Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
SNÉPÜJSÁG 1980. november 16. Egy antenna 2000 tv-hez Egyidejűleg 2000 tv-készü- léknek biztosít jó minőségű, zavartalan vételt a nisi El elektronikai vállalat és a holland Phillips cég közös gyártmányú, 2AS típusú antenna- rendszere. A ZAS üzemeltetésével kiegészítő berendezések igénybe vétele mintegy 30 tv-csatorna műsora vehető. 'Az antennarendszert elsőként Nisben próbálják ki. A korszerű szolgáltatás előfizetési díja ugyanannyi lesz, mint a két program vételére alkalmas antennáé. Több fogyasztási cikk Számos új, főiként fogyasztási cikkeket gyártó nagyüzemben kezdték meg a termelést az idén a Koréi Népi Demokratikus Köztársaságban a párt életszínvonal-politikai irányelveinek és célkitűzéseinek megfelelően. Az egyik legkorszerűbb új üzem a phemjani Aeguk Ok- daing cukorgyár, amelynek automata gépsorai nagy mennyiségben állítják elő a kukoricából nyert cukrot. Az ugyancsak új pjöngszani műbőrgyár üzembe helyezésével a ruházati ellátást kívánják tovább javítani. Több új tex- tilalapanyag-termelő gyárat is ebben az évben adtak át rendeltetésének. A modem technikai berendezésekkel felszerelt, korszerű gyártási eljárásokat bevezető nagyüzemek építése mellett megkezdték a már meglévő fogyasztási cikkeket ter- tnelő kis- és középüzemek rekonstrukcióját is. A közúthálózat fejlesztése a Szovjetunióban Az elkövetkező tizenegyedik ötéves tervidőszakra (1981—1985) vonatkozóan szovjet közgazdászok jelentős fejlesztési programot dolgoztak ki. A Szovjetunióban a gazdaság optimális szintű működéséhez a szállítási rendszer fejlesztését fokozott erővel kell elvégezni. A szállítási infrastruktúra fejlesztésére már eddig is jelentős összegeket fordítottak. A vasúti pálya hossza 30 ezer kilométerrel nőtt, a kőolaj- és föld- gázvezetékeké 156 ezer kilométerrel, a közutak (autóutak) hossza pedig 539 ezer kilométerrel növekedett. Mégis, miért van szükség ezen szállítási útvonalak fokozott ütemű további fejlesztésére? A 60-as években jelentkeztek a szállítási rendszer hiányosságainak első jelei. Már ekkor komoly mértékben fokozták az útépítés ütemét. Ennek eredményeként 1961— 1979 között az ország szállítási útvonalai mintegy a duplájára növekedtek az ezt megelőző 43 éves időszakhoz képest. Ez a fejlesztési ütem azonban még így sem tudott lépést tartani az árutermelés fejlődésével. A fokozott árutermelés pedig fokozott áruforgalmat vont maga után: az utak áteresztőképessége elmaradt ezekhez képest. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet szállítási rendszerben jelentős károkait okozott a második világháború, különösen a vasúti pályarendszer szenvedett nagy veszteséget. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az ország földrajzi és kli- matikai viszonyait sem. Az ország déli részén a szállítási útvonalak kiépítése sokkal olcsóbb, mint az északi vidékeken. A Szovjetunió területének pedig számottevő hányada az állandó hó és fagy övezetébe tartozik. A zord klíma még a legjobb minőségű útburkolatot is „kikezdheti”. Az utóbbi évek szállítási problémáit még az a tény is növelte, hogy az ország nyersanyagbázisa fokozatosan keletre tevődik át. így a szállítás volumene komoly mértékben növekszik. Az egyre növekvő kőolaj- és földgáz- kitermelés, ásványbányászat, szénbányászat, fakitermelés jelentős feladatot hárít a szállítási rendszerre. A fentebb felsoroltak közül külön figyelmet érdemel a kőolaj-kitermelés. A kő- olajvezeték építése nem tud lépést tartani a fokozott kitermelés ütemével. Ezért a kitermelt kőolaj jelentős részét vasúton szállítják a fogyasztókhoz. Az 1951—1979-es időszakban a kőolájszállít- mányok több mint a kilencszeresére növekedtek és a szovjet vasutak összteherfor- galmának mintegy 15 százalékát képezték. A fejlesztés időszakában fokozott figyelmet kell fordítani az autóutak építésére. Ezek hiánya — különösen a mezőgazdasági körzetekben — jelentős szállítási csökkenéshez vezet, fokozott termékveszteséget okoz. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa nemrég határozatot adott ki „Az országos közúthálózat építéséről, javításáról és fenntartásáról”, amelynek értelmében az 1981—1985-ös időszakot tekintve 80 ezer kilométer hosszú autósztrádát kell megépíteni. 1990-re pedig be kell fejezni az első kategóriájú autóúthálózat kiépítését, mely jó összeköttetést biztosít az ország gazdasági központjai és városai között. Vjacseszlav Kosztyikov A Karl-Marx-stadti négyes ikrek Amikor a Seidel család négyes ikrei sétára indulnak, vagy rollerversenyt rendeznek, a karl-marx-stadtiak barátságos és szerető pillantásai kísérik őket. Az idén márciusban töltötték be negyedik életévüket. Brigit. Holger, Jürgen és Carsten napirendjében lényeges változás állott be. Eddig otthon gondozta őket anyjuk és egy bölcsődei dada. Április elseje óta azonban mindnyájan óvodába járnak. Dr. Ute Seidel, az édesanyjuk, egyelőre félállásban ugyan, de újra üzemi orvos a Centrum áruházban. A Seidel cstaládban senkinek sincs ideje arra, hogy unatkozzék. Az ikrek nővére, a tízéves Cornelia is alaposan kiveszi a részét a házi munkából, apjával, dr. Wolfgang Seidel karl-marx- stadti építésszel együtt. A városi tanács is a „hónuk alá nyúl” egy 1976-ban kötött megállapodás alapján. Ez a támogatás nem valami kivételes rendszabály a tanács részéről, mert az NDK-ban A Seidel család Szeretnek játszani minden sokgyermekes családot felkarolnak. Amikor 1976-ban a négy kis Seidel a lipcsei női klinikán a világra jött, az egész országban elterjedt a hírük. Nem annyira az volt az érdekes, hogy csak 7740 gramm volt az összsúlyuk, hanem az, hogy addig az NDK-ban csak kétszer, 1950-ben és 1956- ban születtek négyes ikrek. Érthető, hogy Seideléknél mindig nagy a nyüzsgés. Végtére is mind a négy kis emberpalánta játszani és mozogni akar. Kétszáz új lelőhely A tüzelőanyagok és az energiahordozók készletének vizsgálata A szocialista országok népgazdaságának gyors fejlődését az elmúlt két-három évtized alatt jelentős mértékben elősegítette az ásványkincsek kutatása, intenzív kitermelése. A térségben több száz ásványi tüzelőanyag- és nyersanyag- lelőhelyet tártak fel, vontaik művelés alá. A kőolajtermelés például a KGST-tagállamokban 1951 és 1978 között 44 millió tonnáról 591 millió tonnára emelkedett. Ennek eredményeképpen a közösség részesedése a világ olajtermelésében 8 százalékról 20 százalékra növekedett. A földgáz kitermelése ez idő alatt 9 milliárd köbméterről 408 milliárd köbméterre bővült a KGST-tagállamok aránya pedig a világ földgáztermelésében 5 százalékról 28 százalékra növekedett. Mégsem enyhültek a természeti erőforrásokkal, s ezek hasznosításával összefüggő gondok sem az egyes KSGT- tagállamokban, sem pedig a térség egészében. Jól ismert, hogy a KGST-íagállamok szükséglete energiahordozókból évről évre folyamatosan növekszik. A közösséghez tartozó európai országokban — a Szovjetuniót nem számítva — 1975-ben a tüzelőanyagok és az energia felhasználása összesen 580 millió tonna egyezményes tüzelőanyag volt. 1980-ban már 780 millió tonnára 'bővült a szükséglet 1990-re pedig 1 milliárd tonnára növekszik. A Szovjetunióban ás gyorsan fokozódik a tüzelőanyag-igény, amelyet jelenleg valamivel több mint 2 milliárd tonna egyezményes tüzelőanyagra becsülnek. Teljesen érthető, hogy ezeknek a szükségleteknek a kielégítése elképzelhetetlen, ha az összes testvéri országban nem bővítik a különböző ásványkincsek geológiai feltárását. A szocialista integrációban ezeket a munkálatokat egyesített erővel végzik el. Különösen bővült a feltárt készlet kőolajból és földgázból. A KGST-tagállamok már hosszabb ideje közösen vizsgálják a kőolaj- és földgázlelőhelyek kialakulásának és elhelyezkedésének törvényszerűségeit, közösen dolgozzál? ki és fejlesztik tovább ezek felkutatásának módszertanát különböző földtani feltételek mellett. Ennek eredményeképpen például Magyarországon, az NDK-ban, Lengyelországban jelentősen bővültek az ismert készletek kőolajból, de főként földgázból. Jelentős új készleteket sikerült feltárni kőolajból és földgázból Csehszlovákiában a Dolny Duna- jovice-i és a nemcicki lelőhelyeken. Dolny Dunajovicét intenzíven készítik elő a kitermeléshez. '1966 és 1977 között a KGST-tagállamokban, beleértve a Szovjetunió nyugati körzeteit kb. 200 új kőolaj- és földgázlelőhelyet sikerült feltárni. Mostanában világszerte fokozott figyelemmel vizsgálják a mélyen (4000 méteren és mélyebben) fekvő rétegek kőolaj- és földgáztartalmát. A KGST-tagállamokban ezt egyelőre még nem vizsgálták kielégítően, ezért a tervek szerint 1990-ig közös tudományos kutatásokét és tervezési-szerkesztési munkákat végeznek a mélyen fekvő struktúrák vizsgálatára szolgáló új műszaki eszközök kifejlesztése és gyakorlati alkalmazása, illetve a meglevő eszközök tökéletesítése érdekében. E célból megalakították az Intergeo- technika koordinációs központot, amelynek munkájában a közösséghez tartozó országok kb. 40 tudományos kutató és tervező-szerkesztő szervezete vesz részt. Eredményesen fejlődik az együttműködés a tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyek kutatása és feltárása terén is. Ez kétségtelenül ígéretes — hiszen a világ olajtermelésének már ma is egyötöde jut a kontinentális talapzat övezetére. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Kuba, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió aktív tudományos és műszaki együttműködést folytat a tengerek és az óceánok ásványkincseinek a hasznosítását cél zc^ku tat ásókban. Az e célból létrehozott koordinációs központban, az Intermor.geöban az együttműködő államok több mint harminc szervezete vesz részt. Az érdekelt KGST-tagállamok több mint 20 közös expedícióban vettek részt, amelyek az Atlanti- és a Csendes- óceán, a 'Fekete- és a Balti-tenger ásványkincseit vizsgálták. Vizsgálták azokat az övezeteket is, amelyek ígéretesek az ásványi nyersanyagok lelőhelyei szempontjából, összegezték a Balti- 'és a Fekete-tenger kontinentális talapzatának kőolaj- és földgáztartalmára vonatkozó geológiai, geofizikai adatokat. Az energia-, tüzelőanyag- és nyersanyagipari hosszú távú együttműködési célprogram nagy figyelmet fordít a szilárd tüzelőanyagokból rendelkezésre álló készletek hasznosításának bővítésére. Jelenleg a KGST-tagállamokra jut a világ széntermelésének kb. 30 százaléka. A 'KGST-tagállamok népgazdaságának 1990-ig és azon túli fejlesztésére vonatkozó prognózisok azt jósolják, hogy jelentősen bővül a kőszén felhasználása energetikai tüzelőanyagként, illetve nyersanyagként folyékony tüzelőanyagok, gáz- és vegyi- anyagok előállításához. Ugyancsak vizsgálják annak lehetőségét, hogyan használható fel a szén, mint ritka elemek kinyerésének a forrása. Ezzel kapcsolatosan előirányozták olyan kérdések közös vizsgálatát, mint a széntartalmú prespektívikus területek meghatározása egységes értékelési kritériumok alapján az egész térségben, a becsült szénkészletek mennyiségi meghatározása. Az elmúlt években elterjedt a testvéri országok együttműködésének új formája: a Föld ásványkincseinek vizsgálata a világűrből. Az űrgeológiai módszerek és eszközök lehetővé teszik néhány ásványféleség, köztük a tüzelőanyagok, energiahordozók hatékonyabb kutatását, valamint más vizsgálati módszerekkel kevésbé hozzáf érhető körzetek, például a magas hegyek, a tengerfenék geológiai vizsgálatát. 1978-ban a KGST-tagállamok kormányainak képviselői szerződést írtak alá a Föld világűrből történő távolsági szondázásából nyert adatok hasznosításáról. A korábban elfogadott nemzetközi íjogi okmányok alapján ez a szerződés egy sor fontos alapelvet és normát állapít meg a természeti 'erőforrások ésszerű hasznosítására a közösség érdekében. A KGST Földtani Állandó Bizottságának legutóbbi ülésén jóváhagyták az 198Í és 1990 közötti tudományos és műszaki együttműködés programjának fő alapelveit a iKGST-íagállamok és Jugoszlávia területén a szén-, kőoíaj- és gáztartalam vizsgálata a kőolaj, a földgáz, a kőszén, az olajpala, a bitumentartalmú kőzetek kutatása és feltárási módszertanának tökéletesítése, s a mélyen fekvő kőolaj- és gázelőfordulások kutatásában alkalmazott geológiai, geofizikai módszerek, műszaki eszközök továbbfejlesztése, új eszközök kifejlesztése és bevezetése terén. A Moszkva, melletti autópálya
