Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-13 / 215. szám
A "képújság 1980. szeptember 13. A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk dr. Szent-lványi Tamás akadémikust Villanyszerelés egyszerűbben, olcsóbban Dr. Szent-lványi Tamás akadémikus, állatorvos 1920- ban született Sepsiszentivá- non. Édesapja ügyvéd volt. Erdélyben nőtt fel, tanulmányai első éveit a 'brassói német gimnáziumban végezte, majd a sepsiszentgyörgyi Székely Miké kollégiumban tanult tovább magyarul s végül megint csak Brassóban, a híres Sagunában román nyelven érettségizzen. Három nyelv és bárom kultúra alapjainak elsajátításán tehát már mat urán dús fejjel túl volt. Onnan a kolozsvári gazdasági főiskolára került — és ott a magyar .tudomány nem kisebb egyéniségei figyeltek fel rá, -mint Csukás Zoltán és Horn Artúr, Csukás profesz- szor úgy vélekedett: „Maga, fiam, genetikusnak született.” Hallgatva a véleményekre, tanulmányait Budapesten folytatta, az Alilatarvostudo- mányi Egyetemen, ahol 1946- ban szerzett diplomát, egyetemi doktori disszertációját pé- , dig genetikai témából írta. Anyagi okokból azonban nem folytathatta a megkezdett kutatói munkát, hanem gyakorlati munkát vállalt a Phyla- xia oltóanyag-termelő vállalatnál. Ott került először kapcsolatba a mikrobiológiával és a járványtannal. 1950-ben „ismét jó kezekbe került”: Mann inger Rezső, a magyar állatorvos-tudomány egyik legnagyobb alakja figyelt fel rá, és vette magához az Állatorvostudományi Egyetem jánványtani tanszékére. Azóta is Sitt dolgozik, 1950-től egyetemi tanársegéd volt, 1952-től adjunktus. Az Oltóanyag-termelőben és a jánványtani tanszéken végzett munkájáért 1952-ben automatikusan megkapta a kandidátusi fokozatot. 1956- ban szervezte meg a tanszék víruSlabo ratóriumát, ahol egész kutatói iskolát alakított ki. 1965-ben szerezte meg a tudományok doktora címet, értekezésében a , sertés-enitero- vírusokkaf foglalkozott. Ez akkoriban különösen aktuális téma volt., .mivel ez a sertés- bénulást okozó vírustörzs „közeli rokonságban van” a gyermekbénulást okozó polyo- törzzsef, és akkor a gyermek- bénulás elleni oltóanyagok kutatásában a sertésbénulás szolgált .modellként.. így a disszertáció témájával rögtön komoly nemzetközi sikert is elért. « A nemzetközi .figyelemfelkeltés nyomán 1970-ben a ENSZ mezőgazdasági szakosított szerve, a FAC meghívta római központjába, ahol 5 éven keresztül az állategészségügyi főosztályvezető-helyettesi tisztet töltötte be. A jó kedélyű, megnyerő modorú, és a magyaron kívül még öt nyelvét értő-beszélő tudós a munkasikerek mellett egy sor fontos nemzetközi kapcsolatra is szert tett itt, amelyeket később a magyar tudomány általános fejlődése érdekében tudott kamatoztatni. Közben járta a világot, * a trópusoktól a mérsékelt égövig tanul mányozta a fertőző állatbetegségeket és szervezett v édek ezés i -m ent es ít és i akciókat. „Jó iskola volt — mondja Szent-lványi profesz- szor — idegen országban, környezetben, sokszor nehezen megközelíthető idegen emberek között bizonyítani, hogy — Dr. Szent-lványi Tamás az itthon megszerzett tudás ott is hasznos. Hála Mannin- ger professzornak, aki .konvertibilis’ formában tanította meg munkatársainak a járványtant .. 1073-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Két munkait között, Indiából jövet, Mexikóba menet tudta megtartani székfoglalóját a nemzetközi állategészségügyi szervezetekről], és azok működéséről. Valószínű,- hogy erre, akkor hivatottabb előadót az Akadémia sem találhatott volna... 1976-ban tért haza, ekkor kérték fel az egyetemen a jánványtani tanszék vezetésére. 1979-től az Akadémia rendes tagja, székfoglalóját „A járványos állatbetegségek elleni védekezés lidőszierű nemzetközi és hazai vonatkozásai” címmel tartotta meg. Nem „cím- és canggyüjtő”, elég kevés olyan tdszséget vállal, amely mögött nincs érdemi munka. A Magyar Mikrobiológiai Társaságnak vezetőségi tagja, az Országos Állategészségügyi Tanács tagja, és amire joggal büszke: a Haíile-í Leopoldinának, az egyik legrangosabb európai természettudományi akadémiának rendes tagja. Jelenleg .mivel foglalkozik, mit kutat? — A járványtan furcsa tudomány — mondja — mert mindent, ami a fertőző betegségekkel összefügg, kórokozóktól a védekezésig ide sorolunk, a kutatás viszont részfeladatokra irányul. Például: ■kollégámmal és barátommal, Kovács Ferenc akadémikussal és .munkatársainkkal a klíma-kamrákban azt vizsgáljuk, bogy a korszerű állattartás „árnyoldalai” között hogyan változik, romlik az állatok immunitása egyes betegségekkel szemben? Gondolunk itt a nagyüzemi istállókban lévő rossz szellőzésre, az elégtelen tisztasági viszonyokra, és nem utolsó sorban a penészes kukoricára, amelyet sokfelé etetnek fel, és amelyben a penész mérgező toxinjai elnyomják az immunitást az állatokban! Ez olyan alapkutatás, amely közvetlenül a gyakorlatban is hat, a kísértetek második lépcsőit már a .mezőgazdasági nagyüzemeknél alkalmazzuk, és ebben a munkában részt vesz az Állami Gazdaságok Országos Központja is. És milyen a sikeres tudós, a magánember élete? Ideális — Véli. Felesége, Ányos Irén sikeres operaénekesnőnek in- duliti, de hosszú évek óta már csak a családnak szenteli energiáját. Érettségiző nagylányára büszke, aki, úgy látszik, örökölte a nyélvtéhetsé- get, több nyelvből van már államvizsgája, most végzett az országos francia nyelvi tanulmányi verseny első helyezettjei között. 'Nem is követi édesapja pályáját, külkereskedőnek készül, hogy nyelvtudását kamatoztathassa. Hobbi, szabad idő? A természet és a művészetek vonzzák — foglalja össze dr. Szent-lványi Tamás tömören Ezért jár be Zuglóból reggelente gyalog munkahelyére, 20 perc .séta is ízelítő a természetből. Ma már többet oktat, mint kutat — és ez is hobbinak számít. Mi több, sikeres hobbinak: önül annak, hogy ha maholnap „letenné a lantot” valamiéit, vannak, akik helyére állmaik. 'Tehetséges tanítványait említi: Tu- boly Sándor 'kandidátust, docensét, Bélák Sándor kandidátust és másokat, akik már több, széles körű sikert aratott munkát dolgoztak ki vele együtt, vagy önállóan. És egy olyan mondattal fejezi be a beszélgetést, amely Igazi pedagógusra váll: — Állítólag szeretnek a hallgatók, de azt hiszem, ez nem véletlen. Megpróbálom megérteni, és emberközelbe hozni őket. 'És ehhez, ha kell, 42 .évvel fiatalabb lányomtól is tanulok, tanulom a fiatalok szokásait, eszmevilágát. Megéri. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN .A Villa'mosszigetelő és Műanyaggyár felkészült a sorozatgyártására azoknak a komplett műanyagvezetékcsat ornaren dSzerek nek, ame- lyek alkalmazásával a házgyárak az eddiginél gazdaságosabban állíthatják elő a paneleket. IÁ műanyag vezetékburkoló ■rendszer— melynek típusterveit a TerveZésifejlesztési és Típustervező Intézet készítette el — lényege abból áll, hogy az elektromos, a telefon, a kaputelefon-vezetékek nem falba vésett járatokban, hanem a falon rögzített, zárt, több rekeszes csatornákban futnak. Ezzel a szerelési eljárással lehetővé válik, hogy a házgyárak kisebb élőmunka-ráfordítással, gyorsabban, a variációs lehetőségeket, bővítve gyártsák elemeiket. Jól jár a falon kiviül húzódó vezetékkel minden ezt alkalmazó lakástulajdonos is, hiszen az előforduló vezetékihibát sokkal .hamarabb lehet felfedezni, és a javításkor nem kell megbontani a lakás falát. Mindez idő-, anyaig- és pénzmegtakarítást jelent. Kedvező ez a szerelési mód a csa- di házat építőknek is, hiszen egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb, mint a hagyományos, ugyanakkor a vezeték tetszés szerint bővíthető, áthelyezhető, sőt újra felhasználható. Az eddigi kísérletek során többször fölmerült a kérdés, nem rontja-e a kívül húzódó vezetékcsatorna a lakások esztétikai képét. A tervezők és a kivitelezők egyöntetűen állítják, hogy nem, ugyanis ezek a berendezésék színesek, ízlésesek, de ha valakinek mégsem tetszenek, tapétával eltakarva, a lakás hajlataiban elhelyezve szinte teljesen el- rejthetők. (MTI) Budapesti szobrok A fővárosban a közelmúltban számos új szobrot állítottak fel. A városképet díszítő műalkotásokból mutatunk be kettőt. Képünkön: Herényi Jenő „Anya gyermekével” című alkotását a Petőfi-híd budai hídfőjénél helyezték el.---------------------------------------------------------------------------N agy István János „Fekvő akt”-ja a Csörsz utcában, a / MOM-parkban kerül felállításra. (MTI-Fotó: Fényes Tamás felvételei — KS) Ügyfélszolgálati iroda Pakson Elkészült és hétfőtől hivatalosan is tevékenykedni kezd a Paks városi Tanács ügyfélszolgálati irodája. Minden olyan ügyfajtát ide csoportosítanak a tanácsi munkából, amelyben nagy és lényeges a forgalom. A városi tanács különálló épületében felújítással, házilagosan alakították ki az ügyfélszolgálati iroda szobáit. Könnyen megtalálható minden, az ügyfél eligazodik és az ügyintézés felgyorsítható ezzel a szervezeti korszerűsítéssel. A látottakból és dr. Tóth Lajos vb-titkár tájékoztatójából kiderül: itt mindéi) az ügyfél érdekében történik, a folyosón és az irodákban egyaránt. A folyosón például található úgynevezett szolgáltatófal. Ezen különböző vállalatokhoz címzett panaszokat, kéréseket lehet elhelyezni egy-egy kis szekrényben és a tanács továbbítja a levelet. Másik oldalon tájékoztató jogi anyagokat talál az ügyfél, egyebek között az örökbefogadásról, az építési engedélyezési eljárásról. A folyosó elején olvasható, mikor tartanak fogadónapot a tanács vezetői. Az irodák sorát a meghallgatószoba nyitja, itt négyszemközt elmondhatja az ügyfél a kéréseit, ha így akarja. Az ügyfélszolgálati irodához tartozik az igazgatási osztály, az adóügyi csoport, a munkaerőközvetítés, a munkakönyv- kiállítás, valamint a a szociális ügyek intézése. A paksi Városi Tanács ügyfélforgalmának 75—80 százaléka tartozik az új irodához, tehát az ügyfelek nagy többsége részesül a gyorsabb fogadásban, s egyetlen úttal többféle ügyét is rendezheti ugyanott. GEMENCI JÓZSEF Lorenz Mack: A révész halála agas, akár egy százéves juhar, vállai szélesek, arca redves, akár a fakéreg, úgy övezi a szakálla, mint moha a törzset, hatalmas karja végén lapáttenyerek — ilyen Woscht, a révész. Trágya-, verejték- és dohszagú szalmaágyán fekszik. Tüdejéből ütemesen fütyül ki a levegő, szeme légvételenként ki-kidagad, mancsai a szuvas ágykeretet szorongatják. Feje fölött élettelen mennyboltként feszülnek a mestergerendák, a falak a nap utolsó fényeit fojtják el. Fiai és lányai ülnek az asz-. tál körül, keresztet vonnak a kenyér aljára, mielőtt megszegik, keresztet vonnak ujjúkkal a homlokukra és mellükre. Húsos ajkuk fáradtan darálja az imát istenről és égi birodalmáról. Az öreg Woscht testük kékes árnyékában hever, lába úgy nyúlik el az ágyon, akár egy kivágott fa gyökere. — Megöregedtünk, bizony! —• mondja az orvos, és szemüvegét pucolgatja. Nescha hatalmasat tüsz- szent. Vált az ótestamentumot olvassa. Miza, a legfiatalabb láfty hirtelen könnyezni kezd. Az ördögbe, hát mi ez? Mi a fenének ez a felhajtás? Mintha halálhoz készülődnének! Úgy is van, Woscht tudja. Odakinn zúgva folyik a Dráva. Sápadtzöld nyárfák, őszi virágokkal tarka bokrok szívják a folyó vizét. Vadkacsák, fecskék, őzek és erdei vadak szívják be az érett, nehéz levegőt. A dúsan tenyésző, sokszínű vidék tompán világít, akár a folyó zubogó hátán a felkelő Hold. Épp nekem, a révésznek kell úgy feküdnöm ebben a büdös szobában, akár egy törött ekének? Tűrnöm, hogy vizet, mérget és forró italokat töltögessenek a torkomba? — Hóó! — mordul fel, egy rándulással felegyenesedik, de rögtön visszazuhan az ágyra. Az asztaltól minden arc felé fordul, Miza szólal meg: — Maradj nyugton, apa, hiszen tudod ... Igen Woscht tudja. Egész életében minden úgy vqIí helyes, ahogy ö tette. Éjjel- nappal kinn volt a vízen, varsát állított, erősítette a töltést, irányította a csónakot — így volt helyes. Gyerekeket nemzett: Janest, Váltót, Pétért, Neschát, Mizát; hallevest, kenyeret, ételt adott nekik — így volt helyes. És most „Maradj nyugton, apa”? mert feltápászko- dik az ágyról, hogy ne heverjen, akár egy romlott alma? Ne beszéljenek ezek szántásról, a mocsár melletti új szántóföldről, hiszen csak meg akarják téveszteni! Lehet, hogy rá akarják húzni a vállbán túl szűk, rövid szárú, fekete ruhát? Lehet, hogy le akarják zárni a szemét, hogy sötétben maradjon? Kezre húzni a rózsafűzért akár egy kötelet? Vannak, akik váltig azon törik a fejüket, hogyan hagyatkozzanak, hogy nyugalom és béke maradjon hátra a házban. Az én fejemet ne tömjék ilyen balgasággal. Arról gondoskodjatok, hogy kijussak a vízre, ahogyan illik. Mindent készen találtok: inget, nadrágot. Csak még egyszer simítson végig a folyón futó szél! Hagyjátok nyitva a szememet, hogy láthassam a Drávát, hagyjátok szabadon a kezemet, hogy-az evező után nyúlhassak, ha úgy tartja kedvem. A gyermekei nem hallják, nem hallhatják, leoltják a lámpát és elmennek. Kinn az ablak előtt vándorolnak el az évek. Az első tavaszi napoktól az utolsó búcsúzó napokig. A hideg az öreg lábfejétől felkúszik a térdéig. Az ólálkodó halál lenne ez? Verejtékfoltok jelennek meg a mellén, légzése még hangosabban sípol. Nem! Feltápászkodik, nekirugaszkodik: nem! Kiesik az ágyból. Minden erejét összeszedve az ajtóhoz mászik, elhúzza a súlyos reteszt, ajka a harmatos füvet érinti. Kitátja a száját, mintha ordítana, de hallgat a párás, nehéz levegőben, a földszagban a hold tányérja alatt. Keze, lába, inge, fekete az agyagos földtől. Zúg a Dráva. A stég nyikorog, a csónak rángatja a láncot. Kísérteiként hajladoznak a nyárfák és a szederbokrok. a harmattól gyöngyöző fűvön ködfoltok lebegnek. Woscht a csodálatos, lélegző éjszaka előtt térdel. ztán összeszedi magát. Mm Foggal, körömmel vonszolja be a hálót a csó- .■íüií.l nakba. A teste alig engedelmeskedik. Ráborul a láncra, magához húzza, a láncszemek fulladó lélegzetével futnak ki ujjat közül. A kormánylapát beleesik a vízbe. Az öreg visszahull a hálóira: hínár és halszag veszi körül, míg iszik, akár egy szomjanhaló. A csónak elválik a parttól, kiúszik az éjszakába. Az öreg kezét körülnyalja a víz. (Fordította: KURUCZ GYULA) L
