Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

1980. október 15. rtÉPÜJSÁG 3 f Példás összefogássáI Üt épült Dö (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Már hosszú évek óta igény Döbröközön, hogy a község sűrűn lakott utcáit lekövez­zék. 1965-től — 15 év alatt — 3000 méter portalanított út épült a községi tanács szervezésében. Azóta nagyon sok régi ház magfiatalodott, számtalan városias külsejű családi ház épült. Megszapo­rodott a motorkerékpárok és magánautók száma is. így a hat legforgalmasabb utca le- kövezése halaszthatatlan közüggyé vált. Ezért az ez év tavaszán megtartott ta­nácstagi jelölőgyűléseken na­gyon sokan kérték a porta­lanított út elkészítését. Az újonnan megválasztott tanács tagjai és vezetői nem késlekedtek a jogos igény ki­elégítésével. Alapos szervező munkával — minden érde­kelt ház tulajdonosát felke­resve — láttak a nagy fel­adathoz. Kérték a lakosok véleményét, s egyben anyagi segítségét. Végül is az Árpád utca, a Munkácsy utca, a Széchenyi utca, a Cserémfai utca, a Kossuth utca és a Ka­pos utca lakói úgy határoz­tak, hogy szükségük van a. kövesútra, s ezért hajlandók anyagi eszközökkel és társa­dalmi munkával is segíteni az útépítést. A községi ta­nács így elrendelhette a fel­sorolt utcák lekövezését. A munkára Eckert István, a döbröközi tanács elnöke így emlékezik vissza: — Először sorra vettük a lehetőségeinket. Ügy számol­tunk, hogy a lakosság önkén­tes felajánlásából mintegy 550 ezer forint bevételünk lesz. Ezt az összeget a helyi „Zöld Mező” Mgtsz félmillió forinttal megtoldta, hisz az utcákban lakók nagy része a termelőszövetkezetben dol­gozik, s a közös gazdaság terményszállítását is meg­könnyíti az utcák lekövezé- se. Kérésünkre a megyei ta­nács 600 ezer forint állami támogatást biztosított. Ilyen anyagi bázis birtokában ter­vezőt és kivitelezőt keres­tünk. Nagy eredménynek tartjuk, hogy akikhez kérés­sel fordultunk, valameny- nyien szívesen segítettek. A tervezést például társadalmi munkában Pálinkás János körzeti ' útfelügyelő végezte. A munka július 28-án kez­dődött és október 10-én már utat avattunk. Követ a komlói kőbányá­ból sikerült szerezni. A föld­munkát és a kőszállítást a komlói 12. sz. Volán vállal­ta, és határidőre teljesítette. Segített a munkában a Dom­bóvár városi Tanács Költség- vetési Üzeme is, úthengerrel és egyik szakemberük, Nagy József vállalta a művezetői teendők ellátását. Itt kell megemlítenem az egyik hon­védségi műszaki alakulat KISZ-tagjait is, akik sokat segítettek a nehéz fizikai munkában. Ilyen előkészületek után, a KPM Közúti Igazgatóság paksi kirendeltsége útépítő gépekkel és szakembereivel felvonult és igen rövid idő alatt, jó minőségben végezte el a vállalt munkát. Mint­egy 2 hónap alatt elkészült az új, összesen 3 kilométe­res út, s ez annyi, amennyit 15 év alatt építettek meg Döbröközön, tanácsi erőből. Természetesen ezzel még korántsem sikerült minden utcát leköveznünk. Még hosz- szú, kitartó és következetes szervező munkára lesz szük­ség ahhoz, hogy Döbrököz valamennyi belterületi utcá­ja szilárd burkolatú legyen. A döbrököziek példát mu­tattak közsógszeretetből, s ha minden ház előtt elkészül a — társadalmi munkában vál­lalták — vízelvezető árok, az útpadka, akkor méltán lehet­nek büszkék közös „alkotá­sukra”, amellyel kétszáz ház lakójának régi álma valósul meg. MAGYARSZÉKI ENDRE Fotó: Dombai István „Robog” az úthenger A beszámoló taggyűlések jobb előkészítéséért Az elmúlt —közel egy---------------------- — évtized a latt az éves beszámoló tag­gyűlések egyre inkább a pártélet szerves részévé vál­tak. E fórumok szerepének növekedését jelzi, hogy ma már vezetőségek beszámol­tatásán és a következő évi feladatok meghatározásán túl a pártélet fejlesztésének és a tagsággal folytatott ak­tív politikai eszmecserének kiemelkedő jelentőségű ese­ményei. Mindezek azt jelen­tik, hogy az irányító párt­szervek és alapszervezeti ve­zetőségek jó alapról, mintegy tíz év tapasztalatainak birto­kában kezdhetik meg felké­szülésüket a — KB titkársá­ga 1979. december 22-i hatá­rozata alapján — november 15. és december 15-e között megtartandó éves beszámoló taggyűlésekre. Az előző évek gyakorlatá­tól eltérő — korábbi — idő­ponttal is alapvetően azt kí­vántuk biztosítani, hogy to­vább emelkedjen a taggyű­lések előkészítésének és le­bonyolításának tartalmi színvonala és a párttagság is cselekvő részese legyen en­nek a munkának azáltal, hogy az alapszervezetek a korábbi érdemibb módon tudnak foglalkozni egyrészt a párt- és ezen belül szerveze­ti élet legfontosabb kérdé­seivel, másrészt pedig a kö­vetkező időszak legfontosabb feladataival. A beszámoló taggyűlések politikai tartalmát elsősor­ban az a tevékenység adja, amelyet az alapszervezetek ebben az évben a XII. kong­resszus határozatainak a megismertetése, értelmezése és végrehajtása érdekében folytattak. A pártvezetőségek beszá­molója az alapszervezet jel­legének megfelelően kiemel­ten foglalkozzon: az 1980. évi gazdásági munka főbb tapasztalataival. Ezen belül értékelje a termékszerkezet átalakítására; az importtal való takarékosságra; a gaz­daságos exportra és a haté­konyság növelésére; a minő­ség és a munkafegyelém ja­vítására tett intézkedéseket arról az oldalról megközelít­ve, hogy milyen szervező, se­gítő és ellenőrző’tevékenysé­get folytatott ezeken a nap­jainkban egyre fontosabb te­rületeken a pártszervezet. Értékelje a párttagság ideoló­giai, politikai fejlődését, a pártmegbízatások teljesítését, a párttagság és a dolgozók körében végzett agitációs és propagandamunka tapaszta­latait. Elemezze a tömeg­szervezetekben és tömegmoz­galmakban dolgozó kommu­nisták tevékenységét, a párt­irányítás - helyzetét, valamint az alapszervezet munkájának hatását a pártonkívüliek kö­rében. Adjon számot az 1979- es beszámoló, valamint a kongresszusi irányelveket tárgyaló januári taggyűlése­ken elhangzott észrevételek és javaslatok hasznosításá­ról, valamint a további ten­nivalókról. Ugyanez vonat­kozik az alapszervezet egy részénél a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések ta­pasztalatainak hasznosításá­ra is. Tehát a vezetőségek beszá­molója szóljon az alapszer­vezeti pártélet napjainkban aktuális minden fontos kér­désről, tükrözze annak gaz­dagságát és sokszínűségét, de ugyanakkor ne markol­jon sokat, ne akarjon a kongresszusokat megelőző — öt év munkáját összegző — beszámolóhoz hasonló „téte­les leltárt” készíteni, csak a leglényegesebb kérdésekről szóljon. Nagyon fontos, hogy a be­számoló valóban a politikai tevékenység értékelése le­gyen és reálisan tükrözze a kommunisták munkáját és magatartását, valamint poli­tikai helytállását. Ne feled­kezzünk meg arról, hogy csak akkor éri el célját, ha tárgyi­lagos kritika és önkritika jel­lemzi. Lényeges, hogy ebben-------1———— az új rend­szerben is a taggyűlések ösz- szegezzék az éves munka el­maradt azon tennivalóit is, amelyeket a jövő évi felada­tok meghatározásánál figye­lembe kell venni. A beszá­moló vagy a mellékelt hatá­rozati javaslat egyértelműen tartalmazza témánként, k onkrétan meghatározva azokat a legfontosabb kérdé­seket, amelyeket majd az 1981. január—február havi taggyűléseken előterjesztett munkatervben, figyelembe kell venni. Az aktív vita ki­bontakoztatása szempontjá­ból lényeges — amennyiben külön határozati javaslat készül — hogy az közvetle­nül a vezetőség beszámolója után kerüljön ismertetésre. A beszámoló taggyűlések előkészítése során — a ko­rábbi évekhez hasonlóan a KB 1977. június 22-i határo­zatának megfelelően — első lépcsőként kerüljön sor az egyes párttagokkal folytatott személyes beszélgetésekre. Az elmúlt évek tapasztalatai — bennük a kongresszusi elő­készületek vitái — ismétel­ten és egyértelműen bizonyí­tották, hogy a párttagság igényli ezeket a beszélgeté­seket. Emiatt rendkívül fon­tos azok alapos előkészítése és lelkiismeretes lebonyolí­tása. A beszélgetések több alapvetően fontos követel­ménynek kell hogy megfelel­jenek. Jelentőségük elsősor­ban abban van, hogy a párt­egység — ezen belül elsősor­ban a cselekvési egység út­jában állnak. Szorosan ide kapcsolódik az is, hogy már ezeken a beszélgetéseken is felszínre kerüljenek mind­azok a kérdések, választ váró felvetések, amelyek a párt­tagságot és a pártonkívüli tömegeket foglalkoztatják és akár a legkisebb mértékben is befolyásolják a párt tö­megkapcsolatát. Napjainkban ez különösen fontos. Más vonatkozásban a be­szélgetés egyben nagyon lé­nyeges konzultáció is az egyes párttagokkal arról, hogyan látják a pártalap- szervezet alapvető politikai feladatainak a teljesítését. Ahhoz azonban, hogy a be­szélgetések minden vonatko­zásban elérjék céljukat, el­engedhetetlenül szükséges, hogy azok nagyon nyíltak, őszinték, valóban emberkö­zeliek legyenek. Érezzék az egyes párttagok, hogy a párt- alapszervezet aktívan részt kíván vállalni, segíteni akar egyéni gondjaik, nehézségeik megoldásában. Csak így ér­hető el, hogy a párttagok fel­szabadultan, teljes energiával részt vállaljanak közös tár­sadalmi feladataink végre­hajtásában. A személyre szóló felkészülés elengedhe­tetlen része a beszámoló tag­gyűlésre való felkészülésnek, de ugyanígy nagy jelentősé­ge van annak is, hogy párt­csoporton belül is megvitas­sák a legszűkebb pártkollek­tíva sajátos gondjait és fel­adatait. Az elbeszélgetésekre épülve — azok tartalmát fel­használva, elsősorban a cso­port — ezen belül pedig az egyes párttagok magatartá­sának, tevékenységének az értékelését végezzék. Ennek sora vizsgálják az egyes párt­tagoknál: a kapott megbíza­tások teljesítését; a közéleti és társadalmi tevékenységet, ezáltal környezetére gyako­rolt hatását; a párt politiká­ja melletti nyílt kiállását; a’ párt normáinak a betartását, és a munkaterületén való helytállását. Az alapszervezeti vezetősé­gek a Beszámolók készítésé­nél nagyon sokat meríthet­nek a beszélgetések és a pártcsoport-értekezletek ta­pasztalataiból és ezáltal vál­nak valóban kollektív munka eredményévé a taggyűlés elé kerülő beszámolók. Amint ismeretes, 1981-től------------- a pártszervek és p ártalapszervezetek nem ké­szítenek éves gazdaságpoliti­kai feladataikat magában foglaló cselekvési programot. Szükséges azonban, hogy ezt a termelés területén, illetve a gazdálkodó egységekben működő alapszervezetek munkaterveikben dolgozzák ki. A munkaterv készítésé­nél vegyék figyelembe: a be­számoló taggyűlések tapasz­talatait', a KB — későbbi — 1980. decemberi határozatát; az irányító pártszervek év végi állásfoglalásait és a gaz­dasági egységek 1981. évi tervét. VÄRADI LÁSZLÓ, az MSZMP KB PTO munkatársa Rekonstrukció a Koppány mentén Tavaly borongós novembe­ri délelőtt, Molnár János tsz- elnökkel jártuk a nagykónyi Koppánymenti Egyesült Ter­melőszövetkezet értényi ser­téstelepén, ahol még dolgoz­tak a Magyar Kábel Művek szakemberei á telep egy har­minc férőhelyes kocaszállá­sának újszerű fűtésén, amelynek lényege: a kutri- cák betonja alá kábelek ke­rülnek, a kábelek alá Hun­garocell lemezek — hogy megakadályozzák a hő lefelé terjedését —, a beton a ká­belekre, mintegy öt centimé­ternyi vastagságban. Az így fűtött kutricákban nincs szükség az infralámpákra. * A harminc kutricában el­készült a fűtés és az elmúlt télen ki is próbálták. A szö­vetkezet vezetősége elégedett, az energiaköltséget sikerült majdnem a felére csökken­teni. Dr. Teszler János, a szö­vetkezet állatorvosa elmond­ta, hogy a nagykónyi tsz három telepe közül — a nagykónyi központi major, a koppányszántói telep és az értényi felújított telep — az értényin a legjobbak a gaz­dálkodási viszonyok. Itt sikerült tíz százalékra csökkenteni az elhullást, amit egyrészt a technológiai fegyelemmel, másrészt a te­lep korszerűsítésével értek el. A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a jövőben tovább korszerűsíti a sertés­telepeket, még oly módon is, hogy a „nagy múltú” ság- pusztai szarvasmarhatelepet is felszámolja, s a meglévő, nagyrészt már elhasználódott istállókat korszérű hizlaldák­ká, kocaszállásokká, fiazta- tókká alakítja. Az építési munkákat a tsz házi építőbrigádja végzi, legalább olyan pontossággal és szorgalommal, mintha va­lamelyik építőipari szövetke­zet kapta volna meg ezt a munkát. Érdekes, bár nem újszerű a szállások padozatának ki­alakítása. A betonágyba akácrönkö­ket helyeznek el. Ez a mód­szer nemcsak hogy olcsóbb a hagyományos betonozások­nál, de sokkal célszerűbb és praktikusabb is. A padozat ily módon tovább tartja a meleget, a farönkök nem en­gedik a gyors kihűlést. Az épületeket nem meszelik, ha­nem víztaszító hatású Qvick, vízzel hígítható festékkel festik. Valamennyi sertéstelepen folyamatosan végzik el a re­konstrukciót, s a koppány­szántói sertéstelepen fejezik be. A ság-pusztai sertéstelep­re, ha elkészül, 250 tenyész- süldőt és 12 tenyészkant vá­sárol a szövetkezet. A sül­dők Nakról, a Dózsa Tsz-től, a tenyészkanok pedig a vá- rongi KAHYB-telepről ér­keznek. A hatodik ötéves tervben a nagykónyi Koppánymenti Egyesült Termelőszövetke­zet kétezer hízóférőhellyel, egy hatvan férőhelyes fiaz- tatóval, egy hatszáz férőhe­lyes battériával bővíti ser­téstelepeit, és természetesen elvégzi a telepek rekonstruk­cióit is. sárközi Fotó: st. A 3,5 millió forintos beruházáson a tsz házi építőbrigádja dolgozik Zúzalékszórás a Cserémfai utcában

Next

/
Thumbnails
Contents