Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

1980. október 26. níÉPÜJSÁG 3 A munkaverseny-értékelés új rendje a szekszárdi BHG-gyárban BUG Híradástechnikai Vállalat a megszűnt Szekszárdi Vasipari Vállalat üzemét hat év­vel ezelőtt vette át. Az első évben még csak a dolgozók kis hányadát fogta át a szo­cialista brigádmozgalom, 16 brigádot. Ma — bár a létszám csökkent, két éve még ezer- kétszázán dolgoztak, az idén az ezret sem éri el a létszám — negyvenegy szocialista bri­gád versenyez. A fizikai ál­lománynak 85 százaléka tö­mörül szocialista brigádokba. Az első évékben a mennyi­ségi fejlődés volt előtérben, ma — azaz nein is ma. ha­nem már egy-két év óta — a minőségi előrelépés van na­pirenden. Megfogalmazódott ez már egy évvel ezelőtt is, a gyárN szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán. Többen kifo­gásolták, hogy a verseny ér­tékelésének rendje ellent­mondásos, a mérés, a ponto­zásos rendszer nem minden tekintetben ösztönöz a haté­konyabb munkára, de főként arra nem, hogy a brigád, a hrigádtag érezze felelősségét nemcsak saját munkájáért, hanem, azért is, ami környe­zetében történik. Nem általá­ban, a pontozásos értékelési rendszer ellen volt kifogás — ahöl a dolgozók túlnyomó többsége versenyez, a szocia- listabrigád-mozgalom átfogja az egész gyárat, csak úgy le­het reális az értékelés, ha le­hetőleg minden tényezőt fi­gyelembe vesznek, súlyának megfelelően —, hanem az de­rült ki, hogy az értékelést fi­nomítani kell. Minden pont­ja a jobb, hatékonyabb mun­kára, a minőség javítására, a takarékosságra, a kollektív felelősségre ösztönözzön. Ál­lást foglalt — a kongresszu­si előkészületek során elhang­zott észrevételek nyomán a beszámoló taggyűlés is, hogy a hatodik ötéves terv idősza­kára ki kell dolgozni a szo­cialista munkaverseny — a szocialistabriigád-mozgalom értékelésének a ma és a jövő követelményeinek megfelelő rendszerét. A héten ismét tanácskoz­tak a gyáregység szocialista brigádvezetői és megvitatták, elfogadták az új tervezetet. Lényeges a különbség a ré­gi és az új között. Egyrészt, különválasztja, de ugyanak­kor egyesíti is a szűkebb ér­telemben vett munkaversenyt és a szocialistabrigád-moz. galmat. A szétválasztás: a munlkaverseny közvetlenül a termelésre, a gazdálkodásra irányul, ez nyílt, részt vehet­nek benne egyénileg is a dol­gozóik. Az egyesítés: a szocia­lista brigádoknál e verseny tartalmazza a „szocialista módon dolgozni,” — tehát a brigádmozgalom hármas jel­szava első követelményét. A verseny díja az évenként a legjobbaknak odaítélt „VI. ötéves terv teljesítéséért” ku­pa és az első öt helyezett bri­gádnak és hat egyéni ver­senyzőnek járó pénzjutalom. A „szocialista módon ta­nulni, élni” követelmény már csak a brigádokra vonatkozik és természetesen az elsővel együtt meghatáro­zója a brigádok „rangsorolá­sának”. A korábbi értékelési rend­szernél több tényezőt vettek figyelembe, meghatározó azonban az elért teljesít­ményszázalék volt, ezzel le­hetett a legtöbb pontot sze­rezni — vagy veszíteni. 1081. január 1-től a teljesítmény­százalék helyébe a norma­óra-teljesítmény lép. mégpe­dig olyan, formában, hogy a brigád érdékelve van a minél több, egy fő egy munkanap­ra jutó nonmaióna-ital'jesiítés- ben. A több táblázatból, kép­letből álló értékelési rendszer szinte minden tényezőre, ami a hatékony munkát befolyá­solja, érzékeny. Többek kö­zött a munkaidő kihasználá­sára, a különböző ökok mi­atti távollétre is. A gyárban szinte folyama­tos a normakarbantartás. Gyakori, hogy maguk a bri­gádok kezdeményezik — a begyakorlottság eredménye­képpen — a normák szigorí­tását. Anyagilag eddig sem, ezután sem járnak rosszul ilyen esetiben. Ám a verseny értékelésekor eddig a norma- rendezés csökkentette az el­ért pontok számát. Most, en­nek ellensúlyozására a nor­maóra-megtakarításért — le­gyen a normarendezés akár „hagyományos”, akár műsza­ki intézkedés következménye — pontokat kap a brigád. Például ha normarendezésből brigádtagonként egy negyed­évben egynegyed normaórát takarítanak meg, ez 10 pontot jelent, ha három és fél órát, az hetven pontot. A műszaki intézkedésből származó nor- maóra-megitakarításra — a megtakarított órák számától függően — pontokat kap a kidolgozó és az alkalmazó brigád. Ez ösztönöz a műsza­ki intézkedés minél gyorsabb bevezetésére. Az állásidő még ha nem is a brigád az oka, mínusz-pontokat jelent és az eddiginél nagyobb súllyal szerepel — ugyancsak mí­nusz-pontokkal — az igazo­latlan késés és hiányzás. A selejtkár nem nagy a gyár­ban, ám van lehetőség a csökkentésére. Ezért a koráb­binál nagyobb súllyal jelent­kezik a pontrendszerben. Üj, hogy nemcsak a brigádtag ál­tal okozott selejtórt jár mí­nusz-pont, hanem azért is, ami az egész műhelyben je, lentkeziik. Mindkettőnél a ki­indulópont a bázisidőszak. Például a tavalyi, a közvet­lenül a.dolgozó által okozott, kimutatható selejtkár átlago­san 225 forint volt negyed­évenként. Most ennek 10 szá­zalékkal csökkentett összegé­ért se plusz, se mínusz pont nem jár. Ám ha felére csök­ken, 25 plusz-pontot kap a brigád, ha 300 forintra nő, 15, ha 700-ra, ötven a mínusz­pont. Lehet pontot szerezni anyagi ak arékosságg’al, újí­tással — a korábbinál kisebb súllyal szerepel a beadott, nagyobbal az elfogadott újí­tás és külön pontok járnak az éves vállalati szintű meg­takarításért és a balesetmen­tes munkáért. Ám mínusz­pontok gyűlnek össze, ha üzemi baleset fordul elő. Te­hát : „Vigyázzunk jobban ma­gunkra, egymásra és mun­kánk eredményére”. Ez utób­bi az olyan sélejtképződést akadályozhatja meg, ami nem gyártás, hanem főként hely­telen, szállítás, raktározás kö­vetkeztében képződik, az előbbi a baleseteket és az emiatt kiesett munkanapokat csökkentheti. Elhangzott a vi­tában: a szocialista brigádok eddig se csak a maguk mun­kájával törőditek, de most már érdekeltek abban, hogy jobban, figyeljenek környe­zetükre. 'Régi eredetű, de az utóbbi években fokozottabban je­lentkező torzulást küszöböl ki a szocialista brigádmoz­galom „ ....tanulni, élni” kö­v etelményeinek pontozásos értékelése. Eddig a vállalá­sok teljesítését értékelték, pontozták. így az a kollektí­va, amelyik a vállalat gaz­dasági és mozgalmi vezetése által javasolt 40—50 lehető­ségből hármat vállalt és né­gyet teljesített, előnybe került a versenyben azzal szemben, amelyik a vállalt húszból ti­zenötöt teljesített. Most meg­jelent az értékelési rendszer­ben a hatékonysági, a válla­lási és a teljesítményszorzó, amely kombinálja a képletet, az összes javasolt, a brigád­nak ajánlott, a vállalt lehe­tőségekkel. Negyedévenként értékelik a versenyt, állapítják meg a „rangsort” a brigádok között, az év végi értékeléskor az el­ső hat helyezett pályázhat a „4. sz. gyár kiváló brigádja”, a „vállalat kiváló brigádja”, a „szakma-ágazat kiváló bri­gádja” címre. 1 szocialista brigádveze­A tői tanácskozáson elfo. : gadott versenyértéke- ___ lési rendszer öt-hatéves tapasztalat birtokában ké­szült el. Az érdekeltek jó előre megkapták a tervezetet és egyöntetű vélemény ala­kult ki: jól fogja szolgálni a következő tervidőszakban a hatékonyabb munkát, gazdál­kodást, a szocialistabrigád- mozgalom céljait. (J) Segítségnyújtás, körzetenként Tíz gazdasági körzetet ala­kítottak ki tavaly megyénk mezőgazdasági nagyüzemei, a termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságök. Az összefogás fő célja: egymás segítése a legnagyobb munkák idején. Ezekben a napokban meg­beszélésre gyűltek, illetve gyűlnek össze a gazdasági körzetekhez tartozó üzemek vezetői. Nagy segítségre van szükség a szárításban azokon a helyeken, ahol nincs ter­ményszárító berendezés, vagy csak kis kapacitású. Egyes nagyüzemekben viszont ki­használatlan lenne némely­kor a szárító, ha nem adnák bérbe. A mostani megbeszé­lések fő témája ennek a ki­dolgozása. A másik nagyon fontos megvitatni való: a szerződések feltételei egysé­gesek legyenek a vállalatok­kal kötendő áruértékesítés­ben,. Az üzemek kialakították már az egym,ásnak nyújtott szolgáltatósok egységes díja­zását, tehát nem gazdaságon­ként alkudoznak, ki mennyi­ért adja át a gépeit a másik­nak. Nyáron, aratáskor álta­lános gyakorlat volt a segít­ségadás. Hárman - ugyanarról Mindhármat Kovács József­nek hívják, mindhárman egy helyen dolgoznak, a nagydo­rogi Új Barázda Tsz-ben. Nagyapa, a fia és az uno­ka. Nemzedéknyi idő választ­ja el őket egymástól. Hogyan kötődnek a szövetkezethez? A legidősebb Kovács Jó­zsef nyugdíjas. Beteges, és különben sem sök mondani­valója van a téeszről. Meg­mutatok neki egy régi fény­képet, még a kezdeti idők­ből. Ez hat, és kiderül, hogy mégiscsak van mondanivaló­ja. ötvenhét évesen lett téesztag. Egyéni gazdálkodó­ból. A téesz volt az első és utolsó munkahelye, ahol kö­zösségben dolgozott. Ponto­san számontartja, hogy mit vitt a közösbe: tizennyolc hold föld, két csikó, két mar­ha és birkák. Egyéni korá­ban az állatokat szerette, leginkább azokkal foglalko­zott. A közösben is ez volt a munkája. Ökröket hizlaltak a szeszgyár melletti istállóban. Az akkori időkről és felada­tokról annyit: „Azt tudtam csak, hogy hogyan megyek, de azt nem, hogyan jövök ha­za, és mikor.” A kereset mel­lett otthon is kellett foglal­kozni jószággal, hogy a meg­élhetés biztos legyen. Tizen­egy évet dolgozott a szövet­kezetben. Egyszer a jószág körül érte baleset — meg­nyomta a bika —, volt, hogy mint kazalmester a nyakát törte. Kemény és áldozatos esztendők voltak, hogy meny­nyire, azt igazán ők tudják, az alapítók. Maradt a fo­gyatkozó egészség és a fele­séggel együtt kétezer forint nyugdíj. A mérleg nem biz­tos, hogy egyensúlyban Van. Annyi maradt, hogy az uno­kának könnyebb a dolga a közösben. — Nehéz volt akkoriban el­képzelni, hogy ez lesz a szö­vetkezetből. Az elnököt gye­rekkorától ismerem. Dicsér­ni tudom, mert a jószágot jól forgatja. Itt vannak például a lovak. Nekem azelőtt az volt a mindenem, ma már biztosan nem sokat számíta­nak, de ide még járnak nyu­gatról is vevők. A múltkor, hogy a négyesfogat végighaj­tott az utcán, kiszaladtam. Vagyis mit beszélek, kibiceg­tem a kapuba. Nagyon szép volt. Amúgy, akinek valami gondja van, azon segít, már­mint az elnök. Ami a munkát illeti, ma felét sem dolgoz­nak az állattenyésztésben. Nekünk nemhogy a tehenek, de még a bikák farkát is mindennap ki kellett mosni. Ez csak egy apróság, de min­denben így ment.” Valameddig Jóska bácsi is foglalkozott odahaza tehe­nekkel, de amikor megbete­gedett, eladták őket. Ma any- nyi jószág van a ház körül, amennyi saját szükségletre kell. Tyúkok, két hízó — az egyik beteg, és ettől Jóska bácsi is betegebb. No, meg a szőlő, de a magas napszám miatt nem sok élvezet és ha­szon van benne. • Ifjabb Kovács József hu­szonöt évesen volt alapítója a szövetkezetnek. Négy hold földdel, két csikóval és két tinóborjúval, ö is — mint az apja — az állattenyésztésben dolgozott. Takarmányos volt a kezdeti időszakban és sze­rinte nem kétszer, hanem há­romszor több munka jutott az emberekre, mint mostaná­ban. Fogatokkal hordták a zöldet, az abrakot zsákokban és padlásról. Előfordult, hogy kötél nem volt a szalmát le­kötni a kocsin, mire beértek a majorba, háromszor kellett újra fölrakni a ledőlt rako­mányt. — Én úgy gondolom, hogy napjainkban már, ha valaki dolgozni akar, akkor megta­lálja számítását a téeszben. Többre is juthat, ha otthon a háztájiban is vállalkozik, így lehet tartani a színvona­lat. Kezdetben két munkaegy­séget kerestem, ez napi száz- tíz-százhúsz forintnak felelt meg. Ma változó a kereset, mert elletős vagyok, és a tej­től, szaporulattól függ a pénz. Kétezerhatszáztól négy­ezer forintig hozok haza a téeszből havonta, összevetve ezt, és az árakat, kell az itt­honi kiegészítés is. A felesé­gem háztartásbeli és jószág­A régi felvétel bal oldalán a legidősebb Kovács József A fia — ifjabb Kovács Jó­zsef — otthon is foglalkozik jószággal A legidősebb Kovács József otthon, nyugdíjasán gal foglalkozunk. Tehenek, bikák, hízót inkább csak ma­gunknak nevelünk, meg vet­tem nemrég egy fiatal csi­kót. — Van birkánk is, ez nálam olyan szenvedély, mint a va­dászat. A feleségem nem na­gyon szereti, én annál job­ban. Képes vagyok itthon cucliztatni őket, amelyik gyengébb. — Erős közepesnek vélem a szövetkezetünket a többi­hez viszonyítva. Haladtunk a kezdeti időkhöz mérve, méghozzá sokat, de úgy gon­dolom, hogy a követelmé­nyek egyre nagyobbak, ha nem tartunk lépést, megnéz­hetjük magunkat. Van tenni­való bőven. Itt van például a fegyelem. A vezetésben és a melósok közt is erősíteni kéne, mert úgy látom, az utóbbi időben ebből enged­tünk. Nekem eddig a veze­tőkkel nem sok bajom volt. Én azt mondom, hogy aki tud, azt becsüli mindenki, függetlenül attól, hogy mi megy a vezetők között. Volt egy elnök, aki elvitt bennün­ket egészen az árok széléig. Belekapott mindenféle fej-.^ lesztésbe, tele voltunk adós­sággal. Nem volt eléggé meg­fontolt, tovább nyújtózkod­tunk, mint ameddig a taka­ró ért. A mostani elnök vett ki 'bennünket a bajból, a ve­zetés jó szakmailag is. Ifjabb Kovács József élete viszonylag egyszerű, és első hallásra is tetemes munkával jár. Reggel háromtól estig — kisebb megszakításokkal. A közösben és a háztájiban. Negyvenöt éves és elgondol­kozott már azon, hogy ez egy kicsit sok és néha nagyon fá­rasztó. Ettől eltekintve csi­nálja — külső szemlélő be­nyomásai szerint rendület­lenül és. eredményesen. * Legifjabb Kovács József annak ideién nemigen ter­vezte, hogy továbbtanul. Azt akarta csinálni, amit elődei. Az apa és a téesz elnöke be­szélte rá. hogy tanuljon „ipart”. Kőműves szakmát ta­nult, mégpedig jelesen vég­zett és tanulhatott volna to­vább, ám neki elég volt eny- nyi is. Az apja nehezen nyu­godott ebbe bele. de a fiú visszajött a szövetkezetbe, és ma is az építőbrigád tagja­ként dolgozik. Jelenleg a Szigetben levő tehenészeti te­lep épületein — amely elké­szül az idén. Mennyi maradt a család­ban hagyományos jószágsze- retetiből? — Megéri vele foglalkozni, és ha van időm, én is bese­gítek odahaza, megszoktam már. Hogy fogom-e csinálni, ha önálló leszek, úgy értve, hogy új otthont alapítok, azt nem tudom előre megmonda­ni. Steiner A legifjabb Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents