Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-15 / 242. szám
1980. október 15. rtÉPÜJSÁG 3 f Példás összefogássáI Üt épült Dö (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Már hosszú évek óta igény Döbröközön, hogy a község sűrűn lakott utcáit lekövezzék. 1965-től — 15 év alatt — 3000 méter portalanított út épült a községi tanács szervezésében. Azóta nagyon sok régi ház magfiatalodott, számtalan városias külsejű családi ház épült. Megszaporodott a motorkerékpárok és magánautók száma is. így a hat legforgalmasabb utca le- kövezése halaszthatatlan közüggyé vált. Ezért az ez év tavaszán megtartott tanácstagi jelölőgyűléseken nagyon sokan kérték a portalanított út elkészítését. Az újonnan megválasztott tanács tagjai és vezetői nem késlekedtek a jogos igény kielégítésével. Alapos szervező munkával — minden érdekelt ház tulajdonosát felkeresve — láttak a nagy feladathoz. Kérték a lakosok véleményét, s egyben anyagi segítségét. Végül is az Árpád utca, a Munkácsy utca, a Széchenyi utca, a Cserémfai utca, a Kossuth utca és a Kapos utca lakói úgy határoztak, hogy szükségük van a. kövesútra, s ezért hajlandók anyagi eszközökkel és társadalmi munkával is segíteni az útépítést. A községi tanács így elrendelhette a felsorolt utcák lekövezését. A munkára Eckert István, a döbröközi tanács elnöke így emlékezik vissza: — Először sorra vettük a lehetőségeinket. Ügy számoltunk, hogy a lakosság önkéntes felajánlásából mintegy 550 ezer forint bevételünk lesz. Ezt az összeget a helyi „Zöld Mező” Mgtsz félmillió forinttal megtoldta, hisz az utcákban lakók nagy része a termelőszövetkezetben dolgozik, s a közös gazdaság terményszállítását is megkönnyíti az utcák lekövezé- se. Kérésünkre a megyei tanács 600 ezer forint állami támogatást biztosított. Ilyen anyagi bázis birtokában tervezőt és kivitelezőt kerestünk. Nagy eredménynek tartjuk, hogy akikhez kéréssel fordultunk, valameny- nyien szívesen segítettek. A tervezést például társadalmi munkában Pálinkás János körzeti ' útfelügyelő végezte. A munka július 28-án kezdődött és október 10-én már utat avattunk. Követ a komlói kőbányából sikerült szerezni. A földmunkát és a kőszállítást a komlói 12. sz. Volán vállalta, és határidőre teljesítette. Segített a munkában a Dombóvár városi Tanács Költség- vetési Üzeme is, úthengerrel és egyik szakemberük, Nagy József vállalta a művezetői teendők ellátását. Itt kell megemlítenem az egyik honvédségi műszaki alakulat KISZ-tagjait is, akik sokat segítettek a nehéz fizikai munkában. Ilyen előkészületek után, a KPM Közúti Igazgatóság paksi kirendeltsége útépítő gépekkel és szakembereivel felvonult és igen rövid idő alatt, jó minőségben végezte el a vállalt munkát. Mintegy 2 hónap alatt elkészült az új, összesen 3 kilométeres út, s ez annyi, amennyit 15 év alatt építettek meg Döbröközön, tanácsi erőből. Természetesen ezzel még korántsem sikerült minden utcát leköveznünk. Még hosz- szú, kitartó és következetes szervező munkára lesz szükség ahhoz, hogy Döbrököz valamennyi belterületi utcája szilárd burkolatú legyen. A döbrököziek példát mutattak közsógszeretetből, s ha minden ház előtt elkészül a — társadalmi munkában vállalták — vízelvezető árok, az útpadka, akkor méltán lehetnek büszkék közös „alkotásukra”, amellyel kétszáz ház lakójának régi álma valósul meg. MAGYARSZÉKI ENDRE Fotó: Dombai István „Robog” az úthenger A beszámoló taggyűlések jobb előkészítéséért Az elmúlt —közel egy---------------------- — évtized a latt az éves beszámoló taggyűlések egyre inkább a pártélet szerves részévé váltak. E fórumok szerepének növekedését jelzi, hogy ma már vezetőségek beszámoltatásán és a következő évi feladatok meghatározásán túl a pártélet fejlesztésének és a tagsággal folytatott aktív politikai eszmecserének kiemelkedő jelentőségű eseményei. Mindezek azt jelentik, hogy az irányító pártszervek és alapszervezeti vezetőségek jó alapról, mintegy tíz év tapasztalatainak birtokában kezdhetik meg felkészülésüket a — KB titkársága 1979. december 22-i határozata alapján — november 15. és december 15-e között megtartandó éves beszámoló taggyűlésekre. Az előző évek gyakorlatától eltérő — korábbi — időponttal is alapvetően azt kívántuk biztosítani, hogy tovább emelkedjen a taggyűlések előkészítésének és lebonyolításának tartalmi színvonala és a párttagság is cselekvő részese legyen ennek a munkának azáltal, hogy az alapszervezetek a korábbi érdemibb módon tudnak foglalkozni egyrészt a párt- és ezen belül szervezeti élet legfontosabb kérdéseivel, másrészt pedig a következő időszak legfontosabb feladataival. A beszámoló taggyűlések politikai tartalmát elsősorban az a tevékenység adja, amelyet az alapszervezetek ebben az évben a XII. kongresszus határozatainak a megismertetése, értelmezése és végrehajtása érdekében folytattak. A pártvezetőségek beszámolója az alapszervezet jellegének megfelelően kiemelten foglalkozzon: az 1980. évi gazdásági munka főbb tapasztalataival. Ezen belül értékelje a termékszerkezet átalakítására; az importtal való takarékosságra; a gazdaságos exportra és a hatékonyság növelésére; a minőség és a munkafegyelém javítására tett intézkedéseket arról az oldalról megközelítve, hogy milyen szervező, segítő és ellenőrző’tevékenységet folytatott ezeken a napjainkban egyre fontosabb területeken a pártszervezet. Értékelje a párttagság ideológiai, politikai fejlődését, a pártmegbízatások teljesítését, a párttagság és a dolgozók körében végzett agitációs és propagandamunka tapasztalatait. Elemezze a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták tevékenységét, a pártirányítás - helyzetét, valamint az alapszervezet munkájának hatását a pártonkívüliek körében. Adjon számot az 1979- es beszámoló, valamint a kongresszusi irányelveket tárgyaló januári taggyűléseken elhangzott észrevételek és javaslatok hasznosításáról, valamint a további tennivalókról. Ugyanez vonatkozik az alapszervezet egy részénél a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tapasztalatainak hasznosítására is. Tehát a vezetőségek beszámolója szóljon az alapszervezeti pártélet napjainkban aktuális minden fontos kérdésről, tükrözze annak gazdagságát és sokszínűségét, de ugyanakkor ne markoljon sokat, ne akarjon a kongresszusokat megelőző — öt év munkáját összegző — beszámolóhoz hasonló „tételes leltárt” készíteni, csak a leglényegesebb kérdésekről szóljon. Nagyon fontos, hogy a beszámoló valóban a politikai tevékenység értékelése legyen és reálisan tükrözze a kommunisták munkáját és magatartását, valamint politikai helytállását. Ne feledkezzünk meg arról, hogy csak akkor éri el célját, ha tárgyilagos kritika és önkritika jellemzi. Lényeges, hogy ebben-------1———— az új rendszerben is a taggyűlések ösz- szegezzék az éves munka elmaradt azon tennivalóit is, amelyeket a jövő évi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni. A beszámoló vagy a mellékelt határozati javaslat egyértelműen tartalmazza témánként, k onkrétan meghatározva azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyeket majd az 1981. január—február havi taggyűléseken előterjesztett munkatervben, figyelembe kell venni. Az aktív vita kibontakoztatása szempontjából lényeges — amennyiben külön határozati javaslat készül — hogy az közvetlenül a vezetőség beszámolója után kerüljön ismertetésre. A beszámoló taggyűlések előkészítése során — a korábbi évekhez hasonlóan a KB 1977. június 22-i határozatának megfelelően — első lépcsőként kerüljön sor az egyes párttagokkal folytatott személyes beszélgetésekre. Az elmúlt évek tapasztalatai — bennük a kongresszusi előkészületek vitái — ismételten és egyértelműen bizonyították, hogy a párttagság igényli ezeket a beszélgetéseket. Emiatt rendkívül fontos azok alapos előkészítése és lelkiismeretes lebonyolítása. A beszélgetések több alapvetően fontos követelménynek kell hogy megfeleljenek. Jelentőségük elsősorban abban van, hogy a pártegység — ezen belül elsősorban a cselekvési egység útjában állnak. Szorosan ide kapcsolódik az is, hogy már ezeken a beszélgetéseken is felszínre kerüljenek mindazok a kérdések, választ váró felvetések, amelyek a párttagságot és a pártonkívüli tömegeket foglalkoztatják és akár a legkisebb mértékben is befolyásolják a párt tömegkapcsolatát. Napjainkban ez különösen fontos. Más vonatkozásban a beszélgetés egyben nagyon lényeges konzultáció is az egyes párttagokkal arról, hogyan látják a pártalap- szervezet alapvető politikai feladatainak a teljesítését. Ahhoz azonban, hogy a beszélgetések minden vonatkozásban elérjék céljukat, elengedhetetlenül szükséges, hogy azok nagyon nyíltak, őszinték, valóban emberközeliek legyenek. Érezzék az egyes párttagok, hogy a párt- alapszervezet aktívan részt kíván vállalni, segíteni akar egyéni gondjaik, nehézségeik megoldásában. Csak így érhető el, hogy a párttagok felszabadultan, teljes energiával részt vállaljanak közös társadalmi feladataink végrehajtásában. A személyre szóló felkészülés elengedhetetlen része a beszámoló taggyűlésre való felkészülésnek, de ugyanígy nagy jelentősége van annak is, hogy pártcsoporton belül is megvitassák a legszűkebb pártkollektíva sajátos gondjait és feladatait. Az elbeszélgetésekre épülve — azok tartalmát felhasználva, elsősorban a csoport — ezen belül pedig az egyes párttagok magatartásának, tevékenységének az értékelését végezzék. Ennek sora vizsgálják az egyes párttagoknál: a kapott megbízatások teljesítését; a közéleti és társadalmi tevékenységet, ezáltal környezetére gyakorolt hatását; a párt politikája melletti nyílt kiállását; a’ párt normáinak a betartását, és a munkaterületén való helytállását. Az alapszervezeti vezetőségek a Beszámolók készítésénél nagyon sokat meríthetnek a beszélgetések és a pártcsoport-értekezletek tapasztalataiból és ezáltal válnak valóban kollektív munka eredményévé a taggyűlés elé kerülő beszámolók. Amint ismeretes, 1981-től------------- a pártszervek és p ártalapszervezetek nem készítenek éves gazdaságpolitikai feladataikat magában foglaló cselekvési programot. Szükséges azonban, hogy ezt a termelés területén, illetve a gazdálkodó egységekben működő alapszervezetek munkaterveikben dolgozzák ki. A munkaterv készítésénél vegyék figyelembe: a beszámoló taggyűlések tapasztalatait', a KB — későbbi — 1980. decemberi határozatát; az irányító pártszervek év végi állásfoglalásait és a gazdasági egységek 1981. évi tervét. VÄRADI LÁSZLÓ, az MSZMP KB PTO munkatársa Rekonstrukció a Koppány mentén Tavaly borongós novemberi délelőtt, Molnár János tsz- elnökkel jártuk a nagykónyi Koppánymenti Egyesült Termelőszövetkezet értényi sertéstelepén, ahol még dolgoztak a Magyar Kábel Művek szakemberei á telep egy harminc férőhelyes kocaszállásának újszerű fűtésén, amelynek lényege: a kutri- cák betonja alá kábelek kerülnek, a kábelek alá Hungarocell lemezek — hogy megakadályozzák a hő lefelé terjedését —, a beton a kábelekre, mintegy öt centiméternyi vastagságban. Az így fűtött kutricákban nincs szükség az infralámpákra. * A harminc kutricában elkészült a fűtés és az elmúlt télen ki is próbálták. A szövetkezet vezetősége elégedett, az energiaköltséget sikerült majdnem a felére csökkenteni. Dr. Teszler János, a szövetkezet állatorvosa elmondta, hogy a nagykónyi tsz három telepe közül — a nagykónyi központi major, a koppányszántói telep és az értényi felújított telep — az értényin a legjobbak a gazdálkodási viszonyok. Itt sikerült tíz százalékra csökkenteni az elhullást, amit egyrészt a technológiai fegyelemmel, másrészt a telep korszerűsítésével értek el. A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a jövőben tovább korszerűsíti a sertéstelepeket, még oly módon is, hogy a „nagy múltú” ság- pusztai szarvasmarhatelepet is felszámolja, s a meglévő, nagyrészt már elhasználódott istállókat korszérű hizlaldákká, kocaszállásokká, fiazta- tókká alakítja. Az építési munkákat a tsz házi építőbrigádja végzi, legalább olyan pontossággal és szorgalommal, mintha valamelyik építőipari szövetkezet kapta volna meg ezt a munkát. Érdekes, bár nem újszerű a szállások padozatának kialakítása. A betonágyba akácrönköket helyeznek el. Ez a módszer nemcsak hogy olcsóbb a hagyományos betonozásoknál, de sokkal célszerűbb és praktikusabb is. A padozat ily módon tovább tartja a meleget, a farönkök nem engedik a gyors kihűlést. Az épületeket nem meszelik, hanem víztaszító hatású Qvick, vízzel hígítható festékkel festik. Valamennyi sertéstelepen folyamatosan végzik el a rekonstrukciót, s a koppányszántói sertéstelepen fejezik be. A ság-pusztai sertéstelepre, ha elkészül, 250 tenyész- süldőt és 12 tenyészkant vásárol a szövetkezet. A süldők Nakról, a Dózsa Tsz-től, a tenyészkanok pedig a vá- rongi KAHYB-telepről érkeznek. A hatodik ötéves tervben a nagykónyi Koppánymenti Egyesült Termelőszövetkezet kétezer hízóférőhellyel, egy hatvan férőhelyes fiaz- tatóval, egy hatszáz férőhelyes battériával bővíti sertéstelepeit, és természetesen elvégzi a telepek rekonstrukcióit is. sárközi Fotó: st. A 3,5 millió forintos beruházáson a tsz házi építőbrigádja dolgozik Zúzalékszórás a Cserémfai utcában
