Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-08 / 236. szám

1980. október 8. NÉPÚJSÁG 5 Kis szövetkezet - nagy gondok Ebédszünet (!) Balázsi Ist­ván, a gyönki építőipari szö­vetkezet elnöke mérges. Reg­gel hatkor kezdődik a mun­kaidő, hivatalosan csak reg­geliidő jár, de ebéd neím, A faipari üzemrész dolgozói azonban nyugodtan 'falatoz­nak a pihenőhelyen déli ti­zenkettőkor. Nehéz napokat élt át az év elején a megye legkisebb szövetkezete. Az új gazdasági szabályozók alapiján annyit tudtak már januárban, hogy ha ugyanúgy dolgoznak, mint az elmúlt évben, akkor a ta­valyi kétmillió forintos nye­reség helyett 1980-ban 879 ezer forint lesz a veszteség. Ezen felül a beruházások iránti igény csökkenése, a fa áránák kétszeri emelése is komoly gondot okozott - a szövetkezetnek. Január else­jétől Körcsönyei József szö­vetkezeti elnök „átköltözött” Gyorsan alkalmazkodtak az nj helyzetken a szomszédba, a nagyközségi tanács elnöke lett. Balázsi István új emberként érkezett Hogy észről. Néhol ennyi nehézség ép­pen elegendő a .jfejreál'lás- hoz”. Gyönkön az első ne­gyedévben bekövetkezett az, amit a körülmények miatt „leégésnek” neveznek: 242 ezer forint veszteséggel zár­ták a három hónapot. Balázsi István mondja: — Fatölmegcikk-üzemré- szünk moziszékéket gyártott. Az elmúlt évben közel 8 ezer darabot, az idei rendelés pe­dig csak 4 ezer. A beruházá­sok csökkenése miatt nekünk sok gondunk akadt. Az első három hónapban összesen 1200 óra állásidőnk volt, egy 115 tagú szövetkezetben ez rengeteg. Akikor taég nem látszott előre, hogy a gyár­tás helyett előtérbe kerül a felújítási munka. — Mivel próbálkoztak, ho­gyan igyekeztek kijutni a „gödörből”? — Először egy kicsit kap­kodtunk. Mondták, hogy majd a második félévben lesz rendelés és munka, de nem nagyon hittem benne... így átvettük a bonyhádi építő­ipari szövetkezettől az er­kélyüvegfalak és az erkély- ajtók gyártását. Próbálkoz­tunk a kulacsfa készítésével. Ha ez sikerül, akkor egysze­rűen megoldódik a gondunk. Ez kevés anyagot és sok munkát kíván. Nekünk tet­' sző munka. Lett volna 3—4 ezer darabos megrendelés... Sajnos, nem sikerült szerez­nünk faesztergáikat, a meg­rendelő pedig nelm tudott várni. — Mi ez a kulacsfa? — A csikóbőrös kulacs fa része. Jó üzlet lett volna! (Közben azért érkeztek sor­ra a megrendelések a zsöl­lyeszékekre. A Dunai Vasmű 480 darabot, a budapesti Urá­nia mozi 1100 darab, a Győr-Sopron megyéi Mozi­üzemi Vállalat 1200 darabos javítást kért, a Budapesti Sportcsarnok részére pedig 600 darab kellett. Csak me­lyik gazdasági egység vár­hat az eseti megrendelések­re? Keresték továbbra is a végleges megoldást. A Po'Sta Anyaghtvatallal sikerült hosszabb távú kapcsolatot kialakítani. Postai elosztódo­bozok gyártására 2,5 millió forintos szerződést kötöttek. Amikor munkaellátási gon­dok vannak, sok fegyelme­zetlenség is előfordul. Üj el­nök van Gyönkön januártól, műszaki vezető nem volt több mint egy évig, a belső ellenőrük nyugdíjba ment, a főkönyvelő, pedig bejelentet­te, hogy visszamegy Tamási­ba dolgozni, a lakóhelyére. — Megnyugtató volt, hogy a többi részlegnél nem je­lentkeztek termelési problé­mák, ott folyamatos volt a munka. Az építőrészleg meg­kezdte a gyorllki gimnázium és a kollégium tatarozását, a faipari marókat gyártó rész­legnél egész évre volt már munka tavaly ősszel, elkezd­tük a sírkőgyártást. A laka­tosok pedig a balatonfüredi és az óbüdai hajógyár ré­szére dolgoznak — mondja most a szövetkezet élnöke, fél évvel a baljós jeleket mu­tató negyedév után. Mondhatja is. 'hiszen a szövetkezet létszáma csak öt dolgozóval csökkent, tehát nem alakult ki pánikhangu­lat, és a veszteséges negyed­év után a félévet 636 ezer forint nyereséggel zárták. Tudtak bért is • feljeszteni: a fizikaiaknál átlag 70 fillért óránként, a nem fizikaiaknál 50—200 forint között. Befejezésül hallgassuk meg ismét a szövetkezet elnökét: — Igaz az a mondás, hogy a bajban tudjuk meg min­denkiről, hogy kicsoda. Kis szövetkezet a miénk, de a közösség a nagy gondban is együtt tudott dolgozni — eredknényesen. Annak ellené­re is mondom ezt, hogy az előbb morogtam az „illegá­lis” ebédszünet miatt. Hj—Gk. Völgyi István asztalos és Fidrich József betanított mun­kás a postai szekrények ajtaját szerelik A lakatosok évek óta jó minőségben és határidőre dől goznak Jákob Henrik célgépen dolgozik Zuschlag Henrik a zsöllye­székeket készíti Tehenészeti telep Tamásiban Átadták azt az 1296 férő­helyes tehenészeti telepet a Tamási Állami Gazdaság központjában, melyet a Tol­na megyei AGROBER tervei alapján 1977-ben kezdtek építeni. Már az építkezés be­indulásának évében meg­kezdték a betelepítést, még­pedig az USÁ-ból hozott tiszta vérű Holstein-Fríz üszőkkel. A 12 termelő istál­lóban jelenleg 950 Holstein­Fríz, valamint magyar tarká­val keresztezett tehén van. Az istállókban egyébként csak pihennek az állatok, az etetés télen-nyáron a szabad ég alatt lévő jászlakból törté­nik. A 40 férőhelyes Alfa La­val fejőházban egész nap fej­nek.- A telepről naponta 13 ezer liter tejet szállítanak a Tolna megyei Tejipari Válla­lat tamási tejüzemébe. Etetés a szabad ég alatt Egész nap fejnek a 40 férőhelyes fejőházban A novemberi hidegek és fagyok ritkán okoznak kárt a kiskert növényeiben. De ebben az időszakban már fel­tétlenül gondoskodnunk kell a kert „téliesítéséről”. Ne feledkezzünk meg a kerti vízcsapok takarásáról, illetve víztelenítéséről. A ker­ti szerszámokat gondosan tisztítsuk meg és amennyiben valami hibát észlelnénk raj­tuk, akkor azonnal javítsuk meg. A permetezéshez használt edényeket és eszközöket is gondosan mossuk ki, mielőtt eltennénk. A növényvédő- szer-maradékokat jól zárható helyen raktározzuk. Gondos­kodjunk arról, hogy a meg­kezdett csomagokon a szer neve jól olvasható legyen. El­lenőrizzük a szerek lejárati határidejét és amennyiben a felhasználhatóság ideje ta­vaszra már lejárna, akkor érdemesebb most megsemmi­síteni — mint a téli tárolás után — tavasszal. Egészen a fagyok beálltáig végezhetjük az őszi talaj­munkákat, a trágyázást, met­szést és faápolási munkákat. Fontos, hogy a fák törzseit kéregkaparóval alaposan megtisztogassuk. így az át- telelő-- kártevők búvóhelyeit megsemmisíthetjük. A fertő­zött és lehullott leveleket söpörjük össze, a fákon ma­radt gyümölcsmúmiákal gyűjtsük össze és égessük el. Amennyiben erre nincs lehe­tőség, akkor Novenda 1,5 százalékos oldattal locsoljuk le. A körte-, kajszi-, szilva-, ringló-, cseresznye- és meggy­fák törzseire tegyük fel a hemyófogó öveket. Cseréjük­ről december közepéig — kéthetente — gondoskodni kell. (A műanyag hemyó­fogó öv nem vált be a gya­korlatban, mert alatta a fa befülled.) Sok helyen szokás, hogy a gyümölcsfák törzsét a téli időszakra bemeszelik. Ennek előnye, hogy ezáltal kiegyen­lítődik a nappali és az éjsza­kai hőmérséklet közötti kü­lönbség. (A fehér szín ugyan­is visszaveri a napsugarakat és így a fák törzse nem tud túlzottan felmelegedni.) Ezt a többletmunkát az érzéke­nyebb fajta fák igen meghá­lálják.) A várható fagyve­szély miatt ajánlatos a fák tövét 20—25 centiméter ma­gasságig felkupacolni. Most van lehetőség a gyü­mölcsfák ültetésére is. Ne fe­ledjük azonban, hogy ültetni csakis fagymentes talajba és fagymentes napokon lehet. Ültetés előtt az oltvány gyö­kérzetét gondosan vizsgáljuk át. A beteg, sérült részeket éles késsel vágjuk le. Aján­latos a gyökérzetet — ültetés előtt — agyagpépbe mártani. Ez azért fontos, mert így a nedvességtartalmát hosszabb ideig megőrzi és a gyökér­képződés erőteljesebb és biz­tonságosabb lesz. Ha mó­dunk van rá, akkor ültetés előtt érdemes trágyázni is. Érzékeny örökzöldek is igénylik a takarást. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a bokrokat lombsátorral vonjuk körül. A gyep „téliesítéséről” sem szabad megfeledkezni. Igen fontos, hogy a fű magassága a téli hónapokra ne marad­jon 5—6 centiméternél ma­gasabb. Amennyiben enné] lényegesen magasabb a gyep, akkor erre a magasságra vágjuk vissza, azután gon­dosan gereblyézzük össze a nyesedéket. Ahol a gyep ki­kopott, ott a földet egy kissé lazítsuk fel és szórjunk ki 3—3 dekagramm fűmagot. A kiszórt magot komposzttal, vagy kerti talajjal takarjuk be. Fontos munka a kert őszi talajforgatása is. Amennyi­ben a talajt trágyázni akar­juk, akkor most az őszi ásás alkalmával forgassuk be a trágyát a talajba. A kerti bútorokat — amennyiben módunk van rá — ne hagyjuk kinn a sza­badban. Az épített szalonna­sütőket is takarjuk le kát­ránypapírral — nylonfóliával. Kaiocsay Klári A KRIZANTÉM FÓLIA ALATTI GONDOZÁSA A krizantém jól virágoz- tatható fólia alatt. A helye­sen felrakott, ép fóliapalást — fagyveszély idején is — tökéletesen zár. (Természe­tesen megfelelő hőmérsékle­ten a két végét nem zárjuk le.) Fagymentes, hosszú őszön a fóliának elsősorban az eső­víz elleni védelembén van- szerepe. A hosszú tenyész­idejű vagy későn szaporított fajtáknál — a fólia — a vi­rágzás biztosítéka. Hideg idő­járás esetén a cserépben ér­tékesítésre kerülő, bokros fajtákat ne tartsuk magas hőmérsékleten, mert később kiültetve vagy a lakásban — díszként — tartva gyorsan elnyílik. Ha napsütéses idő­járás uralkodik, úgy a fólia alatt megindul a páraképző­dés és napnyugta után a fi­nom pára lecsapódik a fólia belső felületére, majd onnan nagy cseppekben lecsöpög. A nedves, nyirkos környezet kedvező feltételeket biztosít a krizantém levélfoltosságá­nak a fellépéséhez. A beteg­ség jellegzetes tünetei a le­veleken igen szembetűnőek. Először az alsó talaj szintjé­hez közel eső leveleken ész­lelhetők foltok, majd fokoza­tosan a betegség a felső le­veleken is — elszórt, apró sárga foltok formájában — láthatóvá válik. A foltok gyorsan növeked­nek, 5—15 mm nagyságúak, s majdnem köralakúak lesz­nek, színük sárgáról fokoza­tosan barnára, majd feketés- bamára változik. E sötét szí­nű foltok szegélye sárgászöld lesz, miközben bennük tű- szúrásnyi fekete pontocskák formájában kialakulnak a kórokozó szaporító-képletei, termőtestjei. A betegség elhatalmasodá­sával a leveleken egyre több folt alakul ki, a foltok össze­folynak és a levéllemez eny­hén hullámossá válik. A beteg foltok közötti le­vélrész, szövetrész elsárgul, s a növény felkopaszodik, a legkisebb érintés hatására a levelek leperegnek. A krizantém szeptóriás le­vélfoltossága (Septoria chry- santhemella) a beteg élő vagy az elhalt fertőzött levelekben képződött (termőtestekben ki­alakult) spóráival terjed. A fóliáról lecsöpögő víz és az öntözővíz (esetleg a növé­nyek érintkezése) nagy sze­repet játszik a kórokozó ter­jesztésében, ezért a növénye­ket közvetlenül ne öntözzük. A növényekről a beteg leve­leket távolítsuk el és kizáró­lag egészséges anyanövények­ről szedjünk dugványt. A növényeket, a virágoz- tatásra termesztett állományt hét-tíz naponként rendszere­sen permetezzük, 0,3 száza­lékos Orthocid vagy 0,2 szá­zalékos Dithane M—45 ol­dattal. Széles Csaba A KERT TÉLIESITÉSE

Next

/
Thumbnails
Contents