Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

a "népújság 1980. október 10. Irán-1rak viszálya Változatlan htvességű harcok Újabb légitámadásról, sú­lyos harcokról érkeztek hí­rek csütörtökön az iráni— iraki hadszíntérről. Az iraki hadsereg behívta a tartaléko­sokat. A bagdadi hatóságok egyúttal felszólították a kül­földön élő irakiakat, hogy je­lentkezzenek országuk nagy- követségén. Közben mind a szemben­álló felek, mind a közvetle­nül érintett környező orszá­gok élénk diplomáciai tevé­kenységet folytatnak. Irak után Irán is bejelentette, hogy hamarosan diplomáciai küldötteket indít útnak, hogy — mint Radzsai miniszter- elnök mondotta — támoga­tást szerezzenek külföldi or­szágoktól. Bagdadi közlés szerint szer­da este — a héten első ízben — iráni légitámadás érte az iraki főváros nyugati és észak-nyugati kerületeit. A mintegy 10 perces bombá­zást több F—4-es Phantom hajtotta végre. A határtérségben a harcok súlypontja a jelek szerint Józef Pinkowski lengyel miniszterelnök szerdán a parlamentben mondott beszé­dében a kormány nevében üdvözölte, hogy a legfelsőbb ellenőrző kamara néhány éves szünet után ismét visszake­rült a szejm közvetlen ha­táskörébe. Mint mondotta, a szejm szerepének növelése hozzájárul azokhoz az in­tézményes biztosítékokhoz, amelyek a gazdaságban és az állami életben korábban el­követett hibák megismétlődé­sét hivatottak megakadályoz­ni. Hangsúlyozta, hogy a kor­mány következetesen teljesí­teni kívánja a sztrájkbizott­Iraki katonák a Shatt al Arab partján Khorramshahr iráni kereske­delmi kikötőváros, melynek kikötőnegyedét iraki alaku­latok tartják kézben. Bagdad már több ízben bejelentette a város teljes elfoglalását. Nyugati hírügynökségi jelen­tésekből ugyanakkor kitűnik, Ságokkal kötött nyár végi megállapodásokat, sőt: a jö­vő év júniusa helyett már január végéig végrehajtják a mintegy tízmillió embert érintő béremeléseket. Közölte: 1981. január 1-én megkezdődik az 1983-ig tartó időszak, amelyben megrefor­málják a nyugdíjak és a csa­ládi pótlékok rendszerét. A gyermeküket magányosan nevelő szülők már október 1. óta magasabb pótlékot kap­nak. Pinkowski rámutatott, hogy az élet megújításának és megjavításának legfonto­sabb biztosítéka a gazdaság felélénkítése, termelékeny­hogy a körzetben változatla­nul ellenállnak a helyőrség és a milícia katonái. Szerda este iráni találat ért több külföldi fehérhajót, amely Khorramshahr kikötőjében rekedt. Két kisebb indiai ha­jó elsüllyedt, legénységük számos tagja életét vesztette. Szerda esti teheráni közle­mények szerint a hét eleje óta 300 iraki katona halt meg Ilam tartományban, 35 iraki harckocsit, 5 katonai jármű­vet kilőttek, 3 ágyút meg­semmisítettek. Az iráni ve­zérkar másrészt bejelentette, hogy a háború során első íz­ben az iraki erők rakétatá­madást hajtottak végre: a ké­ső esti órákban Dizful váro­sát lőtték. A közlemény sze­rint itt sok polgári személy életét vesztette. Az INA iraki hírügynök­ség arról számolt be, hogy szerdán az iraki légierő el­pusztított két radarállomást, egy rakétabázist, s egy heli­koptert. ségének fokozása. A további béremelések már nem javíta­nának, inkább rontanának a helyzeten. Hangoztatta, hogy a kormány megkülönbözte­tett figyelmet fordít a mező- gazdaságra, az élelmiszerter­melésre és a lakásépítésre. Pinkowski szólt számos egyéb feladatról, így a bü­rokrácia elleni harcról, a nagy beruházások visszafo­gásáról és a piacra való ter­melés jelentőségéről is. Beszédének második részé­ben Pinkowski személyi vál­tozásokra tett javaslatot a kormány összetételében. A javaslatokat a szejm sza­vazással elfogadta. New York, ENSZ Vita a fajüldözésről Szerdán a különböző bi­zottságokban folytatta mun­káját az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszaka. Szerdán' elhangzott felszó­lalásában Frank O. Abdul­lah, az ENSZ-közgyűlés de- kolonizációs bizottságának trinidadi elnöke követelte, hogy Dél-Afrika haladéktala­nul vessen véget Namíbia törvénytelen megszállásának. A bizottság elnöke a SWA- PO-t nevezte a namíbiai nép egyetlen törvényes képviselő­jének. A szociális, humanitárius és kulturális bizottságban szerdán több ország képvise­lője is elítélte a NATO-or- szágokat és Izraelt, amiért együttműködnek a fajüldöző dél-afrikai rendszerrel. Tuné­zia küldötte rámutatott, hogy Pretoria csakis bizonyos nyu­gati hatalmak és Izrael se­gítségével képes kijátszani az ENSZ határozatait. A vitában felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja is. Rámutatott a nyu­gati hatalmak felelősségére, amiért politikai, katonai és gazdasági érdekből akadá­lyozzák a dél-afrikai, a pa­lesztin és más területek, la­kossága önrendelkezési jogá­nak biztosítását és a gyar­mati rendszer utolsó marad­ványainak felszámolását. A magyar küldött adatok­kal bizonyította, hogy több mint 2400, zömmel a NATO- országokhoz tartozó bank, vállalat és egyéb szervezet tevékenykedik egyre aktívab­ban Dél-Afrikában és az ál­tala megszállt Namíbiában. Ezek az imperialista érde­keltségek hatalmas profito­kat húznak az afrikai népek kizsákmányolásából, a ter­mészeti erőforrások kímé­letlen kiaknázásából. Ezért minden befolyásukat latba vetik, hogy fenntartsák a je­lenlegi helyzetet. Lengyelország Pinkowski beszéde a parlament ülésén Vallás és politika a harmadik világban A vallásos alapú és a vallásra hivatkozó ideológiai áram­latoknak — úgy tűnik — napjainkban növekvő a szerepük. Nem egyszerűen valamiféle magánszférába rejtőzködő vallá­sosságról van szó, hiszen ez a meglepő és újtípusú feléledés áthatja a társadalmi-politikai konfliktusokat is, különösen az úgynevezett harmadik világ országaiban, Afro-Ázsiában. Mi az oka és a magyarázata annaik, hogy különböző poli­tikai erők fokozott mértékben fordulnak vallási jelszavak, ér­tékek és szervezetek felé, s így mozgósítják a néptömegeket sajátos céljaik eléréséért? S másfelől mi az oka és a magyará­zata annak, hogy széles társadalmi rétegek meglepő aktivitás­sal, helyenként a fanatizmusba átcsapó lelkesedéssel reagál­nak minderre? A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Keletkutató Intézete a közelmúltban nagyszabású vitát rendezett az orien­talistákat és a politikusokat-politológusokat foglalkoztató kér­désekről, a vallás (különösen az iszlám) és a politika nap­jainkban szembetűnő összefonódásáról. Az alábbiakban a vi­ta fő tanulságait foglaljuk egybe. Afrikában és különösen Ázsiában, a vallás ideológiákat meghatározó fennmaradásához több sajátosság járult hozzá. A gyarmatosítás és a kapitalizmus előtti korszak „nagyságá­nak” volt szimbóluma, a „nemzeti” függetlenség, a sajátossá­gok megőrzésének volt eszköze. Egyben a tradicionális élet­módot folytató, hagyományos társadalmi rétegek és osztályok menedékéként szolgált a burzsoá értékrend, a nyugati életfor­ma „káros” és „fellazító” hatásaival szemben. Nem véletlen tehát, hogy amikor a 70-es évek világfolyamatai, a pozitív átalakulásokat rövid idő alatt keresztülhajszolni célzó nemzeti programok megbontották a megkövesült struktúrákat, a vá­lasz heves reakció volt. A tradíciókhoz — így a legfőbbhöz, a valláshoz — való fordulást tehát egyértelműen a társadalom korszerűsítésére, a gazdasági viszonyok átalakítására adott konzervatív válasznak kell tekintenünk. VALLÁS ÉS NACIONALIZMUS A fenti képet azonban feltétlenül árnyalni szükséges. A vallás ugyanis — az elmondottakat nem érvénytelenítve —, egyre gyakrabban jelenik meg, mint nacionalista koncepciók szerves alkotórésze, mint antiimperialista és antikolonialista tömegmozgalmak ideológiai köntöse. Míg az úgynevezett tra- dicionalista irányzatok a hagyományosan privilegizált elit, a feudális-törzsi és monarchista elemek menedékei, a társadal­mi újítások befagyasztásának eszközei, amelyek magával a nacionalizmussal is szemben állnak, addig az úgynevezett mo­dernista áramlat a nemzeti burzsoázia érdekeit hivatott kife­jezni: a mérsékelt reformokat, a „vallási szocializmus” kis­polgári koncepcióját, a csupán etikailag korlátozót magántu­lajdon szentségét. A szovjet kutatóktól reneszánsznak nevezett harmadik irányzat manapság a leginkább előtérben álló. En­nek hívei a vallás (iszlám) „eredeti” törvényeihez való visz- szatérést sürgetik, s mindebben a társadalmi „igazságosság” alapját vélik felismerni. Széles néptömegek életérzéseinek ad­nak hangot, különösen a régi életmódjukból kizökkentett és az új körülmények között helyüket nem találó rétegek hangula­tának. Meglepő módon a „reneszánsz” — ellentmondásossága dacára — képesnek bizonyult arra, hogy szövetségre lépjen a progresszív-nacionalista és népi-radikális világi áramlatok­kal. Mindezen irányzatok közös célja sajátos, szintetizáló nemzeti ideológia kialakítása: egyetlen koncepció keretében egyesíteni a vallási hagyományokat a nacionalizmussal, a modernizációval, valamifajta társadalmi reformprogrammal. Ugyanakkor ez a folyamat visszahatásként módosítja magát a vallást is. Éspedig nemcsak a társadalom burzsoá korszerű­sítésének, hanem a szocialista ideológiának megfelelően, hi­szen ez utóbbi szintén jelen van a térségben és tömegtuda­tot befolyásoló tényező. Mindenesetre nem árt azt sem fi­gyelembe venni, hogy azokban a kispolgári-politikai áramla­tokban, amelyekben a tömegek mozgósításának fő eszköze a vallási hagyományokra hivatkozás, az antiimperialista, anti- feudális, sőt esetenként antikapitalista jelszavak nem ritkán antikommunista megnyilatkozásokkal fonódnak össze. Ennek az a magyarázata, hogy a Nyug at, a kapitalizmus, a polgári ra­cionalizmus nacionalista bírálata, (az úgynevezett iszlám- forradalom) nem veti fel a társadalom gyökeres átszervezé­sének, a termelési viszonyok átalakításának kérdését; hanem kimerül egy konfliktusmentes nemzeti program erkölcsi ke­reteiben. VALLÁS ÉS SZOCIALIZMUS A vallás szerepe a szocialista orientációjú országokban elszakíthatatlan kapcsolatban van a tömegek mozgósításának problémájával. A forradalmi demokraták tömegbázist sze­rezhetnek a politikai harcban, s ez végső soron a forradalom társadalmi bázisának bővítését és megszilárdítását eredmé­nyezheti. A vallás elleni fellépés ezekben az országokban annyit jelent, mint megsérteni a hívők tömegeinek érzéseit, elszigetelődni a lakosság széles rétegeitől és végső soron gyen­gíteni a nemzeti-demokratikus frontot. A forradalmi demok­rácia haladó része tisztában van ezzel és arra törekszik, hogy ne csak semlegesítse a vallást, hanem a forradalom szolgá­latába is állítsa. A forradalmi demokraták abban az esetben lépnek fel a vallás ellen, ha az gyakorlatilag a kizsákmányolás és az el­nyomás viszonyait védi. Más dolog, ha a forradalmi demokra­ták a hívők vallásos érzelmeire apellálnak, azzal a céllal, hogy bevonják őket a nemzet függetlenségéért és a társadalmi ha­ladásért vívott harcba, és megint más, ha a vallást a haza­fias erők ellen használják fel, ha az kárt okoz az antiimpe­rialista egységnek. Néhány afrikai szocialista orientációjú országban széles körben elterjedt a vallás és a szocializmus összeegyeztethető­ségéről szóló tétel; ez különösen a muzulmán vallásra vonat­kozik. melynek követelményeit a szocialista tudat elemeinek tekintik. Mindebből az á következtetés szűrhető le, hogy bár­milyen nagy is a nem proletár szocialista tanokban a világi, sőt tudományos szocialista eszmék jelenléte, azókban az ese­tekben. amikor az adott ország nemzeti és hagyományos ér­tékein alapuló saját nemzeti útról van szó, a vallásban hosz- szú időre kifejeződik ennek az útnak a sajátszerűsége. D. M. Szerződés a béke nevében Csütörtök esti kommetárunk. Szovjet—Szíriái barátsági és együttműködési szerződést írtak alá Moszkvában azon tárgyalások eredményeként, ame­lyeket a Leonyid Brezsnyev és Hafez Asszad vezette küldött­ségek folytattak. A két ország baráti kapcsolatai nem mai ke­letűek. Logikus lépésnek kínálkozott tehát a megállapodás, amely intézményes formát ad a két fél szoros együttműködé­sének. Irak és Dél-Jemen után Szíria a harmadik arab ország, amellyel a Szovjetunió ilyen jellegű szerződést kötött. Igaz, a 70-es évek elején létezett szovjet—egyiptomi barátsági szer­ződés is, de az amerikai—izraeli érdekek szolgálatába szegő­dött Szadat elnök ezt egyoldalúan felmondta. A Camp David-ben létrejött alku elleni harc követelmé­nyei tették szükségessé az Izraellel szemben frontot tartó Szí­ria és az arabok igaz ügyét, az átfogó közel-keleti békerende­zést támogató szocialista nagyhatalom szorosabb szövetségét. A moszkvai tárgyalások során a jelenlegi közel-keleti helyzet­ről a felek egyetértőleg állapították meg: tovább erősödik az arab népek és barátaik harca a kapituláns tervek, a Camp David-ben létrejött szégyenteljes alku ellen. Hogy nemzetközi vonatkozásban mit jelent a szerződés, azt Leonyid Brezsnyev az aláírást követően elmondott beszé­dében így jellemezte: „A szerződés azt szolgálja, hogy egész­ségesebbé váljék a közel-keleti helyzet, hogy ebben a térség­ben megteremtődjenek a valóban igazságos béke feltételei. A szerződésnek nincsenek egyéb céljai, és nem irányul más or­szágok ellen.” Leonyid Brezsnyev arra is rámutatott, hogy az arab népek biztonságát azok az imperialista körök veszélyez­tetik, amelyek hódító jellegű egyezséget akarnak rájuk kény­szeríteni és önző céljaikra felhasználni a térségben kialakuló válsággócokat. Ennek legfrissebb példái az iraki—iráni konf­liktussal kapcsolatos nyugati mesterkedések. Asszad elnök úgy értékelte a szerződést, hogy az minőségi fejlődést jelent a szovjet—szíriai kapcsolatokban, mintegy ke­retet adva a két ország különleges viszonyának. Elmondotta, hogy országa nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet a Szov­jetunió nyújt harcához. A szerződés tovább erősíti Szíria po­litikai pozícióját a térségben és ezáltal stabilizáló hatással lesz az ingatag közel-keleti helyzetre. PÁLFI VIKTOR BUDAPEST Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön fogadta Vi- nay Kumar Verma rendkívü­li és meghatalmazott nagy­követet, az Indiai Köztársa­ság új magyarországi nagy­követét, aki átadta megbízó- levelét. A megbízólevél-át­adásnál jelen volt Házi Ven­cel külügyminiszter-helyet­tes. * Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön fogadta Ba- damtarin Baldo rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Mongol Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél-átadásnál jelen volt Házi Vencel külügymi­niszter-helyettes. * A Minisztertanács és a SZOT vezetői csütörtökön Lá­zár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitká­rának vezetésével megbeszé­lést tartottak. Gáspár Sándor ismertette, hogy a SZOT elnöksége a Minisztertanács elnökének felkérésére szeptember 29-i ülésén megvitatta a VI. öt­éves terv népgazdasági terv­irányelveinek tervezetét. Az elnökség állásfoglalását el­juttatta a kormányhoz. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták a SZOT-elnökség állásfoglalá­sában szereplő legfontosabb kérdéseket. Megállapították, hogy a népgazdaság V. öt­éves tervidőszak alatti fejlő­désének eredményeit és ta­nulságait, valamint az 1981— 1985 évek közötti időszak várható hazai és külgazdasá­gi feltételeit számításba vé­ve következetesen folytatni kell az 1979—80-as években alkalmazott gyakorlatot. BELGRAD A Jugoszláv Szocialista If­júsági Szövetség Központi Választmányának meghívásá­ra csütörtökön rövid munka­látogatáson megbeszéléseket folytatott Belgrádban Maró- thy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. A Vaszil Tuprkovszkival, a Ju­goszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Választ­mánya elnökével folytatott eszmecsere középpontjában az európai ifjúsági mozgalom aktuális kérdései szerepeltek. Közjáték Brightonban Most tartják kongresszusu­kat a brit konzervatív párt képviselői, akiket szerte a világon leginkább csak a „tory” néven emlegetnek. A fényes külsőségek közepette megrendezett paláveren egy közjátékra került sor. Az egyik felszólaló azzal a szán­dékkal állt ki a szónoki emelvényre, hogy nyomaté­kosan felhívja a figyelmet a munkanélküliségre, amely immár több mint kétmillió- nyi embert sújt. A nyomaték kedvéért munkaköpenyt öl­tött, s így állt ki a tory párt elitje elé. Ám beszédét már az első szavak után valósá­gos füttykoncert fogadta. A brit toryknak nem volt elég előkelő sem a valós gondok­ra figyelmeztető szó, sem pedig az ő körükben szent­ségtöréssel felérő öltözék. A szónok, akit kifütyültek (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents