Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
1980. szeptember 28. NÉPÚJSÁG 9 KGST Autóval: honnan, merre? I. Áttörés a szocialista országokban A csillogó, száguldó autó változatlan sztár. Nyugaton, keleten egyaránt. Vannak, akik egyenesen fetisizálják. Messzemenő következtetéseket vonnak le gyártásából, elterjedettségéből. Mások fitymálják, ma is luxusnak tartják. Akár így, akár úgy — a motorizáció vitathatatlan. A hetvenes évek az autó nagy áttörését hozta az európai szocialista országokban. Mit láthatunk a személyautóról a KGST horizontján? EZREKBŐL MILLIÓKIG A kezdet kezdete nagyon szerény volt. Annak idején, amikor a Szovjetunió az egyedüli szocialista országként létezett, személyautó gyártására alig jutott ereje. 1928-ban 100 (száz) darab személyautó készült a Szovjetunióban. Igaz, 1937-ben már 18,2 ezer, de a háború közeledtével. kisebb gondja is nagyobb volt a támadástól fenyegetett országnak, így a termelést 1940-ben 5,5 ezerre fogták vissza. S még egy adat, már a KGST-korszak- ból: 1950-ben a szovjet személyautó-termelés 64,6 ezer darab, összehasonlításul csak annyit, hogy Csehszlovákia 1948-ban 18 ezer, 1950-ben 24,4 ezer személyautót gyártott. A teherautó-gyártás a KGST-országokban 1971-ig megelőzte a személyautógyártást. 1978-ban azonban személyautó-gyártásunk már kétharmadát tette ki az egész járműgyártásnak, ha a darabszámot nézzük. Most, két éve, 2,1 millió személyautó készült hat KGST-or- szágban, s ez csaknem háromszorosa az 1970. évinek. Különösen sokat fejlődött a lengyel autóipar. 1970-ben a KGST személyautó-gyártás kilenc százalékát adta, 1978- ban 16 százalékát. mennyi kocsi fut? Ám lássuk országaink személyautó-sorrendjét, ami a termelést illeti. 1970-ben a sorrend ez volt: 1. Szovjetunió (344 ezer), 2. Csehszlovákia (143 ezer), 3. NDK (127 ezer), 4., Lengyelország (64 ezer). 5. Románia (24 ezer), 6. Bulgária (8 ezer darab) személyautóval. Most, két éve. a sorrend kissé változott: 1. Szovjetunió (1 millió 312 ezer). 2. Lengyelország 326 ezer), 3. Csehszlovákia (176 ezer), 4. NDK (171 ezer). 5. Románia (72 ezer), 6. Bulgária (15 ezer). Ha a személyautók fel- használását nézzük, akkor ismét más a sorrend. A legtöbb kocsit természetesen a Szovjetunió exportálja: 1978- ban 387 ezer darabot. Utána az NDK következik (92 ezer), Csehszlovákia (87 ezer), Lengyelország (57 ezer), s Rorhá- nia (22 ezer darab) kivitelével. Belföldi felhasználásra a legtöbb kocsit szintén a Szovjetunió produkálja (925 ezer darabot), majd Lengyel- ország (269 ezer), Cséhszlo- v'ákia (89 ezer), az NDK (79 ezer), és Románia (50 ezer darab). Ezzel világosan ösz- szefügg a KGST-országokban a személyautók elterjedett- ségének fordított aránya. Két évvel ezelőtt ezer főre a legtöbb személyautó az NDK- ban (143), Csehszlovákiában (129) és Magyarországon (78) volt, a legkevesebb Romániában (19). E tekintetben érdekes a KGST-átlagot is megnéznünk: ezer főre 35 személyautó jutott 1978-ban. MIBE KERÜL AZ AUTÓ? Kiderül az eddigiekből, hogy egy-egy ország motorizációja nem csak a gyártás mennyiségétől függ. További tényező: mibe kerül egy autó? E téren nem rendelkezünk teljes képpel, de néhány összehasonlító adat valamelyest megvilágítja a helyzetet. A havi átlagkeresethez viszonyítva a Zsiguli 2101-es típus a legolcsóbb az NDK-ban, majd Magyarországon, valamivel drágább Csehszlovákiában, s jelentősen drágább a Szovjetunióban, vagyis a legnagyobb KGST-ország az autógyártás „életnívó-emelő funkcióját” elsősorban barátaira irányítja. De nézzük meg az autóexport más számait is, nem érdektelenek. A fejlett iparú, tőkés országokban mind több Lada, Polski Fiat és Skoda fut. A Szovjetunió 1970-ben 8,6 ezer darab személyautót adott el Nyugaton, főleg Angliában, Belgiumban és az NSZK-ban, két éve már 94,4 ezret. Lengyelország kivitele erre a piacra 1970-ben 2,3 ezer, két éve 25 ezer volt. Csehszlovákia e két esztendőben 18,2 ezer, illetve 30 ezer darab Skodát adott el ugyanott. A lengyel autókat főleg az NSZK-ban, Franciaországban és Finnországban veszik. A Skodáknál nincs ilyen kiugró piac — csaknem minden tőkés országban egyenletesen vásárolják. (Folytatjuk.) FIRON ANDRÁS Bulgária Trák kupolasír A Bolgár Tudományos Akadémia Trákológiai Intézete vezetőjének, dr. Alexander Föl professzornak az irányításával indított régészeti kutatóút résztvevői nemrégiben a maga nemében egyedülálló leletre bukkantak. A délkelet-bulgáriai Malko Tarnovo várostól három kilométernyire észak-nyugati irányban sajátságos trák kupolasírt fedeztek fel, amelyet a Sztrandzsa-hegység- ben található fehérmárvány tömbökből építettek. A szépen megmunkált márványtömböket ólom- és vaskapcsokkal kötötték össze. A sírkamra belsejének alakja méhkasra emlékeztet. A kupolát megkoronázó trapézalakú márványlapok elrendezése, felrakása különlegesen szép. Ipari érdekességek A burgaszi Kőolaj- és Földgázkutató Intézet munkatársainak sikerült új, alacsony nyomású polietilént kifejleszteniök. Ez igen sta- bij és ötszörte jobb fagy- és hőálló termék, mint az eddigiek. Zöldség- és gyümölcsszállításra szolgáló rekeszeket készítenek majd belőle és tejtermékek csomagolóanyagaként kívánják hasznosítani. * A szófiai OSSZAM Fejlesztési Iroda szakemberei automata „etető” berendezést konstruáltak szerszámgépekhez. Főleg olyan aggregátoknál alkalmazzák, amelyek villamos motorok csapágypajzsait munkálják meg. A cserepoveci kohászati üzem egyik idomhengerlő műhelyének részlege „Északi Magnyitka” A cserepoveci acélmű Különleges hangszermúzeum A világ egyik leggazdagabb hegedűgyűjteményével rendelkezik az NDK-beli mark- neukircheni hangszermúzeum. A múzeum tárlóiban 1600 különféle és különleges európai, afrikai, amerikai, távol- és közel-keleti hangszert őriznek. Van közöttük miniatűr, mindössze öt centiméter hosszú hegedű és 360 regiszterrel felszerelt, 1,80 méter magas óriás harmonika. A múzeumot a Vogtlandon létesítették, azon a vidéken, amely évszázadok óta nevezetes hangszerépítő mestereiről. A régi hangszerek egy részét már száz évvel ezelőtt elkezdték gyűjteni a vogt- landiak, maga a múzeum viszont csak 1945-ben létesült és kapott otthont a műemlék Paulus-váracskában. A gyűjtemény évente 50 új szerzeménnyel gyarapodik. Vannak itt vonós és pengetés hangszerek, rézfúvós, billentyűs és nyelves zeneszerszámok, valamint modern elektronikus gyártmányok. A legrégibb darabok közé tartozik az 1609-ből származó lant és az 1640-ben készített gamba. Az egyik legérdekesebb tárgy egy nyolcvanéves New York-i automata zongora, amelynek működését egy — lyukasztással programozott — papírtekercs vezényli. A távoli tájak hangszerei sem hiányoznak: többek között félszáz afrikai zeneszerszám, köztük tamtam-dobok és kiringik. Koreai NDK Magasan képzett bányászkollektíva A Ryongyang Ércbánya Vállalat Kumszan-tárnájá- nak dolgozóit az egész koreai Népi Demokratikus Köztársaságban úgy emlegetik, mint a „hős szakasz”-t. Ök ugyanis az utóbbi 18 esztendőben minden alkalommal túlteljesítették éves tervüket, és elnyerték a Három Forradalom Vörös Zászlaját. A kumszaniak most újabb izgalmas hírrel lepték meg az ország lakosságát: az itt dolgozó 123 bányász elvégezte a Kumdoki Bányaműszaki Technikumot, mégpedig úgy, hogy emellett napi termelési feladataikat is ellátták. A levelező-oktatás előnyeinek felhasználásában jó példával jártak elől az üzem pártbizottságának a munkatársai, akik a bányász-aktívák számára rendszeresített levelező képzésen vettek részt, ami a politikai ismeretek mellett a gazdasági ismeretek jelentős bővítését is jelentette. A 123 új technikus, mint a tanulás éveiben, most is összetart, közösen vitatják meg a napi feladatokat és tettekkel bizonyítják, nem hiába tanultak! Gondot okozott például a bányában már egy ideje, hogy a csillék, szállítószalagok elöregednek. A technikusok olyan új hegesztő-ragasztó eljárást dolgoztak ki, amellyel a szállító-berendezéseket szinte újjá lehet varázsolni: átlagos élettartamuk így megháromszorozható, és a javítást is a helyszínen végzik. A műszaki értelmiség új tagjai más feladatok megoldásával is sorra bizonyítják rátermettségüket. Fa- és fafeldolgozó ipar A Jugoszláv Gazdasági Kamara becslése szerint a faipar éves exportrátája mintegy 4 százalékkal, a bútoroké pedig 5—6 százalékkal emelkedik 1985-re. Az iparág kivitelénél egyaránt számba veszik mind a fejlődő országokat, mind pedig a keléti és nyugati fejlett országokat. Bár a faipar az utóbbi években folyamatos fejlődésről adhat számot, a szakemberek mégis úgy vélik, hogy sem ez a növekedés, sem pedig az export jelenlegi struktúrája nem feleil meg a l ehetőségeknek. Jugoszláviának mintegy 8 millió hektár erdőterülete van, vegyesen fenyő és lomb- hullató fákból és évente növelik ezt az állományt. Az idén például 40 ezer hektárt telepítenék be erdővel. Az elmúlt évtlizédebben 380 bútorgyár látott munkához és több, e gyárak erejét növelő egyesülést alapítottak meg. Ezek az egyesülések egyeztetik a termelést, ellátják a fejlesztés és a piackutatás feladatait, ami az iparág jelentős termelésnövekedését teszi lehetővé. Az egyesülések között a nagyobbak a szarajevói Sipad, a belgrádi KriVaja- Zavidovici és Jugodrvo, a ljubjanai Slovenijales és Les- nina, a szkopjei Treska. Az iparág az elmúlt esztendőben több mint nyolc és fél milliard termelési értéket hozott létre. Partnerei között a legjelentősebbek a Szovjetunió. Olaszország, az NSZK és az Amerikai Egyesült Államok. Újabban igen jelentős partner Egyiptom is. A választék bővítésére Jugoszlávia többféle nyersanyagot és félkészterméket hoz be, így trópusi fát, furnírle- m ez eket, különféle díszítő- és ragasztóanyagokat, zárakat. Az export-import lehetőségeket jól segítik a vegyes társaságok, amelyeknek számát — főleg a fejlődő országokban — a következő években tovább gyarapítják. „Északi Magnyitka” — ezzel a névvel tisztelik meg a szovjet emberek a cserepoveci kohászati üzemet, ugyanis ezáltal a világ egyik legnagyobb vállalatához, az Uraiban levő Maginyiitogorsz- ki Kohászati Kombináthoz hasonlítják. Idősebb testvéréhez hasonlóan a vologdai területen levő cserepoveci üzem is sajátos akadémia, amelynek tapasztalatai sokban meghatározták és meghatározzák a vaskohászat fejlődését az országban. Az „Északi Magnyitka” viszonylag fiatal: üzemcsarnokainak építését 1948-ban kezdték meg. Az építkezés gyorsított ütemben folyt. Az első nyerisvasat már 1955- ben lecsapolták. Nem sóikkal később megkezdte a termelést a hatalmas kokszölómű, kiöntötték az élső martin- acélt, megjelentek az első acélbugák. Az építők és szerelők sok olyan új műszaki megoldást alkalmaztak, amelyek meggyorsították a munkát. csökkentették az anyagfelhasználást. A gyár tovább épül, évről évre egyre több terméket szállít a népgazdaságnak. A múlt év végén olvasztották a 100 milliomodik tonna acélt. Míg az első 50 millió tonna kibocsátásához 13 esztendőre volt szükség, addig a második félszáz millió tonnát öt esztendővel hamarább érték el. Ez a siker nemcsak az új kapacitások üzembe helyezésének eredménye, hanem közrejátszik benne a legkorszerűbb technológia alkalmazása, a működő aggregátok széles körű rekonstrukciója. A legközelebbi időben a cserepoveci kohászati üzemben megkezdi működését az új oxigénkonverter üzem, az ország egyik legnagyobb acélolvasztó komplexuma. A •következő 11. ötéves tervidőszakban nyersvasat fog adni a termelékenységét tekintve tomatizálják, a nyersvas kiegyedülálló új nagyolvasztó, bocsátása folyamatossá válik. Irányítását maximálisan au- (APN — KS) A pantomim mestere A magas állami kitüntetések odaítélése az egyik módja a tisztelet kifejezésének, amellyel a csehszlovák társadalom adózik művészeinek. Az elismerések közül is a „Nemzeti Művész” cím. Ezt általában olyan művészek kapják, akik jelentős mértékben gazdagították a csehszlovák kultúrát. Ilyen Ladislav Fialka, a csehszlovák pantomimművészet kiemelkedő alakja, aki a magas kitüntetést az idén vehette át. A Na zábradli Színházat — ahol Ladislav Fialkla pantomim-együttese fellép — gyakran keresik fel Prága látogatói. Bizony, igen kevesen tudják, hogy a cseh panto- mimnaík csupán húszéves hagyománya van. E művészeti ág meghonosításában, felvirágoztatásában jelentős szerepe volt Fialkának. iA 48 éves művész a francia Marcel Mairceaut tekinti példaképének. Nagyra tartja a francia pantomimiskolát, csakúgy, mint Charlie Chaplin és Buster Keaton tevékenységét. Sokszínű művészi munkájához természetesen merített a cseh népi színház hagyományaiból is. OLaidislav Fialka 1959-ben egyike volt a Na zábradli Színház megalapítóinak. Az együttes első műsorát már több mint háromszázszor játszották. Erőfeszítései eredményeként a cseh pantomim las- sanrlassan „világmárka” lett. Pantomimegyüttese sok országban fellépett már, s bemutatkozásának mindenütt nagy visszhangja és jó kritikája volt. Folyamatban van a soron következő olvasztás. Az idén több ezer tonna fémet olvasztottak terven felül. Ladislav Fialka
