Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-17 / 244. szám
1980. október 17. SxfcPÜJSÄG 3 Húskombinát-építkezés A brigádot csak akkor lehet együtt találni, amikor hajnalban munkába indulnak, meg amikor kezdik a napot az építkezésen. A szép őszi napsütésben Miskárik Ferenc művezetővel bejárjuk az építkezést, hogy találkozzunk Tátrai Ferenc tizenegy- tagú brigádjával. Autós-daru dolgozik mellettünk. Egy aknafödélre ülünk, ott beszéljük meg a brigád történetét. A brigádvezető szépen fogalmaz, sorolja, miként alakulták, hogyan lettek „szocialisták” a munkaverseny során, miként kaptak jutalmakat, kitüntetéseket. A felsorolást megszakítóm. — Az előbb azt mondta, amit elfuseráltak, arra ráfogják, hogy tervmódosítás. S ezért maguk több alkalommal feltörtek már olyan utat, csővezeték alagutat, amelyet egy éve, másfél éve csináltak. — Meg négy éve. Mi voltunk az elsők a húskombinát építésénél. Akkor még egy oszlop sem állt. 1976-ban vágtuk bele először az ásót a földbe. Azóta folyvást itt vagyunk. Nem is tudnám elsorolni, hogy mit dolgoztunk, mennyi betont raktunk el! Sokat. Ha minden jól megy, akkor naponta hetven-nyolc- van köbméter betont bedolgozunk. A tervmódosítás? Hát, kérem, most törték föl éppen a kocsimosó-fertőtlenítő járatban egy darabon a betont, a lefolyót át kell helyezni. Ügy vagyunk ezzel, hogy megszoktuk. Remélhetően nem sok dolgunk lesz •itt, mert sok út már kész, most éppen a hőközponttól jövő csőalagútnak csináljuk a szerelőbetonját. Az alagút vége a szociális épületiben van, oda viszi a meleg vizet, fűtésre, fürdésre, és jönnek a csövek visz- sza is. Ebben az alagútban dolgozik a brigádból három ember. A darukötöző éppen a most érkezett alagűtfedőt rakatja le'a daruival. Két másik brigádtag az alagút elején a markoló által nem fogható földet dobálja ki a -gödörből, négyen pedig a kocsimosó feltört részében „szintet fognak”. Valaki hiányzik. — Biztos elküldte a művezető valahova. így van. Kora reggel, amikor a szerszámot kézbe veszik, megkapja mindenki a feladatát. Napközben azonban előfordul módosulás: sürgősen kell valahol betonozni, ásni, szóval kubik- munfcát csinálni. — Mind a tizenegyen — mindannyian cikóiak — 1966. óta egy brigádban vagyunk. Jóformán mindent megnyertünk már, amit szocialista brigád nyerhet. Négyen kiváló dolgozók vagyunk. Jutalmat is kapunk, rendszeresen. Megbecsülnek bennünket, ezért is vagyunk itt, s járunk 1966 óta együtt a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat munkahelyeire. A kilencvennyolc dolgozót számláló mélyépítési csoport erős brigádja Tátrai Ferenc tíz embere. Miskárik Feri bácsi, a művezető, dicséri őket, megbízhatók, pontosak, kritikus szemmel nézik a munkát. Beleszólnak, ha kell, javasolnak, ha szükséges. Ahol a gép nem boldogul, ott a lapát, meg az ember kap munkaterületet A darukötöző Tizennégy év óta minden reggel öt negyvenötkor indul a farmotoros öreg autóbusz a brigáddal, és este mennek haza. A hét vége általában szabad. — Mostanában nem. Nem is emlékszem arra — mondja a brigádvezető —, mikor volt szabad szombatunk. Van amikor vasárnap is dolgozunk, sietni kell ezzel az építkezéssel, közeleg az átadási határidő. A hatalmas építkezésen az állami építőknek közel ötven brigádja dolgozik. Az építő- mesteri munka lassan a végéhez ér. A szocialista brigádok vállalásai éppen az idő rövidítésére irányulnak, mert itt az időből van a legkevesebb. Ha az alagutat megcsinálják, akkor a szerelők is előbb jutnak munka- területhez. A szerelők után pedig a szigetelők kapják a területet. — Egymást segítjük, mondja Illés Ferenc, a brigád egyik tagja. Forrai János megtoldja: „Könnyebben értünk szót más vállalatok embereivel is, ha jóban vagyunk, és elvégezzük a dolgunkat, jó minőségben”. A minőség. Ez is szerepel a Tátrai brigád vállalásai között: a rendkívüli helyzetre való tekintéttel sem lesz kifogás a munkánkban — írták a naplóba. Nincs is kifogás. A napokban osztottak szép pénzt, céljútaibnat, mert határidő előtt, jó minőségben készítettek el egy fogadó- sztintet. És a pénz? A kéréstről szívesen beszélnek az emberek, de mindig 'hangsúlyozzák, hogy milyen soklat kell dolgozniuk. Sokat? És nehéz a munka. Aki betonnal foglalkozik egész nap, annak A brigádvezető nincs kedve tréfálni, amikor este beül az utóbuszba. Szívják a cigarettát, ölükbe ejtik néhéz kezüket és nézik a tovasuhanó tájat. — Mire suhan a táj, akkor legtöbben bóbisolunk. Van, amikor a buszvezető kiabál hátra, hogy ébresztő, kinek, mikor kell leugrani a buszról. — Ezít. Illés Ferenc mondja, a bizalmi. Mert két Illés is van a brigádban, s mindegyik Ferenc. Ha már a neveknél tartunk, mondom a brigádvezetőnek, soroljuk fel a létszámot. Kezdi, először diktálja, s amikor kilencig éljútunk, nem találjuk a tizedikét. Nagy sokára-, újbóli átszámolásnál előkerül a tizedik név is. ITehát: Tátrai Ferenc bri- gádvezető, Beréti József, Forrai János, illés Ferenc, Illés Ferenc, Hoch József, Turbuk András, Vincze Dezső, Szőts József, Füle Ernő, és Fazekas Ferenc, a darukötöző, akit nem találunk, pedig éppen az orrunk előtt irányította a darut. A hét derekán a szekszárdi húskombinát építésénél több mint ezer ember dolgozott, közel félszáz vállalat „képviseletében”, köztük a Tátrai brigád tagijai. — Még legalább három hónapig, mert a mélyépítőknek akkor is marad munkája ha más már végzett. Útjavítást, aknalfödél-foeszaka- dást, csatorna-él tőim ődést hagyhatnak maguk után a brigádok. S ezeknek a munkáknak, mi leszünk majd az orvoSai — mondja Tátrai Ferenc, és beáll társai közé, A kép közepén lévő lefolyó miatt kell újból szintezni, majd betonozni a feltört betont szintezni. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Kapfinger András Konzervgyár Többet fizetnek a termelőknek Fölemelték a felvásárlási árát több zöldségfélének, gyümölcsnek és a Paksi Konzervgyár Kalocsán nyomtatott szerződéseibe éppen sikerült beírni az új számokat. Fischer Ferenc, a gyár termeltetési osztályának vezetője megkapta a telexértesítést a módosításokról, azonnal szólt a nyomdának, ahol már indulni akartak: várjanak. A változásból megemlítünk néhányat: a zöldborsószemet kilónként 70 fillérrel drágábban tudják átvenni a jövő szezonban a konzervgyárak, és növekszik a géphasználati díj is, kilónként 20 fillérrel. Az első osztályú zöldpaprika felvásárlási ára 50 fillérrel nagyobb, a cseresznyéé egy forinttal. Sok papír és figyelem kell a konzervgyári szerződések „űrlapjának” elkészítéséhez. A szerződéses mechanizmus ugyan régóta jól működik, de valamennyi körülményt figyelembe kell venni évről évre, abban az óriási körzetben, ahonnan a Paksi Konzevrgyár beszerzi a nyersanyagot: Sárbogárdtól Tamásiig és Bátaszékig. Ahhoz, hogy megfelelő, sőt kifogástalan legyen a szerződő partnerek kapcsolata, gyakran kell találkozniuk. A konzervgyárnak hat közrzeti felügyelője van, közülük öt zöldséggel foglalkozik, egy gyümölccsel. A hatalmas termelési területet úgy osztották fél számukra, hogy mindegyikük körzetében található közeli és távoli település. Hetenként általában kétszer látogatnak el egy-egy partner- gazdaságba, a szezonban pedig mindennap, vagy ha kell, naponta kétszer is, sürgős intézkedés végett. Azt mondják, mindent rendezni tudnak a kertészekkel, illetve szövetkezeti elnökkel vagy főagronómusokkal. A kapcsolat eleven, megbízható. Ha sok a termés, beosztják a szerződésen felüli meny- nyiség szállítását is, úgy, hogy a gyár képes legyen a feldolgozásra, a termelők pedig vissza tudják tartani az áru fölöslegét egy-két napig, ne vesszen kárba. Ezzel kapcsolatban megemlíti Fischer Ferenc: a termésátlagokat ötéves átlagszám alapján határozzák meg a szerződésben, tehát hogy mennyi lesz a várható termés, sőt még differenciálnak is gazdaságonként, ha szükséges, melyik helyen jobbak a földek, az adottságok. Nem éri meglepetés a feleket az esetek nagy többségében. Ilyen dolgok jelentik azt, amit mondtunk bevezetőben, hogy sok figyelem szükséges a szerződések megszövegezéséhez, tartalmának összeállításához. ötféle nyomtatványt készítenek a gyárnak Kalocsán: szerződéspapírt a zöldborsószem felvásárlásához, másikát a konzervzöldséghez (zöldbab, paradicsom, uborka, sárgarépa, zöldpaprika), külön a fűszerpaprikához és a gyümölcshöz, de az utóbbiból kétfélét, mert mások a feltételek az elszámolásban a tsz-ek és állami gazdaságok esetében, mint az ÁFÉSZ- nél és a ZÖLDÉRT-nél. A Paksi Konzervgyár kapcsolatban áll ezekkel a vállalatokkal is. Uborkát például mindenhonnan vár, csak állami gazdaság nem szállít a részére. Nagy tételekről van szó. Zöldborsóból, zöldbabból, paradicsomból és uborkából összesen 2570 vagon nyersanyagot akar venni a szerződő felektől. Megtörtént mindenütt az előzetes felmérés, megállapodás és a szerződést október végéig valószínűleg megköthetik az összes partnerrel. GEMENCI JÓZSEF Még nem jön a TEMAFORG Kóró, kender, kóc - Tolnanémedibó'l Híre kelt, hogy rövid időn belül a Pécsi Szövő- és Fonógyár tolnanémedi telepét felszámolják, s helyére a TEMAFORG költözik. A hír igaz, de a megvalósítás időpontjáról egyelőre nincs tudomásuk a gyár és a telep vezetőinek. Mind ez ideig az történt, hogy a TEMAFORG néhány kocsi téglát és homokot hozatott a telep udvarára. Az üzem tehát tovább működik, áztatják a kórót, s az ázott kóró egy részét itt helyben feldolgozzák tilolt kóccá és tilolt kenderré. Ez a két termék aztán a pécsi gyárba kerül, ahol szövőfonalakat, zsinegeket készítenek belőle. A legnagyobb gond: kevesen vállalják a nehéz és poros munkát, az üzem elavult, a felújítása sokba kerülne. Az áztatóból kikerülő víz szeny- nyezi a Kapóst, tisztítani, deríteni kellene. A szennyezett víz mennyisége nem csekély: szezonban naponta 350 köbméter. Az üzem éves terve 4500 tonna kender ázta- tása — ezt idén túlteljesítik. Az összes rosttermés terve 682 tonna ebben az évben, ebből 250 tonna a tilolt kender és 432 tonna a tilolt kóc. Az előzetes számítások szerint a tervet idén teljesítik. d- Fotó: Bj. Osztályozzák, préseléshez készítik elő a szálkendert Tátraiék, Cikóról
