Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-09 / 237. szám
AtfEPÜJSÄG 1980. október 9. w Mánfa Árpád kori temploma Alig néhány kilométernyire Pécstől, a Mecsek északi lejtőjén Árpád kori település bukkan elő. Mánfa nevének első írásos említése 1399-ből való. Jellegzetesen hegyvidéki falu, árnyas, fás szerpentin út mentén. A közelében lévő természetvédelmi terület a melegmányi Mélyvölgy, a Mánfai- kőlyuk és a Gyula-forrás kedvelt turistalátványosság, kirándulócélpont. De nemcsak a természeti szépségekért érdemes ellátogatni Mániára. A községen túl, nyugatra, pompás építészeti műemlékünk, a mánfai római katolikus templom fehérük. (Se turistaút, sem az országúti jelzések nem segítik kellően a templom megtalálását a járatlan turistáknak.) Ám, aki nem sajnálja a kérdezősködést, s a kulcsért sem rest visszagyalogolni a templomtól néhány száz méternyire lévő vadászházba — festői látványban gyönyörködhet. Magányosan, sok fától körülvéve áll az egyszerűségében nagyszerű építmény. Eredeti formájában, a XII. századi falusi templomot román stílusban építették. Később többször átépítették, hozzáépítettek. A XV. század folyamán a templom északi részét kiszélesítették. Eredeti állapotát így írja le az építészettörténész: „nyeregtetővel fedett kisebb kocka, föléje magasodó, ugyancsak nyeregtetős fekvő hasáb, ennek nyugati oldalán pedig felállított négyzetes hasáb, a torony kőpiramissal fedve”. A torony aszimmetrikusan kapcsolódik a templomépület nyugati síkjához. Mai állapotában gótikus ablaknyílások törik meg tömbjét. A templom a török időkben pusztulásnak indult. S csak 1742- ben került sor renoválására, a műértő remete, Varsányi István jóvoltából. Majd 1927- ben fordítottak nagyobb ösz- szeget a templom helyreállítására. Belsejében két középkori eredetű keresztelőmedence és a freskómaradványok tanúskodnak az elmúlt évszázadok alkotó művészetéről. K. M. Az egyiptomi jós-szobor 1742 óta van a berlini egyiptológiai múzeum birtokában az a fekete, asszonyalakot ábrázoló kőszobor, amelyet a rajta található törések miatt eddig újabb korból származónak és közepes történelmi értékű alkotásnak tartottak. Walter Iwas szenzációs felfedezése azonban a közelmúltban a múzeum egyik legérdekesebb darabjává tette a szobrot. Kutatásainak eredményeként sikerült a tudósnak megállapítani, hogy ez az ún. jós-szobor Hadrianus római császár (117—138) idejéből való, és II. Arszinoé királynőt, a Ptolemaiosz- dinasztia egyik uralkodóját ábrázolja. A királynőt halála (i. e. 270) után istennői rangra emelték, ezt bizonyítja egyébként későbbi jós-szobor alakjában való megjelenítése. A szobor — hasonlóan a többi antik „isteni szócső”- höz, a melle felett rejtett nyílást tartalmaz, amelynek meghosszabbításaként egy cső a szomszédos helyiségbe vezetett. Ilyen módon adott a pap „isteni utasításokat” a tanácsért az istennőhöz fordulóknak. Gyermekkönyvtár A mongol főváros új intézményei sorában fontos helyet foglal el a gyermek- könyvtár. A jelentős ifjúsági kulturális központ húszezer kötetes könyvállománnyal, három nagy olvasóteremmel, valamint előadások, szakköri foglalkozások', filmvetítések, mesedélutánok megrendezéséhez szükséges helyiségekkel rendelkezik. A könyvtár talán legbarátságosabb terme az óvodásokat várja. A narancsszínű asztalokkal, napsárga székekkel berendezett terem tarka falai mesevilágot varázsolnak a kicsinyek köré. A szakkörök közül a legnépszerűbb az ifjú könyvtárosok köre. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Sokévi átlag alapján a betakarított kukoricaszem-ter- més 32—33 százalék víztartalmú, így a szárítóberendezésekkel 11 ezer tonna vizet kell elpárologtatni, hogy a termést jó minőségben tárolhassák, illetve feldolgozhassák. Ekkora mennyiségű víz elpárologtatósához 1540 tonna fűtőolaj felhasználása szükséges. Külföldi szakirodalom segítségével, valamint tanulmányúton szerzett tapasztalatok, üzemelő berendezések megtekintése után vált ismertté, hogy a többnyire veszendőbe menő kukoricaszár alkalmas a szemtermés le- szárítására. Ugyanis 4 kilogramm 45 százalékos víztartalmú kukoricaszárral 1 kilogramm fűtőolajjal azonos mennyiségű hőenergia állítható elő, egy ilyen magas víztartalmú anyag jó hatásfokú elégetésére alkalmas kazánban. A zischyújfalui takarmány- gyár szakemberei tanulmányt készítettek e témában és a felsőbb állami irányító szervek anyagi támogatásával megvásároltak egy Kohl- bach-berendezést, ami megfelel a követelményeknek. Ez a hőközpont automatikus üzemeléssel eléget minden nyers és nedves hulladékot és mellékterméket. Alkalmas mind a B—15-ös típusú szárító hőigényének, mind pedig a takarmánygyár teljes gőzigényének kielégítésére. A létesített referencia-hő- központ ugyan mintegy 20 százalékkal költségesebb, mint csak a termény szárítására később építendő hőközpont, de mivel egész éven át üzemel — szárítás után a keverőüzem gőzszükségletét elégíti ki — a drágább berendezés lényegesen több olaj kiváltását teszi lehetővé. Dunántúli napló Tizen jelentkeztek két éve a KIOSZ pécsi körzeti csoportjánál, hogy saját erőből szolgáltatóházat építenek Pécsett, a Megyeri út és a Veress Endre utca sarkán. Négyen maradtak meg a jelentkezők közül, ugyanis személyenként sok pénz kellett a telek megszerzéséhez, a kivitelezéshez, valamint a korszerű gépek megvásárlásához. Az építkezés költsége csaknem 1 millió forint. A Pécs városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága gyorsan reagált a környékbeli lakók kérésére, felkérték a KIOSZ ikécsi körzeti csoportját az ötlet megvalósítására. Egy férfiszabő; egy fényképész, egy fodrász és egy háztartási gépeket javító műszerész vett fel OTP-kölcsont. A KIOSZ elérte, hogy kedvezményes hitelt kapjanak, százezer forint helyett kétszázezer forinthoz jutott mindegyikőjük. A munkára a KIOSZ és a négy beruházó kért fel kőműves és szerelő kisiparosokat és így kezdődhetett meg a kivitelezés ez év tavaszán. A föld- és a beton- ,muinka befejeződött és elkészültek az alapok. A tervek szerint a jövő év második felében adják át az egyszintes, galériával ellátott, 150 négyzetméter alapterületű új szolgáltató egységet. A közös összefogásra azért volt szükség, mert a megyeszékhelyen műhelynek helyiséget bérelni rendkívül nehéz. Pécsett ez a második kisiparos szolgáltatóház. Az elsőt kilenc kisiparos építette fel négy éve, a 39-es dandár úton. Egy újabb létesítését tervezik Lvov-kertyárosban, és ehhez várják a vállalkozó kedvű műhelyépítők jelentkezését! PETŐFI NÉPE A mezőgazdasági rendeltetésű földek gazdaságosabb hasznosítása érdekében elsősorban a nagyüzemi területek kialakítására törekednek a megyében. Már 1976-ban felülvizsgálták, hogy a kedvezőtlen üzemi adottságok, a szétszórt földdarabok milyen mértékben nehezítik vagy akadályozzák a korszerű gazdálkodást. Az akkori megállapítások szerint mintegy 14 ezer hektárnyi olyan területe volt a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek cseréjével, másik üzem részére történő átadással, javítani lehet a termelés feltételeit. A földhivatal munkatársai jól együttműködtek a - nagyüzemekkel. A következetes munka eredményeként 1976- tól 1980. első fél évéig csaknem 20 ezer hektárnyi területet érintő önkéntes földcserére, táblarendezésre került sor. A megyében a művelők elöregedése miatt, évente ezer- ezerkilencszáz hektárnyi parlagon hagyott föld állami tulajdonba vételével számolhatunk, amit az üzemek nem tudnak gazdaságosan hasznosítani. Különösen a szakszövetkezeteknél okoz gondot az úgynevezett tagi gazdaságok művelésének megszűnése, és a terület átvétele. Ez utóbbiak csak kisüzemi módon hasznosíthatók. Az ezeken levő ültetvények kivágását és a későbbi hasznosítást is csak nagy költséggel lehet megoldani. Az ilyen területek egy részének hasznosítása érdekében vezették be a tartós föld- használatot. Az erre a célra kijelölt területeken — zártkertté nyilvánítás után — az állampolgárok megállapodás alapján a tulajdonosi jogokhoz közel álló művelési lehetőségekhez jutnak. SOMOGYI ^ Kaposváron nagy sikerük van a csökkentett paraméterű, szilárd burkolatú utaknak. A megyeszékhely úthálózatának javításában most nagy szerep vár egy új alapozóanyagra, a mészégetés során keletkező hulladékkőre. Ezt két éve használták először próbaképpen a Liszt Ferenc utca egyik rövid szakaszán. A siker nyomán az idén a Móricz Zsigmond, a Hold, a Hajnal, a Nyírfa és a Csillag utcákat készítették el felhasználásával. A Lon- kahegyi úton pedig járdát építettek belőle. Ez az anyag eddig hulladék volt. A felhasználása viszonylag egyszerű. A városgazdálkodási vállalat földmunkagépe elkészíti az úttü-kröt, erre terítik rá az anyagot. Négy-öt nap múlva úthengerrel lenyomtatják. Egyhavi kötési idő után sziklakeménnyé válik. Ekkor át lehet adni a forgalomnak, vagy aszfalttal boríthatják. Az úttükörrel együtt kell elkészíteni a vízelvezető árkokat, mert az eső jelentősen késlelteti az anyag kötését. Mint arról a Népújság márciusban beszámolt, az év elején a Magyar Madártani Egyesület Tolna megyei csoportja gólyamentő brigádot szervezett. Csoportunk tagjai megerősítették, áthelyezték, vagy műfészkek felhelyezésével pótolták a megrongálódott vagy szándékosan megrongált, ledobott gólyafészkeket. Igyekeztünk minél több, a gólyák fészkelésére alkalmas, biztonságos helyet kialakítani. Kiselejtezett villanyoszlopokat állítottunk fel, melyekre fészektartó állványokat szereltünk, ezzel próbáltuk a gólyákat a veszélyes villanyvezeték oszlopairól átcsalogatni. Ezúton köszönjük meg a DÉDÁSZ dolgozóinak segítségét. Néhány épület tetejére fűrészbakhoz hasonló állványt helyeztünk, melyre műfészket építettünk. Ezt azonban nem mindig fogadták el a gólyák, ezért külföldi tapasztalatok felhasználásával gó- lyaáttelepítési kísérleteket kezdtünk. - Ennek lényege, hogy a veszélyeztetett fészket a költési időben, fiókákkal együtt helyeztük át. Győzött a fiókanevelési ösztön: az így átköltöztetett fészket a szülőmadarak elfogadták. Annak ellenére, hogy a gólyák eléggé emberközelben élnek, életmódjukkal kapcsolatban a kutatók ismeretei még hiányosak. Ezt próbálják pótolni táplálkozási és fiókanevelési megfigyeléseink. A gólyák életkorának, vonulási útvonalának megállapítására és az egyes populációk telelőhelyeinek elkülönítése érdekében több mint száz gólyafiókát meggyűrűztünk Tolna megyében. A sorszámmal ellátott gyűrűket a madarak csűdízülete — népiesen: térde — fölé helyeztük, így az álló gólya lábán a gyűrű jól látható és távcső segítségével a számát is azonosítani lehet. ' A megyénkben számon tartott. 250 gólyafészek közül 200 fészekben a költés sikeres volt; átlag 3 fióka repült ki egy fészekből. Ez a szám megközelíti az 1958-as gólya- állomány mennyiségét. A hetvenes évek elején megfigyelt gólyaállomány-csökkenés tehát — reméljük, nemcsak átmenetileg — megszűnt. A fészekből kiesett, vagy egyéb módon sérült madarak gyógyítását is vállaltuk. Sajnos, sok fészket szándékosan megrongálnak, vagy ledobnak, azzal az indoklással, hogy lakóik sokat szemetelnek. A 12/1971. (IV. 1.) számú kormányrendelet védetté nyilvánította a gólyákat és fészküket. Gólyafészket a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának engedélye nélkül még költési időn túl sem szabad elmozdítani, vagy megsemmisíteni. A „gólyák éve” lassan véget ér, de ez nem jelenti gólyamentő tevékenységünk megszűnését. Amennyiben valahol gólyafészek áthelyezésére lenne szükség, vagy sérült, beteg, ki nem repült, el nem vonult, esetleg meggyűrűzött gólyát látnak, kérjük, jelentsék az alábbi címre.: Tolna megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztály, Szek- szárd, Mártírok tere 11—13. 7100. Telefon: 11-211. Telex: 014-250. Ha valakinek a tulajdonában, vagy használatában lévő ingatlanon gólyafészek- áthelyezés válna szükségessé, annak engedélyezését is fenti címen kell kérni, írásban, megfelelő indoklással. Ha az áthelyezést engedélyezik, a gólyamentő csoport tanácsot, vagy segítséget ad a fészek minél szakszerűbb áthelyezésére. A Magyar Madártani Egyesület tagjai kérik a lakosságót, hogy segítsék természet- védelmi tevékenységüket. —MME— Gólyagyűrűzés a döbröközi várromnál Gólyafészek szakszerű áthelyezése A mánfai templom
