Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

NEM TÜNDÖKÖLNI, HASZNÁLNI...

(7. old )

A BALTI TENGERTŐL A DUNÁIG (8. old.)

A NAPTÁR NÓGATÁSA . (8. old.)

VILLÁMGYORS TŰZOLTÁS (12. old.)

AZ ELEKTRONCSŐTŐL AZ INTEGRÁLT ÁRÁMKÖRIG (12. old.)

A GOBELIN BOLGÁR MŰVÉSZE (9. old.)

EGY TIZENÖT ÉVES SZERZŐDÉS MARGÓJÁRA (9. old.)

KOCKÁZATOS VÁLTOZÁSOK (14. old.)

CIENFCEGOS KALAPJA ÉS A LEGENDÁS JACHT (9. old.) GABÓCA GAZTETTEI (10. old.)

PEDAGÓGUSOK ÉS A KÖZMŰVELŐDÉS (10. old.)

A SZOVJET DRÁMAIRODALOM ŰJ NEMZEDÉKE (10. old.)

KALAPÁCS ALÁ KERÜL LEONARDO DA VINCI KÉZIRATA (11. old.)

XXX. évfolyam, 246. szám.

ÁRA: 1,60 Ft

1980. október 19., vasárnap

DUNA-PARTON

A MUNKA BECSÜLETE (3. old.)

KÖZPONT — KÖZPONT NÉLKÜL (3. old.) SZÜRET (4. old.)

HUNCUTSÁG — VAGY SZERVEZÉS?

(5. old.)

A tomerőmű-építkezós

A főépületben a reaktortartály

Tíz óra 30 perckor méltóságteljesen emelkedett a reaktortartály egyre magasabbra és 10 óra 41 perckor megszólalt az Őrlik hajókürt- je, jelezve: paksi földre érkezett az első magyar atomerőmű reaktortartálya! A fentebbi esemény 1980. március 25-én történt. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok minden történt a reaktortartállyal is. A csehszlovák Skoda művek szakemberei 17, különleges előírásokat követelő hegesztési varratot készítettek. Felhelyezték a csősonkokat, amelyekhez csatlakozni fog majd a primer- kör csőrendszere. A munkálatokkal október elején végeztek, azóta az Erőmű Beruházási Vállalat szakemberei töviről-hegyiire átvizsgálták a 230 megapond (tonna) súlyú reaktortartályt.

Tegnap reggel pedig újabb ipartörténeti eseménynek lehettünk tanúi Pakson, a nehézkikötőben. Az Országos Villamostávvezeték Építő Vállalat nagy tudású és ta- pasztalatú szocialista brigádja megkezdte a reaktor- tartály beszállítását a főA szállítás előre kidolgozott útvonalon történt, hatalmas érdeklődés mellett. Szinte az építkezés minden műszakban lévő dolgozója ott tolongott az útvonal mellett, hogy egyetlen pillantást még vethessen a reaktortartályra. A közel félórás út után érkeztek meg a főépület beszállító útvonalához. Itt jegyzőkönyvileg, kicsit ünnepélyes hangulatban Illyés László, az Erőmű Beruházási Vállalat primerköri kirendeltség vezetője átadta a tartályt további munkálatokra és természetesen végleges szerelésre Jacsó Istvánnak, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szerelésvezetőjének, a GYGV-sek már

(Folytatás a 2. oldalon.)

épületbe. A berendezést a kétszer 160 megapond (tonna) kapacitású kikötői daru emelte ki az épületből, majd egy „százlábúra” rakták, amely tulajdonképpen egy különleges kiképzésű 96 kerekű tréler. Ezzel a munkával, a felerősítésekkel tizenkét óra előtt tíz perccel végeztek.

Az enyhülésért

Hagyomány immár, hogy pártunk Központi Bizottsága időről időre áttekinti a nemzetközi élet eseményeit, értékelve két ülése között eltelt időszak jelenségeit. Mostani tanácskozása olyan időpontban ült össze, amikor Földünk több pontján konfliktus veszélyezteti a békét, sőt fegyverek is dörögnek.

A nyolcvanas évtized nem ígérkezik könnyűnek. Napjainkban az enyhülés híveinek, a fegyverzetcsökkentés, a leszerelés szorgalmazóinak kemény harcot kell vívni- ok azokkal, akik minden lehetséges eszközzel megkísérlik a nemzetközi feszültség fokozását, tovább folytatják a fegyverkezési hajszát.

A Központi Bizottság megállapította: a világpolitikában továbbra is egyidejűleg hatnak az enyhülés és a feszültség tényezői. Ha leltárt készítünk magunknak csupán az elmúlt néhány hónap eseményeiből, világos kép rajzolódik ki. Látjuk, hogy a szocialista közösség, szövetségeseivel együtt változatlanul következetesen, határozottan küzd a világháború elhárításáért, a feszültség csökkentéséért, az országok, a népek együttműködéséért, a nemzetközi nyugalomért, a fejlődésért.

Elég emlékeztetni arra: az elmúlt években a szocialista közösség, a Szovjetunió több konstruktív javaslatot tett a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás érdekében. Hosszú és nehéz tárgyalásokon, a kölcsönös kompronisszumok útján sikerült aláírni a hadászati fegyverek korlátozását szabályozó SALT—H. szerző-1- dést. Ám ez a megállapodás — az Egyesült Államok vezető köreinek politikája miatt a — mai napig nem lépett érvénybe.

Kontinensünkön az utóbbi két évtizedben létrejöttek a különböző társadalmi rendszerű és szövetségi rendszerekhez tartozó államok együttműködésének feltételei. Európa országai kapcsolatainak tovább javításához azonban elengedhetetlen az előrelépés a katonai enyhülés terén. A Központi Bizottság éppen ezért üdvözöl minden ilyen tárgyalási kezdeményezést, mindenekelőtt azt a megbeszéléssorozatot, amely éppen most kezdődik Genfiben a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Európa, az egész világ, a magyar nép létérdekéről van szó. Ezért emel szót az MSZMP vezető testületé is a „korlátozott atomháború” cinikus, embertelen doktrínája ellen, amely elfogadhatóvá akarja tenni embermilliók pusztulásának lehetőségét.

Az enyhülés és a feszültség elemeinek együttes jelenléte módot ad a kibontakozásra, de felvázolja az újabb hidegháború lehetőségét is. Éppen ezért tulajdonít nagy jelentőséget a Központi Bizottság az államok vezetői közvetlen és tárgyszerű megbeszéléseinek, a béke megóvását, s a dialógus fenntartását szolgáló eszmecseréknek. Természetesen kiemelt jelentőségük van számunkra azoknak a szálaknak, amelyek legközelebbi szövetségeseinkhez fűznek bennünket.

A szovjet—magyar kapcsolatok alapja — húzta alá a Központi Bizottság közleménye — országaink, népeink törekvéseinek egysége, az azonos célokon alapuló történelmi barátság, örvendetes, hogy kapcsolataink eredményesen járulnak hozzá együttműködésünk továbbfejlődéséhez.

Érthető az a figyelem is, amellyel a magyar nép milliói, a magyar kommunisták a lengyelországi eseményeket követik. Országainkat évszázados történelmi hagyományok fűzik össze, s ma ezen túl még a szocialista szolidaritás szálai is. Partnerei, szövetségesei vagyunk Lengyelországnak. Mindez megalapozza a magyar kommunisták, s az egész népnek azt a kívánságát, hogy szilárd legyen a Lengyel Népköztársaság. „Bízunk benne, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével a lengyel munkás-osztály, a lengyel nép a rendszerellenes erők tevékenységét visszaverve, szocialista megoldást talál az ország jelenét és jövőjét érintő kérdésekre” — olvashatjuk a KB-ülés közleményében.

Pártunk Központi Bizottsága állást foglalt a közép- keleti helyzet, az Irak és Irán között kirobbant fegyveres konfliktus ügyében. A közlemény minden, békeszerető magyar ember véleményét fogalmazta meg, apaikor a tárgyalásos, politikái rendezésre szólított fel — a két hadviselő ország népeinek érdekében is.

A Központi Bizottság fontos gazdasági kérdéskörrel is foglalkozott: megtárgyalta az iparirányítás fejlesztésének alapelveit. A közlemény emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek során a szocialista ipar irányításának szervezete jól szolgálta az építést, a gazdaságfejlesztést. A továbblépés igénye, a megváltozott gazdasági és termelési feltételek sora az iparirányítás szervezeti kereteivel szemben azonban új követelményeket támaszt. Ezért a kormány munkájában erősíteni kell az iparpolitika irányítását, s ezzel összhangban a végrehajtásban növelni a vállalatok önállóságát, az érdekeltségen alapuló felelősséget.

Mindez igényli, hogy az iparirányításban ésszerű szervezeti változtatásokra, hatásköri összevonásokra, átcsoportosításokra, új iparirányító szervezet létrehozására kerüljön sor — hangoztatja a KB közleménye. Szocialista demokratizmusunk lényeges eleme, hogy a kollektívát, a gyárak dolgozóit érintő kérdésekben fokozott mértékben kell hangot kapniok azoknak, akikre az intézkedések vonatkoznak.

A XII. pártkongresszus a Központi Bizottságra bízta a tagdíjfizetés új rendjének kidolgozását. A KB mostani ülése elvégezte ezt a munkát. A kongresszuson elhangzott észrevételeknek megfelelően korszerűsítette a tag- díjfizetésnek — a párthoz való tartozás e jelének — rendszerét.

Az ide-oda utazgató ember már-már elfelejti. Gyermekkoromban magam is sokat hajóztam a Dunán. Nagy utasszállító hajók szállították az embereket, többnyire azokat, akik pesti piacokra jártak a megyéből, de azokat is, akiknek nem volt sürgős a dolguk, ráértek hajóval utazni. Megyénkben azonban megvannak még a fontos kikötők, révek a Duna partján. Itt készítettük ötödik oldalon látható felvételeinket. Képünkön a gerjeni rév és komp látható.