Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
8 t^TÉPÜJSÁG 1980. szeptember 28. Vízágyúk Dobrudzsában Romániának a Duna és a Fekete-tenger határolta területe Dobrudzsa. A vidék északi és északnyugati része fennsík, rendkívül termékeny talajjal, ám ki van téve a rendszeresen visszatérő szárazságnak, mert a nyári hónapokban alig van ott eső. A folyómedrek ilyenkor kiapadnak és a tűző nap kiszárítja a növényzetet. Négy éve megkezdték egy átfogó öntözési rendszer kiépítését. A terv szerint az idén már 66 ezer hektár földet öntöznek. A román mezőgazdasági szakemberek és tudósok számításai szerint aszályos években a hiányzó vízmennyiség 80 százaléka pótolható öntözéssel. Mozgó szivattyútelepekkel a Dunából nyernék a vizet és megfelelő csatornarendszer és szivattyúállomások segítségével a 93, illetve 74 méter .magasságban fekvő főcsatornába juttatnák. A Rasova-, illetve a Vederoasa-csator- nákból aztán több közbeeső állomáson és mellékágon át kerül a tulajdonképpeni öntözőrendszerbe az éltető víz. A vízmennyiség mintegy felét barázdás öntözéssel, ' a másik felét öntözőberendezések, ún. vízágyúk segítségével juttatják el a földekre. Az előirányzatok a Rasova—Vederoasa öntözőrendszer elkészültétől a terméseredmények ugrásszerű javulását várják. (g-i) Lengyelország Tengeri medvék szoknyában A „tengeri medve” kifejezés eddig óhatatlanul a férfi nemhez tartozó tengerészt illette met. Ma azonban a tengerész egyenruha, a hozzátartozó váll-lappal és elegáns sapkával már nem egyedül a férfiak sajátja: mint annyi más területen, a tengeren is megkezdték karrierjüket a nők. A Lengyel Keleti-tengeri Flotta Lengyelország és Skandinávia között közlekedő hajóin például 800 női tengerész teljesít szolgálatot. Elsősorban mint gazdasági tisztek, stewardessek, betegápoló nővérek és eladónők tevékenykednek, tizenegyen közülük a szalonok játékasztalainál a krupié szerepét vállalták. Sokan vannak az új lengyel női tengerészek közül, akik e szakma minden csín- ját-bínját el akarják sajátítani és matrózként kezdik meg tengerészeti pályafutásukat. Jelenleg 1200 női matróz van a lengyel tengerjáró hajókon, s közülük 55-en kiérdemelték már a tiszti rangot. Ott találjuk őket a hajóorvosok, navigációs és rádióstisztek, gazdasági tisztek sorában. A leginkább „nőiesí- tett” hajók között tartják számon a „Stefan Batory” tengerjáró hajót. Jól helytállnak a tengerészlányok a halászflottákon is. A diplomás női „tengeri medvék” száma évről évre nő Lengyelországban. A mai lányok sokan szívesen választják ezt a hivatást és mindazon nehézségek ellenére, amit ez jelent, a legritkább esetben változtatnak életpályájukon. Ezeréves ifjú város “ 1 Nyugat-Dvina és mel- Mjlp lékfolyói, a Viltva és a Luesesza festői partja- " .n terült el Belorusszia legősibb városainak egyike — Vityebszk. Napjainkban a köztársaság második legnagyobb városa, ipari üzemeinek termékeit a világ 60 országába exportálják. A Vifydbszki területen 20 érvvel ezelőtt kezdték a nagy ipari üzemek építését, ugyanitt alakult ki a belorusz olajipari. vegyipari munkások új városa — Navopolock. ÖRÖKTÜZ Bárkivel is beszélget az ember Vityabszikben, okvetlenül szóba kerül az ősi város története. A város Iákéi elmondják például, hogy Vityebszk ezeréves fennállása alatt több minit 30 alkalommal vészelte át külföldi hódítók támadásait. Név szerint említik a Dvina-pairti város hős védőik aktik kitartóan védelmezték Napóleon csapataival szemben. Vityebszk ezeréves krónikájának legsötétebb lapja 1941. június 11-e, amikor a hitleristák megszállták a várost. A túlélők, azok a szemtanúk, aikik még élnek, emlékeznek a szörnyű megpróbáltatásokra. A háború előtt Vityebszk- nék 180 ezer lakója volt. 1944. június 2'6-án, amikor a Szovjet Hadsereg fölszabadította a várost, csak 118 ember élt. még a városban. Vityebszk 97 százaléka elpusztult. A Győzelem-tér. Itt', a Ny ugat!-Dvina csendes partjain áll a fasizmus áldozatainak emlékműve. Előtte öröktűz lángja lobog: Gyászzene szól. Hat évvel ezelőtt állították fel az emlékművet, a város ezeréves fennállása alkalmából. Amikor építeni kezdték, nagyon sok vityebsz- kii Iákos kérte a városi párt- bizottságot, hogy segíthessen az építkezésben. AZ ÉPÍTŐK A Győzelem-tér a mai Vityebszk városközpontja. ahonnan a zöldelő sugárutak húzódnák több irányba is. A sugárutak mentén modem lakóházak. Az egyik, a Moszkvai sugárút a Dél—3 és Dél— 4 elnevezésű új lakótelepekhez vezet. Az utóbbi években tíz- és tízezer viityébszki kapott itt kényelmes, szép lakást. A két déli lakótelep tovább épüli, éjjel-nappal serényen folyik a munka. Itt ismerkedtem meg azokkal, akik az új Vityebszket építik. KonsZtantyim Tyutyu- nov például amikor hazajött a frontról Vityebszkbe, ácsként az építőiparban kezdett el dolgozni. — A régi Vityebszkből jóformán semmi nem maradt — emlékezik.'— Körös körül csupa rom, kőhialmaz, kiégett házfal volt mindenütt. Akkoriban az ács szakma a legfontosabbak közé tartozott. Tyultyunov ma egy házszerelő brigád vezetője, Belorusszia híres, kitüntetett épí- tőmunkáisa: Az ő brigádját bízták meg azzal, hogy le- ningrádi építészek tervei alapján új típusú kísérleti házsort építsen. A sikeresen elvégzett munkáért Tyútyu- nov Lenin-rendét kapott. AnA fasizmus áldozatainak emlékműve nak idején az ö tanítványa volt a ma már híres perelő, Nyikolaj Spil, akinek a brigádja felhívással fordult a vityebszki építőmunkásokhoz: „A XXVI. kongresszusért — 26 ünnepi műszakot!” MUNKASIKEREK A mai Vityebszk sokféle iparág városa, amelyben vezető szerepet játszik a rádió- eiekltronika (egyébként itt kezdték meg nemrég a1 „Vity- jaz” típusú színes televíziók gyártását), a műszer- és szerszámgépgyártás, a könnyűipar. — Városunkban az elmúlt öt esztendő alatt mintegy 40 százalékkal! növekedett az ipari termelés, 22 százallékkal nőtt a munka termelékenysége. — mondja Válantyin Mihelszon, a városi pártbizottság első titkára. — Tízezer olyan vityebszki dolgozó van, aki egyéni ötéves tervét határidő előtt taljesítetite. Ezt nagyban elősegítette, hogy az üzemben a brigádok több mint egyibarmlaida az ön- elszámolás módszere szerint dolgozik. Nagy gondot fordítunk a 'lakásépítkezésekre. Csak az előző, a kilencedik ötéves terv évei alatt Vityebszk lakosságának több mint egyharma- da került jobb lakáskörülmények közé. Az utóbbi öt esztendőben még kb. 700 ezer négyzetméternyi lakást építettünk. A tirolibusZhálózat nagyszabású fejlesztése révén sikerrel oldjuk meg a közlekedési problémákat. 1976—• 1980-as években több mint 10 millió rubelt költöttünk a város költségvetéséből az egészségügy fejlesztésére. A dolgozók minden igyekezete most arra irányul, hogy sikerrel teljesítsük és túlteljesítsük a tizedik ötéves terv utolsó évének feladatait. Ebben a Dvina-parti városban több mint 10 ezer olyan dolgozó ól, akiinek a munkában a naptár már a tizenegyedik ötéves terv hónapjait ielzi. JURIJ SPAKOV (APN—KS) A Szovjetunióban a Kam- csatka-félszigeten él a legtöbb medve. A vadászok, tudósokkal közösen repülőgépről számolták össze a tajga élőlényeit, s szerintük a medvék száma csaknem 10 ezer. Azokon a területeken, ahol van táplálék, négyzetkilométerenként átlagosan 5 élőlényt figyeltek meg. A kamcsatkai barnamedve az egyik legnagyobb e faj képviselői között a Szovjetunióban. Egyes példányok súlya eléri a 650 kilogrammot. Az élőlények számának meghatározásával lehetőség nyílt a kilőhető vadak arányának helyes meghatározására. Besugárzással szabályozzák a növények nemét A Lett Egyetemen (Riga) végzett kísérletek bebizonyították, hogy mesterségesen szabályozható a növények neme. A kapott eredményeknek a szakértők véleménye szerint igen nagy a gyakorlati jelentősége. Egyes kultúráknál ugyanis sokkal több porzós virág képződik, mint termős. A magvak termikus kezelésével ez az arány megváltoztatható a „gyengébb nem” javára, anélkül, hogy a beporzásnál veszteségek lépnének fel. A módszert sikerrel alkalmazták az uborkánál, amelynek terméshozama mintegy 15—20 százalékkal növekedett. Ugyanígy sikerült növelni a paradicsom terméshozamát is. Öntözőcsatornák - műszálból A Volgái Hidrotechnikai és Meliorációs Kutató Intézet munkatársai műszálszövetből készítettek csatornákat. Ezek segítségével kívánják megoldani az asztrahá- nyi homokos területek öntözését. A félvázas csatorna egy 500 méteres, fa támasztó oszlopokkal ellátott műszálszövet tömlő, összeszereléséhez alig szükséges egy óra és bármilyen esőztető berendezésre rá lehet csatlakoztatni. Szállító kapacitása eléri a másodpercenkénti 400 litert. Az asztrahányi körzetben ilyen öntöző berendezéseket használnak a zöldség és a dinnye termesztéséhez a futóhomokos területeken, amelyeket eddig nem tudtak művelésbe venni. Harminc hektár melegház A razdani körzeti erőmű gőze adja majd a meleget Örményország harminc hektár területű legnagyobb melegház-komplexumának. Mesterséges klímaberendezések, automatikus öntöző- és trágyaelosztó berendezések végzik a zöldfélék gondozását. Örményországban az üveg alatti veteményeskertek területe az utóbbi években hétszeresére növekedett. Emelkedett a terméshozam is: 20 kg uborkát, 10—12 kg paradicsomot kapnak négyzetméterenként. Jugoszlávia Új antibiotikum A ljubljanai „Lek” gyógyszergyár rövidesen új készítménnyel jelentkezik a hazai és a külföldi piacon. Nagy mennyiségben gyártják már az itt kikísérletezett új antibiotikumot, az Ibaden-t, amely — többek között — a reumás eredetű lázas megbetegedések esetén, valamint olyan fertőzések kezelésénél mutatkozik nagy hatásúnak, amelyek a penicillinnek ellenállnak. Az Ibaden-t tabletta, szirup — és a gyermekek számára — dropsz formájában hozzák forgalomba. Az új antibiotikummal rendelkező szlovéniai gyár tevékenysége nemzetközileg is elismert. Termékeit szívesen fogadják a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NSZK-ban, Franciaországban, a fejlődő országokban. A „Lek” elmúlt évi export- szállítmányai 440 millió dinár értéket képviseltek. Kuba Az együttműködés 20 éve Csaknem egymillió új lakás Nehéz feladatok az építők előtt Kubában a szocializmus építése elválaszthatatlan a Szovjetunióhoz fűződő sokoldalú és gyümölcsöző kapcsolatoktól. Húsz évvel ezelőtt újították fel a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat, s ma a Szovjeunió Kuba legjelentősebb külkereskedelmi partnere: részesedése az ország külkereskedelmi forgalmában eléri a 60 százalékot. 1960-ban az évi forgalom értéke alig 160 millió rubelt tett ki; az 1979. évet a külkereskedők 4,2 milliárd rubeles eredménnyel zárták. Ma az együttműködés kiterjedt az élet szinte minden területére. Aligha található Kubában olyan tartomány, ahol ne üzemelnének szovjet segítséggel felépített, vagy modernizált vállalatok, ne alkalmaznának szovjet gyártmányú gépeket és berendezéseket. Az elmúlt húsz év alatt a Szovjetunió 170 ipari létesítmény felépítéséhez és rekonstrukciójához nyújtott hathatós segítséget, a mostani tervidőszakban (1976— 1980) pedig 1 milliárd rubel értékben szállított, illetve szállít gépeket és berendezéseket. A következő tervidőszakban — 1981—86 — szovjet segítséggel kezdik el az ország első, 880 megawatt kapacitású atomerőművének építését. Ezen kívül az évi 1,3 millió -tonna kapacitású kohászati üzem, valamint számos más létesítmény építését is megkezdik. Viszonzásképpen Kuba évente több millió tonna nyerscukrot, közel 50 ezer tonna citrusfélét és számos más áruféleséget szállít a Szovjetunióba. Az elért gazdasági eredményekben nem kis szerepet játszottak a Szovjetunió által nyújtott kamatmentes hitelek, amelyeket Kuba 1986- tól kezd el törleszteni áru- szállítások formájában. Az NDK-ban az építők VII. konferenciáján arról tanácskoztak, hogy az építőipari dolgozók miként tudnak meglfélelni a következő ötéves terv ténylegesen magasabb követelményeinek. Pedig az eddigi eredmények miatt. sem kell szerénykedniök. 1071-től 1980-ig a lakásépítés volumene megduplázódott: több mint 1,4 millió lakást építettek újonnan, vagy korszerűsítették, ami az NDK minden negyedik lakója számára jelent jobb lakásviszonyokat, Az újonnan épített lakások kétharmadát mun- káscslaládok, minden ötödik fiatal házaspárok kapták. A tíz év alatt létesített 116 ezer bölcsődei és 220 ezer óvodai férőhely, a 33 400 tanterem és az 1285 iskolai tornacsarnok jelzi a hatalmas teljesítményeket. Az elmúlt évtizedben lakásépítésre mintegy 100 milliárd márkát fordítottak. 1980ban az összes nemzeti jövedelem 10 százalékát, kapta ez a tértijét. A következő öltéves tervidőszakban, lOöl^től 1985-ig, 930 0(H)—950 000 lakást építenek újonnan, vagy korszerűsítenek. Ahol a legnagyobb lakásproblémák várnáik megoldásira, magaisiaibb növekedési ütemeit terveztek. így, a fővárosban, Berlinben, ahöl az ötiévels tervidőszak alatt több mint 100 ezer lakást építenek újonnan, illetve korszerűsítenek. Hasonló a helyzet Karl- Marx-Stiaidt Lipcse, Drezda és Halle megyékben. Az új lakások építésié a megyei városokból inkább a járási városokba tevődik át. Arra törekszenek, hogy a kulturális érté'kék megmaradjanak és egyúttal megtalálják a gazdaságilag előnyös megoldásokat. Fontos szempont: a lakónegyedekben sok legyen a zöldterület, a parkolók: és a garázsok ne vegyék el a gyermekek mozgásterét, hogy az emberek jól érezzék magukat. Junker építési miniszter a Neues Deutsdhlamdibam így vázolta, mit kell tenni annak érdekében, hogy a 80-as évek támasztottá igényesebb feladatoknak az építőiparban eleget tegyenek: az építőknek a meglevőből többét kell ki- hozniofc, a rendelkezésre'álló anyag- és energiaforrásokkal .nagyabb teljesítménynövekedést kell biztosítaniok. Az építés költségeit összesen 15 százalékkal kell csökkenteni, az építési időt mindenekelőtt az ipari és tudományos objektumoknál 30—50 százalékkal kell lerövidíteni. Az eddiginél gyorsabban kiéül előrehaladnia az energiagazdasági szempontból előnyös építésnek. Az elfcövétkező években legalább egyhabmad- dál kéül csökkenteni az energiafelhasználást az új és korszerűsített épületek fűtésénél. i m Vityebszk: Győzelem-tér Hány medve él Kamcsatkán?
