Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
1980. november 16. IvÉPÜJSÁG 7 Kik? Kiket? Mire? Hogyan tanítanak ? A leginkább hitelt érdemlőnek tűnő adatok szerint az idei tanévben megyénkben az óvodákban, általános iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban 3263 pedagógus 1687 tanulócsoportban 47 ezer 263 gyerekkel foglalkozik. Ezek a számok a megyei tanács művelődésügyi osztályáról szár- moznak, tehát pontosságukban se okunk, se jogunk nincs kételkedni. Óvodába járni ismeretes módon nem kötelező, Születésnap az óvodában bár azok a szülők, akiknek gyerekei felvételt nyertek, tagadhatatlanul szerencsének mondhatják magukat. A gimnáziumokra és szakközépiskolákra ugyanez vonatkozik, a tankötelezettség — Eötvös József báró máig se teljesen betartott törvénye óta — csak az általános iskolát írja elő kényszerítő erővel. Ennek megfelelően természetesen az általános iskolások létszáma a legmagasabb, majdnem akkora, mint Szek- szárd teljes lélekszáma volt néhány évvel ezelőtt. Az óvodákban egyébként egy csoportra átlagosan 28, az általános iskolákban 26, a gimnáziumokban és szakközépiskolákban 29 gyerek jutott. Az egy pedagógusra jutó gyereklétszám ugyanilyen elosztásban -15, 27 és 19 volt. Az olvasó bizonyára nem lelkesedik különösebben a számokért, de azt azért elismerheti, hogy az előbbiek meglehetős kiegyensúlyozottságról tanúskodnak. Dr. Vadas Ferenc, a megyei művelődési osztály vezetője, úgy tűnik, hogy joggal elégedett. — Szűnőben van az egyik legfőbb gondunk, a képesítés nélküli pedagógusok magas aránya. Tavaly az óvodákban még 92-en voltak, az idén már csak 55-en. Igaz, ez még mindig a foglalkoztatott óvónők 6,4 százaléka, de az arány tovább javul majd, hiszen a képesítés nélküliek Fakultatív matematikai óra a tamási gimnáziumban szinte kivétel nélkül továbbtanulnak. Itt most szakítsuk meg az osztályvezetői derűlátást és keressünk egy konkrét példát. A konkrét példáért alig néhány kilométert kell autózni, egészen Bonyhádig, a volt Malom-kastély kapujáig. Az újságírónak már az első pillanatban az az érzése, hogy ritka módon vidám helyre csöppent. Később ez az érzés fokozódik. Vidámak a színek, a patyolattiszta szobák, az óvónők és óvódások. Fotóriporterünk szeme felcsillan, Illés Mónika megilletődötten ül a terem közepére helyezett kis asztal mellett és figyeli az évei számát jelző gyertyát. Mind a hármat Ma van a születésnapja és a csoport énékkel köszönti. Lőrinci Andrásné óvodavezető irodájában már természetesen nem énekelünk, hanem konkrét adatokat hallgatunk. — Az óvoda 75 férőhelyes: — elvben. A gyakorlatban 104 gyerekünk van. A 6 óvónő közül 3-an felsőfokú, ketten középfokú képesítésűék, Benya Jánosné most igyekszik oklevelet szerezni. Minden bizonnyal sikerül néki, de nem lesz könnyű. Ugyanis a magyar nyelv nehéz, Benyáné pedig Karl- Marx-Stadt megyéből került a távoli Bonyhádra. Az óvoda nemzetiségi, itt német nyelvoktatás is folyik. És még néhány apróság. A 4 óvoda fiataljaiból toborzódott KISZ-szervezet megkapta a „Társadalmi munkáért” és a „Művelt ifjúságért” kitüntetést. (Ök takarították ki a váraljai úttörőtábort.) Kitűnő viszonyban vannak a dunaújvárosi KISZ-esekkel, akik 60 ezer forint értékű árnyékvetőt szereltek fel a kicsinyeknek. Testvéróvodájuk a schőnbergi Vorwärts LPG-ben van, patronálja őket a helyi Pannónia Tsz, meg tulajdonképpen az egész város. — Ide értve a tanácsot is? Lelkes helyeslés: — Mindent megadnák, amit csak adhatnak, ha kérjük! — Ki megy ma tanítónak? Ez így teljesen illuzórikus kérdés és nem is tettük fel senkinek, bár bizonyára akad, laki tudja, hogy a tanítóképző főiskolára (a miénkre is) jelentkezettek közül hányán jelölték első helyen ezt a pályát és hányán jöttek jobb híjján, mert máshová nem vették fel őket. Maradjunk a fénynél, hogy főiskolánk, az első kibocsájtott évfolyammal máris éreztette jótékony hatását a megyében. Egy év alatt 6,2 százalékról 3,5 százalékra csökkent a képesítés nélküli pedagógusok aránya. — Javarészük napközis! — így dr. Vadas Ferenc. Igen erősen hajiunk arra a véleményre, hogy ezzel nincs miért dicsekedni. A „napkö- zisséghez”, ehhez a nagyon nehéz pedagógusi feladathoz inkább képesítést kellene biztosítani, semmint a legtapasztalatlanabbakra bízni azt. — Hogyan biztosítják a tanácsok az általános iskolai pedagógus-utánpótlást ? Van ahol nagyon jól, például Kaposszekcsőn. Végeredményben azonban tudomásul kell venni, hogy az idegenben élők számára Tolna megyének semmilyen vonzóereje sincs. — Még a városoknak sem! Csak középiskolai adatokat sikerült ugyan szerezni, de úgy tűnik, hogy a meghirdetett pályázatokra szinte egyáltalán nincs jelentkező. A lakásgondokat nyugodtan az első helyre lehet sorolni. Meglehetősen hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, amíg egy pályakezdő be tud lépni a pedagógus kölcsönnel építkezők táborába. — Mi a megoldás útja? — A társadalmi ösztöndíj! Kanosaiul festenénk rózsás színűre az eget, ha azt állítanánk, hogy az oktatás feltételei mindenhol eszményiek. Még Szekszárd legköze- pén, a Garay téri általános iskolában se azok. A pedagógusok fontos munkahelyéül szolgáló tanári szoba egészségtelenül zsúfolt, könyök könyököt ér, ha többen vannak benn, akkor valakinek ki kell mennie, hogy elférjenek. „Munkakörülmények” egy tanáriban... „Ellentételként” egy jó példa, az új gimnáziumé Tamásiban. 254 tanuló, 8 tanulócsoport, 25 nevelő (közülük 6 kollégiumi), 40 férőhelyes .'leány-, 60 férőhelyes fiúkollégium. 'Nagy Imre kollégiumigazgató: — Iskolánk vonzáskörzete Felsőnyék, Mágyarkeszi, Nagyszokoly, Regszemcse, Tab (!) Pincehely, Simontor- nya, Regöly, Hőgyész, Nagy- kónyi, Koppányszántó, Értény, Györköny, Tolna (!) és természetesen Tamási, de volt gyerekünk Kaposvárról és Baranya megyéből is. A feltételek jók, a nevelői gárda stabil... És mint széles Magyarországon úgy lehet mindenhol, itt is elnőiesedik. A 15 tanárnővel szemben — bár úgy lenne helyesebb mondani, hogy mellett — 10 tanár áil. A gyerekneveléshez — ezt többnyire ,a szülők vélik így — mindenki ért, ami persze nem igaz. Pályákat, hivatásokat bajos rangsorolni, hiszen a legszebbet is lehet lélekte- lenül csinálni, vagy a látszatra ellenszenvesben sok odaadással őszinte örömöt találni. A megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének az a véleménye, hogy a Tolna megyei pedagógusok — hála a tanácsok okos bérgazdálkodásának — jobban vannak fizetve, mint az országban egyebütt. Elég a múltba csak 10—15 év távolára visz- szagondolni és a fejlődés más területen is jól érzékelhető. Célszerűbb azonban nem visszagondolni, hanem előre, a jövőben megoldandó feladatokra. Ilyenek ugyanis szép számmal vannak. Lesznek még akkor is, ha valóra válik az a feltételezés, hogy 2—3 év múlva nem kell ■Tolna megyében képesítés nélküli pedagógusokról beszélni ... O RDAS IVÁN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR *3 Könyvslágerek a könyvtárban tóinak — úgymond — első Bizonyos táncdalokból bizonyos idő eltelte után sláger •lesz, s számos operasláger is szerepéi gyakorta például a rádió műsorában. De a könyvslágerek — vagy slágerkönyvek — az említettekkel ellentétben már elolvasásuk előtt azzá válnak, s olykor megjelenésük napján is szinte csak pult alól kaphatók. Az olvasó emberek zöme azonban, még ha megkapná is, akkor se vásáról meg minden olyan kötetet, amelyre kíváncsi, hanem megy a könyvtárba. — Ide mikor jutnak el az új könyvek? — kérdeztük Lovas Henriktől, a megyei könyvtár igazgatójától. — A könyvtárellátó gyorsszolgálat jóvoltából az első kiadások egy példányát a megjelenést követő egy héten belül megkapjuk. Nem sokkal ezután a többi megrendelt is megérkezik. — Tehát időben nincs nagy lemaradás, és itt megtalálhatók olyan slágerkönyvek is, amelyek a boltokban szinte pillanatok aliatt elfogytak... — A teljességhez tartozik, hogy egy-egy sikerkönyvből sem rendelhetünk korlátlan számban, s a sok ezres olvasói létszám miatt természetesen. nélkülözhetetlen ezek előjegyzése. Hozzáteszem azonban, hogyha végignézzük az előjegyzett könyvek listáját, azt tapasztalhatjuk: nem a szépirodalmi „slágerek” vannak túlsúlyban, hanem a fontos társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, s például olyan szakmai kötetek, amelyek a tanulást, a jobb munkavégzést és esetenként egy-egy sajátos érdeklődési kör kielégítését szolgálják. — Évente mennyivel bővül a könyvállomány? — Az .idén mintegy félmillió forintért vásárolunk az újonnan megjelenőkből, ami 10—12 ezer kötetet, s négy-öt ezer művet jelent. Slágerek — értékesek és kevésbé azok — voltak, vannak, s lesznek. A magunk eszközeivel azonban a műveltség egészének növelését tekintjük célnak. Sajnos, elég sok iskolás gyerek felnőtt korára „elvesz” a könyvtárak számára, de minél több tanulót sikerül könyvtári olvasóvá tenni, annál több marad meg belőlük később is olvasónak. Ezért már az óvodákban elkezdjük a könyvek népszerűsítését, s igyekeznek könyvtárosaink az igények formálására is. — Milyen konkrét eszközökkel ? — A megyei könyvtár dolgozói között olyanok vannak, akik vagy általános iskolai alsó-, illetve feLsőtago- zatú, vagy középiskolai tanári diplomát szereztek, s ismerik a tanterveket és a tankönyveket. Tehát tudják, hogy milyen alapokat fejleszthetnek tovább. Ezenkívül jelenleg az ifjúsági szövetséggel közös olvasómozgalom megszervezésén dolgozunk, ráirányítva a figyelmet sok fontos, értékes műre. * iA megyei könyvtár igazgatója természetesen most csak egy-egy részfeladatot ragadott ki az intézmény tevékenységéből, amely végrehajvonalaban •vannak az ügyeletes 'Olvasószolgálat tagjai. Közülük Schmidt Anitáiméval, dr. Imre CsanádnéVal és Gerencsér Jánosnéval beszélgetünk : — Berkesi Andrásnak és Szilvási Lajosnak külön olvasói köre van... — Többen előjegyezték Ajar: Előttem az élet című művét... — Moldova Szent tehén című kötetére tíznél többen vámnak — mondják a könyvtárosnők és megtudom tőlük: a televízió Nyitott könyv műsorai után, mindig megnőtt az érdeklődés a bemutatott regény vagy elbeszélés iránt. — Nemrégiben könyvsiker lett Merte Védett férfiak című könyve... — Igen — bólintanak, s hozzáteszik, hogy az írónak nemcsak ez a regénye közkedvelt, hanem általában kapós A sziget és az Állati elmék is. — A fiatalabb korosztály mit kölcsönöz leginkább? — Népszerűek a tudományos-fantasztikus regények, amelyek még a krimiknél is kiaipőisatab'ak. — Slágerkönyveknek szá- mítániak-e az iskolai kötelező olvasimányok ? — Több általános iskolásra jellemző, hogy ami kötelező, azt eleve fenntartással fogadja. De azután a hatodikosok egyik legkedvencebb könyve lesz 'az Egri csillagok, a hetedikeseké pedig A kőszívű ember fiai. Megtudom még, hogy a szovjet kultúra napjai keretében három rendhagyó irodalomórát rendeztek Szek- szárdon, s a műszaki könyvhét alkalmából előadásokat tartottak a vállalatoknál, az üzemekben. Sók felnőtt is tanul, és ha éppen nincs meg valamelyik keresett szák- könyv a megyei könyvtárban, akkor könyvtárközi kölcsönzés útján teremtik elő azt. Az utóbbi időben megnőtték az ilyen igények: mindennap három-négy kötetet kell ily módon beszerezniük. A szekszárdi Kölcsey lakótelepi könyvesbolt vezetője, Zörényi Zoltánná a könyvslá- gerékről hallva megjegyzi: — Kelendőek a versesköte- ték is. Az idénre egyébként 13 millió forint értékű könyv eladását tervezzük, de nemcsak a Moldova-könyvek hiánycikkek — a Szent tehénből szinte egy nap alatt hat- százat eladtunk —, hanem több kötelező olvasmány is az. Slágerek az útikönyvek, s a Védett férfiakból igen gyorsan eladtuk az ezerkötetes készletet. Marad a választás: vagy kivárni a hiánycikk sláger- könyvek újabb kiadását, vagy 'könyvtárba menni. De miközben várunk, azért mindenképpen érdemes kölcsönözni néhány, itt meg sem említett művet, attól függetlenül, hogy sláger-e vagy sem. A művelődésnek kell annak lennie. — V. Z. — Fotó: Cz. S. Irodalomóra a könyvtárban Az olvasóterem is a művelődés műhelye