Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-31 / 256. szám
A ÍvÉPÜJSÁG 1980. október 31. Az étkezés kultúrája Nem hiszem, hogy tévedek, ha azt írom, hogy a közös családi jó ebéd közös öröm, ha... Ha úgy zajlik le, ahogy a „nagykönyvben” meg van írva. Mit írnak abban a képzeletbeli nagykönyvben? Milyen magatartást kíván a családtagoktól a kulturált családi étkezés? Elsősorban ejtsünk néhány szót az ízléses terítésről. Ahol az ételek ütött-kopott lábosban kerülnek az asztalra; ahol nincs leterítve az asztal; nincs a tányér mellett esztétikus evőeszköz és papír- szalvéta; nincs só és az étkezés lebonyolításához szükséges egyéb felszerelések az asztalon (és még sorolhatnám), ott az étkezés hangulata sem olyan kellemes, mint ahol mindez várja a családtagokat, néhány szál virágdísszel. Az is egyik kedves követelménye a családi étkezéseknek, hogy lehetőleg együtt legyen a család minden tagja. Ha erre valamilyen okból nincs mód, a később hazaérkező családtag ne találja az asztalon az ebéd „romjait”, a szennyes edényeket, hanem őt is tiszta terítővei letakart, megterített asztal várja haza, amely az otthon nyugalmas, semmivel sem helyettesíthető hangulatát árasztja. Étkezés alatt ne vitatkozzanak a családtagok, s a gyerekeket se szidjuk meg étkezés előtt valamilyen csínytevésért vagy rossz iskolai jegyért. Hagyjuk későbbre. Az étkezés idejére időzített viták, veszekedések nemcsak az étvágyát, hanem az emésztést is kedvezőtlenül befolyásolják. Ma már egyre kevesebb családban uralkodik az a szokás, hogy étkezés előtt jó étvágyat kívánnak egymásnak az asztalnál ülők. Pedig a jó étvágy kívánás mintegy be- yezeti az étkezés „szertartását”. Ne hagyjuk el ezt a régi szép szokást. Ugyanúgy ápolandó az a szokás is, hogy étkezés után egymás egészségére kívánják az ebédet. Milyen szépen hangzik az is, ha a családtagok az édesanyának megköszönik az ébé- det, hiszen az elkészítésével 6 fáradt. Az asztalnál (és egyébként is) a családtagok között uralkodó hangnem legyen udvarias), készséges. Ne hanyagoljuk el azt a két szót: kérem és köszönöm. Például, ha valakitől kérjük a kenyeret és az odanyújtja. A kulturált étkezés szabályai közé tartozik az is, hogy a gyermekéknek ne kínáljunk alkoholos italt (sört se), fekete kávé fo- gyosztására se szoktassuk őket. A gyermekek itala legyen: kristályvíz, üdítő, limonádé, gyümölcslé, paradi- csimlé, gyümölcsös tejturmix — de nagyszerű ital a tiszta víz is! Ne csámcsogjon senki az 'asztalnál, ne szürcsöije a levest, ne beszéljen tele szájjal, ne rágja le a csontról a húst úgy, mint az ősember. Azért van kés és villa, hogy használjuk, és a gyermeket is erre tanítsuk. Ne nyúljunk kézzel a tálba, legyen a hús, a köret és a saláta mellett tálaló kanál, és azzal vegyünk ki, ne saját evőeszközzel. Ez nemcsak kulturált étkezési, hanem egészségügyi szabály is! Még sók minden apró figyelmesség és egyéb kell ahhoz, hogy a kulturált étkezés írott és íratlan szabályainak eleget tegyünk. Alkoholista a családban Gyermekeikéi fenyegeti veszély... így kezdődik Tapintatosan érdeklődnek az ismerősök, látogatóba jönnek a jóbarátok, még a szomszédok is vigyáznak a nyugalomra, ha beteg van a családban. Falun éppúgy, mint a lakótelepi házakban közügy az ilyesmi. Mindenki igyekszik tőle telhetőén segíteni, tanácsot adni vagy legalább jobbulást kívánni. Kivéve egyetlen betegséget: az alkoholizmust. Ott éppen fordított a helyzet. Barátok, ismerősök úgy tesznek, mintha nem is tudnának erről a betegségről, a környéken lakók pedig még az alkoholista hozzátartozóinak köszönését sem fogadják szívesen. A szűkebb család igyekszik titkolni a dolgot, de azt sem lehet sokáig. Orvosilag ugyan bizonyított, hogy az alkoholizmus betegség. Mégis van egy alapvető különbség az alkoholizmusban és más betegségben szenvedők között: míg az egyéb bajokból a leggyorsabban igyekeznek meggyógyulni — a szesz rabjainak többsége csak akkor fordul orvoshoz, ha már teljesen lehetetlenné válik az élet körülötte és vele. Miközben az alkoholista saját szervezetét roncsolja napról napra, „elissza az eszét”, szellemi képességei egyre csökkennek — ugyanilyen iramban teszi tönkre egész családját. Nincs olyan háztartás, amely ne érezné meg, hogy a férj — mind gyakrabban a feleség is — naponta öt-hat féldecit, esetleg egy-két üveg tömény szeszes italt, két-három liter bort küld le a torkán. Forintra átszámítva körülbelül annyit, amennyiből egy háromtagú család napi kosztja kitelik. De ennél sokkal nagyobb kárt okoz az alkoholista a viselkedésével. Esténként minden ilyen apa gyermeke attól retteg, hogy ismét menekülnie kell rokonokhoz, szomszédokhoz, akiknek szomorú kötelességük, hogy befogadják a részeg „családfő” elől búvó gyerekeket. Vigasztalan az ilyen gyermekkor, elmulasztott örömeit soha semmi nem pótolhatja. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az apa alkoholbetegségét megtudják az osztálytársak is, s mert a gyermekek még nem ismerik a tapintatot, csúfolják, olykor ki is közösítik maguk közül a részeges szülő gyermekét. Sajnos nem ritka, hogy a? alkoholfogyasztást a gyermekek is igen korán kezdik. Némely vidéken évszázados szokás volt, s még ma sem szűnt meg teljesen, hogy a síró csecsemőnek pálinkába áztatott kenyeret dugnak a szájába. Később kap a gyerek egy-egy pohár bort vagy pálinkát ünnepnapon, esetleg vasárnaponként is. Korunkban a teljes foglalkoztatottságnak, a nők munkába állásának szomorú és visszás kísérőjelensége az úgynevezett emancipációs alkoholizmus. Számos nő úgy érzi: joga van kivenni a részét az alkoholfogyasztásból is, hiszen a nők minden téren egyenlőek a férfiakkal. Figyelmen kívül hagyják azonban azt, hogy a politikaijogi egyenlőség semmiképpen nem jelentheti a nemek közti biológiai különbségek megszűnését. A nő élettani hivatása a gyermekszülés, az alkoholista nők ezt veszélyeztetik. Valamennyi tudományos mérés és tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a terhesség idején alkoholizáló nők gyermekei rendellenesen fejlődnek az anyaméhben és megszületésük után is. Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy az anya alkoholfogyasztása egész életére szerencsétlenné teszi a gyermeket. Az igazi károsult ismét a minderről mit sem tehető gyermek. Végleg megfosztják az apai gondoskodástól, vagy az anyai melegségtől — amit voltaképpen addig is nélkülözött. A gyerek csavargása, iskolakerülése, rossz tanulmányi eredménye, sőt bűnözése mögött is szinte mindig meg lehet találni a szülő alkoholizmusát. Hány embert tett már évekre vagy egész életére szerencsétlenné az alkohol — aligha lehetne akárcsak felbecsülni. A szeszes ital nemcsak rabjává teszi azt, aki nem tud neki ellenállni, hanem beteggé is. Ám ez a betegség nem csupán saját, belső ügye annak, aki benne szenved — hiszen ő maga legtöbbször nem is tartja szenvedésnek. A családtagoknak legsajátabb érdekük, hogy segítsenek hozzátartozójukon, de rokonok, barátok részéről sem elég a tapintatos félrefordulás. Nekik is minden tőlük telhetőt meg kell tenniük az alkoholos beteg gyógyításáért. —VE— Végkifejlet... — Az új divat jellegzetességei Az őszi—téli divat jóné- hány olyan újdonsággal szolgál, amely a középkorúak- niak nem idegen, a fiataloknak sohasem látott érdekesség. Néhány mondatba ösz- szefoglalva átnyújtjuk a főbb divattendenciákat olvasóinknak. Színek: a régi nagy mesterek, festőművészek freskóinak hangulatát idézik, gyakran élénkítve egy-egy élesebb ellentétes színnel. Például burgundi vörös-ibolya lilával (türkisz); nugatbarna—ciklámennel; püspöklila-szépia- barnával (opál). A fekete főszín élénkítve fehérrel, pirossal, lilával. Anyagok: kabátra, kosztümre és a nagyon divatos pelerinre, keppre: meleg, bolyhozott moherrel kevert gyapjú; flanell egyszínű csíkos és kockás kivitelben. Továbbá velúr és teveszőr. Ruhára, szoknyára: mintás és egyszínű jersey, kasmír, bás- sony, zsorzsett és sokféle fényes anyag. Vonalak: a testtől elállnak a ruhák, de kevesebb már a nagy bőség. A divat sziluettek az „A”, az „X” és a „H” vonalakat utánozzák. A derékon általában öv van, így a karcsú derék hangsúlyozása gyakori. Sok a rakott, p'lisz- szés, guvré ruha, szoknya. Különleges a többlépcsős fodros, plisszírozott megoldás. A kosztümkabátka rövidült; a hosszú kabát helyett sokszor jelentkezik a különböző hosszúságú pelerin. Rajzainkból leolvashatók a divatos jellegzetességek. 1- es modell. Kásmirból, vagy jerseyből fekete-fehér színű, bordürös kelme az alapanyaga. A „H” vonalú ruha bevarrott ujjakkal, kissé hangsúlyozott emelt vállal, széles övvel, nyak körüli kivágással és bevágott zsebekkel. A nyak körül a divatékszer kis művirággal díszített. 2- es modell. Ez a kosztüm készülhet bükié jersey'ből, vagy bükié szövetből. Mindkettő igen divatos, különösen szépek a Richards győri textilgyárban készült anyagok. A kabátka ragián szabású, a szoknya egyenes vonalú, alul körülbelül 25—30 cm-es rakásokkal. Hozzá kockás, megkötött nyakú gyapjú blúz igen mutatós. 3- as modell. Mindenféle hosszúságban divatos a praktikus pelerin. Bármilyen kosztüm, ruha, szóknya-blúz, vagy nadrágos öltözék felvehető alá. Remekül tartja a meleget. A rajzon velúrszövetből szabott, béleletlen pe- lerint mutatunk be. NÁDOR VERA Emlékezünk... GYORS GULYÁS PARADICSOMOS MAKARÓNI A rövidülő nappalok, hűvös, szeles éjszakák nemcsak a természetben hozzák el az elmúlást, a bezárkózást. Az októbervégi napokon szinte minden család elindul, hogy letegye a kegyelet virágait szerettei sírjára. A sírhail- mok megtelnek hűvös lehele- tű hófehér krizantémmal, és a gyorsan alkonyuló délutánok megtelnek apró izzó fényekkel. Az életet, az emlékezést idéző lápgokat azonban de nehéz megtartani. A gyertyafénynek elég egy pici szellő is, pedig a novemberi alkonyat sokszor ennél sokkal erősebb szelet sóz a nyakunk közé. Több éve hasznosítom, és igen jól bevált. Évkökben gyűjtöm a narancs-, és citromsárga „kádfény” suroló- por műanyagfla'konjait. Az alsó, felső szélrészt, a legkülső sima felület középrészén ollóval átszúrom, és körbevágom. A megmaradó műanyaggyűrűt, éles, de ap- rókésű körömollóval, apró továbblépésekkel, a flakon- díszül szolgáló mélyedésfelület pontos vonalában körbevágom. Ezek az egyenes szélű hengerek kerülnek az égő mécses köré. De óvatosan, mert, a műanyag gyúlékony, a mécsest pontosan a középre tegyük, kőlapra helyezzük, néhány apró rögöt, kődarabkát szórjunk a mécsesszál és a lángvédő flakon közé. A földre helyezetteket pedig kissé nyomjuk be a rögök közé. A flakonméret gyertyaláng-védésre nem alkalmas. Ezekhez a fehér Tip-, és Uni- mó-flakont ajánljuk. Az ösz- szeállítás előtt azonban mérjük le: a gyertyacsúcs és flakontető között öt cm távolság szükséges. A gyertyát védő keskenyebb és magasabb könnyű hengerek a sírra helyezve erősebb rögzítést, földbenyoxniást, vagy a külső oldalszélen nagyobb kődarabokkal körberakást kívánnak. 5 dkg füstölt szalonnát apró kockákra vágunk, gyorsfőző edénybe tesszük és átsütjük. 75 dkg gulyásnak való húst apró kockákra vágunk és hozzátesszük, megpirítjuk. 25 dkg leveszöldséget (hagymát, sárgarépát, zellert, fehérrépát) adunk hozzá és lepirítjuk. Fél kávéskanálnyi feketeborsot (egészben) porpaprikát, kakukkfüvet, 5 borókabogyót és 1 leveskockát, valamint 2,5 dl vizet teszünk hozzá. Lefedjük a kuktát és körülbelül 12 percig főzzük a gulyást. A leveszöldséget átpasszírozzuk és a levest erős paprikával és borssal ízesítjük. Hozzávalók 4 személynek: 1/4 kg makaróni, 2 liter sós víz, paradicsomszósz, fél liter víz, 4 tojás, 4 dkg parmezán- sajt, 1 db vöröshagyma, 1 evőkanál olaj, 5 dkg szalámi, 10 dkg főtt sonka, 7 dkg reszelt sajt. A makarónit forrásban lévő sós vízben 10 percig főzzük. Paradicsomszószt készítünk és a tojást és a parme- zánsajtot hozzákeverjük. A hagymát feldaraboljuk és olajban megpároljuk. Majd a szalámit és sonkadarabokat a hagymához adjuk és szintén megpároljuk. A fele mennyiségű makarónit tűzálló tálba tesszük és a paradicsomos sonkás, szalámis masszát ráöntjük. A maradék makarónit a tetejére rakjuk és reszelt sajttal megszórjuk. Előmelegített sütőben 25 percig sütjük. SÜLT FASIRT Hozzávalók 4 személynek: 1/2 kg darált marhahús, 1 zsemle, 2 tojás, petrezselyem, 1 fej vöröshagyma, édesnemes paprika, só, bors, 2 evőkanál mustár, 2 evőkanál olaj, 1,5 dl vörös bor, 2,5 dl víz, 1,5 dl tejfel. A darált húst, beáztatott zsemlét, melyet kinyomtunk, tojásokat, apróra vágott petrezselymet, hagymát, fűszereket, mustárt összedolgozzuk. A masszából veknit tornázunk. Forró olajban mindkét oldalát átsütjük. Hozzáöntjük a vörös bort, vizet és lefedve körülbelül 45 percig sütjük. A húst kivesszük az olajból, a zsiradékhoz kevés tejfelt teszünk. Majd a húsra öntve tálaljuk. Sós búr- gonyával fogyasztjuk.
