Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-05 / 208. szám
2 ^NÉPÚJSÁG 1980. szeptember 5. Izraeli támadás Dél-Libanonban A PFSZ a BT közbelépését kéri Izraeli egységek és libanoni jobboldali szövetségeseik szerdán este egyórás tüzérségi támadást intéztek a déllibanoni Szidón kikötőváros sűrűn lakott körzetei ellen. Sok lakóház, több középület és egy mecset megrongálódott. Szaad Haddad őrnagy konzervatív milíciái az ugyancsak tengerparti Tyr városát, valamint Nabatijeh-t és a déli országrész más szektorait is lőtték. A libanoni partok mentén, Tyr és Szidón között eközben izraeli hadihajók cirkáltak. A városok ágyúzásával Haddad ki akarja zsarolni a libanoni kormánytól, hogy állítsa helyre a jobboldali milíciák kezében lévő dél-libanoni körzetek víz- és villamos- energia-ellátását. Haddad néA Chilei KP a „népszavazásáról A szeptember 11-re tervezett chilei „népszavazás” célja az, hogy a jelenlegi fasiszta diktatúra hatalmát évtizedekre törvényesítse — állapítja meg a Chilei Kommunista Párt Santiagóban terjesztett nyilatkozata. A választási komédia tervét az ország minden demokratikus szervezete elítélte: a készülő népszavazást semmiképpen nem lehet valódinak tekinteni, hiszen az országban rendkívüli állapot van érvényben, betiltották a politikai pártokat, nincsenek jelöltlisták, a rezsimmel szemben álló erők nem használhatják a tömegtájékoztatási eszközöket sem — mutat rá a nyilatkozat. A dokumentum a továbbiakban felhívja a figyelmet arra, hogy a „választási” előkészületekkel egy időben erősödik a terror az országban. hány nappal ezelőtt fenyegette meg a libanoni kormányt, hogy tüzérségi támadást indít, amennyiben Bej- rút nem hajlandó „önként” nyújtani ezeket a szolgáltatásokat. A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet az ENSZ-ben azzal vádolta Izraelt, hogy csapatokat von össze libanoni területen. Hasszán Abdel Rahman, a PFSZ állandó ENSZ-megfigyel őjének helyettese Jasszer Arafat megbízásából Kurt Waldheimhez intézett levélben sürgős intézkedéseket kért a világ- szervezettől az újabb agresz- szió elhárítására. A levél, amelyet Waldheim a Biztonsági Tanács dokumentumaként köröztet az ENSZ székhelyén, megállaRóma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán késő este befejeződött Dominic Mintoff máltai miniszterelnök váratlan római látogatása. A máltai kormányfő négy órán át tárgyalt Cossiga olasz miniszterelnökkel és Emilio Colombo külügyminiszterrel. Megfigyelők tudni vélik: olasz tárgyaló partnereitől ígéretet kapott arra, hogy Róma gazdasági és katonai segítségben részesíti a sziget- országot, amelynek Líbiával érdekellentétei támadtak. Az olasz kormány hivatalos szóvivője a Chigi palotában, a miniszterelnökségen lezajlott tanácskozás után az újságírók értésére adta, hogy Olaszország nem önzetlenül pítja, hogy Izrael csapatokat von össze a határövezetben fekvő Mardzsajun, Kleia és Kafr Kila térségében, s az ország belseje felé nyomul. Fegyveres harcot sürgetett nemcsak Izrael, de az azt támogató ország ellen is az iráni külügyminisztérium szerda este kiadott és a te- heráni rádió által sugárzott közleménye. Az iráni külügyminisztérium nyilatkozata, miután kitért Jeruzsálem ügyére, a „csatamezőre” szólította az iszlám országokat és nemcsak szavakat, de tetteket is követelt. Mindeddig semmilyen komoly akcióra nem került sor Izrael ellen, és az eddig hozott határozatok holt betűk maradtak — szögezte le a közlemény. ajánlotta fel segítségét Máltának, hanem „valamit valamiért” alapon. Közvetve utalt rá, miről is van szó: Olaszország egyelőre mégsem tervezi a Saipem II. kőolajfúró platform visszarendelését a Medina talapzatról, jóllehet Líbiának erre vonatkozóan korábban ígéretet tett. Az ,olasz szóvivő „kiválónak és barátinak” minősítette a két ország kapcsolatát. Mint elmondta, elhatározták, hogy meggyorsítják azt az eljárást, amellyel szerződésbe iktatnák jó viszonyukat. Vagyis jogilag is szentesítenék, hogy Olaszország a NATO tagjaként szavatolja Málta védelmét, cserében pedig gazdasági és esetleg katonai koncessziókra tesz szert. '* Elutazott a kongói külügyminiszter Magyarországi látogatását befejezve csütörtökön elutazott Budapestről Pierre Nze, a Kongói Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Kongói Népi Köztársaság külügyi és együttműködési minisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter vendégeként tartózkodott hazánkban. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes külügyminiszter búcsúztatta. Törökország Bizalmi vita A török nagy nemzetgyűlés (parlament) szerdán megkezdte Nesmettin Erbakan, a Nemzeti Jólét Pártja (MSP) elnöke által korábban benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatását. Az indítvány ezúttal Hayrettin Erkmen külügyminiszter ellen szól, de veszélyezteti De- jnirel kisebbségi jobboldali kormányát is. (Demirelnek két hónappal ezelőtt éppen az MSP segítségével sikerült átvészelnie egy bizalmatlan- sági indítványt.) A bizalmatlansági indítvány több vonatkozásban bírálta a jelenlegi kormány külpolitikáját. így hiányolta az iszlám országokkal való szorosabb kapcsolatok kiépítését, kifogásolta Törökország szoros kötődését a Nyugathoz, a Közös Piacba való belépési szándékot és követelte az Izraellel fenntartott kapcsolatok azonnali felbontását. Erbakan a parlamenti vita kezdete előtt kijelentette: hajlandó visszavonni a bizalmatlansági indítványt, ha Demirel kész megszakítani a kapcsolatokat Izraellel. Mintoff római egyezsége Málta ismét a NATO érdekkörébe kerülhet Chile nyomdokain Bolíuía — Puccsorszög Hasztalan fenyegetőzött öngyilkossággal Lidia Gueiler asszony, Bolívia elnöke arra az esetre, ha a hadsereg puccsot kísérelne meg: unokatestvérét, Luis Garda Meza tábornokot nem tudta feltartóztatni. Űjabb hatalom- átvétel zajlott le a kis An- dok-államban — fennállásának 155 éve alatt a 189. Az eltelt egy hónap eseményei azonban mindinkább kétségessé teszik a tábornok or- száglását. Bár Garcia Meza húszéves „átmeneti időszakot” tervez, arra, hogy felesleges ilyen hosszú távra elképzeléseket szőnie, nemcsak Bolívia múltja figyelmeztet, hanem a kibontakozó belső és külső ellenállás is. Olyan pillanatban avatkoztak be a katonák ismét a politikusok dolgába, amikor úgy tűnt: Bolíviában végre sikerül kilábalni a zűrzavaros múlt viszontagságaiból. A csalások nélkül megtartott június végi választásokon a baloldali Demokratikus és Népi Egység jelöltje, Hernan Siles Zuazó szerezte meg a győzelmet, de mert nem jutott abszolút többség birtokába, a parlament volt hivatott dönteni az új elnök személyéről. A döntést azonban a katonák már nem várták be, cselekedtek és még csírájában elfojtották a demokratikus kibontakozást. Hatalomra kerülése után a chilei katonai junta nyomdokain haladva Garcia Meza a marxizmus elleni „kereszteshadjáratra” szólította fel tiszttársait. Azóta naponta érkeznek hírek újabb és újabb politikai gyilkosságokról, letartóztatásokról, utcai harcokról. A junta nem engedi külföldre Lidia Gueilert sem, sőt, még a tudósító külföldi újságírók is veszélybe kerültek. Garcia Meza tábornok a „marxizmus veszélye” mellett az ország súlyos gazdasági helyzetével indokolja a terrort. Azt állítja, hogy a szegény Latin-Amerikában is nincstelennek számító, külföld felé eladósodott Bolívia talpraállításához erőskezű vezetés szükséges„Érvei” azonban csak ott találnak megértésre, ahol hasonlóan gondolkodnak: Chilében és Argentínában. Vi- dela argentin tábornok ezzel büszkélkedett: „Mi készítettük fel a bolíviai tiszteket, mint ahogy korábban minket az Egyesült Államok”. A diktátori rokonszenven túl gazdasági megfontolások állnak a háttérben: a jövőben Buenos Aires számíthat arra, hogy a bolíviai gáz- és vasérc-szállítások nem Brazíliába, hanem Argentínába irányulnak majd. A chilei „barátság” már nem ígérkezik ilyen felhőtlennek. Száz évvel ezelőtt, a Salpeter háborúban Bolívia elvesztette Csendes-óceáni tartományát, és azóta nem volt olyan kormány, amely ne tett volna ígéretet a terület visszaszerzésére. Ráadásul a puccs előtt Garcia Meza tábornok nyíltan hangoztatta egy „re- vansháború” szükségességét. A többi latin-amerikai országtól a junta elszigetelődött. (Chilén és Argentínán kívül csak Brazília, Uruguay és Paraguay ismerte el.) La Paz számára azonban a legfontosabb Washington véleménye. Garcia Meza arra számított, hogy az Egyesült Államok (bár korábban többször óvta a tiszteket a beavatkozástól) inkább velük működik együtt, mint a baloldali liberális Siles Zuazó- val. A feltételezés egyelőre nem bizonyult helyesnek. A nemzetközi tiltakozás olyan erős volt az újabb puccsal szemben, hogy a Fehér Háznak le kellett állítania gazdasági és katonai segélyeit. Az Egyesült Államoknak egyébként azért is érdeke lett volna a demokratizálás, mert az amerikai tőkebefektetések haszna csak szilárd rendszerben garantálható. Garcia Mezának létkérdés, hogy bármilyen eszközzel, rövid időn belül megszilárdítsa helyzetét. Különben az Egyesült Államok segélyeit és befektetéseit nélkülöző, összeomló gazdaság előbb- utóbb maga alá temetné a juntát. Az ellenállás azonban — különösen az ónbányák vidékén — erősebb, mint ahogy a katonák gondolták. Bármerre is fordulnak a tisztek, visszautasításra találnak. Ellenük van az egyház, a munkásság, sőt, még a puccsokba belefáradt kispolgárság is, amelynek rokonszenvére Chilében a kezdetben még számíthatott Pinochet. Garcia Meza nem alapozhat a polgári pártok széthúzására sem: Siles Zua- zót támogatja valamennyi jelentősebb csoportosulás. A választások nyertese az illegalitásban máris megalakította ellenkormányát, amelyet több latin-amerikai ország törvényesnek ismert el, s amely általános ellenállásra szólította fel a bolíviai népet. LAMBERT GÁBOR Demokrácia — bolíviai módra (A jugoszláviai Magyar Szó karikatúrája — KS) Camp David - jégen Csütörtök esti kommentárunk. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja, Sol Linowitz legutóbbi izraeli és egyiptomi tárgyalásai sovány eredménnyel zárultak. Az amerikai diplomata azon fáradozott, hogy a Jeruzsálemet „oszthatatlan és örök fővárosává” deklarált izraeli döntés nyomán támadt feszültséget enyhítse, s rávegye Washington duzzogó partnereit az emiatt felfüggesztett tárgyalások felújítására. Nos, ez utóbbiban Begin és Szadat — elvben — egyetértettek, de a megbeszélések újrakezdésének időpontjában már kevésbé, így ez nyitott kérdés maradt. Az egyiptomi elnök ezt már korábban egy amerikai— egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó megtartásához kötötte. Az izraeli miniszterelnök viszont most a Linowitz különmegbízottal folytatott megbeszélések csak úgy járult hozzá a csúcstalálkozóhoz, ha a következő hetekben folytatódnak a tárgyalások Egyiptommal a palesztin araboknak szánt „önkormányzatról”. Vagyis Szadat előfeltételét a saját előfeltétele teljesítésétől tette függővé. Begin hangoztatta, hogy Izrael „semmit nem változtatott politikáján” az amerikai diplomatával folytatott megbeszélések eredményeként. Közölte vele azt is, hogy nem módosít' a megszállt területeken folytatott településpolitikáján, s így további tíz település létesítésére készül. Ami pedig a csúcstalálkozót illeti, Begin szerint arra csupán az „autonómia-tárgyalások” újra- felvétele — és valószínűleg csak a novemberben sorra kerülő amerikai elnökválasztások — után kerülhet sor. Hasonlóképpen vélekedik erről Kairó is, amely jól tudja: az elnökválasztások előtt a Fehér Ház lakója — a zsidó szavazatokkal számolva — nem igen gyakorolhat nyomást a cionista államra. Csak Carter lenne annyira naív, hogy az eleve vesztett ügyet erőszakolja? Szó sincs róla: az elnök tudja, hogy a keze meg van kötve és „szabadulni” sem áll szándékában. Akkor hát, miért indította útnak külön- megbízottját? Csupán annak demonstrálására, hogy ragaszkodik a Camp David-ben tető alá hozott rendezési tervéhez — egyetlen külpolitikai sikeréhez, és erre a szavazók figyelmét is fel kívánja hívni. Nos, eny- nyiben — a látszat fenntartásában és újraválasztási esélyeinek növeléséhez segédkezet kapott partnereitől. Camp David-et azonban — az érdekeltek közmegegyezésével — egyelőre „jégre tették”. FALFI VIKTOR Sarlós István a XI. kerületben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütörtökön a főváros egyik legnépesebb városrészébe, a 180 ezer lakosú XI. kerületbe látogatott. A pártbizottság székházában Szatmári István első titkár és Grubics István tanácselnök tájékoztatta a helyi politikai, gazdasági munkáról, a városfejlesztési elképzelésekről, a pártkongresszus határozatainak megvalósításával kapcsolatos teendőkről. Ezután a Gamma Művekbe látogatott Sarlós István. A program az új város- központ és a Fehérvári úti lakótelep megtekintésével folytatódott. Végül a Kaffka Margit Gimnáziumban a helyi oktatási intézmények vezetőinek, az iskola pártszervezetek titkárainak párt- aktívaértekezleten időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót Sarlós István. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Külügyi Intézet meghívására augusztus 31 — szeptember 3. között Budapesten tartózkodott Karsten Goigt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti képviselője. Az intézet szervezésében előadást tartott az NSZK külpolitikájának néhány időszerű kérdéséről. Megbeszélést folytatott az MSZMP KB Külügyi Osztályán a nemzetközi helyzettel összefüggő témákban, látogatást tett a KB Társadalomtudományi Intézetében és az országgyűlés külügyi bizottságánál. Az SPD képviselőjét fogadta Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB Külügyi Osztályának vezetője és Nagy János külügyi államtitkár. * Csütörtökön kétnapos látogatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett a hazánkban tartózkodó vietnami küldöttség, amelyet Tran Dang Khoa, a nemzetgyűlés alelnö- ke, a Vietnami Hazafias Front elnökségének tagja vezet. A delegáció tagjait Nyíregyházán, a megyei pártbizottság székházában Tar Imre első titkár tájékoztatta a keleti országrész életéről, gazdasági építőmunkájáról. Ezt követően a vietnami küldöttség felkereste a nyíregyházi Bessenyei György tanárképző főiskolát. BERLIN Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés Tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke csütörtökön megérkezett a Német Demokratikus Köztársaságba, hogy részt vegyen a tagállamok fegyveres erőinek küszöbönálló, „Fegyverbarátság—80” elnevezésű közös gyakorlatán. PRÄGA A Korea népével való szolidaritás szeptember 9-i nemzetközi napja alkalmából a Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozatot adott ki székhelyén, Prágában. Az SZVSZ felhívja minden ország dolgozóit és szakszervezeteiket, hogy szeptember 9-én aláírási akciókkal, gyűléseken és minden más lehetséges formában nyilvánítsák ki tömegesen szolidaritásukat a koreai nép iránt — hangzik a prágai nyilatkozat.
