Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-22 / 248. szám
a Képújság I 1980. október 22. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Még egyszer az újiregi gázügyről ' Az ön kérdez rovatban arról írtunk „Egy zsarolt falu” aláírással, hogy a gázcseretelep vezetője nem tartja be a nyitva tartási időt, s több pénzt kér a gázpalackokért a megengedettnél. A kivizsgálás során az derült ki, hogy ez a 'tény nem helytálló. Időközben a községből több levelet kaptunk, azokban közölték, hogy igenis igaza volt a levélírónak. Az ügyet újból kivizsgálták — az iregszam- csei Községi Közös Tanács elnöke, Gonda József — és a következőket állapították meg: „...A cseretelep kezelője — a község lakosságának széles körű meghallgatása alkalmával szerzett információim alapján — az esetek többségében — valóban, a hivatalosan meghatározott fogyasztói árnál magasabb áron értékesítette a gázt. Ez abban nyilvánult meg, hogy részben magasabb árat kért, részben pedig arra hivatkozott, hogy nincs aprópénze, nem tud visszaadni. A vizsgálat felszínre hozott még olyan, meg nem engedhető magatartási hibákat is — a cseretelep-kezelő részéről — amelyeknek ismerete egyértelműen kizárja, hogy ő ezt a tevékenységet tovább folytassa...” A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat tett pontot végül is az ügy végére, ugyanis új cseretelepkezelőt bízott meg. Termesszük, vagy ne termesszük? „...Felháborodásomban írok önöknek. Hosszú idő óta gyógynövénytermesztők vagyunk, de most az az érzésem, hogy a Herbária a bolondját járatja velünk! Az idei év tavaszán szerződést kötöttünk — többek között — 720 négyzetméter lándzsás útifű termesztésére. Már a vetőmagellátással is probléma volt, de szerencsére az gyorsan kikelt és szépen fejlődött. Júliusban levágtuk, elég hosszadalmas munka volt. A növény termesztéséhez csak minimális segítséget és tájékoztatást kaptunk. De ettől függetlenül szépen megszáradt, mire azonban a Herbária átvette volna — legalább is az átvevő szerint — nedves lett, így a gyógynövényt át sem vették. A termelőknek kb. 90 százaléka járt így. Volt olyan, aki 500 négyszögölön termesztette a növényt és egy szálat sem vettek át tőle. Szeptember 8-án reggel ismét útifűátvétel volt. Zuhogó esőben vittük a gyógynövényt. Legnagyobb felháborodásomra akkor azt mondta az átvevő, hogy most azt viszik el, ami „rossz”, és a miénk megint maradt. Előzőleg azért nem vitték el, mert rossz volt, most meg azért, mert jó?! Szeretnénk tudni, hogy milyen eljárás ez?! Ha nincs szükség az útifűre, akkor miért szerződtetnek? Ennyit ér az ember munkája? Ezek után megfogadtuk, hogy többet nem termelünk semmilyen gyógynövényt...” — írta Sióagárdról Béldiné, Finta Éva. A levélre a Herbária igazgatója, dr. Szollár György válaszolt: „...A rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében a megtermelt áru megszárítása országosan problémát ökozott. Vállalatunk azonban a szerződéstől eltérő nedvesség- tartalmú árut nem tudta átvenni, mivel ilyen nagy tömegben képtelenek vagyunk megszárítani. A termelőnél viszont pár szép napos idő után a padláson megszárad annyira, hogy az előírásoknak megfeleljen. A panaszos áruja az első alkalommal jóval nedvesebb volt a megengedettnél, így azt átvenni nem tudták. A második alkalommal egy exporttétel összeállításához sürgősen be kellett szállítani a gyengébb minőségű áruikat is. Ha ezt nem tesszük, a vevő a későbbiek folyamán elállt volna a vásárlástól. Remélem, hogy az idei rendkívül kedvezőtlen, csapadékos időjárás és az ebből adódó viták nem veszik el a kedvét a termesztéstől és bízom benne, hogy a jövő évben sokkal gördülékenyebb lesz az átvétel és az ön által termelt áru minősége is olyan lesz, hogy már az első alkalommal is el tudjuk azt szállítani...” „Hétvégi” buszjárat Rózsa Ferenc Mucsiból így ír: „... Ezt a levelet elsősorban a mucsi diákok nevében írom. A problémánk a következő: nyolc általános iskolát végzett tanulók vidékre mentek továbbtanulni. Többségük Szekszárdra. Ezenkívül Bonyhádra, Tamásiba, Dombóvárra. Az eddigi autó- buszjáratok szombaton délután a következők voltak: 14.20, 17.10, 18.30. Mióta a Volánnál szabad szombat van, azóta a 17.10- es járat megszűnt Hőgyész- ről Mucsiba. A probléma ott van, hogy a tanulók többsége 15 órára érkezik Hőgyész- re, tehát a 14.20-as busszal már nem tudnak hazamenni. A következő járat 18.30-kor indul. Az eddigi 17.10-es busz ott áll a megállóban 17 órától 18.30-ig, kihasználatlanul. A régi járat szerint ez a busz indult 17.10-kor, bement Mucsiba, azután visz- szajött és 18.30-kor indult megint. Azt szeretnénk kérdezni, hogy mit csináljanak a 15 órára érkező tanulók, illetve utasok 18.30-ig Hő- gyészen? Várjanak? Igen ám, de a várótermet 17.30—18 órakor bezárják. Dideregjenek 18.30-ig, vagy induljanak el a 12 kilométer hosszú úton gyalog? Mi legyen télen? Azzal az erővel, hogy az autóbusz a megállóban vár 18.30- ig, addig fordulhatna egyet. Annál is inkább, mivel kihasználatlanul ott áll. Vagy a 17.10-kor induló járat helyett nem lehetne egy másikat indítani, esetleg 15.30- kor? Erre a néhány kérdésre szeretnénk választ kapni...” A levélre a Volán 11. számú Vállalat igazgatója, Piegl Ferenc az alábbiakat válaszolta: „...A .Hőgyész—Mucsi vi- szonyliatú autóbusz közlekedtetésre a kihasználatlanság a jellemző. A vállalatra is, a népgazdaságra is terhes, kihasználatlan járatok számát csökkenteni kell. Ezt vállalatunk a járatok összevonásával Mucsit érintően is megkezdte, szombat délután a közlekedő járatok számát 3-ról 2-re csökkentette. A közlekedő két járat Szek- szárd, Bonyhád irányából érkező közvetlen csatlakozás után indul Hőgyészről 14.20, 18.30 indulási idővel. A Dombóvár irányából érkező járatoknak közvetlen csatlakozásuk nincs, a továbbutazás 160, illetve 50 perc várakozással biztosított. A tovább- utazási igény a Szekszárd és Bonyhád irányából érkező járatokról nagyobb számú, így a csatlakozást a Szek- szárd Bonyhád irányából érkező járatokra állítottuk be. A jelenlegi menetrend a nagyobb számú utasoknak megfelelő, így azon nem változtathatunk. Űj járat beállítására pedig reális tömegigény nincs...” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK r.'.v.-.-.óJ Egyes kiskereskeK jr delmi és vendéglá- • tóipari üzletek szer- •: ződéses üzemelteté- (i séről szól a Minisz- t’-v.'-.- '.l tertanács 38/1980. (IX. 30.) számú rendelete, s e rendelet végrehajtásáról a belkereskedelmi miniszter 14/1980. (IX. 30.) Bk. M. számú rendelete. E jogszabályok szerint a gazdálkodó szervezetek kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari üzletüket — meghatározott körben — szerződéses rendszerben is üzemeltethetik. A szerződést legfeljebb öt évre, és írásban kell megkötni, éspedig azzal, aki nyilvánosan meghirdetett versenytárgyaláson a legfced- , vezőbb ajánlatot teszi. A hivatkozott jogszabályok részletesen felsorolják a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, többek között azt, hogy a vezető az árubeszerzést okmányokkal köteles igazolni, a vendéglátóipari üzlet vezetője az üzletben forgalomba hozott termékekre árvetést köteles készítem és azt öt évig megőrizni, másrészt a gazdálkodó szervezet köteles az üzlet működését folyamatosan ellenőrizni, az állóeszközöket legalább kétévenként leltározni stb. A Magyar Közlöny idei 72. számában megjelent, említett két jogszabály 1981. évi január hó 1. napján lép hatályba. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg és az előbbi jogszabályokkal függ össze a Minisztertanács 39/1980. (IX. 30.) számú rendelete, amely a társadalombiztosításról szóló korábbi jogszabályt módosítja, és kimondja, hogy szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjeként dolgozott, s hogy a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője a nyugdíjjárulókot az üzlet üzemeltetésére kötött szerződésben a vállalat (szövetkezet) által meghatározott összeg után köteles fizetni. A mozgássérült személyek részére biztosított üzemanyag-utalványról szóló, a közelmúltban megjelent'jogszabályt egészíti ki az egészség- ügyi miniszter 14/1980. (X. 2.) Eü. M. számú rendelete, amikor kimondja, hogy az abban megjelölt gépjárműtől eltérő típusú gépjárművet üzemben tartó mozgássérült részére, kérelmére — szociális helyzetétől függően, egyéni elbírálás alapján az egészségügyi szakigazgatási szerv legfeljebb harminc liter üzemanyag térítésmentes vásárlására jogosító havi utalványt adhat. (Magyar Közlöny, f. évi 73. száma.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Belkereskedelmi Minisztériumnak a Kereskedelmi Értesítő idei 26. számában megjelent, a leltárhiány esetén előálló kamatfizetési kötelezettségről szóló 6/1980/26. számú állásfoglalására, amely szerint a leltárhiány megtérítésére kötelezett dolgozó, ha a megtérítésre részletfizetést kapott, a kötelezést kimondó igazgatói határozat közlésének időpontjától kamatot köteles fizetni. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 27. számában az építőanyagok értékesítési körülményeinek vizsgálata tárgyában megjelent közleményből itt csupán az alábbiakat idézzük: „Jellemző gyakorlat, hogy a vásárlói igényeket a rangsorolás szempontjából legszükségesebb adatok rögzítése nélkül (pl. keltezés, sorszám, határidő) tartják nyilván, melynek alapján a sorrend szerinti kiszolgálás nem ellenőrizhető. Ezen gyakorlat fogyasztói érdekvédelmi veszélye igen nagy, mert szubjektív rangsorolással, jogtalan előny nyújtására nyílik lehetőség.” Dr. Deák Komád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Rágógumitól a faházign. IIKERMI a fogyasztókért Egyre közismertebb a KERMI — Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet — tevékenysége, melyet a termelők és fogyasztók közös érdekében folytat: a különféle áruk minőségének ellenőrzéséért. Évente körülbelül 35 ezer konkrét vásárlói panaszt vizsgálnak ki, átlagosan hatvan százalékuk bizonyul jogosnak. Munkacsoportjaik szakértelemmel, jól felszerelt laboratóriumokban vallatják a vizsgálatba vont árukat, rágógumitól — a faházig. Ez év első felében 2689 termék közül — melyek a gyártók által beküldött mintadarabok voltak — 2018 felelt meg, de ezek között is akadt jó pár, melyekről hiányzott a vásárlót tájékoztató szöveg: ár, szavatossági idő, stb. Az alkalmatlannak ítélt áruk forgalomba hozatalát a KERMI megtilthatja, egyes árukat pedig csak bizonyos feltételekkel enged árusítani. Más esetekben leértékelésre --kötelezi a forgalmazót, az egészségkárosodást okozó fogyatékosságok esetében szabálysértési eljárást is kezdeményeznek. A módszeres vizsgálatok választ adnak arra is, hogy a nyersanyagokkal, a gyártási előírásök kezelésével van baj, vagy netán a szállítás fogyatékosságaiból származik a károsodás. Dicsér is a KERMI: gyors tekintélyt szerzett magának a kiváló árukat megkülönböztető védjegy, amit szigorú feltételek és állandó ellenőrzés mellett viselhetnek, az e címért folyamodók árui. K. T. Könyv, a könyvszakmáról Két évet késett, de olcsó kajánkodás helyett fogadjuk szívesen nyugtázzuk a megérkezését. Varga Sándor A Magyar Könyvkereskedők Egyletének alapítása című könyvét valójában 1978. augusztusában lett volna szép kézhez kapni, akkor, amikor elődjének kereken századik születésnapját ünnepelte a mai Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Tanulmány-jelleggel és -igénnyel írta a szerző, azért számos illusztrációval, egykorú nyomtatványok ábráival, táblázatokkal, pontos kimutatásokkal, sőt térképekkel teszi pontossá és hitelessé. Nyilván a szakmabelieknek — ahogy a könyv elején ma- gyarázólag ki is fejti, a könyvszakmának — jelent igazi csemegét és dokumentum értékű forrásmunkát, de minden könyv- és történelemszerető ember szívesen olvassa végig, mind a könyv első részét, mind pedig a bőséges függelékét. Az előzőek bizonyítására néhány fejezetcím : A könyvkereskedelem, mint önálló foglalkozási ág; Hatósági rendeletek, szakmai szokások . a XIX. század első felében; A könyvszakma fejlődése a kiegyezésig; Akik a Magyar Könyv- kereskedők Egyletét alapították. Rádiós magnó vizsgálata a híradástechnikai osztályon Gyermekkocsi vizsgálata a műanyagosztályon A játékokkal szemben különösen szigorú a követelmény '
