Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

XXX. évfolyam, 273. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. november 21., péntek. * Mai számunkból FAHÄZZAL BŐVÍTETTÉK AZ IRODÁT (3. old.) HARMINCÉVES a polgári védelem (4. old.) A JOGSEGÉLY­SZOLGALAT (5. old.) SZlVESLATAS — VENDÉGLÁTÁS (3. old.) i Kötelező Vannak az életben olyan dolgok, melyek meg(nem)- tételéről mindenkor ma­gunk dönthetünk pillanat­nyi helyzetünk, hangula­tunk, érdekünk szerint. Ez­zel szemben viszont olya­nok is vannak, melyek meg­tételére, végrehajtására íratlan vagy írott szabályok, netán törvények kötelez­nek — kell, hogy kötelezze­nek — bennünket. Érdemes eltűnődni azon. hogy a magunkra nézve is kötelező határozatok, szer­ződések, törvények megal­kotói — még ha közvetet­ten is — magunk vagyunk. Gondoljunk csak az ország- gyűlés hozta törvényekre, a tanácsok határozataira, munkahelyünk kollektív szerződésére; ezekre mind­mind valamikor egyetérté­sünk jeléül felemeltük ke­zünket. S mégis előfordul, hogy a bennünket képvise­lő testületek kollektiven meghozott döntései ellen ágálunk, noha jól tudjuk, mindenkinek ki kell állnia a demokratikusan hozott döntések mellett... A napokban fültanúja voltam egy olyan vitának — a példa nem extrém — amikor a dolgozó az évek óta érvényben lévő „kollek­tív” egyik pontját találta magára nézve igazságta­lannak... Szintén a közel­múlt egyik meghökkentő eseménye volt. amikor az igazgató felháborodva, sőt dühösen közölte ifjú, két­gyermekes munkatársnőjé­vel, hogy azért nem ad ne­ki fizetésemelést, mert so­kat van táppénzen gyerme­keivel. Hozzátette azt is, hogy az anyagi elismerés akkor sem illeti meg az asszonyt, ha munkájával elégedettek, s azt jól végzi. Mindenesetre furcsa, hogy az igazgató elfelejtkezett arról a törvényről, ami biz­tosítja fiatal munkatársnő­jének és a hozzá hasonló kismamáknak az évi két­szer harmincnapnyi, eset­leg kétszer hatvannapnyi táppénzes állományt. A példák közé tartozik az a lakógyűlés, melyen a ha­tározatképes lakókollektíva — a hatvanból negyvenhat tulajdonos jött össze — el­döntötte, hogy a közös pénz­ből szinte apró-cseprő dol­goknak tűnő tárgyakat vá­sárolnak, melyekre régóta szükségük van, s egyértel­műen szolgálják környeze­tük esztétikumát. Néhányan azok közül, akik még csak meg sem tisztelték jelenlé­tükkel a közösséget, hábo- rogva „védték” a néhány forintot, s hangulatot szí­tottak a közösen hozott döntés ellen. Nem hiszem, hogy a pél­dák bármiféle magyarázat­ra szorulnának. Csupán annyit, hogy elszomorító, ha valaki akár felületességből, nemtörődömségből, akár tu­datosan száll szembe a kol­lektív bölcsességgel, s vét a demokratizmus ellen. — vhm — Eredmények, feladatok Tanácsi dolgozók megyei munkaértekezlete Dr. SzabőpáJ Antal vitaindító előadását tartja a munkaértekezleten Tegnap a megyei művelő­dési központ színháztermében munkaértekezletet tartottak a megyei tanács dolgozói és a tanácsokkal együttműködő társszervek, intézmények és vállalatok vezetői. A -tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt — többek között — dr. 'Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára iS. Dr. Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke előadói beszédében ismertette az V. ötéves terv elért eredmé­nyeit, és az ebből következő fontosabb megyéi feladato­kat. Az idei év kiemelkedő ese­ménye volt az MSZMP XII. kongresszusa, amely megerő­sítette aiz eddigi politikát és meghatározta a következő kongresszusig tartó időszak tennivalóit. Az idén zárjuk a tervidőszakot -és -ezzel együtt készülődünk -a következőre. A megyei pártért-efkezlet összefoglalóan az alábbiak­ban értékelte a megy-e ta­nácsainak a munkáját: ....fej­l ődött az állami élet. Tovább javult a tanácsi irányító tes­tületek és az apparátus mun­kája. Tevékenységük ered­ményesen járult hozzá a me­gye elé tűzött feladatok vég­rehajtásához, társadalmi, po­litikai célkitűzéseinek megva­lósításához. Ebben jelentős szerepe van .annlak, hogy a megyei tanács és szervei mun­kája mindinkább megfelel a növekvő követelményeknek”. A közös munka eredménye­ként jelentős fejlődés követ­kezett -be az öt évben a me­gye társadalmi-gazdasági éle­tében. A településhálózat ki­alakult. A dinamikus fejlő­dést mi sem jelzi jobban, mint a beruházások alakulá­sa. A II. ötéves tervben ez az összeg még csak 2,5 mil­liárd forint volt, az V.-ben pedig már 40 milliárd, ami­ben benne van a három nagyberuházás is, a Simon - tornyai Bőrgyár -rekonst-ruk- oiója, a szekszárdi húskom­binát és az ország első atom­erőműve is. A négy város­ban koncentrálódik az ipari foglalkoztatottak 60 százalé­ka. Megváltozott az ipar bél- ső szerkezete, a könnyű mel­lett megjelent a nehézipar. Kedvező, hogy az egy fog­lalkoztatottra -j-utó termelés négy éiv ailatt több mint 23 százálékkal nőtt, -és ez a nö­vekedés 90 százalékban a termelékenység emelkedésé­ből adódik. Az exportnöve­kedés a termelésnél nagyobb ütemű volt. A beruházások következté­ben az építőipari kapacitás az országos átlagnál nagyobb mértékben fejlődött. Mezőgazdaságunk, kihasz­nálva a kedvező természeti adottságokat, országosan is élen járó. Termelési eredmé­nyeinkre büszkék lehetünk. Nőtt a zöldségtermelő terület, s aiz állattenyésztés fejlődése még a növénytermesztésnél is nagyobb ütemű. A szarvas­marha-állomány 6, a sertés- 18, a juhállomány pedig 39 százalékkal nagyobb, mint négy évvel ezelőtt. A tejter­melés, a minőségi javulás eredményeképpen 30 száza­lékkal nagyobb. Fejlődött a háztáji gazdálkodás. 'Folytatódott a lakosság át- rétegződése az egyes telepü­lési kategóriák között. En­nek megfelelően a legfonto­sabb feladatok között kapott helyet a lakás, a bölcsődei, az óvodai és az általános is­kolai hálózat fejlesztése, va­lamint a szakmunkásképzés feltételeinek javítása. A fej­lesztési alap félét lakásépí­tésre költöttük. Javult a kommunális ellátottság, ezen belül is több helyen épült új vízmű. Az egészségügyi-szociális • ágazatban — többek között —- nyolc százalékkal nőtt az orvosok száma, 26 százalék­kal a bölcsődei hely, és kö­zel 20 településen létesült öregek napközi otthona. A majdnem kilencvenöt száza­lékos óvodai ellátottságunk országosan is első. Javult az alsófokú oktatás is, befeje­ződött a körzetesítés, több lett a tanterem, de ennek el­lenére a városokban még mindig nem elegendő a szá­muk. A megyében 15 középisko­la és 6 szakmunkásképző in­tézet van. Az oktatás felté­telei javultak. A megyei ta­nácsülés az elmúlt évben hagyta jóvá a középfokú is­kolahálózat átalakításának a tervét, összhangban a mun­kaerőigényekkel. Jelentős az előrehaladás a közművelődés terén is —- mondta a megyei tanács el­nöke a tegnapi munkaérte­kezleten. (E terület részletei­(Folytatás a 3. oldalon.) Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfasst Az Országházban csütör­tökön plenáris üléssel meg­kezdte murlkáját a magyar— 'NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság 19. ülésszaka. A két delegációt Marjai József és Wolfgang Rauehfuss mi­niszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetik. Az ülésszak tárgyalásainak középpontjában a két ország párt- és kormányküldöttsé­geinek 1977 márciusi tár­gyalásaiból adódó feladatok teljesítésének értékelése, va­lamint a gazdasági kapcsola­tok további elmélyítése érde­kében szükséges intézkedé­sek meghatározása áll. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja délután a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Ott volt Szá­lai Béla, hazánk berlini és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete is. Békefelbívás Békefelhívást intézett a világ ifjúságához a Nemzet­közi Diákszövetség Berlinben tanácskozó XIII. kongresszu­sa. A kongresszus csütörtökre virradóra rendkívüli ülést szentelt a béke, az enyhülés és a leszerelés támogatásá­nak. Az európai, ázsiai, afri­kai és amerikai felszólalók egybehangzóan 'korunk leg­sürgetőbb feladatának nevez­ték a nemzetközi enyhülés újbóli érvényre juttatását és a béke tartós biztosítását. USA Schmidt látogatása Gál László Szekszárdon Egyidejűleg érvelt Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár a nyugat-európai—ameri­kai szorosabb szövetség és a keleti—nyugati együttműkö­dés mellett. Egy amerikai társaság rendezvényén beszélt szerdán New York-ban. A nyugatnémet kancellár^ véleménye szerint az ameri'-' kai külpolitika alapirányzata nem fog megváltozni Reagan elnöksége alatt. Azt várja, hogy továbbra is jók marad­nak a kapcsolatok az Egye­sült Államok és európai szö­vetségesei között, sőt, mond­ta, „a jelenlegi helyzetben semmi sem fontosabb, mint ez a közösség”. Noha az európaiak osztják a „szovjet fegyverkezés miatt érzett arfierikai aggodalmat”, Schmidt kifejezte vélemé­nyét, hogy a Kelet—Nyugat között nem várható hosszú távon jó viszony, ha „nem zabolázzuk meg a fegyverke­zési hajszát”. A vietnami KISZ kongresszusa Hanoiban csütörtökön meg­kezdődött a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövet­ség 4. kongresszusa. Az el­nökségben helyet foglaltak az ország legfelső párt- és állami vezetői, élükön Le Duannal, a VKP KB főtit­kárával. A kongresszust Dang Quoc Bao, a Ho Si Minh KISZ KB első titkára nyitotta meg. Kö­szöntötte a 4,4 milliós tagság 623 küldöttét, akik közül 493-an tagjai a VKP-nak. A kongresszuson jelen vannak a testvéri szocialista országok ifjúságának képviselői is, így a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség delegációja, Varga Lászlónak, a KISZ KB titkárának vezetésével. A megnyitót követően a VKP Központi Bizottsága ne­vében Le Duan főtitkár üd­vözölte a kongresszust. A töb­bi között hangoztatta, hogy á szervezet 1961-ben megtar­tott 3. kongresszusa óta „a vietnami ifjúság bebizonyí­totta kiemelkedő forradalmi tulajdonságait, hősiességét, alkotókészségét”. Részletesen elemezte Vietnam helyzetét és leszögezte, hogy a központi bizottság megítélése szerint „Vietnam mai fiatalságának magáénak kell tekintenie a pártprogramot és vállalnia (kell annak megvalósítását”. Gál László, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának fő­titkárhelyettese, a szekszárdi választókerület országgyűlési képviselője csütörtökön Szek- szárdra látogatott. Találkozott a város párt- és állami veze­tőivel és megbeszélték a vá­ros fejlesztésével kapcsolatos Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Eduard Szauma, az ENSZ élelmezési és mezőgaz­dasági szervezet (FAO) fő­igazgatója, aki a magyar kor­mány meghívására tett láto­gatást hazánkban. Itt-tartóz- kodása során meglátogatta a Mezőhegyesi Állami Gazdasá­got és a kondorosi Egyesült Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetet, ahol elismeréssel nyilatkozott a Tisza II. öntö­zőrendszerére épült és több évig a FAO támogatását él­vező modellgazdaságok ered­ményeiről. időszerű kérdéseket, így az ötödik ötéves terv teljesíté­sének helyzetét és a követke­ző ötéves terv várható helyi vonatkozásait. Gál László a város veze­tőinek kíséretében ellátoga­tott a 4-es számú Általános Iskolába és az Arany János utcai óvodába. A főtitkár eredményes tár­gyalásokat folytatott hazánk és a FAO kapcsolatainak a bővítéséről, valamint Ma­gyarország és a fejlődő orszá­gok közötti mezőgazdasági együttműködés elmélyítésé­ről. A FAO főigazgatóját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem díszdoktorává fo­gadta. Eduard Szaumát fogadta Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Czimbalmos Béla, a TOT fő­titkára. Elutazott a FAO főigazgatója Schmidt nyugatnémet kancellár amerikai útjának első ál

Next

/
Thumbnails
Contents