Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

aInÉPÜJSÁG 1980. október 23. A szovjet kultúra napjai október 30 és november 8 között Szekszárdim lesz a szovjet könyv ünnepének országos megnyitója Világ hírességek műsorai A magyar kulturális napok viszonzásaiképpen több mint egy hétig, október 30 és no­vember 8 között szovjet kul­turális napokra kerül sor ha­zánkban. A rendezvények na­gyobb része Budapesten lesz, de ezen kívül ihég sok más város színházában és hang­versenytermében lépnek fel világhírű szovjet művészek. A rendezvénysorozatot megnyitó díszelőadásra, ame­lyet egyenes adásban közve­tít a televízió is, október 30- án kerül sor az Erkel Szín­házban. Megnyitó beszédet mond Jurij Barabás, a szov­jet kulturális miniszter első helyettese és Pozsgai Imre kulturális miniszter. A mű­sorban a Moszkvai Állami Filharmónia Zenekarán, az Ukrán Állami Akadémiai táncegyüttesen kívül olyan világhírességek lépnek szín­padra, mint Jevgenyij Nyesz- terenko, Jelena Obraszcova és régi, kedves ismerősünk, Arkagyij Rajkin. Valamennyiük művészeté­ben még más alkalommal is gyönyörködhetünk, Jelena Obraszcova fellép másnap a Vigadóban, Nyeszterenkó no­vember elsején az Operett­színházban, az Orosz operák és balettek című műsorban. A leningrádi Miniatűr Szín­ház Arkagyij Rajkin vezeté­sével az őfelsége, a színház című műsorát mutatja be Budapesten a Tháliában, Székesfehérváron és a Ma­gyar Néphadsereg Művelődé­si Házában. A Moszkvai Állami Fil­harmónia Miskolcon is szere­pel, a Zeneakadémián és az Erkel Színházon kívül, töb­bek között Csajkovszkij és Sosztaikovics műveivel. A Szovjetunió Állami Hangver­senyzenekara a Bartók-te- remben, Dunaújvárosban és a Zeneakadémián ad koncer­tet. A Moszkva virtuózai ne­vű kamarazenekar a Vigadó­ban játssza Bach, "Schubert és Rossini műveit. A Soszta- kovics-kvartett Ózdon és Ba­ján is fellép. Diana Iszakadze hegedű- művész a MÁV szimfoniku­sokkal adja elő október 31- én a Zeneakadémia nagyter­mében Csajkovszkij Vonós­szerenádját és magyarorszá­gi bemutatóként hangzik fel a szerző vezényletében Tak- takisvili Hegedűversenye. Nyolc hangszeres szólista ér­kezése várható még, akik az ország több városában adnak koncertet. Az operaénekesek vendégként lépnek fel egy- egy szerepben az Operaház­ban és az Erkel Színházban. A Leningrádi Akadémiai Gorkij Színház Győrben az új színházban és Budapesten a Nemzetiben vendégszere­pei, többek között Solohov Csendes Don-jának színpadi változatával, és bemutatják Osztrovszkij Farkasok és bárányok, valamint Tolsztoj A ló története című művét is. Ukrajnából jöttünk című műsorát mutatja be az Uk­rán SZSZK Állami Akadé­miai Táncegyüttese, az Erkel Színházon kívül Székesfehér­váron és a fővárosi Operett- színházban, ami egyben a rendezvénysorozat záróese­ménye lesz. A szovjet filmek fesztivál­jára is várunk vendégeket, két díszelőadásra is sor ke- .rül, október 31-én Budapes­ten és november 2-án Pak­son, ahol az Őszi maraton című új filmet vetítik. Be­mutatásra kerül Edzenstein Viva Mexikó című alkotása, amelynek a kópiája évtizedek után került vissza a Szovjet­unióba. Most az eredeti kon­cepciót figyelembe véve, ta­Hitványai állították össze a filmet A képzőművész vendégek kiállítása október utolsó nap­ján nyílik meg a Műcsarnok­ban, de közülük ketten a Pa- taky művelődési házban is bemutatkoznak. A szakmai programokon kívül ellátogat­nak a vendégek Szentendrére és Baranya megyébe is. A Zeneművész Szövetség, a Rádió és a Televízió, vala­mint a színházaik is kiveszik részüket a szovjet kultúra bemutatásából. Zenei cseme­gének ígérkezik Obraszcova és Nyeszterenkó dalestje a televízióban. Iródelegáció is érkezik a Szovjetunióból. A küldöttség tagjai közül nálunk is ismert Bulat Okudzsava. A szakmai programon kívül Berettyó­újfalun és a Láng Gépgyár­ban lesz író—olvasó találko­zó. a Radnóti Színpadon iro­dalmi est a vendégek művei­ből. A rendezvénysorozat ide­jén kerül sor a szovjet könyv ünnepére, ennek országos megnyitójára Szekszárdon kerül sor november 3-án. A könyvkiállítást a Mezsduna- rodnaja Knyiga és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat közösen rendezi. A megnyitó előtt magyar —szovjet baráti találkozó, utána pedig a megyei műve­lődési központ színháztermé­ben irodalmi est lesz. A ki­állítás ideje alatt vásárolni is lehet a szovjet irodalom remekeiből. Rendhagyó iro­dalomórát tartanak a Garay gimnáziumiban és a tanár­képző főiskolán. _ A megyéhez kapcsolódó rendezvény még a szovjet kultúra napjai alatt, hogy a szekszárdi és a kaposvári ze­neiskola tanárai közös mű­sorukat mindkét megyeszék­helyen bemutatják, Szekszár­don november 5-én. Dunántúlt napló A pirográniit reneszánszá­ról ír a Dunántúli Napló. Kö­zel egy évszázada kezdte el ennek a kiváló burkoló­anyagnak a gyártását Pécsett Zsolnai Vilmos. A hatvanas években ismét gyártani kezd­te a Pécsi Porcelángyár. Az­óta egyre több lakóházon, középületen jelenik meg:má­zas vagy natúr kivitelben, te- tőcserépként vagy falburko­lóként. Igaz, hogy többszörö­sébe kerül, mint a hagyomá­nyos tetőcserép, ám fantá­ziagazdag forrna- és színvi­lága üdítőleg hat az utca­képre, időtlen időkig ellenáll minden viszontagságnak. A pécsi, baranyai tervezők és építők is mind bátrabban nyúlnak e nemes anyaghoz. Ma már évente mintegy nyolcvanezer négyzetméter pirogránit alapanyagú mázas kivitelű, sajtolt és hasított lap hagyja el a porcelángyár alagútfcemencéti. A teljes ka­pacitás százhúszezer négy­zetméterre tehető, tehát van még termelési tartalékuk. Gyártanak padlóburkoló lapokat is. Ennek gyártását a véletlennek köszönhetik. Az történt ugyanis, hogy a Gellért-fürdő rekonstrukció­ja során felmerült az igény a régi padozat cseréjére. ' Tulajdonképpen ettől az időtől számítható az egyéb­ként fagyálló „piskótalapok” gyártása. Azóta évente nyolc­tízezer négyzetmétert gyár­tanak e csúszásmentes la­pokból, különböző színekben. SOMOG/I"*™’ Szigorúbbak a követelmé­nyek. E szigorúbb követel­mények álapján évente több tízezer vizsgálatot végez a Somogy megyei élelmiszer­ellenőrző és vegyvizsgáló in­tézet. Az intézet elsősorban a termelő- és értékesítő üze­mekkel áll kapcsolatban. El­lenőrzik: az élelmiszertör­vény betartását, a magye élélmiszer-előállító és -for­galmazó egységeiben, többek között a cukorgyárban, a húskombinátban, a konzerv­gyárban. Ha valamilyen mi­nőségi hibát találnak, jelzik az élelmiszer előállítójának és a forgalmazónak, a felet­tes szerveknek. A hibaföltá­ró munkát sok esetben fe­gyelmi felelősségre vonás kezdeményezése vagy sza­bálysértési eljárás követi. Az intézetben elmondták: még mindig gondot okoznak az élelmiszeripari termékek jelzései: sokszor olvashatat­lan a szavatosság lejárta, vagy a csomagoláson egyál­talán fel sem tüntetik. Az intézetben radiológiai vizsgálatokat is végeznek, immár tizenhárom éve. Ada­tokat gyűjtenek e vizsgála­tokkal a szabadban termesz­tett zöldségfélékről, szálas takarmányokról és különbö­ző állati eredetű termékek­ről, újabban a talajról is. Egészségre káros sugárszin­tet eddig még nem tapasztal­tak. PETŐFI népe Egyre népszerűbb Magyar- országon is a csemege kuko­rica. Külföldön már régóta keresett cikk. A mi boltjaink polcain, hűtőpultjaiban is rendszeresen megtalálható már. Ez a kereslet fellendí­tette a kutatást is. A Kecs­keméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben egyre újabb és jobb fajtákat állíta­nak elő. Az intézet tenyész- kertjében több mint hatszáz hazai és külföldi fajtát ta­karítanak be a napokban, szinte csövenként. Eddig fő­leg külföldi fajták voltak a termesztésben. A már kikí­sérletezett magyar fajták al­kalmasak lesznek friss fo­gyasztásra éppúgy, mint kon­zervgyári tartósításra. A már államilag elismert 300-as, 370-es és 500-as hibridek köztermesztésben vannak. Most újabbak várnak elsza- porításra. A 400-as fajtaje­löltről elmondták a kutatók: rövid tenyészidejű, bőtermő — egy száron két csövet is nevel —, s a vékony csutkán egyenletes, kispelyvájú a szemsor. Külön hibridek szolgálják a háztáji termelést, figye­lembe véve az ipari és a fo­gyasztói igényeket. Az eddi­giek közül a 370-es, korai érésű hibridet javasolják a kiskertekbe. A főzni való csemegekuko­ricán kívül Kecskeméten foglalkoznak a pattogatni való kukorica nemesítésével is. Ezekből is új fajtákat kí­nálnak a termelőknek, köz­tük a „jól pattogót” és a „bő­termőt”, s néhány olyan név­telent is, amelyek eddig a kísérleti termesztésben is jól vizsgáztak. Van olyan kísér­leti fajta is, amely egy liter kukoricából 35 litert „produ­kál”, 15 literrel többet, mint a korábbi fajták.. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kommunista műszakok voltaik október 18-án, a nagy szabad szombaton Fejér me­gye több gyárában, bányá­jában, mezőgazdasági és ipa­ri üzemében. Annak ellené­re, hogy esett az eső, het- venháromezren dolgoztak. Székesfehérváron az utcákon, tereken, parkokban szorgos­kodtak, Ercsiben az új isko­la környékét parkosították, Dunaújvárosban az általános parkrendezésen túl kommu­nista műszak volt a Dunai Vasműben és több más vál­lalatnál. A megyében össze­sen 73 ezren vettek részt kommunista műszakon. Munkabérüket elsősorban továbbra is gyermekintézmé­nyek fejlesztésére, bővítésé­re ajánlották fel most is. A hetvenháromezer köz­hasznú, társadalmi, munkát végző ember keze nyomán szebbek lettek a megye vá­rosainak, falvainak utcái, te­rei és Móron, e történelmi borvidéken meggyorsult a szüret, mert itt a társadalmi munkát elsősorban a szüret­re összpontosították. Vankóné, Dudás Juli fest táj szépségeit, se emlékeit. Érdemes vállalkozni a ne­gyedórás kaptatóra: az er- désZháztól 349 méter magas­ra jutunk a csővári hegy csúcsán fehértó tenmésszik- lához. Körülöttünk múltat idéző kövek, omladékák; tör­ténetük inkább lovag-rom an­tikét őriz, mint dicső 'hadi- tetteket. Az 1840 körül épült csővári vár még így — rom­jaiban — is valóságos beve­hetetlen sasfészeknek tűnik: három oldalról sziklába vé­sett falszorosok védik, a ne­gyedik oldala pedig száz mé­ternél mélyebb szakadékra néz. Két testvérközség, Ácsa és Csővár között emelkedik magasba a vár, amelynek hajdanvolt birtoklója, Csövi Miklós uraság, a XV. század közepén vált hírhedtté, azzal, hogy ki-kicsapott a falak kö­zül élelmet, bort és lányt ra­bolni. Aztán az erődöt a tö­rökvilág múltával már csak romként emlegetik a króni­kák. 'Az időkoptatta vártorony lábától napsütésben, innen a Gödöllői-dotnbság északi ré­széről a Cserhátig láthatunk, nyugat félől pedig kéken raj­zolódik ki a 650 méternél magasabb Naszály. Körben mindenütt hegyek, s a Nóg. rád megyei Becske község határából indulva közöttük kígyózik a Galiga. Apró fo­lyócska. Legszélesebb pontjá­nál is könnyűszerret átdob­hatunk fölötte egy követ, hossza pedig mindössze öt­vennyolc kilométer, de há­rom megye mondhatja magáé­nak: Nógrád és Pest után a Szolnok megyei Jászfénysza- ru közelében ömlik a Zagy­vába. Utján félkörívet leírva, mintha védőn karolná át e táj tucatnyi apró települését, és nemcsak átkarolja, hanem vízével élteti is őket. Bizony- nyál' ezt jelzi, hogy négy partmenti falu — Galgaguta, Galgagyörk, Galgamácsa és Galga'hiévíz — még a nevé­ben. is megemlékezik a fo­lyócskáról. Országos térképekhez ha­sonlítva, nem mondhatjuk önálló tájegységnek a Galga- mentét, mégis sajátos arcula­tot mutat a Hegyaltja és a Jászság közé ékelődve. A vi­szonylag alacsony hegyek, az erdők és a víz közös jelenlé­te régen lakhatóvá tette ezt a vidéket. A föld mélye hét­ezer éves leleteket is őrzött — és valószínűleg m'ég őriz —, a kő. és bronzkorszaktól a középkorig rakódtak egymás­ra az emlékrétegek. Sőt — egy-két kivételiéi — ezek a kis falvak a török időkben sem néptelenedtek el, írásos és tárgyi emlékek igazolják az élet folyamatosságát. A Gialiga-mente a XVIII. szá­zad fordulóján élte múltbeli ' virágkorát, legalábbis az építészeti emlékek erről ta­núskodnak. A csővári várat elhagyva érdemes megállni Galga- györtkön, amelyről egy 1700- ban készült beszámoló ezt ír­ta: „Van elpusztult ka'th. temploma és ehhez ragasz­tott odú. amelyben lutherá­nus prédikátor papol”. Erre a romra épült rá száz évvel később az egyszerűségében szép, tornyos barokk temp­lom, amelynek néhány litur­gikus felszerelési tárgya is értékes műtárgy Ugyancsak figyelmet érdemel a konty- tetős, timpanonos, Tahy-kú- ria, amelyiben a barokk és a klasszicizmusba hajló építé­szet jegyei fedezhetők fel. Követve a Gailga folyását, ismét kettős településhez ér­kezünk: Domony és Iklad. Az előbbi falu evangélikus temploma 1775 körül épült, s — vidéki templomokhoz ké­pest — különlegessége a ke­reszt alakú alaprajz. A késő- barokk épületet éppen 80 éve renoválták, s ekkor kap­ta a romantikus stílusjegye­két. A mújt század első felé­nek építészeti ízlését példáz­za a Fő utcán álló Domonyi- kastély. Innen alaposan el kell távolodnunk, hogy legalább nyomokban megta­láljuk a népi építészetet rep­rezentáló palóc lakóházakat, s az egyutcás Iklad község szélén talán mutatóba meg­maradt ágasfás, szelemenge­rendás, vertfalú építménye­ket. A tájék legnagyobb telepü­lése Aszód, városias képet mutat. Legjelentősebb mű­emléke a volt régi Pod'ma- niczky-kastély, amelyet 1724, ben kezdték építeni 'barokk stílusban egy domboldal haj­latába. Ennél egy évszázaddal fiatalabb az új Podmanieaky- kastély, amely később a Szé­chenyiek tulajdonába került. A sarkukkal összekapcsolódó paloták műemléki jelentősé­ge országosan is kiemelkedő. Kevésbé szép, de irodalom- történetileg jelentős, a volt aszódi gimnázium, amelynek leghíresebb diákja: Petőfi Sándor. Ez a létesítmény im­már nyolc éve múzeumként funkcionál: termeiben és tár­lóiban megtalálhatjuk e vi­dék történetének csaknem valamennyi jelentős doku­mentumát, tárgyi emlékét. De nem ez a Gal'ga-lmente egyetlen múzeuma. Gondolat, ban vissza kell térnünk né­hány kilométert Galgamácsá- ig. Különleges múzeum bú­jik meg egy pálócos paraszt­házban: a falusi életforma legjellemzőbb — de eredeti — tárgyai, bútorok, edények, a kenderfonás és -szövés esz­közei, kézi gabonaszárító és szerszámok sorakoznak a szo­bákban. Feliratot séhol sem találunk. A világot járt és népszerű Vankóné Dudás Ju­li képei díszítik a falakát, s ezekről az alkotásokról pon. tosan leolvasható a múzeu­mi tárgyak eredete és hasz­nálatuk módja. Vankóné so­hasem. festett mást, csak amit maga látott, amit átélt: az utóbbi hetven esztendő pa­raszti világa maradt elevenen ebben a múzeutoban. És a hagyolmányok őrzése Galga- memtí sajátosság: népi együt­tesek mentették át a mába — időnként bemutatják — az e tá'ion született táncokat, da­lokat és népszokásokat. Mindössze néhányszáz négyzetkilométer kiterjedésű a Galgá-vidék. Talán nem is fedeztük fel még eléggé se a Ki tudja, egyszer még nagy híre léhet egy ide tartozó falunak. Negyedszázada Gal- gahévízeni egy szülőföldön, olajkutatás közben kilencven­hat fokos hőforrást találtak, ameliy nagy mennyiségű kal­ciumisót tartalmaz. A vizet jelenleg csak a termelőszö­vetkezet melegházainak fű­tésére hasznosítják. De az is meglehet, hogy ez a víz most m'ég nem ismerő gazdagság forrása lesz a Galga-mentén. KRISZT GYÖRGY Emlékőrző Ga

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents