Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

1980. szeptember 30. KÉPÚJSÁG 3 A szakszervezetek Tolna megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) A gazdalsági életben bekö­vetkezett változások szüksé­gessé tették, hogy a munka­verseny gyakorlatát, helyzetét időnként a szakszervezeti szervek felülvizsgálják és meghatározzák továbbfejlesz­tésének módozatait. A nép­gazdaságban — így megyénk­ben is — az elmúlt években a gazdálkodás hatékonyságá­nak javítása, a minőségi té­nyezők erősítése került kö­zéppontba/ Az új .követelmé­nyekhez való igazodás a mun- kaverseny-mozgalomban is érezhető volt. A versenyvál­lal ásókban pozitív irányú fej­lődést. jelentett, hogy a meny- nyiségi mutatók helyett a minőségi tényezők kerültek előtérbe. A munkaverseny szerves részeként foglalkoztak a szak- szervezeti szervek az újító- mozgalomaml. Az 1975-ben kiadott újítási rendeletnek megfelelően a vállalatok el­készítették az újítási szabály­zatokat, évente készítenek újítási fel adattervet, pályáza­tokat írnák ki, amelyek ered­ményéként valamelyest nőtt a benyújtott és elfogadott újítá- -6ok száma és ezek gazdasági eredménye. A szocialista munkaversenyben is terjed az „egy brigád — egy beve­zetett újítás” mozgalom, ja­vul a műszakiak és a fizikai dolgozók együttműködése. AZ ÉLET- ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK ALAKULÄSA A megye területén dolgozó aktív keresők száma 12:4 400 fő volt '(az emelkedésbe nagy­ban bejátszott az atomerőmű- építkezésen dolgozók létszá­mának ugrásszerű emelkedé­se). A szocialista iparban ta­valy 32 400 főt foglalkoztat­tak, ez 2,7 százalékkal maga­sabb az 1975. évinél. A szol­gáltatásban 5—6 százalékos a létszámnövekedés, a mező- gazdaságban viszont 8—10 százalékos létszámcsökkenés következett be. A megye termelő ágazatai­ban a fizikai dolgozók átlag- keresete 1979-ben 3350 forint volt, amely 30 százalékkal haladta meg az 1975. évi ke­reseti színvonalat. Az elmúlt években végrehajtott közpon­ti bérintézkedéseik kedvező hatást váltottak ki. A szakszervezeti szervek kezdeményező és segítő tevé­kenységének eredménye, hogy a beszámolási időszak­ban jelentősen javulták a dolgozók munkakörülményei, Szociális ellátottsága. Csök­kent az egészségre ártalmas munkahelyek száma, ugyan­akkor kevesebben, végeznek úgynevezett nehéz fizikai munkát, mint a megelőző időszakban. A választott testületek mun­kájában rendszeressé vált a munkavédelemmel való fog­lalkozás. Fejlődött a testüle­tek érdekvédelmi tevékeny­sége. A beszámolás időszaká­ban a munkavédelmi fel­ügyelet 4075 alkalommal el­lenőrizte a vállalatok, üzemek munkavédelmi tevékenységét. 3088 selben tették írásos in­tézkedést a tapasztalt hiá­nyosságok felszámolására. A dolgozókat közvetlenül fenye­gető veszély esetén 428 alka­lommal tiltották meg a ve­szélyes gép, berendezés to­vábbi üzemeltetését. Részletesen szólt az SZMT beszámolója a dolgozók egészségügyi ellátásának hely­zetéről, annalk fejlődéséről, valamint a kedvezményes, szakszervezeti üdültetés ala­kulásáról. Ez utóbbi kapcsán megállapította, hogy me­gyénkben alacsony az üdü­lésben, részt vevő fizikai munkások aránya. Tavaly ez az arány 45,6 százalékos volt. a külföldi üdültetésben részt véttdk aránya 26,9 százalék. A SZAKSZERVEZETI ÉLET ALAKULÄSA A beszámolási időszakban, a szakszervezetek XXIII. kongresszusa határozatainak végrehajtása során megyénk­ben a szakszervezeti szervek tevékenysége továbbfejlődött. A mozgalmi eszközökkel va­ló tervszerűbb, céltudatosabb gyakorlat a testületek politi­kai befolyását, tekintélyét to­vább növelte. A testületi ülé­sek aktívak voltak, bátor, hozzáértő, segítő szándékú hozzászól ásók, javaslatok hangzottak el. A paksi atomerőmű-építke­zésen a kezdeti bizonytalan­ságok után megfelelő szak- szervezeti munka alakúit ki az intéző bizottság koordiná­lásával. Az alapszervezetek munká­jának középpontjában a szak- szervezeti bizalmiak jog- és hatáskörének bővítésére, az üzemi demokrácia és a szo­cialista munlkaiverseny-moz- galom továbbfejlesztésére, va­lamint a szakszervezeti jog­segélyszolgálat bevezetésére hozott határozatok végrehaj­tása állt. Az alapszervezetek vezető testületéi többségében az operatív irányító, szervező tevékenység megfelelt a kí­vánalmaknak. Az alapszervezetek — né­hány kivétellel — megfelelő együttműködést alakítottak ki a munkahelyi párt-, KISZ- és gazdasági vezetéssel. A kapcsolatokra az . elvtársi együttműködés a jellemző. A bizalmi jog- és hatáskör tel­jesebb érvényesülése, a de­mokratikus - fórumok tar­talommal való megtöltése, minden érdekelt fél részéről megértő és konstruktív ma­gatartást követel meg a jövő­ben is. Az illetékes felsőbb szer­vek, menet közben, több meg­állapítást tették a szakszer­vezeti testületek munkájával kapcsolatban. Közüliük néhá­nyat idézünk: A megyében a szakszerve­zeti mozgalom helyzete, tár­sadalmi súlya és tekintélye jó. Az SZMT és a többi szak- szervezeti szervezet jelentős részese a megye politikai köz­élete kialakításának és for­málásának, a dolgozók moz­gósításának, a politikai célok megvalósításának. Javult a tartalmi munka, a vezetés minden szinten ér­ti a feladatokat, a szakszer­vezeti munkának ma tekin­télye van, a testületek és tisztségviselők mindenütt ott vannak, ahol véleményüket hallatni kell. Kiemelten foglalkozott a beszámoló a dolgozók érdek- védelmével, hangsúlyozva, hogy az új szervezeti formák, a bizalmiak és bizalmitestü­letek szerepének megnöveke­dése az eddiginél jobban biz­tosítja a népgazdasági, a cso­port- és az egyéni érdek össz­hangjának megteremtését. A szakszervezetek megyei tanácsa úgy ítéli meg, hogy a szakszervezeti szervek mun­kájában javult a termelést, gazdálkodást segítő tevékeny­ség, de a tervezésben, a vég­rehajtás ellenőrzésében való részvételük hatékonyságát még tovább kell javítani. Változatlanul gondok vannak az újítómozgalommal. A szo­cialista munkaverseny ered­ményei mellett látni kell azt is, hogy a megváltozott gaz­dasági körülmények, új for­mák, módszerek keresését igénylik. Szorosabb kapcso­latot kell teremteni a ter­melőegységek gazdálkodási céljai, a munkaverseny, a brigád- és újítómozgalom kö­zött. A munkaverseny még ma sem mentes a formaliz­mustól: Előrelépni csak úgy lehet, ha a gazdasági vezetés olyan konkrét célokat, felada­tokat jelöl meg az adott munkaterületen a brigádok számára, amelyek teljesíthe­tők is. Növelni kell a brigád­vállalásokban az egyének fe­lelősségét, amely reálissá te­szi a vállalások teljesíthető­ségét. Tolna megyében jelenleg 177 szakszervezeti bizottság tevékenykedik. A szakszerve­zeti tagok létszáma emelke­dett. Számuk összesen 81 986, ez az elmúlt ciklushoz képest 12,2 százalékos növekedést je­lent. A bérből és fizetésből élő dolgozók szervezettsége javult, jelenleg 96,1 százalék. A tagdíjfizetési kötelezettség­nek a szakszervezeti tagok 99,4 százaléka rendszeresen eleget tesz. AZ ELŐTERJESZTÉSEK VITÁJA A szóbeli kiegészítés után az írásos beszámoló és a ki­egészítés fölött megkezdődött a vita. Tóth József, a Paksi Álla­mi Gazdaság szakszervezeti bizottságának tagja a bizalmi­testületek feladatairól beszélt az érdekvédelemben és a ter­melést segítő tevékenységben. Nagy Zoltán, a társadalom- biztosítási igazgatóság veze­tője elmondta, hogy az ellá­tási munka javult az elmúlt években, javult az ember- centrikusság az ügyintézés­ben. Mészáros Ferenc, az AGRO- BER szb-titkára a vezetők felelősségét hangsúlyozta a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet továbbfejlesztésé­ben. Piroska István, a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet tanulói szak- szervezeti bizottságának tit­kára az ifjúság szocialista nevelésével, a diák—tanárvi­szony kérdéseivel foglalko­zott. Virizlai Gyula: MUNKÁNK TALÁLKOZOTT A TÖMEGEK AKARATÁVAL A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkára be­vezető szavaiban tolmácsolta a SZOT-elnökség és -titkárság üdvözletét a küldöttértekez­letnek, majd szólt a szakszer­vezetek rövidesen sorra ke­rülő kongresszusára való ké­szülődés tapasztalatairól. El­mondta, hogy a választáso­kon négymillió szervezett dol­gozó vett részt és egymillióan nyilvánítottak véleményt. Nem a rutinjelleg uralta a ta­nácskozásokat, hanem az őszinte elismerés, de ha kel­lett, a megalapozott bírálat hangján szóltak az eddigi munkáról. A társadalmi köz­érzet tükröződött a kongresz- szusi előkészületekben. Szervezett dolgozóink félre­érthetetlenül kinyilvánították egyetértésüket a párt, a szak- szervezetek politikájával, hangot adtak alkotókészsé­güknek, a politikai és gazda­sági célkitűzések megvalósí­tásában való részvételt igény­lik, azért tenni akarnak, ten­ni készek. Virizlai Gyula, a SZOT tit­kára felszólalását mondja Rámutatott Virizlai Gyula, hogy nagyon sok függ a helyi munkától, a helyi szakszer­vezeti szervek tevékenységé­től. Az egyénekhez kell meg­találni, az eddigieknél is job­ban az utat, az egyén került a szakszervezeti munka kö­zéppontjába. A bizalmitestületekről szól­va felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos a dönté­sek, állásfoglalások megho­zatala előtt kikérni azok vé­leményét, akiknek érdekében a döntést meghozzák. A dol­gozónak joga van részt venni saját sorsának alakításában — hangsúlyozta a SZOT tit­kára. — A dolgozók bizalma politikánk iránt változatlan, de növekszik a jogos türel­metlenség a tehetetlenséggel, a hozzá nem értéssel, a lo­csogás-fecsegéssel, a lelket- lenséggel, a bürokratikus for­malizmussal szemben. A szak- szervezeti szervek jó munká­ja legfőbb biztosítékául a tö­megekre való szüntelen tá­maszkodást jelölte meg. Dr. Szendéi Imre, a HVDSZ megyei titkára a szakszervezet és az állam- igazgatási szervek kapcsola­tával foglalkozott, megállapí­totta, hogy ez a kapcsolat gyümölcsözően alakult az el­múlt ciklusban. Javaslatokat tett a szakszervezeti üdülte­tés javításával kapcsolatban. Kovács László, a vasutasok szakszervezete megyei bizott­ságának politikai munkatár­sa azokat a tennivalókat is­mertette, amelyek a szak- szervezeti tagság szocialista tudata, politikai és általános műveltsége emeléséhez szük­ségesek. Hangsúlyozta a he­lyi témák beépítésének szük­ségességét a szakszervezeti oktatás tematikájába. K. Papp József: EREDMÉNYEINKBEN BENNE VAN SZAKSZERVEZET MUNKÁJA K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is részt vett a küldöttértekez­let munkájában A megyei pártbizottság üd­vözletét K. Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára tolmácsolta, hangsúlyoz­va, hogy az eredményes szak- szervezeti munka megyénk­ben is annak köszönhető, hogy az a XII. pártkongresz- szus szellemében és a szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusának jegyében folyt és folyik. A szakszervezeti szer­vek tevékenysége és Tolna megye dinamikus fejlődése között kölcsönös, elválasztha­tatlan összefüggés van. De — és ezt kiemelten hangsúlyozta —, a megye vezetői és vezető szervei nem sokat tehettek volna, ha szándékuk nem ta­lálkozik az országos fejlődés irányával. Visszautalt K. Papp József a VII. pártkongresszus hatá­rozataira és a megyei párt­szervek ezzel kapcsolatos te­vékenységére. Megtörtént a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezése, az addig is jó adottságokkal ren­delkező mezőgazdaság kor­szerű, nagyüzemi mezőgazda­sággá vált. Sok ipari létesít­mény teremtődött meg a me­gyében, kialakult a megye iparának arculata, annak az iparnak, amelynek évi ter­melési értéke ma már 14 mil­liárd forint, szemben a mező- gazdaság 10 milliárd forintjá­val. Az iparfejlesztést foly­tatni lehet és kell is, de az­zal számolni kell, hogy a munkahelybővítéses fejlesztés lehetősége megszűnt — han­goztatta K. Papp József. Elmondta, hogy az atom­erőmű és a szekszárdi hús­kombinát — ha belépnek — éves termelési értéke együt­tesen él fogja érni a megye mostani összes termelési érté­két. Az atomerőmű-építkezés kapcsán utalt arra, hogy Paks várossá fejlesztését a nagy- beruházás tette lehetővé, ugyanakkor megemlítette, hogy új városainknak még nagyon sokat kell fejlődniük ahhoz, hogy valóban városok legyenek. A szakszervezeti munkát értékelve a megyei pártbi­zottság első titkára elismerés­sel szólt arról, hogy minden eredményünkben benne van a szakszervezet, a szakszer­vezeti aktivisták lelkes, lelki- ismeretes munkája. A gyors tempójú fejlődéssel a szak- szervezet lépést tudott tarta­ni, munkájának ez a legna­gyobb eredménye. Végezetül K. Papp József tájékoztatást adott a megyében előttünk álló további feladatokról. Tanics' Zoltánná, a bony­hádi cipőgyár szakszervezeti bizalmija az új bizalmirend­szerrel kapcsolatban elmond­ta, hogy üzemükben a bi­zalmiak többsége megfelel a felelős képviselet kritériu­mainak. Lippert Ádám, a TÁÉV fő­bizalmija sem hallgatta el, hogy a középszintű vezetők még sokszor nem ismerik a bizalmiak szerepét, jogkörét, sőt hátráltatják őket jogaik gyakorlásában. Dr. Szabopál Antal: SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZAKSZERVEZETTEL A megyei tanács elnöke mindenekelőtt azt hangsú­lyozta, hogy az államigazga­tási szervek eredményes munkájának legfontosabb fel­tétele az volt, hogy a párt politikáját, sajátos eszköze­ikkel, a szakszervezeti szer­vekkel szoros együttműkö­désben szolgálják. Részletesen szólt a lakás­építés és a kulturális ellá­tottság színvonalának fel­gyorsult emelkedéséről. Javult az orvosi ellátás a megyében, ugyanakkor az óvodai, bölcsődei ellátás is, amely lényegesen jobb az or­szágos átlagnál, bár a száz- százalékos elhelyezést még nem tudtuk elérni. Az előttünk álló közvetlen feladatokat — amelyek meg­oldásában a szakszervezetnek igen fontos szerepe van —, így sommázta a megyei ta­nács elnöke: tovább javítani az életkörülményeket, igaz­ságosabbá tenni a lakáselosz­tást, előbbre lépni a szociá­lis gondoskodás terén, egész­séges ivóvizet biztosítani azokon a településeken, ahol még nincs (15 ilyen települé­se van megyénknek), emelni a kereskedelem és a szolgál­tatás színvonalát. A rangso­rolásban minden területen múlhatatlan szükség van a szakszervezet közreműködésé­re, amelyre a tanácsi szervek a jövőben is igényt tartanak. A továbbiakban részletesen szólt még dr. Szabópál An­tal a társadalmi összefogás jelentőségéről, az élenjárók nagyobb megbecsülésének szükségességéről, arról, hogy meglévő értékeinket 'jobban meg kell becsülnünk és kitért a környezetvédelem kérdé­seire is. Halász Józsefné, a bony­hádi zománcgyár bizalmija rámutatott, hogy a gazdasági vezető—bizalmi kapcsolatban nagyon sokszor akadályozó tényező a függelmi viszony. Az ezzel kapcsolatos problé­mák kiküszöbölésére hívta fel a figyelmet. Sütő Nándorné, a MEDOSZ megyei nőbizottságának ve­zetője a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetéről, élet- körülményeiről tájékoztatta a küldöttértekezletet. Makai Tibor, a tamási szakmaközi bizottság titkára arról beszélt, hogy a szakma­közi bizottság hogyan fogja össze az adott település tag­jait a szakszervezeti mozga­lom keretében. Dr. Erdős Mária, az SZMT tagja értékelte az üzemi bal­esetek alakulását az elmúlt években, és rámutatott a re­habilitációs tevékenység szá­mos hiányosságára. Molnár Lajos, a KPVDSZ megyei titkára a pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó­ipari dolgozók életkörülmé­nyeivel, a megtett és megte­endő intézkedésekkel foglal­kozott felszólalásában. Az idő rövidsége miatt ti­zennégyen már nem kaptak szót, ők mondanivalójukat írásban juttatták el a kül­döttértekezlet elnökségéhez. A vita összefoglalója után megtartották a megyei vezető szervek választását. A VEZETŐ TESTÜLETEK ÉS A TISZTSÉGVISELŐK A választás eredményekép­pen a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának tagjai: Antal Géza, Bánhelyi László­mé, Barics Jenő, Bartos Lász­ló, Bat'hó Emőné, Bea József­né, Csicsa Lászlóné, Csizma­dia Endre, Déli Sándor, Don­gó László, Dobos Gyuláné, Däeh'ert Imréné, Egyed Mi­hály, Ezer Mihályné, Fetzer Ferenc, Halmos József, Ha­lász Józsefné, Harmáti József Gyulámé. «Héder László, Hor­váth Géza, Horváth József, Horváth Klára, Huszárik Im­réné, Jókai Károlyné, dr. Kálmán Gyulla, Károly Jó­zsef, Kelemen Józsefné, Ke­rekes Lajosn.é, Klézli Ferenc- né, Krizsán Ferenc, Kóré Gyufa, Kovács József, Kovács László, ifj. Körtés Istvánná, Mohai Tibor, Molnár Lajos, Molnár László, Morhiaúser Ádám, Nagy Zoltán, Oszlvald Ferencné. dr. Péter Szigfrid, Stiener Lajos, Szellák Mari­anna, dr; Szepdei Imre, Ta­kács Mária, Takács Lajosné, Tankó Lajos, Tarr Klára, Tomibor' Lászlóné, Tompái Ferencné, Tóth József, Vöriís Róbertné, Wolf György, Zol- tai Pálné, Zsák Fábián. Az elnökség tagjai: Egyed Mihály elnök, Horváth József, Deli Sándor, Horváth Géza, Bartos László, Dobos Gyulá- nié, Dongó László, Halász Jó­zsefné. Huszárik Imréné, Ke­lemen Józsefné, Kerekes La­josné, Kovács József, Kovács László, Molnár Lajos, Mor- hauser Ádám, dr. Szendéi Imre, Takács Mária, Zoltai Pálné, Zsók Fábián. A titkárság tagjai: Horváth József vezető titkár, Horváth Géza és Deli Sándor titkárok. Az SZMT osztályvezetői: Stiener Lajos, Triber Dezső- né, Egyed Dezső, Török Ti­bor, Sifter Józsefné, Kenessei Istvánné. A küldöttértekezlet megvá­lasztotta az SZMT mellett működő munkabizottságok tagjait és vezetőit is. A szer­vezési és káderbizottság elnö­ke Dongó László, a közgazda- sági bizottságé Antal Géza, a nőbizottságé Zoltai Pálné, az ifjúsági bizottságé Takács Mária, a munkavédelmi bi­zottságé Károly József, a kul­turális, agitációs és propa­gandabizottságé Kovács Lász­ló, a társadalombiztosítási bi­zottságé Kenessei Istvánné. A választások után Viriz­lai Gyula, a SZOT titkára át­nyújtotta dr. Vígh Dezsőnek a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát és Egyed Mihálynak, az SZMT eddigi vezető titkárának, aki most nyugállományba vonult, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. Zárszót Horváth József, az SZMT új vezető titkára mondott. Szavaznak a küldöttek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents