Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

1980. október 26.

níÉPÜJSÁG 3

A munkaverseny-értékelés új rendje a szekszárdi BHG-gyárban

BUG Híradástechnikai Vállalat a megszűnt Szekszárdi Vasipari Vállalat üzemét hat évvel ezelőtt vette át. Az első évben még csak a dolgozók kis hányadát fogta át a szocialista brigádmozgalom, 16 brigádot. Ma — bár a létszám csökkent, két éve még ezer- kétszázán dolgoztak, az idén az ezret sem éri el a létszám — negyvenegy szocialista brigád versenyez. A fizikai állománynak 85 százaléka tömörül szocialista brigádokba. Az első évékben a mennyiségi fejlődés volt előtérben, ma — azaz nein is ma. hanem már egy-két év óta — a minőségi előrelépés van napirenden.

Megfogalmazódott ez már egy évvel ezelőtt is, a gyárN szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán. Többen kifogásolták, hogy a verseny értékelésének rendje ellentmondásos, a mérés, a pontozásos rendszer nem minden tekintetben ösztönöz a hatékonyabb munkára, de főként arra nem, hogy a brigád, a hrigádtag érezze felelősségét nemcsak saját munkájáért, hanem, azért is, ami környezetében történik. Nem általában, a pontozásos értékelési rendszer ellen volt kifogás — ahöl a dolgozók túlnyomó többsége versenyez, a szocia- listabrigád-mozgalom átfogja az egész gyárat, csak úgy lehet reális az értékelés, ha lehetőleg minden tényezőt figyelembe vesznek, súlyának megfelelően —, hanem az derült ki, hogy az értékelést finomítani kell. Minden pontja a jobb, hatékonyabb munkára, a minőség javítására, a takarékosságra, a kollektív felelősségre ösztönözzön. Állást foglalt — a kongresszusi előkészületek során elhangzott észrevételek nyomán a beszámoló taggyűlés is, hogy a hatodik ötéves terv időszakára ki kell dolgozni a szocialista munkaverseny — a szocialistabriigád-mozgalom értékelésének a ma és a jövő követelményeinek megfelelő rendszerét.

A héten ismét tanácskoztak a gyáregység szocialista brigádvezetői és megvitatták, elfogadták az új tervezetet.

Lényeges a különbség a régi és az új között. Egyrészt, különválasztja, de ugyanakkor egyesíti is a szűkebb értelemben vett munkaversenyt és a szocialistabrigád-moz. galmat. A szétválasztás: a munlkaverseny közvetlenül a termelésre, a gazdálkodásra irányul, ez nyílt, részt vehetnek benne egyénileg is a dolgozóik. Az egyesítés: a szocialista brigádoknál e verseny tartalmazza a „szocialista módon dolgozni,” — tehát a brigádmozgalom hármas jelszava első követelményét. A verseny díja az évenként a legjobbaknak odaítélt „VI. ötéves terv teljesítéséért” kupa és az első öt helyezett brigádnak és hat egyéni versenyzőnek járó pénzjutalom. A „szocialista módon tanulni, élni” követelmény már csak a brigádokra

vonatkozik és természetesen az elsővel együtt meghatározója a brigádok „rangsorolásának”.

A korábbi értékelési rendszernél több tényezőt vettek figyelembe, meghatározó azonban az elért teljesítményszázalék volt, ezzel lehetett a legtöbb pontot szerezni — vagy veszíteni. 1081. január 1-től a teljesítményszázalék helyébe a normaóra-teljesítmény lép. mégpedig olyan, formában, hogy a brigád érdékelve van a minél több, egy fő egy munkanapra jutó nonmaióna-ital'jesiítés- ben. A több táblázatból, képletből álló értékelési rendszer szinte minden tényezőre, ami a hatékony munkát befolyásolja, érzékeny. Többek között a munkaidő kihasználására, a különböző ökok miatti távollétre is.

A gyárban szinte folyamatos a normakarbantartás. Gyakori, hogy maguk a brigádok kezdeményezik — a begyakorlottság eredményeképpen — a normák szigorítását. Anyagilag eddig sem, ezután sem járnak rosszul ilyen esetiben. Ám a verseny értékelésekor eddig a norma- rendezés csökkentette az elért pontok számát. Most, ennek ellensúlyozására a normaóra-megtakarításért — legyen a normarendezés akár „hagyományos”, akár műszaki intézkedés következménye — pontokat kap a brigád. Például ha normarendezésből brigádtagonként egy negyedévben egynegyed normaórát takarítanak meg, ez 10 pontot jelent, ha három és fél órát, az hetven pontot. A műszaki intézkedésből származó nor- maóra-megitakarításra — a megtakarított órák számától függően — pontokat kap a kidolgozó és az alkalmazó brigád. Ez ösztönöz a műszaki intézkedés minél gyorsabb bevezetésére. Az állásidő még ha nem is a brigád az oka, mínusz-pontokat jelent és az eddiginél nagyobb súllyal szerepel — ugyancsak mínusz-pontokkal — az igazolatlan késés és hiányzás. A selejtkár nem nagy a gyárban, ám van lehetőség a csökkentésére. Ezért a korábbinál nagyobb súllyal jelentkezik a pontrendszerben. Üj, hogy nemcsak a brigádtag által okozott selejtórt jár mínusz-pont, hanem azért is, ami az egész műhelyben je, lentkeziik. Mindkettőnél a kiindulópont a bázisidőszak. Például a tavalyi, a közvetlenül a.dolgozó által okozott, kimutatható selejtkár átlagosan 225 forint volt negyedévenként. Most ennek 10 százalékkal csökkentett összegéért se plusz, se mínusz pont nem jár. Ám ha felére csökken, 25 plusz-pontot kap a

brigád, ha 300 forintra nő, 15, ha 700-ra, ötven a mínuszpont. Lehet pontot szerezni anyagi ak arékosságg’al, újítással — a korábbinál kisebb súllyal szerepel a beadott, nagyobbal az elfogadott újítás és külön pontok járnak az éves vállalati szintű megtakarításért és a balesetmentes munkáért. Ám mínuszpontok gyűlnek össze, ha üzemi baleset fordul elő. Tehát : „Vigyázzunk jobban magunkra, egymásra és munkánk eredményére”. Ez utóbbi az olyan sélejtképződést akadályozhatja meg, ami nem gyártás, hanem főként helytelen, szállítás, raktározás következtében képződik, az előbbi a baleseteket és az emiatt kiesett munkanapokat csökkentheti. Elhangzott a vitában: a szocialista brigádok eddig se csak a maguk munkájával törőditek, de most már érdekeltek abban, hogy jobban, figyeljenek környezetükre.

'Régi eredetű, de az utóbbi években fokozottabban jelentkező torzulást küszöböl ki a szocialista brigádmozgalom „

....tanulni, élni” köv

etelményeinek pontozásos értékelése. Eddig a vállalások teljesítését értékelték, pontozták. így az a kollektíva, amelyik a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetése által javasolt 40—50 lehetőségből hármat vállalt és négyet teljesített, előnybe került a versenyben azzal szemben, amelyik a vállalt húszból tizenötöt teljesített. Most megjelent az értékelési rendszerben a hatékonysági, a vállalási és a teljesítményszorzó, amely kombinálja a képletet, az összes javasolt, a brigádnak ajánlott, a vállalt lehetőségekkel.

Negyedévenként értékelik a versenyt, állapítják meg a „rangsort” a brigádok között, az év végi értékeléskor az első hat helyezett pályázhat a „4. sz. gyár kiváló brigádja”, a „vállalat kiváló brigádja”, a „szakma-ágazat kiváló brigádja” címre.

1 szocialista brigádvezeA

tői tanácskozáson elfo.

: gadott versenyértéke- ___ lési rendszer öt-hatéves tapasztalat birtokában készült el. Az érdekeltek jó előre megkapták a tervezetet és egyöntetű vélemény alakult ki: jól fogja szolgálni a következő tervidőszakban a hatékonyabb munkát, gazdálkodást, a szocialistabrigád- mozgalom céljait.

(J)

Segítségnyújtás, körzetenként

Tíz gazdasági körzetet alakítottak ki tavaly megyénk mezőgazdasági nagyüzemei, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságök. Az összefogás fő célja: egymás segítése a legnagyobb munkák idején.

Ezekben a napokban megbeszélésre gyűltek, illetve gyűlnek össze a gazdasági körzetekhez tartozó üzemek vezetői. Nagy segítségre van

szükség a szárításban azokon a helyeken, ahol nincs terményszárító berendezés, vagy csak kis kapacitású. Egyes nagyüzemekben viszont kihasználatlan lenne némelykor a szárító, ha nem adnák bérbe. A mostani megbeszélések fő témája ennek a kidolgozása. A másik nagyon fontos megvitatni való: a szerződések feltételei egységesek legyenek a vállalatokkal kötendő áruértékesítésben,.

Az üzemek kialakították már az egym,ásnak nyújtott szolgáltatósok egységes díjazását, tehát nem gazdaságonként alkudoznak, ki mennyiért adja át a gépeit a másiknak. Nyáron, aratáskor általános gyakorlat volt a segítségadás.

Hárman - ugyanarról

Mindhármat Kovács Józsefnek hívják, mindhárman egy helyen dolgoznak, a nagydorogi Új Barázda Tsz-ben. Nagyapa, a fia és az unoka. Nemzedéknyi idő választja el őket egymástól. Hogyan kötődnek a szövetkezethez?

A legidősebb Kovács József nyugdíjas. Beteges, és különben sem sök mondanivalója van a téeszről. Megmutatok neki egy régi fényképet, még a kezdeti időkből. Ez hat, és kiderül, hogy mégiscsak van mondanivalója. ötvenhét évesen lett téesztag. Egyéni gazdálkodóból. A téesz volt az első és utolsó munkahelye, ahol közösségben dolgozott. Pontosan számontartja, hogy mit vitt a közösbe: tizennyolc hold föld, két csikó, két marha és birkák. Egyéni korában az állatokat szerette, leginkább azokkal foglalkozott. A közösben is ez volt a munkája. Ökröket hizlaltak a szeszgyár melletti istállóban. Az akkori időkről és feladatokról annyit: „Azt tudtam csak, hogy hogyan megyek, de azt nem, hogyan jövök haza, és mikor.” A kereset mellett otthon is kellett foglalkozni jószággal, hogy a megélhetés biztos legyen. Tizenegy évet dolgozott a szövetkezetben. Egyszer a jószág körül érte baleset — megnyomta a bika —, volt, hogy mint kazalmester a nyakát törte. Kemény és áldozatos esztendők voltak, hogy menynyire, azt igazán ők tudják, az alapítók. Maradt a fogyatkozó egészség és a feleséggel együtt kétezer forint nyugdíj. A mérleg nem biztos, hogy egyensúlyban Van. Annyi maradt, hogy az unokának könnyebb a dolga a közösben.

— Nehéz volt akkoriban elképzelni, hogy ez lesz a szövetkezetből. Az elnököt gyerekkorától ismerem. Dicsérni tudom, mert a jószágot jól forgatja. Itt vannak például a lovak. Nekem azelőtt az volt a mindenem, ma már biztosan nem sokat számítanak, de ide még járnak nyugatról is vevők. A múltkor, hogy a négyesfogat végighajtott az utcán, kiszaladtam. Vagyis mit beszélek, kibicegtem a kapuba. Nagyon szép volt. Amúgy, akinek valami gondja van, azon segít, mármint az elnök. Ami a munkát illeti, ma felét sem dolgoznak az állattenyésztésben. Nekünk nemhogy a tehenek, de még a bikák farkát is mindennap ki kellett mosni. Ez csak egy apróság, de mindenben így ment.”

Valameddig Jóska bácsi is foglalkozott odahaza tehenekkel, de amikor megbetegedett, eladták őket. Ma any- nyi jószág van a ház körül, amennyi saját szükségletre kell. Tyúkok, két hízó — az egyik beteg, és ettől Jóska bácsi is betegebb. No, meg a szőlő, de a magas napszám miatt nem sok élvezet és haszon van benne.

•

Ifjabb Kovács József huszonöt évesen volt alapítója a szövetkezetnek. Négy hold földdel, két csikóval és két tinóborjúval, ö is — mint az apja — az állattenyésztésben dolgozott. Takarmányos volt a kezdeti időszakban és szerinte nem kétszer, hanem háromszor több munka jutott az emberekre, mint mostanában. Fogatokkal hordták a zöldet, az abrakot zsákokban és padlásról. Előfordult, hogy kötél nem volt a szalmát lekötni a kocsin, mire beértek a majorba, háromszor kellett újra fölrakni a ledőlt rakományt.

— Én úgy gondolom, hogy napjainkban már, ha valaki dolgozni akar, akkor megtalálja számítását a téeszben. Többre is juthat, ha otthon a háztájiban is vállalkozik, így lehet tartani a színvonalat. Kezdetben két munkaegységet kerestem, ez napi száz- tíz-százhúsz forintnak felelt meg. Ma változó a kereset, mert elletős vagyok, és a tejtől, szaporulattól függ a pénz. Kétezerhatszáztól négyezer forintig hozok haza a téeszből havonta, összevetve ezt, és az árakat, kell az itthoni kiegészítés is. A feleségem háztartásbeli és jószágA régi felvétel bal oldalán a legidősebb Kovács József

A fia — ifjabb Kovács József — otthon is foglalkozik jószággal

A legidősebb Kovács József otthon, nyugdíjasán

gal foglalkozunk. Tehenek, bikák, hízót inkább csak magunknak nevelünk, meg vettem nemrég egy fiatal csikót.

— Van birkánk is, ez nálam olyan szenvedély, mint a vadászat. A feleségem nem nagyon szereti, én annál jobban. Képes vagyok itthon cucliztatni őket, amelyik gyengébb.

— Erős közepesnek vélem a szövetkezetünket a többihez viszonyítva. Haladtunk a kezdeti időkhöz mérve, méghozzá sokat, de úgy gondolom, hogy a követelmények egyre nagyobbak, ha nem tartunk lépést, megnézhetjük magunkat. Van tennivaló bőven. Itt van például a fegyelem. A vezetésben és a melósok közt is erősíteni kéne, mert úgy látom, az utóbbi időben ebből engedtünk. Nekem eddig a vezetőkkel nem sok bajom volt. Én azt mondom, hogy aki tud, azt becsüli mindenki, függetlenül attól, hogy mi megy a vezetők között. Volt egy elnök, aki elvitt bennünket egészen az árok széléig. Belekapott mindenféle fej-.^ lesztésbe, tele voltunk adóssággal. Nem volt eléggé megfontolt, tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takaró ért. A mostani elnök vett ki 'bennünket a bajból, a vezetés jó szakmailag is.

Ifjabb Kovács József élete viszonylag egyszerű, és első hallásra is tetemes munkával jár. Reggel háromtól estig — kisebb megszakításokkal. A közösben és a háztájiban. Negyvenöt éves és elgondolkozott már azon, hogy ez egy kicsit sok és néha nagyon fárasztó. Ettől eltekintve csinálja — külső szemlélő benyomásai szerint rendületlenül és. eredményesen.

*

Legifjabb Kovács József annak ideién nemigen tervezte, hogy továbbtanul. Azt akarta csinálni, amit elődei. Az apa és a téesz elnöke beszélte rá. hogy tanuljon „ipart”. Kőműves szakmát tanult, mégpedig jelesen végzett és tanulhatott volna tovább, ám neki elég volt eny- nyi is. Az apja nehezen nyugodott ebbe bele. de a fiú visszajött a szövetkezetbe, és ma is az építőbrigád tagjaként dolgozik. Jelenleg a Szigetben levő tehenészeti telep épületein — amely elkészül az idén.

Mennyi maradt a családban hagyományos jószágsze- retetiből?

— Megéri vele foglalkozni, és ha van időm, én is besegítek odahaza, megszoktam már. Hogy fogom-e csinálni, ha önálló leszek, úgy értve, hogy új otthont alapítok, azt nem tudom előre megmondani.

Steiner

A legifjabb Kovács József