Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-17 / 244. szám
2 KÉPÚJSÁG 1980. október 17. PANORÁMA Irán ős Irak konfliktusa Radzsaí is részt vesz a BT mai ülésén Iraki légvédelmi üteg a Karun folyó partján • (Képtávírónkon érkezett.) A Biztonsági Tanács ma — közép-európai idő szerint az esti órákban — folytatja az iraki-iráni konfliktusról szerdán megkezdett vitáját. Az ülés elnapolásával Troja- novszkij szovjet ENSZ-nagy- követ, a BT soros elnöke az iráni delegátus kérésének tett eleget, aki bejelentette, hogy Ali Radzsai iráni miniszterelnök küldöttség élén csütörtökön érkezik az ENSZ székhelyére és másnap kívánja kifejteni országa álláspontját a testület előtt. Mint emlékezetes, Irán gyakorlatilag csaknem egy éve bojkottálta a világszervezet tanácskozásait, miután a Biztonsági Tanács határozatban ítélte el az amerikai nagykövetség személyzetének túszul ejtését. ENSZ-körökben biztosra veszik, hogy az iráni miniszterelnök érkezését az Egyesült Államok megpróbálja felhasználni a kapcsolat- teremtésre. Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó egy interjúban kijelentette: reméli, hogy lehetőség nyílik valamilyen szintű találkozóra, de cáfolta, hogy erre vonatkozó konkrét tervek vagy elképzelések lennének. Szadun Hammadi iraki külügyminiszter a BT ülésén elhangzott felszólalásában azt hangoztatta, hogy országa megelőző akciót hajtott végre Irán ellen, mert nem nézhette tétlenül keleti szomszédjának „agresszív fenyegetéseit”. Az iraki katonai akciókról azt mondta, hogy Irak „ismét birtokba vette saját területeit”. Az iraki külügyminiszter másrészt azt hangoztatta, hogy nemzetközi kapcsolataiban Bagdad nem híve az erőszak alkalmazásának és együttműködési készséget mutat mind a Biztonsági Tanács tűzszüneti felhívása, mind az iszlám konferencia közvetítő kísérleteivel kapcsolatban. Hammadi végezetül cáfolta, hogy I rákot bármilyen felelősség terhelné az iráni kurdok megélénkült kormányellenes tevékenysége miatt. A választási kampánykör- úton járó Carter Pennsylvaniában és New Yersey államban mondott beszédeiben — feladva a konfliktusban eddig „semlegességet” hangoztató amerikai álláspontot — „ag- resszornak” minősítette Ira- kot. Irán területi sérthetetlensége mellett állt ki és a viták tárgyalásos rendezésére szólította fel a szembenálló feleket. Carter tagadta, hogy további amerikai fegyveres erőket irányítanak a Perzsaöböl körzetébe. A The Washington Post jelentése szerint ugyanakkor összesen hatvan amerikai, brit és ausztrál hadihajó, köztük 32 amerikai, tartózkodik a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán térségében. Az Irak és Irán között folyó harcokról érkezett jelentések szerint Abadan körzetében változatlanul heves csatározások dúlnak. A hadban álló felek szerdán több légitámadást intéztek egymás olajberendezései ellen. Iráni gépek Bagdadot és további hét iraki várost bombáztak, míg az iraki légitámadások fő célpontja Ahwaz városa volt. BUDAPEST Csütörtökön hazaérkezett Phenjanból az MSZMP küldöttsége, amely Méhes Lajosnak, a Politikai Bizottság tagjának, a budapesti párt- bizottság első titkárának vezetésével részt vett a Koreai Munkapárt VI. kongresszusán és a párt megalakításának 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttség tagja volt Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Étre Sándor, hazánk phenjani nagykövete. BÉCS Sághy 'Vilmos belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke dr. Josef Staribacher osztrák szövetségi kereskedelem- és iparűgyi miniszter meghívására csütörtökön Ausztriába érkezett. A miniszterek bécsi megbeszélésükön áttekintik a magyar—osztrák idegenforgalmi és kereskedelmi együttműködés alapvető időszerű kérdéseit. MOSZKVA A vezető szervek megválasztásával és a következő évek tevékenységének főbb irányait rögzítő határozatok elfogadásával ért véget csütörtökön Moszkvában a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség (ICA) 27. kongresszusa. HAVANNA A béke, az enyhülés és a hemzetek közötti békés együttműködés továbbfejlesztésének és megszilárdításának fontosságát hangsúlyozta Fidel Castro kubai államfő szerdán Havannában mondott beszédében. A kubai vezető a szovjet—kubai közös űrrepülés két űrhajósának. Jurij Romanyenkónak és Ar- naldo Tamayónak tiszteletére a kubai fővárosban tartott központi ünnepségen szólalt fel. Világgazdaság * A a ■ ■ I ■ ■ ■ ff I f I ff ■ | ■ kozeljovo kérdőjelei Ma már elég egy futó betekintés a nagy világlapok cikkeibe, hogy megállapítsuk: szaporodnak a borúlátás jelei az elkövetkező időszak lehetőségeit mérlegelve. Gazdasági visz- szaesós, infláció és recessziós veszély, munkanélküliség, a társadalmi egyetértés felbomlása — ezek azok a címszavak, amelyek egyre gyakrabban tűnnek fel a címsorokban. Felületesebb marxista műveltség birtokában . esetleg magabiztosan bólinthatnánk: ó, igen, a kapitalizmus válságának újabb mélyülő szakasza! De elég saját megszáporodott (gazdasági) gondjainkra gondolni, hogy óvatosabban és körültekintőbben ítéljük meg a helyzetet. Persze, szó sincs arról, hogy tagadhatnánk a mai fejlett tőkés társadalmak gazdaságának, illetve intézményrendszerének a válságát, vagy éppen — a tőkés árutermelés történelmi folyamatának pazarló és anarchikus jellegéből következőleg — a válság előidézésében játszott szerepét. A mai világ egyenlőtlenségei, s ezeknek az egyenlőtlenségeknek saját válságnövelő hatásai elszakít hatat la nők e történelmi folyamattól, s döntő okként vehetők számításba azért a mai helyzetért is, hogy az emberiség jórészt történelmi késettséggel néz szembe a társadalmi fejlődés mai szakaszának problémáival. Egy dolog azonban a létrejött helyzet bonyolult okrendszerének a feltérképezése, és megint más dolog, hogy a kialakult helyzet a maga objektív tényszerűségében, a különböző társadalmi rendszerektől leválaszthatóan, miint ezektől a jelenségszinten független minőséggel is bíró, s ezért val'ameny- nyi számára feladatok és nehézségek sorát képező tényező jön számításba. Mert gondoljuk csak végig: A „növekedési logika” válságát például tekinthetjük ugyan a tőkés világ saját bajának, de egyoldalúságunk rögvest lelepleződik, mihelyt arra gondolunk, hogy a túlnépesedéssel és az élelamellátás nehézségeivel küszködő fejlődő országok legtöbbje is ugyanezzel a számunkra katasztrofális növekedési pangással küzd. És magunkról sem fedekezhaitünk meg: a növekedés feltételei az energiahordozók és egyéb nyersanyagok szűkössége, vagy egyre nagyobb befektetést igénylő jellege miatt az elkövetkező időszakban számunkra sem örvendetes módon egyre előnytelenebbé válnak. Éppen ebből eredően a jelen és közeljövő problémáinak olyan általános és globális oldalai is vannak, amelyek valamennyi társadalmat és rendszert arra kényszerítenek, hogy szembe nézzen mind a bőség világméretű korlátáival, mind pedig a környezetpusztulás, a népességi és elöregedési problémák feszítő gondjával. Ebben a helyzetben csak az kerülhet előnyösebb helyzetbe, aki jobban képes alkalmazkodni, s az átlagnál nagyobb mértékben képes teljesítményre, s egyúttal kevésbé pazarló, mondhatni puritánabb életvitelre. S éppen ebben áll a nehézség. Mert a követelmények ugyan — teljesítmény, alkalmazkodás, rugalmasság, átállás az új követelményekre — eléggé egyformán fogalmazhatók meg a világ bármely részén. Csakhogy a címzettek nagyon is eltérő társadalmi, politikai és kulturális feltételek között élő nemzetek és rendszerek. S a társadalmi rendszereknek ezek a különbözőségei, elmaradottsága vagy magas fokú civilizáltsága, középkort idéző gazdasági és politikai állapota, vagy modernebb-demokratikusabb jellege döntően hatnak a nemzeti vagy nemzetközi szférákkénti reagálás módjaira, sőt, lehetőségeire is. Egy általános világgazdasági fellendülés időszakában az egyenlőtlenség disszonáns tényei kevésbé léptek fel drámaian, hiszen egyrészt mindenkinek juthatott a növekedés előnyeiből, másrészt ennek egyenlőtlenségét tompította az a tény, hogy minden civilizációs-kulturális környezet saját relatív mércéjén méri az előrehaladást, s alakítja ezáltal közérzetét. Ma azonban az egyenlőtlenség újabb politikai és világpolitikai válságok forrása maga is. Az OPEC-onszágok például követelhetik a magasabb árat olajukért a világpiacon, de ugyanez az ár teljesen felborítja az elmaradott harmadik világ energiaszegény országainak amúgy is labilis gazdasági egyensúlyát. S a növekvő szegénység forradalmakra, társadalmi felfordulásokra ösztönző keserűsége még önmagában nem oldja meg azokat a feladatokat, amelyek a gazdasági teljesítményre való képtelenségből, a nyersanyag- és energiahiány tragikus fényeiből adódnák. Csak ha a világban felhalmozódott sokféle ellentmondást és egyenlőséget a maga mélységében szemléljük, döbbenhetünk rá arra, milyen óriási a felelőssége a fejlett világ országainak és hatalmainak az emberiség előtt álló nehézségek leküzdésében. Ennek a felelősségnek aligha lehet eleget tenni a másik ellen játszás hidegháborús logikájának feltámasztásával, a békés egymás mellett élés írott és íratlan szabályainak és követelményeinek a megsértésével. A reakciós imperialista erőknek és uralmi törekvéseknek a bizalmat aláásó tettei és propagandája, s az ezzel együttjáró fegyverkezési verseny csak fokozza a nehézségeket, és könnyen olyan zsákutcába sodorhatja a világot, amelyből egyre nehezebb megtalálni a kiutat; nem is beszélve arról, hogy szűkülő és egyre drágább erőforrásaink közepette a legnagyobb, morálisan is romboló pazarlást testesítené meg mai világunkban. De éppen ez a helyzet és a vele járó felelősség teszi fontossá és sürgeti a szocializmusnak és a haladás demokratikus erőinek az összefogását és együttműködését egy valóban új, és az eddigieknél sokkal demokratikusabb gazdasági és politikai világrend megteremtésének az ügyében. Ezek az erők valóban kiépíthetik az együttműködés és szolidaritás tartós pilléreit a harmadik világ országaival. Érdekeik a leglényegesebb pontokon találkoznak, cáfolva egyúttal a világhangulat nem egyszer mesterségesen is felfokozott pesszimizmusát. Természetesen, ez sem megy magától. A közvetlen érdekek és érdekeltségek ellentétei gyakran keresztezik az együttműködést sürgető távlati érdekeket. Máskor a lehetőségek korlátozottak vagy a társadalmi-politikai berendezkedések különbözőek. Mégis, éppen ezen a vonalon nem válhat úrrá a pesszimizmus, s nem apadhat el a kezdeményezés. Annál inkább nem, mert a harmadik világ egyre határozottabban szólhat bele a kapitalizmus és a szocializmus versengésébe, eltolódást okozva a nemzetközi erőviszonyokban is. Alapvető érdekünk, hogy ez az eltolódás a haladó erők irányába történjék. HÜLVELY ISTVÁN Elhunyt Luigi Longo Meghalt Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt elnöke. 80 éves volt. A nemzetközi tekintélyű olasz kommunista vezetőt egy római klinikán érte a halál, miután heteken át agyérgörcs miatt az intenzív osztályon kezelték. Halálának hírére az OKP vezetősége csütörtökön délelőtt megszakította tanácskozását és Enrico Berlinguer főtitkár vezetésével testületileg lerótta kegyeletét a kiemelkedő pártvezető holtteste előtt. Longo holttestét csütörtökön délután felravatalozták az OKP Központi Bizottságában. A temetése október 18-án, szombaton 15.30 órakor lesz. A római Szent János téren, a munkásmegmozdulások hagyományos színhelyén gyászünnepségen vesznek tőle végső búcsút. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a párt Központi Bizottsága nevében táviratban fejezte ki a magyar kommunisták mély részvétét az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának Luigi Longo, az olasz nép kiváló fia, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa elhunyta alkalmából. Párizs és Peking párbeszéde Csütörtök esti kommentárunk. A kínai fővárosban tárgyal Valéry Giscard d’Estaing francia államfő, aki ezzel Hua Kuo-feng, a Kínai KP elnökének tavalyi párizsi látogatását viszonozza. A két ország közötti kapcsolatokat annak idején — 1964-ben — De Gaulle elnök alapozta meg, aki Washington intelmeit figyelmen kívül hagyva elismerte a Kínai Népköztársaságot. Ahhoz képest, hogy e téren élenjárt, Franciaország a politikai és kereskedelmi kapcsolatok terén eléggé háttérbe szorult az elmúlt másfél évtized során. Peking diplomáciai „nyitásában” az első helyet az Egyesült Államoknak biztosította, s legalább olyan jó viszonyt épített ki Londonnal és Bonnal, mint korábban Párizzsal. A francia államfő mostani látogatása a kissé berozsdásodott kétoldalú kapcsolat karbantartását célozza. A párizsi Le Monde vezércikkében már előre jelezte, hogy a látogatás diplomáciai lehetőségei eléggé szűk keretek között mozognak. „Már Hua Kuo-feng párizsi látogatásakor világossá váltak az eltérések a nemzetközi kérdésekben, különösen a Szovjetunióval kapcsolatban. Azóta semmi nem jött közbe, ami eloszlatta volna ezt a disszonanciát” — hangsúlyozta a lap. A pekingi tárgyalópartnerek első megbeszélései, valamint nyilatkozataik teljes mértékben igazolták ezt a véleményt. Szerda esti pohárköszöntőjében a franci'a államfő Nyugat- Európa függetlenségét és egy erős Kína szükségességét hangoztatta, mert szerinte ez a két „új pólus” elősegíti a nemzetközi erőegyensúly létrejöttét. Ezzel szemben Csao Ce-jang kínai miniszterelnök beszédében nemzetközi szolidaritást sürgetett a „szovjet expanzió” ellen. Közvetve bírálta is a francia elnököt, amiért aktív szerepet vállalt a kelet—nyugati párbeszédben. (A kínai sajtó helytelenítette, hogy májusban Giscard d’Estaing Varsóban találkozott Leonyid Brezsnyev- vel.) A francia államfő azonban most sem hagyta magát bevonszolni a szovjetellenesség utcájába. Hasonlóképpen eltérnek a tárgyalópartnerek nézetei Indokmával kapcsolatban is. Ami a kereskedelmi kapcsolatokat illeti, Párizs csak mérsékelt reményeket táplál. A tavalyi, nem túl jelentős, 1,4 milliárd dolláros francia export a kínai „gazdasági kiigazítás” politikája következtében az idén visszaesett. Növelésének Kína szűk valutatartalékai szabnak gátat. Mind ezért a pekingi megbeszélések eredménye szükségképpen csak szerény lehet. PÁLFI VIKTOR Janez Sztanovnik magyarországi látogatása Janez Sztanovnik, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtitkára, aki rövid látogatást tett hazánkban, csütörtökön elutazott Budapestről. Tárgyalásai során főként az európai gazdasági együttműködés kérdéseit vitatta meg a magyar gazdasági élet vezetőivel. A megbeszéléseken nagy hangsúlyt kapott az energetika, a szállítás, valamint a környezetvédelem területén való összeurópai együttműködés fejlesztése. Az EGB főtitkárát fogadta Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Segíteni mentek Magyar orvosok és egészségügyi dolgozók utaztak Algériába, hogy segítséget nyújtsanak a földrengés sújtotta lakosságnak. Az egészségügyi csoport a Ferihegyi repülőtéren.
