Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-17 / 244. szám

Mai számunkból XXX. évfolyam, 244. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. október 17., péntek. TÖBBET FIZETNEK A TERMELŐKNEK (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) IFJÚMUNKÁSOK A SPORTPÁLYÁN (6. old.) HÚSKOMBINÁT- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Több szakmával A közismert szólásmondás... annyi ember vagy, ahány nyelven beszélsz... másképpen is érvényes: annyi em­ber vagy, ahány szakmához, ahány munkafolyamathoz értesz... Csakhogy: a nyelvekkel sem birkózhat min­denki a siker reményében, s a szakmaváltás, a több szakmához nélkülözhetetlen tudásanyag megszerzése is reménytelen vállalkozás, ha hiányzanak a tudásbéli alapok. Mert a tanuláshoz a jószándék, a nagy elhatá­rozás kevés... Tudott dolog, hogy a technikai-gazdasági fejlődés, va­lamint napjaink egyik legfontosabb gazdasági követel­ménye, a termékszerkezet-váltás, többféleképpen is érin­ti a munkások szakképzettségét. Egyrészt megköveteli a magasabb iskolai végzettségen alapuló konvertálható — tehát több szakma, több munkakör ellátásához megfe­lelő — szaktudást; másrészt a munkások jelentős há­nyadának szükség szerinti átcsoportosítását, illetve — az átcsoportosítás feltételeként — átképzését, tovább­képzését. A gazdaság működése szempontjából létfon­tosságú feladatok végrehajtása nem az elhatározásoktól s a központi kinyilatkozásoktól függ. Alapfeltétele, a munkaerőállomány megfelelő minőségi összetétele, s persze az is, hogy milyen az emberek alkalmazkodó­képessége. E két feltétel pedig összefügg a munkások iskolázottságával, szakmai képzettségével. Vitathatatlan tény, hogy a fizikai munkások iskolá­zottsága az elmúlt három évtizedben jelentősen válto­zott. Egyre többen fejezik be az általános iskolát, egyre több az érettségizett szakmunkás, s a szakközépiskolai oktatást is egyre jobban összehangolják a szakmunkás- képzéssel. Ugyanakkor a kedvező — s főleg a felnőtt- oktatásban jelentkező — eredmények mellett a fizikai munkakörben dolgozók ötven százaléka (több mint egy­millió ember) nem végezte el az általános iskolát. S miközben a felnőttoktatás szervezete mindent elkövet, hogy csökkenjen 'ez az ijesztően magas szám, évről évre 12—15 ezer fiatal lépi túl a tanköteles kort anélkül, hogy elvégezné az általános iskolát. Vagyis: a nyolc osztály nélkül munkába lépők száma évről évre „újra­termelődik”. Bizonyíték erre az is, hogy az általános iskolai végzettség nélkül dolgozó fizikai munkások mintegy harminc százaléka (félmillió ember) a 15—39 év közötti korosztályba tartozik, tehát hiányos iskolai végzettségük nem kezelhető afféle múltbéli örökségként. S ők még legalább 20—30 évig részt vesznek a társadal­milag szervezett munkában. A gazdasági struktúra fejlesztésének szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy az aktív keresők kö­zül körülbelül egymillióra tehető azoknak a száma, akik közvetlenül a háztartásokból, illetve a mezőgazdaságból kerültek az ipari szervezetekbe. Többségük szakképzet- len, vagy olyan ismeretekkel, s főleg olyan gyakorlattal rendelkezik, ami ma már hasznavehetetlen a gazdaság számára. Ráadásul az ő esetükben még mindig számol­ni kell a nehézkes alkalmazkodás miatti elemi gondok­kal ; olyan környezetbe kerültek — és kerülnek —, ahol a szervezeti és a munkastruktúra egészen más, sokkal magasabb színvonalú, mint amit eddigi életük során tapasztalhattak. Mindez persze közvetlenül hat az ipari termelés minőségére, az alkalmazható technikára és a fejlett technika kihasználásának lehetőségeire. Az alkal­mazott technika viszont meghatározza a termékstruk­túrát. Azt már tudjuk, hogy a műszaki fejlesztés nem köny- nyen előteremthető anyagi eszközök függvénye. Azt is tudjuk — mert drága pénzzel megfizetett keserű csa­lódások árán megtanulhattuk (lásd például: textilipari rekonstrukció) —, hogy a végrehajtandó fejlesztéseket, rekonstrukciókat nagyon pontosan össze kell — kellene! — hangolni a lehetséges és szükségszerű struktúra- módosítással. Mondom: mindezt többé-kevésbé jól tud­juk, ám alighanem egy valamire csak mostanság kez­dünk rádöbbenni: a technika működtetéséhez, a mű­szaki fejlesztéssel megalapozott struktúraváltáshoz erre alkalmas emberek is kellenek. Képzett és viszonylag könnyedén továbbképezhető munkavállalók. Olyan dol­gozók, akik munkája szükség esetén — szaknyelven szólva — gyorsan konvertálható. S itt hadd ismételjük meg a néhány bekezdéssel korábban leírt adatot: a fi­zikai munkakörben dolgozók ötven százaléka éppen csak írni-olvasni tud, az általános iskolából kimaradt ember. Miattuk is történt, hogy egy sor szakmában el­tekintettek a műveltségi minimumot jelentő általános iskolai végzettségtől, mint alapkövetelménytől. Másképpen fogalmazva: jelenleg a szakmunkásoknak csak meglehetősen szűk rétege rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy az új követelményeknek megfeleljenek. Következés­képpen: hiába lenne elég pénz, hiába lenne még több elszántság és még nagyobb cselekvő akarat, a struktu­rális átrendeződésből adódó gondjaink csak súlyosbod­nak azáltal, hogy túl sokan vannak olyanok, akik ta­nulatlanok, akik speciálisan képzettek ugyan (egy va­lamihez jól értenek), de az igények diktálta gyors át­állásra képtelenek. S mert az iskolarendszer — a jelek szerint — halad tovább az eddigi úton, nincs más meg­oldás, mint hogy e gondok enyhítését a vállalatok vál­lalják magukra. S csak reménykedhetünk: elbírják ezt is, megbirkóznak ezzel is... VÉRTES CSABA Ülést tartott az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1980. október 16-án, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titká­rának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta az időszerű nemzetközi kérdések­ről, az iparirányítás fejlesztésének alapel­veiről, valamint a párttagsági díjak fizeté­sének helyzetéről és új rendjéről szóló elő­terjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Budapest Záróközlemény az európai fiatalok tanácskozásáról New York, ENSZ A gazdasági kapcsolatokról Az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszaka szerdán úgy dön­tött, hogy 123. napirendi pont­ként folytatja a 11. rendkívüli ülésszak által nyitva hagyott kérdésnek, a fejlett és a fej-t lődő országok közötti gazda­sági tárgyalások ügyrendjé­nek megvitatását. A „77-ek csoportjába” tö­mörült fejlődő országok in­dítványozták a kérdés meg­vitatását, miután a rendkívü­li ülésszakon — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az NSZK magatartása. miatt — nem sikerült határozatot hozni e tárgyalások ügyrend­jéről és megkezdésének ide­jéről. A világszervezet közgyűlé­se ugyancsak szerdán a Kambodzsai Népköztársaság, s más szocialista és el nem kötelezett országok tiltakozá­sa ellenére megkezdte az úgy­nevezett „kambodzsai kér­dés” megvitatását. Ha Van Lau vietnami ENSZ-nagykövet figyelem­elterelő manővernek nevezte a vitát és leszögezte, hogy érvénytelen és semmis min­den olyan határozat, amelyet a kambodzsai nép törvényes képviselőjének távollétében hoznak e kérdésben. Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottságában szerdán megkezdődött a vita a lesze­relési kérdésekről. Az első felszólaló, Alfonso Garcia Robles mexikói képviselő, méltatta a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a há­borús veszély csökkentése ér­dekében tegyenek sürgős in­tézkedéseket. Bírálta az Egyesült Államok új nukleá­ris stratégiáját, sürgette a SALT—II szerződés mielőbbi ratifikálását, hogy megkez­dődhessenek a tárgyalások a SALT—III-ról. Lisszabon A portugál KP helyzetelemzése A portugál fővárosban szerdán teljes ülést tartott a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plé- num az október 5-i parla­menti választások eredmé­nyeinek fényében elemezte az ország belpolitikai helyze­tét. A központi bizottság plé­numa megállapította, hogy az októberi választások ered­ményei nem tükrözik ponto­san a tényleges portugál po­litikai erőviszonyokat, mivel nem biztosították teljes mér­tékben a választások lebo­nyolításához szükséges de­mokratikus feltételeket. Záróközlemény elfogadásá­val ért véget az európai ifjú­sági és diákszervezetek együttműködési szervezetének I. konzultatív tanácskozása. A Vigadó nagytermében tar­tott több mint kétnapos nem­zetközi ifjúsági fórumon 26 európai ország különböző po­litikai és ideológiai irányza­tokhoz tartozó több mint 500 nemzetközi, regionális és nemzeti ifjúsági szervezeté­nek küldöttei vettek részt. Az ifjúsági szervezetek kép­viselői a találkozó eredmé­nyeit összefoglaló záródoku­mentumban hangot adtak szi­lárd elhatározásuknak, hogy a mai feszültebb nemzetközi helyzetben is összehangolt, együttes akciókat indítanak a béke, az enyhülés és a lesze­relés ügyének előmozdításá­ért. A résztvevők aggodalmu­kat fejezték ki a fegyverke­zési hajsza eszkalációja, va­lamint az európai kontinens és a világ népeinek békéjét fenyegető nukleáris fegyve­rek terjedése és a hideghábo­rút idéző katonai doktrínák megjelenése miatt. Felhívták a nemzetközi közvélemény figyelmét a SALT—II ratifikálása elha­lasztásának, valamint az új típusú közép-hatósugarú nuk­leáris fegyverek gyártásából és európai telepítéséből adó­dó veszélyekre. A tanácskozás résztvevői a záródokumentumban rögzí­tették mindazokat a szerve­zeti-technikai tennivalókat is, amelyeknek — az európai if­júsági együttműködés kedden megalakított szervezetének sikeres működéséhez elenged­hetetlen —, s megvalósítása az elkövetkező időszakban esedékes. A résztvevő szer­vezetek — kiemelve a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a nagy jelentő­ségű budapesti tanácskozás sikeres megtartásában betöl­tött szerepét, és méltatva az európai ifjúsági együttműkö­dés fejlődéséhez való cselek­vő hozzájárulását — felkér-* ték a KISZ-t arra, hogy vál­lalja magára az ifjúsági együttműködés szervezetének működésével összefüggő szer­vezeti-technikai feladatok el­látását a II. konzultatív ta­nácskozásig. A II. konzultatív tanács­kozást 1981-ben Svájcban’ rendezik meg. flabrak Karmai Moszkvában Csütörtökön délben Moszk­vába érkezett Babrak Kar­mai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztár­saság forradalmi tanácsának és minisztertanácsának elnö­ke. A repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és más szovjet veze­tők fogadták a magas rangú vendéget, aki az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács meghívására tesz hivatalos baráti látoga­tást a Szovjetunióban. Babrak Karmai látogatása elé nagy érdeklődéssel tekin­tenek a Szovjetunióban. A szovjet—afgán tárgyalá­sokon, amelyek már csütör­tökön megkezdődtek, szó lesz a két ország együttműködé­sének továbbfejlesztéséről, beleértve a gazdasági fejlesz­tés meggyorsítása érdekében kialakított együttműködést. Ugyancsak megvitatják a nemzetközi kérdéseket, az Af­ganisztán elleni agresszió el­hárításával kapcsolatos kér­déseket, az Afganisztán körül indított ellenséges kampány megszüntetésének, a politikai rendezés megvalósításának fejleményeit. Szó lesz a Kö­zel- és a Közép-Kelet hely­zetéről is. Csütörtökön a Kremlben Leonyid Brezsnyev megbeszé­lést folytatott Babrak Kar- mallal. A találkozón, amelyet az egyetértés és szívélyesség légköre jellemzett, a pártközi és állami szintű együttműkö­dés további bővítésének kér­déseiről volt szó. A nap folyamán a Kreml­ben leonyid Brezsnyev és Babrak Karmai aláírta a Szovjetunió és az Afgán De­mokratikus Köztársaság nyi­latkozatát. Téesz-étterem épül Dunaföldváron, a Virágzó Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a Mechanikai Laborral, az Alkotmány Termelőszövetkezettel és a Szőlőtermelő Közös Vállalattal közösen 300 adagos üzemi konyhát és éttermet épít 4 millió 300 ezer forintos költséggel. A kétszin­tes épület földszintjén még helyet kap zöldségbolt és a termelőszövetkezet dolgozói részére egy húskimérés. Az építési munkát a Virágzó Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet építőbrigádja végzi. Az éttermet jövő év közepén adják át

Next

/
Thumbnails
Contents