Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-31 / 256. szám
1980. október 31. Képújság 3 Húskombinát-építkezés Műveltség és társadalom II. A szociális épületet november 15-én adják át Korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy egy- egy üzemi területen milyen munkasikereket érnek el a húskombinátnál a dolgozók. Ezúttal a vágóhíd főépületét, azaz az irodát és a szociális épületet „jártuk körül”. Ezt a hatalmas épületet még körül lehet járni, de nem sokáig. Hiszen igen gyorsan haladnak a kerítés építésével, szerelésével. A főépület előtt a betonozáshoz készítik elő a terepet. Itt lesz majd a dolgozók gépkocsijainak a parkolója. Szépen gyepesítik, grünbetonnal rakják le a teret, és még egy kis díszmedencét is építenek, hogy a kellő hangulatot megadják ezzel is a betonépítménynek. Az irodák, az öltözők, mosdók, az orvosi rendelő és más kommunális, szociális berendezés kap helyet az épületben. Jórészt már beszerelték a gépészeti anyagokat, műszereket is. Mozognak a liftek, tehát nem kell a dolgozóknak kézben cipekedni a fölső emeletekre. A műkőburkolás, valamint a szigetelés, a lépcsők kiépítése folyik már, jelezvén, hogy szorul ki az építőmesterség az épületből, mindinkább helyet adva a festőknek, mázolók- nak. Ügy tervezik, hogy az épületet november 15-én átadják, szemben a november 30-i határidővel. Érdemes külön szólni arról, hogy az épületben a csapok, csaptelepek, WC-öblítőt mozgató szelepek, ajtókilincsek „automatikusan” működnek, különleges lábszelep segítségével. Tehát kézmosásnál a dolgozó rálép a süly- lyesztett-szigetelt kapcsolóra és úgy engedi a vizet. A vágóhíd végeredményben két részre osztható, a tisztaövezetre és a fogadóra. Mindkét helyen porta lesz, az épület váza kész, ugyancsak működőképesek a hídmérlegek. Az üzemi konyha szerelésénél Wolher László brigádja dolgozik. Kilenc gőzüstöt, két villanytűzhelyet, hűtőket és egyéb konyhai elektromos gépeket szereltek máris fel, úgy hogy a próbára és festésre van még itt szükség, akár főzhetnének is utána. A hét melegítős pult, ahonnan az étkezőket szolgálják ki, ugyancsak kész, helyén áll, működik mindegyik. A hét hűtőpult arra is enged következtetni, hogy milyen lesz majd az ételválaszték. A dolgozók öltözői is jórészt készek. Van még persze szerelői feladat, de minden bizonnyal november 15- ig ezen a területen is végeznek. A főépület környéke szép lesz majd, amint az a tervekből is kiolvasható. Az természetes, hogy a parkosítás, viBencze János és Nagy József a konyhai hármas tükröt szereli fel rágok, fák ültetése áthúzódik a jövő évre, de a legfontosabb ezekben a hetekben, hogy a vágóvonalat mielőbb üzemképessé tegyék. A sok mozgó, működő, öblítő, zörgő, forgó gép azt bizonyítja, hogy az építők az idén igencsak derekasan nekifogtak a munkának, és a szocialista szerződésben vállalt módon működnek együtt a fővállalkozók is az alvállalkozókkal, meg a beruházó a fővállalkozóval. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Bakó Jenő Szabó László és Major József a. tisztaövezeti portán a vázszerkezetet hegeszti A tudományos-technikai forradalom és a humán műveltség Napjainkban sok szó esik a tudományos-technikai forradalomról, a TTiF és a társadalmi fejlődés kapcsolatáról és arról, mennyiben változtatja meg a tudományos-technikai fejlődés a műveltség belső komponenseit. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy századunk utolsó negyedében a technika gyorsütemű fejlődése szükségessé teszi a tudomány, elsősorban a természet- és műszaki tudományok közvetlenebb alkalmazását a termelés különböző terül ét ein, hiszen enélkül megvalósíthatatlanok társadalmi-gazdasági célkitűzéseink. A tudományos-technikai forradalom egyben azt is jelenti, hogy a megszerzett természettudományos-műszaki ismeretanyag viszonylag rövid idő alatt elévül, az új technikai-technológiai struktúrák alkalmazásához megmegújuló ismeretrendszerre van szükség. Ez a TTF teremtette helyzet sajátos követelményeket állított oktatáspolitikánk elé: olyan korszerű képzési rendszer kialakítását teszi szükségessé, amely alkalmazkodni tud ezekhez az új körülményekhez; olyan ismeretrendszert tesz szükségessé, ametly rugalmasan bővíthető és a lezártság helyett nyitottságra törekszik. Az alapvető cél tehát, hogy képzési rendszerünk elegét tegyen annak a követelménynek, hogy a megszerzett szakmai ismeretek állandó, célirányos bővítésével „konvertálhatók” legyenek a legújabb technikai struktúrák alkalmazásához. Az oktatáspolitika viszonylag hamar tudatosította ezeket a sürgető követelményeket és a képzési rendszer szerkezetében jelentős változásokat hajtott végre. A változás eredményeként a képzésben a hangsúly erőteljesen az olyan ismeretek irányába helyeződött, amelyek közelebb álltak a természettudományos-technikai követelményekhez. De ezzel párhuzamosan ielentős mértékben csökkentette a hagyományos értelemben vett Az ország szinte valamennyi nagyobb szarvasmarha-tenyésztő gazdaságát képviselték tegnap délelőtt Tamásiban azok az állatorvosok, illetve állat- tenyésztők, akik részt vettek a „Szarvasmarhatartási rendszerek értékelése állategészségügyi szempontból” címmel megrendezett tanácskozáson. A szakembereket dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás vezetője, a MAE keretében működő Magyar Állatorvosok Társaságának titkára köszöntötte, majd dr. Kovács Ferenc akadémikus, az állatorvostudományi egyetem rektorhelyettese nyitotta meg a tanácskozást. Bevezetőjében elmondta, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése a mezőgazdaság legfontosabb feladatai közé tartozik. S mivel a gazdasági ösztönzők csak lassítják a háztáji gazdaságokban tartott szarvas- marhák számának csökkenését, a fejlesztést a nagyüzemekben kell és lehet megvalósítani. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott Szekszárdon, az SZMT-székházban. Az ülés két témát tárgyalt. Elsőként Kiss Sándor igazgató előterjesztésében megvitatták a szekszárdi húskombinát — kiemelt nagyberuházás — kivitelezési munkáinak helyhumán ismeretek szerepét, mintegy devalválva azok társadalmi jelentőségét. A társadalmi önismeretet kialakító tárgyak Oktatásunkban fokozatosan másodrangúvá váltak, némely esetben „megengedhetetlen luxussá”. Ez az egyoldalúság oda vezetett, hogy korosztályok kerültek ki oktatási intézményeinkből, amelyeknek történelmi, irodalmi, társadalomtudományos ismereteik a minimumra szorítkoztak és a legelemibb társadalmi kérdésékben is tájékozatlanok voltak. Közéletünkben lezajlott viták jelezték ezeket a veszélyeket és az oktatáspolitika számára felvetétték a korrekció szükségességét. Ma már világossá vált az a felismerés, hogy humán tuományos műveltség nélkül nem lehet a társadalmi tevékenység egyetlen területén sem teljes emberként boldogulni; a tu- dományos-tedhni.kai forradalom a társadalomirányítás területén rendkívül fontossá teszi a humán tudományos ismereteket. Egyén és közösség harmonikus kapcsolatához elengedhetetlenül szükséges az egyetemes emberi kultúra elsajátítása és az emberek „kezelésében” korszerű alkalmazása. MűszakHgaizdasági vezetők számária égetően fontos az „emberi” oldalt megtestesítő humán-társadalomtudományos értékek ismerete, hiszen döntéseik végső fokon emberekre vonatkoznak, így a pusztán technikai-gazdasági oldal abszolutizálása komoly ellentmondások és konfliktusok kialakulásához vezet. Márpedig bonyolult társadalmi-politikái viszonyaink közepette a sokoldalú elemző döntésekhez alapvetően szükséges történelmünk, társadalmunk ismerete, az emberek szükségletrendszerének felmérése, kulturális és szellemi vágyainak kielégítése. A tudományos-technikai forradalom egyoldalú, a technikai irányíthatóságot abszolutizáló értelmezésének veszélyeikre nyugati, nem marxista gondolkodók is felhívták a Kovács Ferenc bevezetője után a négy nagy szarvasmarhatartó rendszer — az AGROKOMPLEX, a BOOS- COP, a TAURINA, illetve a kaposvári KSZKV képviselőjének hozzászólása következett. Ök a rendszereikben szerzett tapasztalatokat ismertették. Ezután kért szót dr. Czéh Miklós, megyei állathigiénikus szakállatorvos, aki a rendszerek tevékenységének értékeléséről megemlítette, hogy azok eredményességét csak a mezőgazdasági nagyüzemek bizonyíthatnák, azonban a nem egységes adatfelvételi rendszer miatt képtelenség az egyes rendszerek eredményeit ösz- szehasonlítani. A gyakorlatban pedig azt tapasztalják, hogy valójában nincs is különbség a rendszerben gazdálkodó, illetve a rendszereken kívül tevékenykedő állat- tenyésztő gazdaságok eredményei között. A hozzászólások után vita következett, majd a tanácskozás résztvevői megtekintették a Tamási Állami Gazdaság szarvasmarha-telepét. zetét, az üzemelés előkészítésére. Második napirendi pontként a lakosság tömeg- étkeztetésének helyzetével kapcsolatos népi ellenőrzési és szakszervezeti közös vizsgálat tapasztalatairól adott jelentést Egyed Dezső, az SZMT osztályvezetője. figyelmet. Marcuse a 60-as években .arra hívta fel a figyelmet, hogy a humán kultúra kiiktatása a műveltségből egyben az emberi gondolkodás egysíkúságához, az ő kifejezésével élve „egydimen- ziósságához” vezet. Az emberi-'társadalmi önismeretet kifejező humán kultúra az egyén kritikai-elemző képességét testesíti meg, lehetővé teszi az egyén számára önmaga, s a közössége közötti kapcsolatok tudatosítását, s adott esetiben konfliktusát. Marcuse szerint a fejlett, jóléti tőkés társadalmaknak alapvető érdeke eme kirtikai magatartás kiküszöbölése, amely végső fokon a manipulálhatóság lehetőségét növeli. A humán tudományok, önmagunk helyének kritikus elemzése, a társadalom valódi konfliktusainak megértése, a társadalmi és egyéni érdekellentéteket, összeütközéseket katihartikus módon tudatosító művészet kizárása a társadalomiból lehetetlenné teszi a változás igényének megfogalmazását is. A szocializmustól teljesen idegen egy olyan társadalomirányítási rendszer, amely nem igényik az egyének tudatos és kritikus, a valós ágos t ár s a da l m i -pol ifi k a i folyamatokra odafigyelő tevékenységét. Jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyaink között még inkább szükség van tudatos, problémafeltáró, valóságot elemző, a feladatokat alkotó módon megoldó, cselekvő embertípusra, és ehhez nélkülözhetetlen ia társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekben váló tájékozottság, a humán kultúra iránti nyitottság és fogékonyság. A tudományos-technikai forradalom korszakos feladatait csak a korszerű technikát elsajátító, továbbfejlesztő és a humán értékeket alkalmazó ember képes megoldani, aki harmonikusan egyesíti magában a műveltség műszaki-tudományos és humán elemeit. MIKECZ TAMÁS (Folytatjuk). Román építésügyi delegáció Tolna megyében Román építésügyi delegáció tartózkodik hazánkban Dima Stefan miniszterhelyettes vezetésével. Az öt tagú küldöttséget Jantner Antal, ÉVM-miniszterhelyettes hívta meg. Október 28-án Budapesten tanulmányozták a sportcsarnok és. a szállodaépítések tapasztalatait, a gyakorlati munkát, másnap Baranya megyében az állami építőipar produktumaival, Pécs lakótelepeivel ismerkedtek. Tegnap a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalathoz látogattak. A delegációt és Jantner Antal miniszterhelyettest Villányi József, a TÁÉV igazgatója tájékoztatta a Tolna megyei építési eredményekről, délután pedig a paksi atomerőmű építkezésére látogattak, ahol a megyei vállalat munkájával ismerkedtek, valamint hazánk e nagy ipari objektumának építésével. A romániai vendégek Tolna megyei programjában részt vett Mátyás István, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. Tanácskozás a szarvasmarha- tenyésztésről Tanácskozott az SZMT elnöksége A főépület homlokzata, előtte a parkolóterületet betonozzák Wolher László és Szente Ferenc a gőzüstöket szabályozza, szereli
