Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-05 / 208. szám

Mai számunkból WINDSORBAN XXX. évfolyam, 208. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. szeptember 5., péntek (6. old.) ÉRTELMESEN, RUGALMASAN (3. old.) CSALÄD — OTTHON (4. old.) FOGATHAJTÁS SZABADTÉRI KIÁLLÍTÁS PAKSON (5. old.) Az emberi tényező A XII. kongresszus óta, a kongresszus állásfoglalá­sai nyomán mind gyakrabban hangzik el különböző fórumokon az a gondolat, hogy fejlődésünkben fokozó­dik az emberi tényező jelentősége. Más szóval, előre­haladásunk hajtóerői, mozgatói között fokozott figyel­met érdemelnek az emberek tudatosságával, képessé­geivel, képzettségével, továbbá — a némiképp elkop­tatott, de azért kifejező erőt nem nélkülöző szóval él­ve — az emberek „hozzáállásával” összefüggő ténye­zők. Vajon mi magyarázza e felismerés térhódítását köz­életünkben? Vannak, akik ezt — olykor némi enyhe rosszmájúsággal — az anyagi eszközök szűkösebbé vá­lására vezetik vissza, mondván, emiatt vagyunk kény­telenek mostanában a pénzt nem igénylő tényezők föl- értékelésére. Valóban, aligha tagadható, hogy a gondo­sabb gazdálkodás kényszere is ösztönöz egy ilyen ér­telemben átfogóbbnak, komplexebbnek nevezhető meg­közelítésre. Ám ez csak egyik, s nem a legfontosabb összetevő. Akármennyire bővében is lennénk az anya­gi eszközöknek, akkor is fel kellene ismerniük, hogy a fejlődés menetében, a fejlett szocialista társadalom építésében általában véve növekszik a szubjektív té­nyezők szerepe. A propagandáról szóló párthatározat már mintegy négy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet erre, s a tények azóta is folyamatosan alátámasztják e felismerés aktualitását. De megközelíthetjük e problémakört más oldalról is. Gondoljunk csak azokra a vizsgálódásokra, amelyek tanúsága szerint ma a honi iparban a termelékenység szintje jobban elmarad a legfejlettebb országokétól, mint ahogy azt a műszaki fejlettség, a berendezések színvonala tekintetében mutatkozó különbség indokol­ná. Az elmaradás efajta többlete a munka szervezett­ségének, a munkaidő kihasználásának, vagyis a köz­vetlenül az embereken múló tényezőknek az állapotá­ból ered. A szubjektív tényező növekvő fontossága, így is mondhatnánk, jelen helyzetünk objektív sajátossága. Ennek az objektív, vagyis a felismeréstől és szándé­kunktól függetlenül létező törvényszerűségnek a tuda- 'tos számba vétele fontos erőforrás lehet munkánkban. Ennek alapján, első lépése maga a felismerés. Ám en­nél tovább is kell jutnunk, azt is mérlegre téve, mi­ként érhető el az emberi tényezők jobb, magasabb ha­tásfokú hasznosítása. Ebben az összefüggésben különös jelentőséget kap az érdekeltség szerepe. A képességek és törekvések a legjobban akkor hozhatók mozgásba, ha az érintettek közvetlenül vagy közvetve maguk is érdekeltek ebben. Ugyanilyen szoros az összefüggése e törekvésnek a demokratizmus elmélyítésével is. Hiszen mi az embe­reket nem valamiféle „csavaroknak” tekintjük a tőlük függetlenül mozgásba hozott társadalmi gépezetben, nem egyszerűen a felsőbb akarat valóra váltásában számítunk rájuk, hanem építünk kezdeményezőkész­ségükre, leleményességükre, vállalkozó, újító kedvük­re. Ezeknek a jellemvonásoknak, tulajdonságoknak a sokrétű fejlesztése csak demokratikus viszonyok között lehetséges, olyan légkörben, amelyben az ötletek, ja­vaslatok, a jobbító szándékú bírálatok meghallgatásra találnak, s gondos mérlegelésre kerülnek. A munka- és lakóhelyi demokratizmus elmélyítését szolgáló lé­pések tehát úgyszintén nem választhatók el az emberi tényező szerepének növekedésétől. Ellenkezőleg, fon­tos és nélkülözhetetlen elemét alkotják az e tendencia kibontakozásához szükséges feltételek rendszerének. Ebben az összefüggésben, a feltételek egész rendsze­rét szem előtt tartva, találhatjuk meg az erkölcsi rá­hatás, az eszmei nevelés, a politikai meggyőzés valósá­gos szerepét. Miközben óvakodnunk szükséges attól, hogy kizárólag ezektől várjuk a tudatosság és a cse­lekvőkészség erősödését, nem is becsülhetjük le jelen­tőségüket. Mindez meghatározza a politikai, mozgalmi szerve­zetek szerepét ebben a folyamatban. Túlzás nélkül mondható, hogy amilyen mértékben nő az emberi té­nyezők szerepe a társadalmi folyamatokban, úgy fo­kozódik a párt- és tömegszervezetek tevékenységének súlya is. Hiszen e tevékenységnek — ha szabad ezt a kifejezést használni —, a „tárgya” éppenséggel maga az ember, annak gondolkodása, magatartása, cselekvése. Éppen ezért a jelen helyzetben még nagyobb hang­súlyt kap az a gondolat, hogy a politikai, mozgalmi szervezeteknek, a pártszervezeteknek nem a tárgyi és szervezeti feltételek alakítására kell a fő figyelmet fordítaniuk, nem az ilyen kérdéseket kell elsősorban napirendre tűzniük és megoldaniuk (mint ahogy ez ma még nem egy helyen történik), hanem az emberi té­nyezők kibontakoztatásában kell látniuk elsődleges hi­vatásukat. A technológia alakítását, a szervezeti kor­szerűsítés rendjének kimunkálását és a hasonló teen­dőket nyugodt lélekkel rábízhatjuk az erre rendeltetett állami, vállalati, intézményi irányító szervekre. A po­litikai, mozgalmi munka hivatása, hogy az emberekre hasson, őket késztesse a közös célokat legjobban szol­gáló tettekre. Fejlődésünk mostani szakaszában nagyon sok, és egyre több múlik az embereken. Ha ennek összefüggé­seit és kihatásait mindenhol át tudják gondolni és le tudják vonni a helyileg indokolt következtetéseket, ak­kor megsokszorozhatjuk erőforrásainkat és munkánk hatásfokát. GYENES LÁSZLÓ Illési tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének be­számolóját a népgazdaság ez évi fejlődéséről, valamint a pénzügyminiszter előterjesz­tését a pénzügyi helyzet ala­kulásáról. Megállapította, hogy az év eddig eltelt részé­ben — a népgazdasági terv­vel összhangban — javult a külgazdasági egyensúly, ered­ményeket hozott az energia- és anyagtakarékosság. A kor­mány felhívta a gazdaság- irányítás figyelmét arra, hogy Csütörtökön, az OMÉK utolsó napján már nem ren­deztek szakmai találkozókat, ez a nap a nagyközönségé volt. A lovasbemutatók, a gépkiállítás, az állat-felvo­nultatás, és a vásárváros ezernyi más látnivalója kí­nált gazdag programot a vendégeknek. Délben a főkapunál lépett a vásár területére a ceglédi kereskedelmi szakmunkás- képző iskola 90 tanulója, köztük a 750 ezredik vásár­látogató. Az iskolának tévé- készüléket ajándékozott az Orion-gyár. A Cooptourist összesen 10 ezer látogató számára szerve­zett utazást az OMÉK-ra. Legtöbben Hajdú-Bihar, Bor­sod és Komárom megye szö­vetkezeteiből érkeztek az uta­zási iroda autóbuszain, a kül­földiek közül pedig Csehszlo­az év hátralévő részében fo­kozottabban segítse a tér- melés összetételének, gazda­ságosságának és minőségének javítását, a rendelkezésre ál­ló munkaerő és anyagi esz­közök hatékonyabb felhasz­nálását. Hasson oda, hogy a vállalatok aktívabban töre­kedjenek a gazdaságos ex­portnövelésre, a belföldi ke­reslet javuló kielégítésére. Kiemelt feladatnak kell te­kinteni a mezőgazdaságban a hátralévő betakarítási és egyéb őszi munkálatok jól szervezett, eredményes el­végzését. A Minisztertanács áttekin­tette az 1981-es népgazdasá­vákiából, az NDK-ból és Ro­mániából jöttek a legtöbben, megközelítően kétezren. Csütörtök este levonták a vásár főterén a zászlókat, ez­zel befejeződött az 1980-as OMÉK. A vásárváros következő eseménye, az őszi BNV szep­tember 26-án kezdődik. Földes László, a HUNGEX- PO vezérigazgatója a vásár zárása alkalmából az MTI munkatársainak elmondotta: az OMÉK jól mutatta be 750 ezer hazai és külföldi vendé­gének azt a széles társadal­mi alapokra épülő együttes erőfeszítést, amelyet a mező- gazdasági, élelmiszeripari és erdészeti gazdaságok, vállala­tok, valamint a különböző iparágak fejtenek ki az élel­miszertermelés további fej­lesztésére. A résztvevők nagy gonddal készültek a kiállí­gi terv előkészítésének hely­zetét, és meghatározta az il­letékes szervek feladatait a további munkálatok elvégzé­sében. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügy- miniszter jelentését, amely­ben tájékoztatást adott az ár- és belvízkárokról és a káro­sultak megsegítésére tett in­tézkedésekről. Utasította az illetékeseket, hogy a legsú­lyosabb károkat szenvedett termelőszövetkezeteknek ad­ják meg a szükséges segítsé­get a gazdaság helyreállítá­sához, a termelőmunka ered­ményes folytatásához. (MTI) tásra, ahol a hagyományok­hoz igazodó technológiai el­járások és termelési mód­szerek mellett az újabb szak­mai kezdeményezések is bő bemutatási lehetőséget kap­tak. A kiállítás gerincét al­kotó 17 bemutató — egye­bek között az agrárpolitika és a nemzetközi együttmű­ködés témájában — továbbá a 35 témakörben megrende­zett szakmai napok és elő­adások ország-világ előtt ki­tárták a hazai élelmiszer- termelés kapuit. Azok a be­mutatók és külkereskedelmi tárgyalások, amelyeknek az OMÉK több száz alkalommal adott helyet, segítették egy­más munkájának megismeré­sét, és a piaci alkalmazkodó­képesség még teljesebb ér­vényesítését. Losonczi Pál afrikai országokba látogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a közeljövő­ben hivatalos, baráti láto­gatást tesz a Szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársa­ságban és a Zambiai Köz­társaságban. (MTI) Lázár György fogadta Sz. Szkacskovot Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Szemjon Szkacskov, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke a Külkereskedelmi Minisz­tériumban egyezményt írt alá a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió 1981—85. évi gazdasági együttműködé­sének fejlesztéséről. Szemjon Szkacskovot fo­gadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. A kor­mányelnöknél folytatott meg­beszélésen elsősorban a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti hosszú távú szakosítási és kooperá­ciós program megvalósításá­val foglalkoztak. Ezen részt vett Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Veress Péter. Jelen volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Szemjon Szkacskov csü­törtökön elutazott hazánkból. Háromnegyed millió látogató Befejeződött az OMÉK földes László nyilatkozata a vásár tapasztalatairól Az indiai küldöttség programja Szálloda a Balaton partján A hazánkban hivatalos lá­togatáson tartózkodó indiai parlamenti küldöttség — amelyet — Bal Ram Jakhar alsóházi elnök vezet — ma­gyar vendéglátói társaságában csütörtök délelőtt az Orion Rádió és Villamossági Válla­latot kereste fel. A vendégeket Köteles Zol­tán, az Orion vezérigazgató­ja köszöntötte, majd tájékoz­tatást adott a nagy múltú vállalat tevékenységéről. A kőbányai vállalat Indiá­val fennálló kapcsolata csak­nem másfél évtizedes múlt­ra tekint vissza, a szállítások legnagyobb részét televíziók tették ki, de a közelmúltban már híradástechnikai termé­kekkel is jelentkezett az in­diai piacon. Megállapodás van rá: az Orion 1981-ben és 1982-ben mintegy három­millió dollár értékű mikro­hullámú berendezést szállít az Indiai Köztársaságba. A kőbányai látogatás ked­ves színfolttal zárult: az Orion munkáskollektívája által épí­tett 100 személyes óvodában az apróságok virággal és gyermekrajzokkal kedvesked­tek az indiai vendégeknek. A küldöttség délután Pest megye egyik legnagyobb kö­zös gazdaságába, az Óbuda Kertészeti Termelőszövetke­zetbe látogatott. Tolna megyei építők kezemunkáját dicséri a balatonföidvári Juventus szálloda. Az er­ről szőlő képes riportot a harmadik oldalon közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents