Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
1980. október 8. A^PÜJSÄG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi, Postafiók: 71 Miért nem vették fel? Kiss Józseftől kaptuk Tamásiból az alábbi levelet: „...Nehezen fogtam neki a levélírásnak, hisz tudom, elég sokan gyötrik Önöket problémáikkal. Sok szó esik mostanában a társadalmi munkáról, annak jelentőségéről. Kérem, döntsék el — igazam van-e. Két gyermekünk van, egy- és négyévesek. A nagyobbik most lenne középső csoportos óvodás, ha felvették volna. (A kicsibe járt.) A feleségem a kisebbik gyerekkel otthon van gyesen, ezért nem veszik fel. Gondolom, önök is úgy érzik, hogy helyes is, ha azok a gyerekek nem kerülnek be, akiknek az anyjuk gyesen van. Ez csak a dolog egyik oldala. Vállalatunk, a VEPEX kommunista szombatokon az óvodákért dolgozott, a szocialista brigád, amelyiknek tagja vagyok, óvodáscsoportot patronál. Ha az óvodánál az elhanyagolt udvart kellett takarítani, ott voltam, ha egy polcot kellett csinálni, segítettem. Szó sincs róla, hogy én ezeket felhánytorgatnám. Szívesen csináltam! Mindegy, hogy melyik korcsoportért, közvetve az én gyerekemért is csináltam. Édesapám 59 éves, szabad szombatokon ők is dolgoztak az óvoda udvarán. Elismerem, hogy önzők vagyunk, mert amikor dolgoztunk, arra gondoltunk, hogy a mi gyerekünknek is jó lesz majd, ha segítünk. Megemlí teném még azt is, hogy vállalatunknak is van valamiféle szerződése az óvodával, hogy a segítség viszonzásaként a felvételnél előnyben részesítik a VEPEX dolgozóinak a gyerekeit. Nem tudom, mi a véleményük. Esetleg nincs igazam? Ha valaki többet tesz, nem jogosan várja el azt, hogy többet is kapjon érte?...” A Tamási nagyközségi Közös Tanács V. B. titkára, de. Reichter Ödön a következőket válaszolta a levélre: „...Az óvodai felvételek ügyében minden évben bizottság dönt, így történt ez ebben az évben is. A bizottság szempontjai szerint előnyben részesítették azokat a gyerekeket a többivel szemben, akiknek családi környezetük, szociális körülményeik rosszabbak az átlagosnál, a szülő egyedül neveli gyermekét, illetve gyermekeit, valamint azt a gyermeket, aki ötödik életévét betöltötte. Szükségesnek tartom elmondani, hogy Tamásiban a két óvodában összesen 381 hely van, az óvodai felvételre jelentkezettek száma: 481. Felvételt nyert: 446, elutasítottunk 35 kérelmet. Az elutasítottak között hátrányos helyzetű gyermek nem volt. Az elutasítást gondos felderítő, előkészítő munka előzte meg, melynek célja volt annak feltárása, hogy a gyermek állandó 'felügyelete, gondozása a családi környezetben biztosított-e. A nagyszámú túljelentkezés miatt minden gyermeket nem tudtunk elhelyezni. így is minden óvodai csoportban 120 százalékos a helykihasználás. Az elutasított 35 gyermek felügyelete, gondozása nem okozhat a szülőknek problémát, mert kivétel nélkül olyanok, akiknek édesanyja a kisebb gyermekévei gyesen van. Községünkben lévő gazdasági egységek és egyéb szervek dolgozói évente jelentős értékű társadalmi munkát végeznek, melyet megbecsülünk, elismerünk. A leírt szempontok figyelembevételével utasította el a bizottság az ön gyermekének felvételét is, mivel felesége a gyes ideje alatt a kisebb gyermek mellett el tudja látni a nagyobb felügyeletét is. A következő évben már ő is előnyben részesül a többivel szemben, mivel betölti ötödik életévét. így végül is a közért végzett önzetlen társadalmi munka mégiscsak megtérül és az ön gyermeke is élvezheti...” Miért rossz az olajkályha? Horváth Gyula Harcról így ír: „...Az idén, január 2-án vásároltam egy Mekalor 2500 olajkályhát, ami az első naptól rossz volt. Lyukas volt a tartálya és az adagolója sem volt jó. Ezt én jelentettem a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezetnek. Ők ki is jöttek és azt mondták, hogy a tartályt megcsinálják, de az adagolót nem tudják, mert azt úgy kell megrendelni a gyártól, de ahogy megkapják, azonnal hozzák és kicserélik. Egy ideig türelemmel vártam, felhívtam őket telefonon, amire azt válaszolták, csütörtökön megjavítják a kályhát. Azóta — sajnos — sok csütörtök elmúlott... En többször telefonáltam, és azt a választ kaptam, hogy mire lejár a jótállás, elkészítik. Ezzel az ígérettel viszont — sajnos — nem tudok fűteni, pedig már többször kellett volna...” A levelet a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezetnek küldtük meg, ahonnét Pálinkás István elnök az alábbi választ adta: „...A bejelentés időpontjában szervizünk a javításhoz szükséges adagolóval — sajnos — nem rendelkezett, de időközben sikerült a marcali gyáregységtől beszerezni. A szerviztől kapott tájékoztatás szerint szerelőnk augusztus 27-én reggel 7 órakor, illetve augusztus 28-án 17 órakor a lakásán a panaszost felkereste, mivel nem voltak otthon, írásos értesítést hagyott. Kérem, hogy a javítás elvégzésére alkalmas időpont egyeztetésére keresse fel szervizünket, illetve postafordultával közölje az ön számára alkalmas időpontot...” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK Új nyomda az Árpád-hídná! Befejezéséhez közeledik a 2,6 milliárd forintos nagy- beruházás, s a jövő év elejétől — több más újság, kiadvány mellett — itt állítják majd elő a Népszabadságot és a Népszavát. A próbaüzem már az idén júliusban elkezdődött, s azóta az Árpád-híd pesti lábánál levő modern épületben készül a Népszava vidéki kiadása, a Népsport, valamint a Rádió és Televízió újság. Az új ofszetüzem 1983-ban éri el a tervezett kapacitást: ekkor évente 40 ezer tonna sajtótermék, könyv és egyéb kiadvány készül itt. A tervek szerint ekkorra az ország nyomdáinak összteljesítménye mintegy 200 ezer tonna lesz. Űjak a gépek, új a technológia, s ennek megfelelően többségében új, fiatal a személyzet is. S bár — erről személyesen is meggyőződhettünk — itt minden automatikusan, emberi kéz érintése nélkül történik, mindez az eddiginél több szakmai tudást, figyelmet és fegyelmezettséget követel meg az új üzem dolgozóitól. A gépek kezelői — technikusok, sokan közülük gépészmérnökök — hónapokig, évekig ismerkedtek külföldön ezzel a technikával; azokban az országokban, ahonnan a nyomda gépei származnak. Készül a Népszava. Az első példányokat szakértő szemek vizsgálják... Az elkészült lapokat gépek hajtogatják, csomagolják, szál lítják Az ifjúsági tör- yiyjtv- vény végrehajtásá- ról szóló korábbi jogszabályt mód.o- sűja és egészíti ki , iY.v.YíJ a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 22/1980. (IX. 15.) MÉM számú rendelete, amely összegszerűen megjelöli, hogy a KISZ Központi Bizottsága által adományozott kitüntetésekhez mennyi pénzjutalmat kell adni, kimondja, hogy a KISZ- szervezetet véleményezési jog illeti meg — többek között a 30 éven aluli vezetők és az illetékes helyi pártszervezet döntésétől függően, a nagy számú fiatalt közvetlenül irányító, 30 éven felüli vezetők — a választott állami-tanácsi, szövetkezeti tisztségviselők kivételével — kinevezése, felmentése, megbízása, minősítése, miniszteri és ennél magasabb szintű kitüntetésre való felterjesztése esetében. Felhívja a rendelet a vállalatok és szövetkezetek figyelmét arra is, hogy szervezeti és működési szabályzataikat e jogszabály előírásainak megfelelően, 1980. december 31-ig egészítsék ki. (Megjelent a Magyar Közlöny idei, 67. számában.) A magántervezési tevékenységről szól az építésügyi és városfejlesztési miniszternek a Magyar Közlöny idei 66. számában megjelent 21/1980. (IX. 13.) ÉVM számú rendelete. A jogszabály meghatározza, hogy annak alkalmazása szempontjából mi tekintendő magántervezési tevékenységnek, kik végezhetnek, illetve kik nem végezhetnek ilyen tevékenységet, kimondja, hogy magántervezési tevékenység főfoglalkozás-sze- rűen nem folytatható, munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban álló magántervező magántervezői tevékenységet csak munkáltatójának (szövetkezetnék) hozzájárulásával folytathat. Külön fejezetben foglalkozik a rendelet a Magántervezői Névjegyzékkel, s itt kimondja, hogy magántervezési tevékenységet csak az végezhet, akit ebbe a névjegyzékbe felvettek. A felvétel iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti megyei tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szak- igazgatási szervhez kell benyújtani. Külön kihangsúlyozandó, hogy a névjegyzékbe való felvételt annak is kérnie kell, aki jelenleg magántervezési jogosultsággal rendelkezik. A rendelet melléklete tartalmazza a Magántervezési Szakértői Bizottság működésének szabályait. Az OKISZ Értesítő ez évi 22. számában közlemény jelent meg az ipari szövetkezetek és szövetkezeti szervek reprezentációs kereteinek fel- használásáról. A messzemenő takarékosságra történő felhívás mellett a közlemény megjelöli a vezetői beosztással kapcsolatos személyes reprezentáció mértékét, a belföldi vendéglátás elszámolható költségeit, valamint a külföldi résztvevőkkel szervezhető rendezvényeket. Kihangsúlyozandó, hogy a belföldi vendéglátási költségekben csökkentést kell elérni, a felhasználható költség a következő évben sem emelkedhet, külföldi delegáció részére kirándulás és kulturális program nem szervezhető, külföldi vendégek megajándékozására csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, és nem szervezhető üdültetés viszonossági alapon. Az Építésügyi Értesítő idei 28. számában miniszteri utasítás jelent meg a jelentős építőanyagipari és építőipari ipartörténeti emlékek védelméről. Az utasítás megjelöli, hogy mi tekintendő jelentős ipartörténeti emléknek, és kimondja, hogy a vállalatok kötelesek a náluk található ilyen emlékeket felkutatni és azokról jelentést tenni, a bejelentésben közölni kell a jelentős ipartörténeti emlékekre vonatkozó adatokat. A betétdíjas üveggöngyöleg visszaváltása tárgyában a SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 37. számában megjelent közleményből itt csupán ennyit idézünk: „Helytelenül több boltban — a tiltó rendelkezések ellenére is — ugyanazon személyek végzik az üvegek visszaváltását, akik többek között a kenyér, péksütemény és egyéb csomago- latlan élelmiszerek eladásával foglalkoznak.” Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Új módszerek, a kőolajtermelésben A Szovjetunió a kőolaj kitermelésének éves mennyiségét tekintve a világon az első helyen áll. Ezt a helyet tartják azoknak a nehézségeknek az ellenére is, melyek elsősorban a régebbi lelőhelyek elapadásával kapcsolatosak. Az idén az első negyedévben az ország 148 millió tonna kőolajat kapott, beleértve a gázkoncentrátu- mot is, ötmillió tonnával többet, mint az előző év hasonló időszakában. A mezők kőolajhozama mindig aktuális 'kérdés. Jelenleg az egyes medencékből a készletnek alig 40 százalékát nyerik. Az olajnak több mint a fele gyakorlatilag a rétegekben marad. Ezért olyan új módszereket vezettek be, amelyek elősegítik a művelés alá vont lelőhelyek kőolajhozamának növelését. így jutottak el például az úgynevezett lelőhely-elárasztásos módszerhez. A rétegekben elhelyezkedő kőolajat magas nyomású vízzel szorítják ki. E célból évente több mint egymilliárd köbméter Vízre lenne szükség. Ezzel a módszerrel az összes olaj 90 százalékát lehetne kitermelni. A vízellátás azonban nagy gond. Nincs más út, mint a fejlettebb technikai és technológiai módszerek alkalmazása. A tizedik ötéves terv ele- • jén (1976—1980) fogadták el a Szovjetunióban azt a komplex, hosszú távú programot, melynek célja a kőolajlelőhelyek másodlagos, harmad- lagos • feltárása. A program kidolgozásában nemcsak kőolajipari szakemberek, de vegyészek, olajtechnikusok, energetikusok és gépészek is részt vettek. Napjainkban már előkészítettek néhány új, a kőolaj kihozatalát segítő módszert. Közülük a legjelentősebbek: a polimeres oldattal való elárasztás, marónátron, kénsav, magas nyomású gáz, gőz bepréselése, rétegen belüli égetés, stb. Az ország 45 lelőhelyén folytattak kísérleteket, s megszülettek az első eredmények. Az új módszerek bevezetésével a kőolaj kitermelése a lelőhely jellegétől függően 10—15 százalékkal emelhető. Ez rövid időn belül néhány milliárd tonna többlettermelést fog eredményezni. A hagyományos kőolajkitermelő helyek kimerülése a szakképzett munkaerő fel- szabadulásához vezet. Az olajmunkások kénytelenek új foglalkozást keresni, vagy családostól áttelepülni — száz vagy ezer kilométerekkel távolabb eső — más munkahelyekre. Az új módszerek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a már kitermelt, vagy éppen kimerülő lelőhelyek „életét” meghosszabbítsák. Ez főképpen tatár, baskír, kujbisevi és azerbajdzsán területeket érint. És, ami igen fontos, a pótlólagos kőolaj források kitermelési költségei jóval alacsonyabbak, mint az új lelőhelyek feltárása, hiszen rendelkezésre áll a gyakorlott szakmunkásgárda és a szervezetten működő gazdaság.
