Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

2 ^NÉPÚJSÁG 1980. október 23. Iráni-iraki konfliktus Folytatódnak a harcok ós a közvetítési kísérletek Aczél György Prágában Az UPI és a Reuter hely­színi jelentései szerint iráni gépek kedden bombázták Khorramshahr központját. Ugyancsak hírügynökségi je­lentések szerint iraki egysé­gek Khorramshahrnál, a Karun folyó hídján át Aba­dan felé törnek előre és fel­zárkóznak az Abadant három irányból támadó alakulatok­hoz. Megfigyelők mindebből arra következtetnek, hogy a Shaitt Al-Arab partján fekvő város, amely két héten ke­resztül ellenállt az ismétlődő iraki’ rohamoknak, immár az iraki csapatok birtokában van. Egyelőre azonban ezt a feltételezést sem Bagdad­ban, sem Teheránban nem erősítették meg. inak emellett újabb erők­kel folytatja a khuzisztáni tartományi székhely, Ahwaz ostromát is. Nyugati hírügynökségek elemzései szerint az iraki si­kerek ellenére az iraki—iráni hadszíntéren állóháború ala­kult ki. Közben Inak és Irán diplo­máciája — leglaábbis a fel­színen — szintén makacs szembenállásról tanúskodik. A Le Monde szerdai szá­mában megjelent interjújá­ban Taha Jasszin Ramadan, az iraki miniszterelnök első helyettese hangsúlyozta, hogy országa mindaddig megszáll­va tartja a háborúban elfog­lalt iráni területeket, amíg létre nem jön a kielégítő po­litikai megoldás. Ramadan felújította Bag­Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy október végén a szovjet fővárosba lá­togat Mengisztu Hailé Ma­riam, a Szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormány­zó tanácsának elnöke. Az etiópiai állam- és kormány­főt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hívta meg. Mengisztu Hailé Mariam legutóbb 1978. novemberében járt küldöttség élén Moszk­vában, ekkor írták alá a Szovjetunió és a Szocialista Etiópia barátsági és együtt­dad korábbi követelését: sür­gette, hogy helyezzék arab fennhatóság alá a Hormuzi- szorosban lévő, jelenleg Irán­hoz tartozó szigeteket. Emel­lett követelte, hogy a határ­kérdést teljesen új alapokon, a „nulláról kiindulva” — te­hát minden korábbi megál­lapodást figyelmen kívül hagyva — vitassák meg, per­sze a „jószomszédság” elvei­nek figyelembe vételével. Irán álláspontja ezzel szemben az, hogy csak az iraki megszálló alakulatok visszavonása után kezdődhet­nek tárgyalások. Irán Wa­shington ajánlatait is — leg­alább is ez tűnik ki a tehe- ráni nyilatkozatokból — sor­ra elutasítja. A tahsráni rá­dió kedden este „választási trükknek” nevezte Carter el­nök Iránnal kapcsolatos leg­utóbbi beszédét. „Irán elleni ördögi összeesküvései után természetesen teljesen nyil­vánvaló számunkra, hogy Carter elnök nem lenne haj­landó eltűrni, hogy Irán az iszlám zászlaja alatt legyen erős ország” — mutatott rá a rádiókommentár. Carter elnök — mint jelentettük — legutóbb arról beszélt, hogy Washington egy erős Irán lé­tében érdekelt. A legutóbbi amerikai tár­gyalási ajánlatot kedden es­te elhangzott beszédében Ed­mund Muskie külüevminisz- ter tette. Kijelentette: „ma­gas rangú amerikai tisztség- viselők készek arra, hogy az 52 amerikai túsz kiszabadí­működési szerződését. A két ország között azóta is rend­szeres a politikai konzultá­ció, a magas szintű eszme­csere. Etiópiából érkezett jelen­tés szerint a nemzetvédelmi minisztérium közleményben számolt be az ország Bale tartománya ellen szeptember 18. és október 16. között vég­rehajtott Szomáliái támadás­ról. A közlemény szerint a jelzett időszakban a Szomá­liái egységek harckocsik, tüzérségi ütegek és harci gé­pek támogatásával átlépték tása érdekében Iránba láto­gassanak, ha az eredmény­nyel kecsegtet”. Muskie nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy akár Carter elnök is hajlandó lenne elszánni magát egy „drámai utazás­ra”. Az Iránban legutóbb el­hangzott hivatalos nyilatko­zatok Muskie szerint a túsz­ügy gyors megoldására en­gednek következtetni. Az amerikai külügyminisz­ter nyilatkozatát támaszthat­ja alá az, hogy Teheránban ülésezik a parlament, és na­pirendjén külpolitikai kérdé­sek szerepelnek. Szerdán — némi késéssel — ismét ösz- szeültek a képviselők. Ebben a rendkívül össze­tett katonai-politikai hely­zetben a PFSZ kezdeménye­zésére az ENSZ el nem kö­telezett tagállamai újabb ja­vaslatot tettek a konfliktus békés rendezésére. Az ENSZ el nem kötelezett csoportja Kuba ENSZ-képviselőjének elnökletével kedden zártkörű ülést tartott, és ezen mind Irán, mind Irak képviselője részt vett. A 92 országot tö­mörítő ENSZ-csoport a ta­nácskozáson elhatározta, hogy újabb kísérletet tesz az iraki—iráni háború megszün­tetésére. Ennek érdekében létrehoznak egy bizottságot, amelynek munkájában öt vagy hat külügyminiszter vesz majd részt. New York-i diplomaták mindenesetre „bátorító” jelnek tartják, hogy Irak és Irán beleegye­zett az újabb közvetítésbe. a határt és 300 kilométer mélységben behatoltak Etió­pia területére. Az etiópiai hadsereg egységei sikeresen megállították a támadást és visszaszorították az ellensé­get. A Szomáliái támadók kö­zül több mint ezeregyszázan elestek vagy megsebesültek. A behatolókat nagy veszte­ségek érték harci techniká­ban is. Az etiópiai csapatok amerikai, francia, olasz és egyiptomi gyártmányú fegy­vereket zsákmányoltak az el­lenségtől. Lázár György Hajdú-Biharban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán délután Hajdú-Bibar megyébe érkezett A kor­mányfőt Silkula György, a megyei pártbizottság első tit­kára és dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke fogad­ta. Lázár György Debrecenbe érkezése után ellátogatott a Magyar Tudományos Akadé­mia Atommagkutató Intéze­tébe, ahol dr. Berényi Dénes igazgató tájékoztatta az ott folyó kutatásokról. PANORÁMA MOSZKVA Az íróknak a békéért, az enyhülés elmélyítéséért folyó harcban betöltött szerepéről tanácskoznak keddtől Moszk­vában a szocialista országok írószövetségeinek küldöttei. A hagyományos, immár 17. alkalommal megrendezett tanácskozáson a szocialista országok írószövetségeinek együttműködéséről is szó lesz. A Magyar írószövetség kül­döttségét Dobozy Imre, a szö­vetség elnöke vezeti. VARSÓ Stanislaw Kania, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden találkozott Stefan Wyszynski bíborossal, Lengyelország prímásával — jelentette szerdán a PAP len­gyel hírügynökség. A találko­zón az ország belső nyugal­mával és fejlődésével kapcso­latos kérdésekről volt szó. Mindkét fél kifejezésre jut­tatta azt a nézetet, hogy „az egyház és az állam konstruk­tív együttműködése jól szol­gálja az ország érdekeit, ezért folytatják ezt az együtt­működést a Lengyel Népköz- társaság javára és biztonsá­gának érdekében”. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár állam­tanács elnöke szerdán fogad­ta Ivan Sztambolicsot, a Szerb Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsának (kor­mány) elnökét. A jugoszlá­viai vezető a szerb gazdasá­gi kiállítás megnyitása alkal­mából tartózkodik Szófiában. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, aki hivatalos ba­ráti látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában, szerdán Prágában megbeszélést foly­tatott Matej Lucámtól, a csehszlovák szövetségi kor­mány elnökhelyettesével. Tá­jékoztatták egymást az MSZMP XII., valamint a CSKP XV. kongresszusa ha­tározatainak teljesítéséről, s Szerdán ismét feltűnt a kí­nai főváros utcáin a múlt kedvelt és megszokott közle­kedési eszköze, a triciklis riksa. Jóval a felszabadulás után is csaknem húszezer riksa közlekedett Peking kes­keny utcáin, megkönnyítve a több milliós város közleke­dését. A „kulturális forrada­lom” idején azonban felszá­molták a riksákat, mondván, hogy a riksa sérti a kínai emberek nemzeti méltóságát és megalázó mind a riksás- ra, mind az utasra nézve. A pekingi hatóságok most felülvizsgálták ezt az „elmé­letet”: a rendőrség kedden kiadta a működési engedélyt az első riksások számára és a Hangosodból rendelt tri­cikliken már szerdán megin­dult az utasok szállítása Pe­king egyes útvonalain. A (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak ülésén Csillag László, a műszaki osztály vezetője tett jelentést az építésfelügyeleti szakhatóság ellenőrzéseinek tapasztalatairól. A város és városkörnyék területén tíz építőipari szer­vezet tevékenykedik. Az ál­taluk épített létesítménye­ket minőségi szempontból vizsgálták. A lakásépítések­nél általában a nyílászáró szerkezetekkel van a legtöbb probléma. Nem zárnak meg­felelően, és a rögzítésük sem tökéletes. A kivitelezési fel- készültség az utóbbi évek­ben legjobban az Unió Ipari különös figyelmet szenteltek a kulturális és oktatási együttműködés időszerű kér­déseinek. Az együttműködés további fejlesztését szolgáló néhány gyakorlati elképzelés áttekintésékor megállapítot­ták, hogy Magyarország és Csehszlovákra kulturális kapcsolatai az utóbbi időben kedvezően fejlődtek. A ta­lálkozón jelen volt dr. Ko­vács Béla prágai magyar nagykövet is. rendőrség által megállapított 'tarifa kilométerenként körül­belül három forint, és a szál­lítási díj rossz idő esetén al­ku tárgyát képezi, azaz emel­hető. A főváros munkaügyi hiva­tala szerényen „emberi érő­vel működtetett, háromkere­kű közlekedési eszköznek” nevezi a rehabilitált riksákat, amelyek „működtetői” első­sorban a középiskolát vég­zett munkanélküli fiatalok közül kerülnek ki. Az előzményekhez tartozik, hogy a pekingi lakosság rég­óta panaszkodik a közlekedé­si eszközök zsúfoltsága miatt. Egy idő óta olvasói levelek jelentek meg a sajtóban, kö­vetelve a jól bevált és olcsó közlekedési eszköz, a riksa rehabilitálását. Szövetkezetben javult. Csök­kent az építési engedély nél­küli építkezések száma. A végrehajtó bizottság elren­delte, hogy az ellenőrzések hatékonyságának fokozására esetenként vonják be a vá­rosfejlesztési bizottság tár­sadalmi aktíváit és a minő­ségi követelmények betartá­sa érdekében fokozott gondot kell fordítani a kivitelezése­ken felhasznált és a munka­helyeken tárolt anyagok el­lenőrzésére. A végrehajtó bizottság ez­után áttekintette a felnőtt­védelmi szociális gondosko­dás helyzetét, valamint a la­kosság adóztatását és az adó­bevételi tervek teljesítését. MAGYARSZÉKI ENDRE Mengisztu Moszkvába látogat A rehabilitált riksa Vb-ülés Dombóváron Tőkés autóháború Helycsere az elen? A tőkés világ gópkocsiipa- rában egészen 1979-ig vi­szonylag békés verseny folyt. Az élen álló nagy amerikai hármas (General Motors, Ford, Chrysler) 1980. közepé­re azonban kénytélen volt átadni vezető helyét a japá­noknak. Az utóbbi évben ugyanis 30 százalékkal visz- szaesett az amerikai gépko­csigyártás, a japán gyárak­ban viszont már havonta majd egymillió autó gördül le a futószalagról. Ha ezt a tempót tartam tudják, úgy a tavalyi 6 millióval1 szemben Japán idei termelése 10 mil­lió darab lesz, ami egyenlő az USA 1979-es eredményével. Milyen okok vezettek a helycserére? A válaszlhoz ér­demes idézni a tekintélyes amerikai üzleti hetilapot, a Business Weeket: „ötven évvel ezelőtt Henry Ford I. hibát követett el, amikor nem ismerte fel, hogy a Tnrnodell sikerszériájának vége, s vál­tani kell. Henry Ford II. sem hitt abban, hogy befellegzett Amerikában a benzinfaló cirkálónak.” Jelenleg egy át­lagos amerikai kocsi fogyasz­tása 100 kilométerenként 16 liter, egy japán autóé viszont ennek alig a fele. A növekvő benzin költségeket figyelem­be véve tehát érthető, miért hódítanak teret az amerikai piacon a japán autók. Igaz, a verseny nyomására mind­három amerikai autógyár új típusokat fejlesztett ki. A három detroiti óriáscég közül még a General Motors tartja magát a legjobban: je­lenleg itt gyártják az ameri­kai autók 63 százalékát. Ez részben annak köszönhető, hogy a GM — ellentétben versenytársaival — a keres­let lanyhulása idején nem fogta vissza beruházásait, ha­nem miilliárdokat költött olyan üzemek létesítésére, ahol már új, takarékos üze­mű modellek készülnek. A GM egyik vezetője leszögez­te: „elsődleges célunk, hogy a japánokkal vegyük föl a ver­senyt, ne pedig a Forddal vagy a Chryslerrel viaskod­junk”. Természetesen a Ford is kapcsolt. Hárommiiliárd dol­lárt szán az úgynevezett „vi­lágautó” létrehozására: ez a típus, az Escort, alkalmas le­het arra, hogy visszahódítsa az elvesztett vásárlókat. A sorozatgyártás az NSZK-ban már július óta folyik. A száz kilométeres fogyasztási ada­tok impozánsak: városban 7,8 liter, országúton pedig 5,3 liter. A Chrysler vadonatúj kocsiját, az úgynevezett „K”_ autót 6—7 ezer dollárért kí­nálja, s ez körülbelül megfe­lel a GM árszintjének. Egy év alatt 600 ezer darab „K”- autót dobnak piacra. ■Persze sok víz folyik még le a Mississippin, ámíg az amerikai autógyáraik ismét visszanyerhetik régi fényü­ket. Van olyan elképzelés is, amely szerint legalább 80 milliárd dollárt kell befek­tetniük; hogy konstrukcióik megfeleljenek az új követel­ményeknek. A terv ugyanis az, hogy 1983-ra az autók 100 kilométerenkénti átlagos fo­gyasztását 9 literre, 1985-re pedig 8,5 literre szorítsák le. Most már csak az a kérdés, hogy ez a fogyasztási szint mennyire lesz versenyképes az akkori japán, illetve nyu­gat-európai kocsikkal. Mert léhet, hogy a jövőben sike­rül visszaszorítani a japán autóipart Amerikában, illetve Nyuigat-Európában, jelenleg azonban még folyamatos a távol-keletiek előrenyomulá­sa. (1980. első félévében pél­dául 38 százalékkal több ja­pán autó került az USA-ba. mint egy évvel korábban.) Az összes külföldön eladott japán kocsik számát 3 mil­lióra teszik: ebből 1,2 milliót az USA-ba exportáltak, fél milliót pedig Nyugat-Európá- bS. így nem lehet csodálkoz­ni azon, hogy a brit, a nyu­gatnémet és az olasz autó­gyárak is berzenkednek a ja­pánok Közös Piac-beli ter­jeszkedése ellen. A Fiat veze­tői, mikor meghallották, hogy az állami tulajdonban levő Alfa Rómeó közös vállalatot akár alapítani a japán Nis­san gyárral, kijelentették, hogy még a tervezettnél is több embert fognak elbocsá­tani, ha szembe kell nézni a japán konkurenciával. Nyilvánvaló, hogy mind az amerikai, mind a nyugat-eu­rópai törekvések a japánok további térhódításának meg­akadályozását célozzák. Az USA kormánya önkéntes ex­portkorlátozást követel a ja­pán gépkocsigyáraktól, a nyugat-európai cégek pedig azt állítják, hogy a japán kocsik terjeszkedése ellent­mond a GATT szellemiének és egyre nagyobb nehézsége­ket okoz az EGK autóipará­ban. Akárhogy is nyilatkoz­nak azonban az illetékesek, a döntés az autóvásárlók kezé­ben van. Ha ugyanis a japán kocsik olcsóbbak, s keveseb­bet fogyasztanák, mint ame­rikai vagy nyugat-európai társaik, akkor nyilvánvaló, hogy mellettük szól a válasz­tás. S akárhogy is nézzük a dolgot, energiaeroblémákkal küzdő világunkban mégis­csak az a legfontosabb, hogy egy kocsi ne 16 litert fo­gyasszon 100 kilométeren­ként, hanem csak hete!, vagy nyolcat. A felforrósodott au­tóversenyből tehát a világ csak nyerhet: ha az árak nem is csökkennek, a kocsi fenntartásának költségei biz­tosan. EMÖD PÁL Az USA autóipa rának „harakirije” Japán gépkocsigyár hirdetése

Next

/
Thumbnails
Contents