Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

8 KÉPÚJSÁG 1980. november 2. Szovjet gazdaság Beruházások új módon Szovjetunió A gáz, mint tartósító szer Magától értetődő, hogy a beruházások sikerei és hibái azonnal megmutatkoznak a gazdaságii növekedés ütemén, a lakosság életszínvonalán. Éppen ezért a szovjet gazda­sági élet előtt álló feladatok mindenekelőtt a beruházások szférájában követeltek válto­zásokat. MIÉRT BOMLIK MEG A RITMUS? „Sokat építünk. Ugyanak­kor a beruházások területén uralkodó helyzet nem elégít­het ki bennünket — állapí­totta meg Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB 1979 novembe­ri plénumán elmondott éles kritikai szellemű hozzászólá­sában. Az építkezések határ­ideje gyakran elhúzódik. A be nem fejezett építkezés költségei meghaladják az előirányzottat. Tartalékainkat gyakran nem a legfontosabb építkezésekre összpontosít­juk. Ezen a területen nem­csak hibák, helyi túlkapások, de helyenként nyilvánvaló önkényeskedés is megmutat­kozik”. Az önkényeskedés felszá­molása általában nem túl bo­nyolult dolog. A tényékét megvizsgálják, a bűnösöket megbüntetik. A határidők be nem tartása, a be nem feje­zett objektumok számának növekedése azonban már más probléma. Itt nem valaki rosszakaratáról, hanem a terv és szervezeti mozgatórugók tökéletlenségéről van szó, amelyek ösztönzik az építés bővítésiét, de nem kellőképp segítik elő, hogy az építkezés gazdaságilag Célszerű határ­idők között valósuljon meg. Az objektumok természetesen elkészülnek, ám építésük gyakran hosszú ideig tart és sokba kerül. * AZ ÖTÉVES TERV ÜJ SZEREPE A szovjet gazdasági élet­ben jelenleg a vállalatok, épí­tőipari szervek, termelői egyesülések gazdasági tevé­kenységének szabályozásá­ban az éves tervek játsszák a fő szerepet. Ezek összege alapján állapítják meg vala­mely szervezet ötéves tervtel­jesítését. A tapasztalat azon­ban azt bizonyította, hogy egy új munkaprogram évente tör­ténő összeállítása negatívan mutatkozik meg a termelés hatékonyságán, különösen pe­dig a beruházásokban. Az új tervezési rendszer kulcsfon­tosságú eleme a stabil ötéves terv lesz. Ezt gondosan évek­re osztják, a reális lehetősé­gekhez igazítják, hogy gazda­ságilag előnyös határidők kö­zött végezzék a beruházást, összhangban az anyag- és fel­szerelésszállítással, a munka­erő- és pénztártartalékokkal, az építő- és szerel ővállal at kapacitásával. Évente hagy­ják jóvá a beruházási limite­ket, ám nem kell évente el­dönteni, mit és hol építsenek. A terv felsorolja mindazokat az objektumokat, melyek épí­tése a jövőben megkezdődik és ez kizárja a tartalékok szétfő rgácsolódásá't. Változik a terv — az érté­kesítési — a pénzügyi és ösz­tönzési mutatók rendszere is az építő szervezeteknél. így például, ha egy vállalat a ki­tűzött határidő előtt kezdi meg termelését, az előállított termék terven felüli hasznot hajt. Ilyen esetben igazságos, hogy e haszon egy részét az építőknek juttassák, akiknek erőfeszítései következtében a haszon előállott. Az ilyen rendszerű ösztönzést Belo­russziában sok éves gazdasá­gi kísérletek során ellenőriz­ték és a jövőben mindenütt bevezetik. Az építési határ­idők csökkentéséért a kivite­lező megkapja annak a ha­szonnak a felét, amelyet a vállalat a tervezett átadási időpont előtt termelt. Az új intézkedések egész komplexu­mát teljes terjedelmükben a XI. ötéves terv kezdetékor, 1981-ben vezetik be, bár je­lentős módosításokat eszkö­zöltek már az 1980. évi terv­ben is. A REKONSTRUKCIÓ ELŐNYEI Üj tendencia az is, hogy a beruházásokról a meglévő vállalatok felújítására tevő­dik át a hangsúly. Üj Objek­tumok építésére csak az eset­ben irányoznak elő összege­ket, amikor a közgazdasági helyzet elemzése art bizo­nyítja, hogy nincs más mód a termelés növelésére, a termé­kek előállításának fokozására, így például a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa határozatot hozott, hogy 1980-iban korlá­tozza az ipari beruházások számát, kivéve a közszükség­leti cikkeket gyártó objektu­mokét. Az eszközöket elsősorban a termelés rekonstrukciójára és műszaki korszerűsítésére for­dítják. Kiszámították, hogy a már működő vállalatoknál végzett rekonstrukció segítsé­gével kétszer olyan gyorsan lehet termékeket előállítani, mint egy új építkezés eseté­ben. Ahhoz, hogy egyenlő mennyiségű termék előállítá­sát biztosítsák, egy új építke­zésnél másfélszer annyi be­rendezést kell félszerelni, mint az elöregedett technika korszerűsítésekor. A működő vállalatok esetében azonban az építők munkája bonyolul­tabbá válik. Ezért kiegészítő anyagi ösztönzőket vezetnek be a munka nagyobb igé­nyessége érdekében. Olyan építő-szerelő vállalatokat is szerveznek, melyek a válla­latok rekonstrukciójára és műszaki korszerűsítésére sza­kosodnak. Mindez természetesen nem zárja ki annak szükségessé­gét, hogy új vállalatokat épít­senek, új iparágakat hozza­nak létre, növeljék az épít­kezés ütemét. VIKTOR FILIPPOV Egészséges, piros almák, mintha frissiben szedték vol­na a fáról, pedig már egy éve ládákban vannak... — A termés megőrzésében egy speciális gáz segített — magyarázza Moszkvában V. Oszipov, a mezőgazdaság ke- mizálásával foglálkozó köz­ponti tudományos kutató és tervező-műszaki laborató­riumban igazgatója. — Ez a gáz a szakembereink által kidolgozott különleges fedő­lapból szabadul fel a doboz­ban. Az első pillantásra ez egy megszokott polietilén fedő­anyag, amit a háztartási bol­tokban árusítanak az ottho­ni befőzéshez. A titok a raj­ta elhelyezett gázszűrőben rejlik. Mintha különleges szi­ta lenne, egyes gázokat át­ereszt, másokat visszatart. A dobozban oxigénben szegény, de széndioxidban gazdag kö­zeg keletkezik. Ez lehetővé teszi a tárolási idő jelentős megnövelését anélkül, hogy a zöldséget vagy a gyümölcsöt különösebben elő kellene ké­szíteni. A szűrő egy gumival be­vont szövet. Az összetételtől függően változik a gáz keve­rékének aránya, mert más és más arány szükséges a zöldhagyma, a fokhagyma, a narancs vagy a körte tárolá­sához. Lengyel hajógyártók építették Szovjet kamionok a világ országútjain Útban a Szovtransz avto kamionjai A tallinn—helsinki nem­zetközi személyszállító út­vonalra kifutott a Georg Otsz nevű új motoros hajó, ame­lyet a Lengyel Népköztársa­ság hajógyártói építettek az észt tengerhajózási társaság számára. A kiváló észt énekes nevét viselő hajó 1000 utas szállí­tására készült és komfortjá­val tűnik ki. Gondoskodtak minden utas kényelmének, kulturális igényeinek maxi­mális kielégítéséről. Tv- és mozitermek, kényelmes bá­rok, a nemzeti konyha külön­legességeit kínáló vendéglő áll az utasok rendelkezésére. A XXII. olimpiai játékok napjaiban a motoros hajó külföldi vendégeket szállított Tallinnba. A Georg Otsz nem az első hajó, amelyet szov­jet megrendelésre Lengyel- országban építettek. A len­gyel hajógyártás a szovjet flotta fejlesztési perspektívái­nak figyelembevételével lé­nyegesen megnövelte kapaci­tásait. A népi hatalom évei­ben az ország hajógyáraiban nagy számban építettek kü­lönféle hajókat. Ezek ma már százával futnak szovjet zászló alatt a tengereken és az óceánokon. A tengerjáró hajók a lengyel export leg­fontosabb tényezői közé tar­toznak. A szovjet—lengyel gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés gyors ütem­ben fejlődik. Évről évre nö­vekszik a kölcsönös kereske­delmi forgalom, amely csu­pán a legutóbbi 10 esztendő­ben csaknem négyszeresére nőtt. Meg kell jegyeznünk, hogy a gazdasági kapcsola­tok nemcsak az áruforgalom növelésének útján erősödnek. A két testvéri ország együtt­működése kiterjed az anyagi termelés különböző szféráira, jellemző a szakosítás és a kooperáció bővülése, a nép­gazdaságban a további előre­haladást célzó erőfeszítések fokozott koordinációja. A legkülönfélébb árukat szállítják a testvéri szocialis­ta országokba, valamint Svájcba, Finnországba, az NSZK-ba, Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába, Belgiumba és más államokba. A megalakulása óta egyre növekvő tekintéllyel rendel­kező Szovtranszavto Fuvaro­zási Vállalat jelentős mér­tékben járul hozzá a Szov­jetunió és más országok kö­zötti külkereskedelmi kap­csolatok további fejlődéséhez és erősödéséhez. A gépkocsival történő szál­lítás legfőbb előnye, hogy a gyártó cégtől a megrendelőig gyorsan és átrakodás nélkül lehet eljuttatni a különböző árukat. A Szovtranszavto fel­adatai közé tartozik az or­szágon áthaladó tranzitforga­lom lebonyolítása is. Sok munkája volt a vál­lalatnak az olimpiával kap­csolatban. A különböző or­szágokból építőanyagokat, elektromos berendezéseket és más árukat kellett szállíta­niuk az olimpiai stadionok építkezéseihez. Az utasszállítást a vállalat Ikarus autóbuszokkal oldja meg. Egyik legjobb részlegük a Szovavto-Brjanszk, ahonnan rendszeresen indulnak gép­kocsik a KGST-tagországok- ba, valamint Franciaország­ba, Dániába és más orszá­gokba. A Georg Otsz nevű új személyszállító motoros hájó a tal- lini kikötőben Huszonhat évesek városa Kút a központban. Félmillió fa, 700 ezer bokor és 210 ezer rózsatő díszíti a várost Húsz esztendeje még nem szerepelt a térképen. 1964- ben helyezték el az első épü­let alapkövét, hogy otthont adjanak a szomszédos vegy­ipari kombinát, a LEUNA és BUNA művek dolgozódnak. Haliétól, az NDK egyik leg­jelentősebb ipari és közigaz­gatási központjától nyugatra azóta felépült és nagyváros­sá fejlődött Halle-ÍNeustadt (Halle-tJjVáros). A város lakosainak száma az idén eléri a százezret — 70 százalékuk munkáscsalád. És a főpolgármester egy asz- szony: Liah'e Lang. (Egyéb­ként minden negyedik NDK városnak és községnek nő a vezetője.) Liane Lang trakto­ristaként kezdte pályáját, majd az if júságii szövetségben (FDJ) tevékenykedett. E mel­lett tanult, tanult és végül az Állam- és Jogtudományi Aka­démián fejezte be tanulmá­nyait. Tanácstaggá választot­ták. A csinos, energetikus asz- szony 1970-iben költözött Hal- le-Neustadtfoa, s ma már alig van család a városban, amely valamilyen módon ne ismer­kedett volna meg vele. Az egyik polgár tőle kapta meg új lakásának kulcsait, má­sokkal az üzleteket, az ipari üzemeket, vagy az építkezé­seket ellen őr írté együtt. So­kan a tanácsházán hetenként megtartott fogadóóráiról is­merik. A főpolgánmesternő 43 éves, a férje jogász, két gyer­mekük van. Feladatáról így beszél: „Amikor beköltöztem a Hallen-eustadti tanácsházá­ra, tisztában voltam azzal, hogy olyan feladatot vállal­tam, ameily egész embert kö­vetel. Arra törekszem, hogy ennék a felelősségteljes fel­adatnak a tanácstagokkal, a hivatali dolgozókkal és a vá­ros polgáraival együttműköd­ve minden tékintetben eleget tegyék.” A fiatal városnak pedig ezernyi a problémája. Még naponta érkeznek a bútor- szállító kocsik és az új lakók meg kell hogy szokják új la­kóhelyüket. A város lakóinak többsége nagyon fiatal: az át­lagéletkor 26 év. „Ezért sok bölcsödét, óvodát, iskolát és játszóteret kellett építenünk — mondja a főpolgármester- nő. — Ehhez sok segítséget kaptunk a nagyüzemektől. A LEUNA-művek például ezer- személyes óvodát és bölcsődét rendezett be. Így a legtöbb fiatalasszony gond nélkül vé­gezheti munkáját.” Az első, 1964-ben elhelye­zett alapkő egy iskoláé volt, ami jelképnek is tekinthető. A nép képviselői ma valóban szép eredménnyel büszkél­kedhetnek : 16 év alatt 31 500 lakás épült. (Egy-egy lakás területe átlagosan 55 négyzet- méter, valamennyi távfűté­ses.) Az állandó lakókon kí­vül mintegy nyolcezer egye­temista vagy főiskolás is tar- tórtcodik a városban, akik 4— 5 évig laknak a diákottho­nokban. A város hat kerület­re tagozódik. Valamennyi ke­rületnek megvannak a maga iskolái, óvodái, bölcsődéd, áru­házai, vendéglőd, szolgáltató műhelyei, rendelőintézetei, gyógyszertárai, postahivatalai és takarékpénztárai. Tíz perc­nél többet senkinek nem kell gyalogolnia, hogy a közintéz­mények valamelyikét elérje. Kiterjedt a buszhálózat. Ezek kötik össze a várost Halié­val, ezeken járnak bevásárol­ni, színházba vagy hangver­senyre. Buszokon utaznak a hali e-n eustadti ak hétvégeken a közeli üdülőterületekre. A gyorsvasút két állomásának bármelyikéről Leunát húsz, Bunát tíz perc alatt lehet el­érni. A város 920 hektáros terü­letéből 360 hektár park és szabad terület. Ám nemcsak a tarka színekben pompázó vi­rágok és bokrok, a selymes pázsitok, hanem a neves hal­lei szobrászok érdekes kútjai és plasztikái is sétára csábít­ják a látogatót. Egy rátermett asszony a ta­nács élén, az előrelátó, gondos várostervezés és várospolitika eredménye, hogy Halle-Neus­tadt lakosai elmondhatják: jóll érzik magukat. GÁTI ISTVÁN Harhoria - a nomád kultúrák virágzó városa Az ősi mongol főváros, Harhorin, a nomád civilizá­ciók egyik jelentős központja volt. Nagy befolyást gyako­rolt a belső-ázsiai kultúrák fejlődésére. A város kedvező földrajzi fekvésének köszön­hette kialakulását és felvi­rágzását: az Európát, Közép- Ázsiát, Kínát és Indiát össze­kötő forgalmas kereskedelmi útvonalak csomópontjában épült fel. A Mongol Tudományos Akadémia régészeti expedí­ciója az újabb ásatások so­rán számos értékes lelethez jutott, amelyek alapján vég­re rekonstruálhatták a több mint 20 négyzetkilométer te­rületű Harhorin feltételezhe­tő városképét. Elkészítették a város topográfiai térképét, amelyen bejelölték az utcák, paloták és egyéb épületek helyét. A számos lelet — a fel­színre került vallási építmé­nyek, lakóépületek, munka­eszközök, edények, ékszerek, berendezési tárgyak — óriási régészeti értéket képvisel. Az expedíció tagjai feltételezik, hogy a föld mélyén további, még nagyobb mennyiségű és jelentőségű leletek rejtőznek. A tények és a feltételezések az UNESCO-bizottság érdek­lődését is felkeltették, ugyan­is Harhorin teljesebb feltá­rása fényt deríthet a közép­kori mongolok kapcsolataira más népekkel. Az országban jelenleg má­sutt is folytatnak ásatásokat. A mai Mongólia területén már az időszámításunk előt­ti III. évezred végén létesül­tek városok. A régészek ed­dig mintegy háromszáz ősi települést fedeztek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents