Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-31 / 256. szám

1980. október 31. Képújság 5 Közoktatásunk kérdései Ünnepi díszelőadás Pakson A gyermeki személyiség megismerése Mindannyiunk közös ta­pasztalata, szülőké, nevelőké egyaránt, hogy mennyi gon­dot jelent gyermekeink neve­lése, mennyi a balsiker mun­kánkban. Sokszor éppen azért, mert nem ismerjük eléggé gyermekeinket.^ A tu­dományos tapasztalát, meg a szülők, nevelők mindennapos tapasztalata egyaránt a gyer­meki személyiség megismeré­sének szükségességét bizo­nyítja. A gyermek személyiségé­nek minden fontos „szekto­rát”, tulajdonságát meg kell ismernünk, és mindenféle módons ahogy csak tudjuk. Anélkül, hogy részletesebben kitérnénk a személyiség prob­lémájára, csak annyit emel­jünk ki, hogy a személyiség az egyes ember, gyermek lel­ki életének sajátos egésze, különös egység, mely minden gyermeket egy kicsit mássá tesz, mint hasonló korú tár­sai. Ebben a nagyon bonyo­lult, összetett egységben azon­ban vannak kiemelkedően fontos „szférák”, lelki tulaj­donságok: mint a testi alkat, az idegrendszer, a vérmér­séklet, a jellem, az érdeklő­dés, a gondolkodás, az isme­retrendszer, a világnézet, a képességek, hogy csak a leg­főbbeket soroljuk fél. Ezek azért fontosak, mert a gyer­mek, az ifjú cselekvéseit, vi­selkedését meghatározzák, ezekben döntőek. Vegyük a gyermek testi fejlettségét: a túl „aprócska” vagy a „túl dundi” gyerme­kekben sokszor kialakulhat bizonyos kisebbrendűségi ér­zés a tényleges vagy csak vélt sérelmek miatt. Ugyanígy a túl hosszúra nőtt gyermek gondja is sajátos. Az ideg- rendszeri fejlettség is sokkal fontosabb, mint gondoljuk, mert például több gyermek nem azért nem tanul jobban, nem végez el gyorsabban egy munkát, mert nem akar, ha­nem mert nem képes rá. Las­sú az ingerfelfogó képessége, a külső világból érkező hatá­sokat lassan veszi észre, s nem tud rájuk gyorsan vála­szolni. Akar ugyan figyelni, de hamar elfárad közben, s kikapcsol az órán vagy az otthoni tanulás közben. Fon­tos ismernünk a gyermek ér­deklődését, hogy mivel sze­ret szívesen foglalkozni. Me­lyik tantárggyal, hogy van-e valamilyen hobbija — barká­csolás, gyűjtési szenvedély stb. —, mert a felnőtt ember is abban ér el több sikert, ami érdekli, amit szívesen végez. Az érzelmi világ megisme­rése szintén alapvető és na­gyon sokrétű feladatunk: tud­nunk kell, hogy milyen vá­gyai, törekvései vannak, ki­alakultak-e nála nemes, szen­vedélyek (hivatásszeretet, tu­dásvágy), mennyire hangulat- ember, aki rabja hangulatá­nak, aszerint viselkedik, hogy bal lábbal kelt-e fel vagy vi­dáman. Milyen a többi társá­hoz való viszonya a gyerme­künknek, kikkel barátkozik, kit szeret és kit gyűlöl és mi­ért — mind megválaszolandó kérdések. A temperamentum nagyon alapvető személyiségvonás, az hogy a gyermek érzelmei las­san vagy gyorsan alakulnak ki, mennyire tartósak, és cse­lekvéseiben mutatkoznak meg vagy csak beszédükben, a tet­tek emberei vagy „szájhő­sök”. A gondolkodás fejlett­sége, az intelligencia szintén alapvető az 'embernél, hogy meglévő ismereteit miként tudja felhasználni. Ismerős az a típus, akit úgy jellemezünk: „lexikon-műveltségű”, na­gyon sokat tud, csak nem ké­pes ezt felhasználni. Milyen a mi gyermekünk ezen a téren? A jellem vonásai is köztudot­tak, mint a becsületesség, az igazságszeretet, az őszinteség, a szolidaritás és a többi. Ezek milyen mértékben alakultak ki nála? Néhány gondolatot a meg­ismerés mikéntjéről. Legfon­tosabb a gyermek megközelí­tésében a bizalom, az őszin­teség kialakítása, hogy lássa meg a szülő segíteni akarását, törődését és ennék megfele­lően fogadja el és igényelje a szülői érdeklődést. A biza­lom kialakítása kölcsönös le­gyen, feltételezze a gyerme­ki gondok, problémák feltá­rását ugyanúgy, mint a ko­moly családi gondok, tervek megbeszélését. Itt valamit hadd jegyezzünk meg: min­dig komolyan kell vennünk kis és nagy gyermekeink problémáit, még ha nekünk nem tűnnek is jelentősnek, mert „nekik jelentősek”, őket igenis foglalkoztatják ezek az apró-cseprő ügyek. Találni kell időt a beszélgetésekre, a gyermeki tevékenység megis­merésére. De nemcsak a ta­nulással kapcsolatos produk­tumok (lecke, rajz, kézimun­ka stb.) megnézésére, hanem a nem kötelező területekre is (hobbi, barkácsolás, gyűjtés). A minél több közös élmény biztosítása — mozi, színház, tévé, kirándulás, olvasás — és az ezeket követő beszélge­tések sokat megmutathatnak a gyermek egyéniségéből, er­kölcsi-világnézeti, művészeti fejlettségéből. Állandóan végzett tájékozó­dás, megfigyelés, beszélgetés és a gyermek őszinte segítése együttesen teheti eredmé­nyessé s z em1 ál y i siégmeg i sm erő munkánkat, és az erre tá­maszkodó fejlesztést, a haté­kony nevelést. DR. SZELÉNDI GÁBOR Döntött a Legfelsőbb Bíróság mennyi kártérítést FIZESSEN A VASÚT? Súlyos szerencsétlenség történt egy vidéki vasútállo­máson. Egy tisztviselő későn érkezett a pályaudvar­ra és látta, hogy a vonat, amellyel utazni kívánt, már elindult. A szerelvényhez futott, s fel akart rá ugrani. Visszaesett, és a kerekek mindkét lábát boka fölött le­vágták. A szerencsétlenül járt ember fölépülése után a MÁV ellen kártérítés és ha­vi járadék fizetéséért pert in­dított. A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság a MÁV-ot általános kártérí­tés és havi járadék fizetésére kötelezte. A jogerős ítéletnek a járadék összegére vonatko­zó része ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatá­lyon kívül helyezte, s ebben a vonatkozásban új eljárást rendelt el. Az indoklás szerint ameny- nyiben a kár mértéke ponto­san nem számítható ki, a bí­róság az azért felelőst olyan összegű kártérítés megfize­tésére kötelezheti, ami a tel­jes jóvátételre alkalmas. Já­radékot is meg lehet ítélni. A sérült azonban csak tényleges anyagi kárának megtérítését igényelheti, jö­vőbeni elképzelésekre kere­setet alapítani nem lehet. Ezért fel kell hívni, hogy kártérítési igényének tény­beli alapjait pontosan jelölje meg. Ezután kell eldönteni, hogy az igazolt kárnak jára­dék formájában való meg­ítélése feltételei fennforog­nak-e. Ezt az új eljárásban kell tisztázni. A Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott arra is, hogy a tiszt­viselő ülőfoglalkozást folytat és olyan sérüléseket szenve­dett, amelyek mozgásában nagymértékben korlátozzák. Orvosszakértői vélemény sze­rint hízásra hajlamos, ezért a diétás, étkezéssel járó töfob- lettköltség megítélése sem zárható ki. ELTARTÁS ÉS HAZVÉTEL Idős asszonnyal kötött gon­dozási szerződéssel vegyes adásvételi szerződést kötött egy házaspár. Ebben a mat­róna házát százezer forintért megvásárolták. Kötelezték magukat, hogy tataroztatnak, az asszonyt pedig ápolják, gondozzák, halála esetén illő­en eltemettetik. Később a há­zaspár az épületbe beköltö­zött. Alig egy évvel később az idős asszony a szerződést — tévedés, megtévesztés, vala­mint a szolgáltatás és ellen­szolgáltatás feltűnő arány­talansága miatt — perrel tá­madta meg. Arra hivatkozott, hogy a megállapodás aláírá­sát a súlyos betegsége miatt beszedett kábító gyógyszerek hatása alatt kötötte meg. Ál­lapotának kihasználásával uzsorás jellegű szerződést írt alá. Egyébként a házaspár nemcsak hogy nem gondozza, hanem megverte és megfe­nyegette. Ezenfelül önkénye­sen költöztek be, tehát a házat kötelesek elhagyni. Mindezek miatt a szerződést semmisnek tekinti. Az alsófokú bíróságok íté­letei ellen emelt törvényessé­gi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság a következőket mondta ki: — A szerződés érvényte­lenségének megállapítása iránti kereset alptalan. Az adásvételi megállapodás sem jogszabályba, sem a szocia­lista együttélési követelmé­nyeibe nem ütközik. A házas­pár bizonyos tatai’ozási mun­kálatokat elvégeztetett, de nincs tisztázva, mire kötelez­ték magukat és ami javítás történt, nem csupán saját ké­nyelmüket szolgálja. Az épü­let értékét kétszázezer forint­ra, beköltözhetően három­százötvenezer forintra be­csülik. — A felek közti viszony megromlása folytán a gondo­zási (ápolási) szerződés erede­ti célját és rendeltetését már nem tudja betölteni — szö­gezte le a Legfelsőbb Bíró­ság. Amennyiben a szerző­dés érvénytelenségével kap­csolatos kereseti kérelem nem bizonyulna megalapo­zottnak, jogszabályi lehetőség van a megállapodás módosí­tására. Ezért az alsófokú bí­róságok ítéletét hatályon kí­vül kellett helyezni és új el­járást elrendelni. HAJDÚ ENDRE Szovjet filmek fesztiválja, 1980 A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság október 30. és november 8-a között ren­dezi meg hazánkban a Szov­jet kultúra napjait. Az orszá­gos rendezvénysorozat kere­tén belül november 2-án a paksi munkásművelődési köz­pontban kerül sor a Szovjet filmek fesztiválja Tolna me­gyei ünnepi díszbemutatójára. Vasárnap 15 órai kezdettel orosz nyelven, majd 17 órai kezdettel magyar nyelven mutatják be Georgij Danye- lija őszi maraton című film­jét. Erről a filmjéről így vall a rendező: „Ez a film egy állandóan siető és állandóan elkéső emberről szól, és arról, hogy a gyengédségből fakadó hazugság elvtelenséggé vál­hat, az önvédelemre való kép­telenség pedig passzivitássá, és ha valaki túlzottan gyen­géd, kegyetlenné válhat.” A filmbemutató után, 19 órakor szovjet filmművész­delegáció részvételével mű­vész—közönség találkozót tar­Ljudmila Gurcsenko tanak. Jevgenyij Leonov, az Őszi maraton főszereplője, Ljudmila Gurcsenko a Szi- bériáda című új film fősze­replője, valamint Mihail Alekszandrov, a GOSZT KINŐ igazgatóhelyettese vá­Jevgenyij Leonov laszol az érdeklődők, a film­barátok és a szakemberek kérdéseire. A paksi díszbemutató után a fesztivál filmjeit vetíteni kezdik megyénk filmszínhá­zai és mozijai. Őszi leltár Domboriban A part kihalt. A sok ezres, vidám nyári tömegnek csu­pán emlékét őrzi az avarral fedett pázsit a strandon. La­kat fityeg a nyáron vasárnap is forgalmas ABC, s a Gaszt- rofol-étterem ajtaján. A szezon után Tóth Anná­val, a faddi tanács vb-titká- rával mérleget készítünk. — Hogy hány ember járt itt, képtelenség lenne meg­mondani. Rengeteg. Pedig az idei nyár nem kényeztetett el- minket. A megszokottnál kevesebb volt az olyan isten­igazából nyárias hétvége. Az üdülőfalu gyarapodásá­ról már könnyebb pontosan számot adni. A tavasszal kezdték bővíteni a ZÖLDÉRT boltját, s az még a szezonban kész lett. A korábbinál két- szerte nagyobb üzlet javítot­ta a kereskedelmi ellátást. A szolgáltatóházat is a ta­vasszal kezdték építeni, de már csak 81-ben lesz kész. Itt posta, orvosi rendelő, a hozzá tartozó váró, s egy köl­csönző kap helyet. Hogy az utóbbiban melyik cég áll majd a több ezres üdülősereg rendelkezésére, még nem dőlt el. Nyilván, amelyik a leg­magasabb szintű szolgáltatás­sal segíti az itt pihenőket. Épül út a Jázmin utcában, s még az idén villamosítják azt a területet, ahol az utol­só dombori üdülők épülnek. Épülne több is, rengetegen igényelnének telket, de több hely nincs. Talán majd ké­sőbb, esetleg a víz túlsó ol­dalán. De ahhoz előbb vala­mi módon biztosítani kell a víz tisztaságát. Mert már így is félő, hogy a kedvelt üdülő­helyen a balatonihoz hasonló gondokkal kell megküzdeni. A vizsgálati eredményeket a helyi tanácsnál nem ismerik, de azt tudják, nagyon kelle­ne a vízcsere. Panaszkodnak a horgászok is. Kétezren van­nak hivatalosan, s egyre szé­lesebb ívben kerüli el őket a horgászszerencse. A zsúfoltság ellenére ter­vezik, hogy megnyitják a harmadik strandot. Ezt egyébként teszik azért is, mert akik fürdeni jönnek, legtöbben autóval érkeznek. S bár nemrég bevezették a fizetőparkírozást, a parkolók­ra jobb napokon kirakhatják a „megtelt” táblát. S az új strand új parkolót is jelent, várhatóan azt is, hogy a töb­bi nem lesz zsúfolt. A változások közé tartozik az is, hogy szebb, rendezet­tebb lesz az üdülőfalu. A korábbinál több a virág, na­gyobb a parkosított terület. S egyben bővült is a telepü­lés. Kész lett néhány vállala­ti üdülő, többek közt a KPM Szekszárdi Közúti Igazgató­ságáé. És az építők oly sok vitát kiváltott csodapalotája. Dolgoznak a járási ifjúsági tábor építésén is, nem beszél­ve a maszek tanyákról. Ma­gánszemélyek 55 kisebb- nagyobb üdülő készítéséhez láttak hozzá tavasszal, s ed­dig 41 készült el. Most csendes Dombori. Csak az őslakók, s a telepü­lés megszállott szerelmesei tesznek-vesznek itt-ott. Söp- rögetik a lehullott leveleket. Néhol füst bújik az ég felé. Égetik a gazt. — szepesi — Jövő tavaszig üresek lesznek a parkolók Ki mondaná, hogy itt nemrég még százak, ezrek voltak

Next

/
Thumbnails
Contents