmi munka. Ebben az ötéves tervben ennek értéke közel 600 millió forintot tesz ki. Gondot okoz viszont, hogy a települések között túlságosan nagyok a különbségek e téren. — A fejlődést segítette a tanácsi testületek mind hatékonyabb működése — mondotta Szabópál Antal, majd részletesen értékelte a testületek és az apparátus munkáját. A korszerűsítés évek óta tartó folyamat és a jövőben is feladat lesz. A felkészült szakemberek alkalmasak ennek véghezvitelére, hiszen a tanácsi dolgozók majdnem 91 százaléka rendelkezik az előírt végzettséggel. Bővültek és minőségileg is fejlődtek a tanácsok kapcsolatai a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal és más szervekkel, szervezetekkel. Rendszeressé váltak a közös rendezvények, akciók. Már ismeretesek a VI. ötéves terv népgazdasági fejlesztések irányelvei. Ennek alapján megyénk ötéves gazdasági és területfejlesztési munkájának a célja továbbötletes, gazdaságos megoldást találtak Pakson, a városi tanács költségvetési üzeménél arra, hogy megfelelő körülmények között és egy fedél alatt dolgozhassanak az irodában. Közepes méretű családi ház az irodaépület, s annyira zsúfolt lett, hogy kiszorult belőle a műszáki csoport. Másik utcába kellett költöznie. A költségvetési üzem munkája hatalmas mértékben megnövékedett áz utóbbi évékben, s ennek megfelelően, bár nem arányosan, nőtt a létszám is. Most visszatérhetett a műszaki csoport a többi dolgozó mellé. Dombóvári faházat vásárolt az üzem, s hozzáépítette az irodaépülethez. Az összekötő rész rövid folyosó, ez saját készítményük. SzéNépgazdasági mérlegünk egyensúlya érdekében rendkívül fontos, hogy a hazánkban gyártott kész- vagy félkész termékekhez minél kevesebb importból származó alkatrészt, vagy nyersanyagot használjanak fel. Éppen ezért mindenütt felülvizsgálták, hogy mi módon lehetséges az importanyagokat hazai, vagy szocialista országokból származó anyagokkal „kiváltani”, kevésbé szakszerűen fogalmazva, helyettesíteni. A követelmények ezen a téren sem kicsik, hiszen a kiváltás csak akkor gazdaságos, ha az új anyag nem sokkal drágább, mint a tőkés importból származó, és nem is rosszabb annál, vagyis a késztermék műszaki színvonala nem lehet alacsonyabb az előzőnél. További gondot jelent, hogy a szocialista országok és a hazai vállalatok általában csak hosszabb határidőre és egyszerre nagy mennyiséget szállítanak, ami nem könnyíti meg a készletezést. ra is az adott erőforrások népgazdasági célokkal -összehangolt hatékony hasznosítása, a lakosság életkörülményeinek a javítása, elsősorban az alapellátás területén. A megye iparának a tervidőszak végére kialakuló ágazati és területi szerkezete nem változik. Jelentős javulás várható a könnyű- és élelmiszer- ipar műszaki színvonalának emelkedésében, az előállított termékek összetételében. Az építőipari kapacitáshiány a beruházások építési igényeinek csökkenésével várhatóan megszűnik. A mezőgazdaságban az ésszerű specializáció- ra kell törekedni. További feladat a meglévő feszültségek csökkentése, mennyiségi és minőségi vonatkozásban, mennyiségileg a lakás, az iskola és a vízhiány megszüntetése, minőségileg pedig a meglévő oktatási és egészségügyi, kulturális intézmények fejlesztése a feladat. Minden területen növelhető a hatékonyság, a tanácsoknál például úgy, hogy munkamódszereiket fejlesztik, hogy ezzel erősödjék a tanács népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepe. Tovább kell javítani az ügyintézést, erősíteni a társadalmi érdek érvényesülését, ügyelni a jogok és kötelességek összhangjára. Javítani lehet a tanácstagok informáltságát, aktivitását, a tanácsi tisztségviselők telepen alapoztak, festettek mindent, az ablakokat kicserélték világosabbra. Műszaki emberek munkájához kitűnően megfelel a faház. Ötvenöt négyzetméter, 12 embernek. Laszlóczki József üzemvezető azt mondja, a szakszervezeti bizottság kezdeményezte az irodabővítést, megbeszélték a lehetőségeket és a legjobb megoldást választották. Olcsón meg tudták valósítani az irodai dolgozók elhelyezését, mert a betonalaptól kezdve a villanyszerelésig, mindent magúk végeztek el. A munka hatékonysága kétszeresen is növekedhet ezzel a kis beruházással. Egyrészt gyorsabb az intézése, megbeszélése sok mindennek, ha egy fedél alatt dolgozik Mindezek ellenére szinte mindenütt találtak megoldást és csökkentették az importanyagok felhasználását. Az MMG' AM szekszárdi gyárában például ilyen anyagokat túlnyomórészt az energiát adó rendszerek szabályozóinál használnak. A gyárban arra törekszenek, hogy az újonnan előállított termékek importanyag- tartalma csökkenjék. Erre lehetőségük főként a hőmérsékletszabályozók gyártmánycsaládjánál van. Annál is jelentősebb éppen itt csökkenteni a tőkés országokból származó anyagok hányadát, mert ezek a gyártmányok adják gz idén már a termelési érték csaknem hetven százalékát. A Hajdúsági Iparművek számára készített boylerhő- mérő szabályozóját már kiváltották kapillárcsöves szabályozóval. Az előző termék 35, az új terméknek pedig csak 11 százaléka a tőkés importanyag. Ezzel mintegy 6,6 millió forintnyi megtakarítást értek el, sőt, közvetve népgazdasági szinten mintegy lősségét és a bizottságok munkáját. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy erősödjék a tanácsok és a lakosság kapcsolata, fejlődjön tovább a szocialista és ezen belül a tanácsi demokrácia, hiszen a tanácsi szervek, mint az államigazgatás részei, hatalmukat a néptől kapták. Előadása befejező részében dr. Szabópál Antal részletesen ismertette a tanácsi munka további fejlesztésének feladatait. A beszámolót vita követte, összesen huszonhármán jelentkeztek, de az idő előrehaladására tekintettel az elnöklő Császár József csak tizenötnek adta meg a szót. A többiek írásban adják be hozzászólásukat. A vita jól segítette a hatodik ötéves tervben előttünk álló .feladatok megoldását. A hozzászólók számos olyan jó módszert ismertettek, amelyekkel a saját területükön hatékonyabbá tették a községfejlesztési munkát. E tapasztalatokat mások és másutt is jól hasznosíthatják. A tanácskozás egészére jellemző volt az optimizmus. A hozzászólók valamennyien hangoztatták: bár az előttünk álló feladatok nem könnyűek, de megvalósíthatók, ha a tanácsok, a társszervek, a településeinken élő emberek ösz- szefognak, s valamennyien egy cél, megyénk fejlődése érdékében dolgozunk. valamennyi ember, másrészt pedig a műszaki csoport előző helyét ebédlővé alakíthatták át és az étkeztetés már nem okoz gondot. Rengeteg volt a vesződség az ebéddel. Amióta nem étkezhet kívülálló a konzervgyár konyháján, ki erre, ki arra keresgéli a lehetőséget a régi Pakson, hol költse el ebédjét, illetve honnan vigye el. Laszlóczki József elsorolta, hányféle próbálkozás volt ez ügyben, személykocsival, autóbusszal bonyolították le az ebédelési forgalmat a költségvetési üzem dolgozói. Sok idő ráment. Most egy helyen étkeznek, a melegítőkonyhás saját 500 ezer dollárnyit, mert a HIM azelőtt ezt a műszert tőkés importból szerezte be. Már folynak az előkészületek a csehszlovák exportra készülő folyadéktöltésű hőmérséklet-szabályozó hasonló átalakítására. Ez újabb kétmillió forint importmegtakarítást eredményez. A MEZŐGÉP Vállalat szekszárdi gyárában is tettek intézkedéseket a fenti cél érdekében. Felülvizsgálták, hogy hosszabb-rövidebb távon milyen lehetőségei van- na'k a helyettesítésnek, és megállapították, hogy a termékekbe épített importanyagok mintegy fele folyamatosan kiváltható szocialista és belföldi anyagokkal. Két évvel ezelőtt kezdték hazai gyártású láncot beszerezni, mintegy 16 millió forint értékben, tavaly már ilyet szereltek be a gépeikbe. A hidraulikus egységéket pedig egyre inkább a Danuviától vásárolják. Ugyanakkor a MEZŐGÉP gyáregységei is gyártanak egymás szántára szükséges alkatrészeket. Faházzal bővítették az irodát ebédlőjükben. (gemenci) Importanyagok helyettesítése A Garay ételbár — délben Szíveslátás - vendéglátás Ebéd előtt