Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-19 / 246. szám
a Képújság 1980. október 19. Rosy, a robot lA Robotron elektronikai gyár kutatói és a drezdai műszaki egyetem szákemberei érdekes új robotgépet fejlesztettek ki a „ROSY 4000-et”, amelynek hangzatos neve három fogalom összekapcsolásából, illetve első szótagjából adódik. Az egyik a Robotron, a másik a szintetizátor és a harmadik az „R—4000” komputer. Rosy speciális számítástechnikai alapon előkészített nyelven „beszél”. Hangját átviszik telefonra vagy mikrofonra. Alkalmazója Ro- syval billentyűzet vagy telefon segítségével tud értekezni. A beszélő automata teljes technikai nyelvi kommunikációjának a megoldásáig még sok problémát kell tisztázni. Alkalmazását illetően azonban máris nagy reményeket fűznek Rosyhoz. Könyv-matuzsálemek 100 év helyett — 1400! Eny- nyi időre tudják meghosszabbítani a könyvek, folyóiratok életét a leningrádi Szaltdkov- Scsedrin Könyvtár szakemberei. Az a különleges összetételű anyag, amellyel a papírt átitatják, jelentősen megíhosz- szabbítja a könyvek élettartamát. A megsárgult, korhadt laipok szinte újjászületnek, vttsszaszerzik rugalmasságunkat, így több generáción át szolgálhatják az olvasókat. Kamcsatkai tarisznyarák A Ptyicsij nevű parányi sziget a Kamcsatka-félsziget partjai közelében fekszik. Az év nagy részében csaknem teljesen kihalt, csupán a meteorológusok maradnak itt a téli idényre. Nyáron azonban a kis sziget lakossága tízszeresére, tizenötszörösére növekszik: itt van a báziskikötője a „Vörös Október” kolhoz kis halász- és rákászflottájának. A hajók hajnalban kifutnak a tengerre és éjfél tájban gazdag zsákmánnyal térnek vissza. A szakemberek szerint a világ legjobb tarisznyarákja itt, a Kamcsatka-félsziget partjai mentén található. Ezt a fajta tarisznyarákot kamcsatkai ráknak is nevezik. A szovjet kormány által foganatosított rendszabályok eredményeként ez az értékes állat számszerűen növekszik. Az egyik ilyen intézkedés volt a rákhalászat idejének korlátozása. Fontos szerepet játszott az új halászati módszer bevezetése is. A hagyományos fenékhálók helyett, amelyekbe nőstények és apró egyedek is bekerültek, ma speciális csapdákat alkalmaznak. A csapdába került, nem megfelelő méretű rákot haladéktalanul visszadobják a tengerbe. A rákokat konzervként dolgozzák fel. Pjotr Katajev matróz és a tarisznyarák Gazdag zsákmány Afganisztán nagy lépése A naptár nógatása Elkészült az 1359. évi terv — jelentették be Afganisztánban. Nem, semmi tévedés: az afgán naptár most ennyit mutat. A szociális és gazdasági fejlesztési terv 1980—81. re szól. A lényege: az idén a bruttó nemzeti terméknek kilenc milliárd afgánival, azaz 6,5 százalékkal kell bővülnie a tavalyihoz képest. Afganisztán exportálni akar. Az első helyen, természetesen, a mezőgazdaság áll. Az afgán falu egyelőre nem képes ellátni az országot. Hiába képezte magát a nemzeti jövedelem 75 százalékát a föld termése — a gabonát, a zöldséget, s természetesen a gyümölcsöt importálni kellett. A feudális nagyurak előtt görnyedő paraszt nem volt érdekelt a terméshozamban. Tudta, bármi történjék, ő csak a termés szánalmasan kis részét kapja. Soha nem látott gépet, agrotechnikát, műtrágyát, de nem is érdekelte. A falu átalakulása két éve kezdődött. Háromszázezer szegényparaszt kapott földet a nagybirtokokbóll. A kormány — amennyire tehette — igyekezett vetőmagot, gépet, műtrágyát osztani. A termelés valamelyest máris emelkedett. De abban az országban, amely területének 80 százalékát hegyek borítják, a Völgyekben minden négyzetmétert ki kell használni. Viszont ezek is köves, szikes, száraz földek. Kulcskérdéssé válik az öntözés. Az idén 17 ezer hektáron építik ki. vagy javítják meg az öntözőberendezést . IHa a mezőgazdaság fellendül. az kedvezően befolyásolhatja az egész gazdasági életet, az ipart is. Eddig az ipari tőke nem sokat kockáztatott. Igaz, a körülmények sem kedveztek az ipari fejlődésnek. Az első közutakat az országban csak a húszas évek végén építették. Így a nemzeti magántőke részeseSzovjet technikus segít az olajipari oktatásban dése az ipari beruházásban nem' érte el a két százalékot. Most a fejlesztés terhét az állami szektor vállalja. A cél? Az ipari termelés 11,6 százalékkal nőjjön, a villanyener- gia-termelés 110 millió kilowattórával, a földgáztermelés 240 köbméterrel, a cementgyártás 8500 tonnával, a pamutfonaltermelés 9600 tonnával emelkedjék. Komoly erőt koncentrálnak az útépítésre, ez kulcskérdés. Az ipar és a mezőgazdaság mezsgyéjén vannak a gépállomások — ezekből egyelőre négyet alapítanak. Ak idei terv nagy lépést tesz: 14,5 milliárd afgán! beruházásával' számol, csak az ipar fejlesztésére. Hatmilli. árdot belső forrásokból, nyolc és felet külföldből, főleg a szocialista országokból szereznek. A Szovjetunió több, mint száz üzem építésében segít. Nagy feladatok ezek, de a terv arra irányul, hogy az afgán naptár utolérje 1980-at. F. A. A Balti tengertől a Dunáig I. Kölcsönkenyér és kooperáció Örömmel olvastuk a nyár derekán az újságokban; északi megyéinkbe Szlovákiából kombájnok érkeztek, hogy segítsék az aratást. A kölcsönkenyér természetesen visszajár. A magyar kombájnok is segítettek a szlovák gazdaságoknak. A szép példa nem elszigetelt. Nem csupán az idei, rendhagyóan megkésett évre érvényes, hanem esztendők gyakorlata immár. Az érdek kölcsönös. Egymás kisegítésével időt és pénzt nyerünk. Mi' is, szomszédaink is. Barátok között ez természetes. A példa azonban sugallja a kérdést: vajon hogyan állunk a mezőgazdasági együttműködéssel KGST-méretekben? Először talán néhány szót. országaink mezőgazdaságáról. Többnyire csak a szakemberek tudják, hogy a KGST-országok jelenleg az egész világon megtermelt tej 30, cukorrépa 46—50, a hús 20. a búza 30—33, a tojás 20 százalékát produkálják. A szántóföld, a kert, a szőlő és a gyümölcsös Magyarországon foglaja el az ország területének legnagyobb részét: 58 százalékát. Utánunk Lengyelország következik 48, az NDK 46, Románia 44, Csehszlovákia 41, Bulgária 39, majd a Szovjetunió 10 százalékkal. A legtöbb szemes takarmányt és hüvelyest szintén nálunk vetik: a vetésterület 62,9 százalékán, de ez az ágazat a „leggyengébb” éghajlatú NDK-ban is elfoglalja a vetésterület 54 százalékát. Ipari növények vetésében Bulgária vezet 14,7 százalékkal (Magyarország: 9,0 százalék). Zöldségben ismét elsők vagyunk: a vetés- terület 3,4 százalékával. A takarmánytermesztésben Csehszlovákia az első 28,8 százalékkal. A termelés mennyiségéről talán csak annyit, hogy a kisebb szocialista országok búzatermelése 2—6 millió tonna között van. Magyarország 5,3 millió tonnával képviselteti magát. Az 1976—78-as évek átlagprodukciója Csehszlovákiában 3,6-szor, Lengyelországban 2,8-szor, Magyarországon 2,6-szor, a Szovjetunióban 2,5-ször, az NDK- ban 2,2-szer, Bulgáriában másfélszer annyi, mint az ötvenes évek első felében volt. (Romániából összehasonlító adattal nem rendelkezünk.) Az adatokból látható, hogy a talaj és az éghajlat még mindig (és még sokáig) meghatározza az integráció lehetőségeit. Az eltérő természeti adottságok ugyanis eleve olcsóbbá vagy drágábbá teszik a mezőgazdálkodást a déli és az északi fekvésű országokban. így az „alaoigénvesség”, s vele a termelési költség a leggyorsabban az NDK-ban és Csehszlovákiában nő. Kedvezőbb helyzetben van Magyarország és Bulgária. Mivel az NDK-ban és Csehországban az intenzív mező- gazdaság immár évszázados hagyomány, a fokozott költségek sem produkálnak túl nagy emelkedést Csehszlovákiában a hagyományos, virágzó állattenyésztés mellett mostanában erőteljesen nő a takarmánygabona-termesztés aránya, mégpedig az ipari és a kapásnövények rovására. Ilyen ' adottságok mellett tehát elképzelhető a KGST- országok között bizonyos kölcsönös kiegészítés — a közös termelés, a termesztési integráció azonban csak korlátozottan. Megerősíti ezt, hogy a lakosság élelmezésére az alapvető terményeket — köztük a kenyérgabonát — jelenleg valamennyi KGST-or- szág a maximális mennyiségben igyekszik termeszteni. Szerepet játszik itt továbbá a stratégiai szempont, hogy mindegyik ország a saját forrásaiból akarja biztosítani az élelmiszerek döntő tömegét. Az önellátás mellett szól még az is, hogy a szállítás mindmáig aránytalanul drága. Szakértők szerint a búza árát a vasúti szállítás 100 kilométerre 1,2 százalékkal, 500-ra 5,8 százalékkal, 1000-re 11,8, 2000-re 23,5, 4000 kilométerre pedig 47 százalékkal drágítja meg KGST-viszonylatban. Kiegészíti a képet, hogy az állattenyésztő vidékeken érdemes a takarmánygabona termesztését erőltetni (ahol és amennyire lehet), mivel a húst olcsóbb szállítani, mint a takarmányt. És Végül: az országok termesztési hagyományait erősítik bizonyos, megszerzett külkereskedelmi előnyök, amelyekhez ragaszkodnak. Sőt, némely országnál a mezőgazdasági export létfontosságú fizetési funkciót teljesít. Milyen mezőgazdasági termesztési-termelési együttműködésről lehet szó hát országaink között? Némely kultúráknál előtérbe kerülhet a szakosodás, az éghajlat, a talajviszonyok szerint. Melyek ezek? Némely ipari növények (a gyapot, dohány, olajos magvak, komló), a zöldség és a gyümölcs (szőlő, bor, őszibarack, sárgadinnye, primőr paprika és paradicsom), az étkezési hüvelyesek (szója, borsó, bab), s végül a gyógynövények, a fűszerek, a virágok. A termelési kooperációban a súlypont még jó ideig a nemesítésen és a szaporítóanya előállításon lesz. Biztatóbb az integráció lehetősége az agrártudomány és főleg a mezőgazdasági gépgyártás terén. Ez utóbbiról azonban legközelebb. F. A. (Folytatjuk.) ____ V asárnapi ornitológusok A szabad idő foglalkozások széles skálája népszerű ma az NDK-ban. A Kultúrszövetség különféle szakköreinek, csoportjainak nagy száma is erről tanúskodik. Nem mindennapi hobbi kedvelőit gyűjti össze az a 300 csoport amely kereken 4000 természetbarátot tömörít, s akik műkedvelőként, nagy szenvedéllyel foglalkoznak az ornitológiával. A „vasárnapi ornitológusok” kedvenceikről, a madarakról sok ismeretet gyűjtenek össze, mielőtt foglalkozni kezdenének velük, és sokat tanulnak, miközben segítenek a hivatásos kutatóknak, a tudományos intézeteknek. , Ott találjuk őket szabad idejükben a Keleti-tenger egyik szigetén, Hiddenseefoen létesített madármegfigyelő helyen, ahol részt vesznek a gyűrűzés nagy munkájában. Szívesen végzik a madármegfigyelést a „Baltikum” program keretében is, amiben szovjet, lengyel és NDK tudósok irányításával 11 év alatt sok érdekes adatot gyűjtöttek már össze. f Az ornitológiád szakcsoportok tagjai sok helyi és országos feladat megoldását segítik elő. Szorgoskodnak a mesterséges tavak élővilágának kialakításánál, a fészke- lési helyek felkutatásánál, és nemcsak a vadmadarak helyét, de a háziakét is figyelemmel kísérik. Talán apróságnak tűnik, de rostocki megfigyeléseik késztették arra az építészeket, hogy az új házakon úgy alakítsák ki a homlokzatot, hogy ott a madarak fészekrakását segítsék, így madárcsicsergésben van része a városi embernek is. 1 MM Hegyek, völgyek, utak
