Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

1980. november 2. tfEPÜJSÄG 9 Aki megtalálta az elveszett virast 1911-ben szenzációt keltett, amikor egy dán tudásnak si­került egy tyúk kóros daga­natában izolálnia a rák ví­rusát. Azóta ez az „onkoví- rus bejárta az egész világ la­boratóriumait, kutatók lom­bikjaiban, kísérleti állatok szerveiben szaporítják, s bi­zony a tudósokat azóta is változatlanul komoly fejtö­résre készteti. Érdekes eset történt akkor, amikor egy ilyen Rousov- vírussal beoltott patkány egy szlovák tudós, dr. Dusán Simkovic laboratóriumának asztalára került. Dr. Simkovic már a po­zsonyi Komensky Egyetem orvostanhallgatójaként is segédkezett a Szlovák Tudo­mányos Akadémia Kísérleti Onkológiai Intézetében, a biológiai osztályon. Ott az öt­venes évek elején az onko- virológusokna'k Viliam Thurzo akadémikus vezetésé­vel sikerült izolálniuk a B— 77 elnevezésű madár-szarkó- mavírust. Simkovic doktor, aki akko­riban került be az intézetbe, részt kapott a kutatásban. A fiatal kutatót mindjárt a kezdet kezdetén kellemetlen meglepetés érte. A patkány daganatába beoltott vírus el­veszett a daganat sejtjeiben! Klasszikus módszerekkel nem tudták felfedezni. — Dehát ez képtelenség volt! Még egyszerű következtetés alapján is a sejtben kellett maradnia — emlékezik visz- sza a problémára dr. Simko­vic. Ragaszkodott hozzá, hogy a laboránsok újból és újból beoltsák a kísérleti csirkékbe a patkány dagana­tos sejtjeit. És a kitartás meghozta gyümölcsét. Végre a vírus újból megjelent ben­nük. Ma már tudiuk, hogy a Rousov-vírus öröklődési té­nyezője a ribonukleinsav, az RNS, ellentétben a sejtektől, ahol ezt a funkciót a dezoxy- ribonukleinsav a DNS tölti be. Akkoriban azonban még sen­kinek sem jutott eszébe, hogy a genetikai információkban visszahatás is előfordulhat, hogy az RNS „átkerülhet” a DNS-'be. Az onikovirológia Dr. Dusán Simkovic pozsonyi úttörői csak rendkí­vüli módszerekkel tudták visszamenően izolálni ezt, az addig ismeretlen jelenségtől befolyásolt vírust. A rossz­indulatú daganatokról szer­zett akkori ismeretekkel még nem sikerült a patkányon végzett kísérlet sem. — Ha akkor legalább még egy évig tovább követtük volna áz „új nyomokat”, a tudomá­nyos kutatást meggyorsíthat­tuk volna — mondja most dr. Simkovic. Tény, hogy amit később két angol kutatónak tökélete­sebb felszereléssel sikerült elérnie, ahhoz dr. Simkovic kollektívájának bonyolul­tabb úton kellett átvergődnie. Sokszor megismételték a sejtkultúrákon folytatott kí­sérleteiket, „ültették át” a vírust állatok daganataiba és vizsgálták azok kromoszó­máit. Egyszerű módszereiket, pipettáikat és centrifugáikat időközben bonyolultabb gé­pekkel, műszerekkel, sőt szá­mítógépekkel cserélték fel. A jegyzőkönyvek és a minden­napos tanácskozások jegyze­tei lassan új tudományos hi­potézissé nőttek, s az onko- virológia új biológiai felfede­zéssel lett gazdagabb. — Az onkovírusokból nemcsak azt állapítjuk meg, melyik daganatos sejtben fordul elő annak előidézője, s hogy az milyen — mondja Simkovic doktor —, hanem a Rousov-vírus lett számunkra az a kulcs, amely a normális sejtek genetikai összetételé­hez vezető ajtót megnyitotta. Olyan gének jelenlétét bizo­nyította be, amelyek minden látható hatás nélkül rejtőz­nek bennük, de amelyek mégis erősen befolyásolják a daganatok keletkezését. A virogénia feltalálása pedig további lehetőségeket nyitott meg a biológiai kutatás előtt, és új kutatási perspektívát ad a rákellenes harcnak. — Csodagyógyszert, vala­miféle „rákellenes penicil- lin”-t nemigen várhatnak tőle — mondja dr. Simkovic —, de azt igen, hogy a nyolc­vanas években az onkovíru- sok segítségével kiigazíthat­juk a sejtek öröklődési mechanizmusával kapcsola­tos elképzeléseinket. A „sze­rencsés véletlen” is csak az arra felkészültek ölébe hull­hat — állítja dr. Simkovic. Simkovic doktor laborató­riumába a tudósok most az állatok onkogén RNS-víru- sainak részletes elemzésével foglalkoznak. Kutatják az immunológia problémáját, adatokat gyűjtenek a daga­natos sejtek felületén meg­jelenő új antigénékről. Szor­galmukat erősíti, hogy min­den új tudományos ismeret meggyorsítja a rák ellensze­rének megtalálását. Kutatásuk nem izolált. Simkovic doktor több úi módszert vett át Howard Temin Nobel-díjas onkovíro- lógustól. Megismerkedett moszkvai, New Yorki, lon­doni. lyoni és montreali kollégái kísérleteivel. De ezekben a városokban is el­ismert, hogy a virogénia fel­találói között ő az elsők kö­zött volt. Ebben az évben a köztár­sasági elnök Dusán Simko- vicot a Klement GottwaM Állami-díjjal tüntette ki. „Kolorit” a neve annak az új lézernek amely szerves festőanyag-oldatokkal dolgo­zik. Az Ukrán Tudományos Akadémia Fizikai Intézeté­nek tudósad által konstruált műszer nemcsak az infravö­röstől az ibolyántúliig terjedő sávban ,tud sugárzást eilőidéz­ni, hanem a fényihullám hosszúságát is könnyűszerrel változtatja. A kvantumgene­rátor, amelynek első ipari mintapéldányát az intézet kísérleti gyártás körétében készítőt te el, a tudomány és a technika sok ágában lel al­kalmazásra. Robot szerel- robotgépet A leningrádi elektrotechni­kai gyárban a robotgépek számára készülő irányító be­rendezések gyártásánál kü­lönböző típusú, gyorsan mű­ködő manipulátorokat alkal­maznak. Ezeknek segítségé­vel végzik például a vezeté­kek bonyolult összekapcsolá­sa irt, továbbá automatizálták sok fontos művelet ellenőrzé­si folyamatát. Szlucki öuelc A szlucki övék immáron 200 éve híresek. Legszebb példányaik a világ neves művészeti értékei közé tar­toznak. Az első öveket a XVI11. század második feliében ké­szítették Szluökban. Az öv akkoriban a tfénfirulházat nélkülözhetetlen kelléke volt A mesterek eleinte lel­kiismeretesen utánozták a keletről származó öveket, ám a díszítések között hamaro­san megjelentek a nemzeti díszítő művészet elemei: bú­zavirág, nefelejcs, stb. Külö­nös tudást igényeltek az úgy­nevezett „öntött.” övék, me­lyék külső oldala a selyem- alapot teljesen fedő aranyfo­nallal volt kiVanva. A XVIII. század végén Varsóban, Krakkóiban, Lyon­ban kezdtek hasonló öveket készíteni. A beioruisz meste­rek alkotásait azonban nem tudták felülmúlna. Az itt ké­szült övekét napjainkban az NDK-lba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Finnország­ba és Japánba exportálják. Szflucki mesterék készítik a színélszek, művészegyüttesek tagjainak öveit. Anna Polescsuk (középen) édesanyjától tanulta az övhímzés művészetét. Tapasz­talatait továbbadja a fiatal nemzedéknek. Anglia és a KGST „ Ez az álláspont hibás” Évek óta napirenden lévő kérdés a KGST és a Közös Piac, illetve a két gazdasági tömörüléshez tartozó orszá­gok kapcsolatának javítása. A KGST és a Közös Piac kö­zötti intézményes kapcsolat ügye — az évek óta tartó tár­gyalás ellenére — pillanat­nyilag holtponton van. Virág­zóbb az európai szocialista és kapitalista országok között a kétoldalú kereskedelem, olykor az együttműködés, de ez sem zökkenőmentes. Vajon miért? Nézzük, ho­gyan látják ezt a túloldalon, például Londonban. A brit üzleti körök tekintélyes lap­jából, a rendszerint jól tájé­kozott Financial Times-iből idézünk — kommentár nél­kül. „Ha a Nagy-Britannia és Kelet-Európa közötti keres­kedelem adatait elemezzük — írja az angol lap —, megle­hetősen lehangoló képet ka- purik, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy valaha, a há­ború utáni első években, ép­pen Nagy-Britannia volt a Kelet-Európóval lebonyolí­tott kereskedelem úttörője... Az 1950-es és 60-as években az angol autó egyike volt a kelet-európaiak álmainak. Akkoriban az utakon futó kevés nyugati gépkocsiból a legtöbb Austin Mini volt. Ma azonban még a csehszlová­kok és a lengyelek is, akik pedig Kelet-Európábán a lehűségesebbek a brit termé­kekhez, elárasztják a brit piacokat Skoda és Polski Fi­at kocsijaikkal. Amikor a csehszlovák Tatra vállalat nemrég ki akarta próbálni 3,5 literes, léghűtéses luxus kocsijának, a Tatra 613-nak tulajdonságait, versenyt szervezett a Rover 3500-aL A Tatra 613 állítólag fölé­nyesen nyerte a versenyt... Más vezető kereskedő álla­mokkal összehasonlítva két éve nálunk volt a legalacso­nyabb a KGST-be irányuló export: a teljes kivitel 2,7 százaléka. Az NSZK export­jából hét százalék, Olaszor­szágéból 4,4, Franciaországé­ból 3,9, Japánéból 3,5 száza­lék irányult a KGST-orszá- gokba. Túl sok brit vállalat még mindig azzal a feltevéssel közelít a kelet-európai piac­hoz, hogy ott majd könnyen túlad portékáján. A Kelet- Európába irányuló brit ex­portot gyakorlatilag az a né­hány cég folytatja, amely már megtanulta, hogy ez az álláspont hibás... Kelet-Euró- páiban a brit nagykövetségek kereskedelmi szekciója, bár átlalá'ban jól tájékozott a nemzetközi versenyről, nem tudja jóvá tenni a brit ipar és kereskedelem -hiányossá­gait” — állapítja meg a Financial Times. Bőrpótló anyag égési sebekre Az NDK klinikán már fél­ezer balesetet — főleg égési sérülést — szenivedeitt embe­ren alkalmazták sikerrel a „Syspur-Derm” neívű időle­ges bőrpótló anyagot. A lipcsei egyetem és a sdhwarzhéidied műanyagipari kombinát kutatóinak együtt­működésével kifejlesztett „Syspur-Derim” poliluretán- hab alapanyagú bőrpótló egész Európában egyedülálló gyógyászati segédeszköz. Ed­dig 26 országban szabadal­maztatták. Az orvos a „SySpur-Derm”- mel fedi a sebesült égesd fe­lületeit, amíg a saját bőr át­ültetése lehetővé válik: Jól használható a plaszti­kai sebészetben, kelések, egyéb íbőrdef dk t usok esetén, is. NDK Népfőiskolák Jugoszlávia W Uj érckészletek 020 népfőiskola működik az NDK-ban. Évente 300 ezer dolgozó tanul ezekben az ok­tatási intézményekben. A népfőiskolákon idegen nyel­vek oktatása is folyik. Az előadások többek között tár­sad alomtudományi, mate­matikai, természettudomá­nyos, természettúdományi- tedhníkai és kulturális-mű­vészeti ferületefcet ölelnek fel. Az esti Oktatásban, ezer fő­állású és 10 ezer meghívott előadó vesz részt, közítük mérnökök!, közgazdászok, művészek, tudósok, orvosok, jogászok. A szerbiai Boszilegrad kö­zelében jelentős mennyiségű foszfiátkészűetekdt találtak nemrég. A szakemberek vé­leménye szerint mintegy százmillió tonnányi mennyi­ség kinyerésére van itt lehe­tőség. Ezenkívül Cinket, ara­nyat, wolfiramot és más rit­ka érceket is rejt ezen a vi­dékén a föld mélye. Ugyancsak! Szerbiában, egy Valjevo környéki falucs­ka. IPoeut közelében jelentős bauxitkészletdkre bukkantak. Az előzetes számítások sze­rint félmillió tonnányi — 48 százalékos alumíniiiumtartal- mú bauxiit található itt, de a kutatások még folynak. Az ország természeti kin­cseinek kiaknázására több üzemet létesítenek. Így — a kísérleti, próbaüzem után — nemrég kezdte meg az üzem­szerű termelést a kraljevói MAGÍNOHROM magjiézSium- gyiár az Itoar folyó partján. A négyezer tonnás kapacitású üze mtermelésének felét ex­portra szánják, osztrák, len­gyel és japán megrendelők­nek.' Férfi legyen a talpán Kit választ a bolgár nő? Milyen párt kíván magá­nak a mai bolgár nő? Maisá­gát megnövékedett önérzete adja. Hiszen a legutóbbi nép- számlálás adatai szerint Bul­gáriában a 20—40 év közötti nők 77,5 százaléka, a 25—29 éveseknek pedig 90,5 százalé­ka munkaviszonyban áll. A felsőfokú képzettségűeknek 40 százaléka nő, s több nő végezte el a középiskolát, mint férfi. A bolgár nők többsége 20—24 éves korában megy férjhez. Párválasztási igényeikről szociális felmé­rések tanúskodnak. Egy sztarazagorai gimná­zium érettségiző leánynö­vendékei a szépséget tették az első helyre. A kiválasztott le­gyen magas, izmos, arányos termetű, hosszú, egyenes lá­bú, keskeny csípőjű... Egy másik vizsgálat eredményei más elképzelésekről is tanús­kodnak. A megkérdezett lá­nyok leendő férjüknél sor­rendben a következő tulaj­donságokat tartják fontos­nak: „legyen jó apa”, „segít­sen a háztartásban”, „le­gyen gyengéd”. A szépség követelménye itt messze hát­térbe szorul. Milyenek az igények az anyagiak iránt? A lányok 18—24 százaléka szerint: .Je­gyen lakása”. 6,4 százalékuk így nyilatkozott: „sokat ke­ressen”, 0,93 százaléka a megkérdezetteknek igényel­te, hogy a leendő férjnek „villája, telke vagy más va­gyona” legyen. A lányok 41,69 százaléka jelentette ki, hogy az anyagiak nem szá­mítanak. Érdekes, 'hogy a már házasok 75,14 százaléka felelte azt, hogy az anyagi helyzetnek nincs jelentősége. Nos, ha az anyagi helyzet nem döntő előfeltétel, mi az, amit a fiatal bolgár nők a legtöbbre tartanak. A 15—20 éves korosztályúak a szerel­met tartják a legfontosabb­nak, majd ezt a barátság 'iránti igény követi. A 22—28 éves nők a család iránti oda­adást és a munkaszeretetet tartják a legtöbbre. A mérce tehát magas. Fér­fi legyen a talpán, aki ezek­nek az igényeknek maradék­talanul megfelel. De mint a tapasztalat mutatja: a leg­több bolgár nő mégiscsak megtalálja a párját. Szerelem Szovjetunió „Kolorit” lézer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents