Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

1980. szeptember 28. Képújság 3 Munkásörök a tengelici oktatási központban A reggeli harmat még nem száradt fel teljesen, így a fűben jól nyomon kö­vethető a csapás a birkaho- dály felé. Képletesen szól­va, alkalmazzuk a munkás­őrök egyik harcmódját, a nyomon üldözést. Éppen ak­kor érjük utol őket, amikor oktatási alakzatban a fog­lalkozást kezdik. A „fegy­ver” ezúttal a tájoló, rajz­tábla, rajzlap, vonalzó. A foglalkozásvezető jelen­tést tesz a megyei parancs­nok, Tatár Lajos kíséretében érkező Szabó Attilának, az országos parancsnokság anya­gi-technikai osztálya vezető­jének. A foglalkozás tárgya tereptan, álláspont-meghatá­rozás, tájoló segítségével. Hepp József, a megyei pa­rancsnokság szakcsoportveze­tője elmagyarázza a tájoló használatát, a világtájak meg­állapítását, néhány jellemző tereptárgy irányának mégha- tározását. A bemutatás után gyakorlás következik, ügyel­ve a szakszerű kifejezésekre. A következő feladat: az ál­láspont és a kijelölt tereptár­gyak rögzítése a rajzlapon, tá­joló segítségével. .A rajztáb­lát be kell állítani északi irányba, onnan kell mérni, il­letve papírra vinni a terep­tárgyak helyzetét. A munka közben egyik rajztábla odébb billen, a gazdája kezdheti elölről. Az igyekezettel, a szorga­lommal nincs baj, pedig a sza­kasz túlnyomó többsége elő­ször foglalkozik így a terep­tannal. Így aztán a szünetben is, míg a cigarettát szívják, mérnék, rajzolnak tovább. A simontornyai Csömör Ferenc nagy gonddal rajzolja az egyik tereptárgyként megje­lölt tengelici templomot. — A Csömör még a sekres­tyést is berajzolja — adják tovább az eredményt. Amíg a szünet tart, panasz­kodni jön a közelben legel­tető juhász. Az előző napi foglalkozáson a füstgyertyától úgy megijedtek a kutyái, hogy még nem kerültek elő. (Dél­utánra azért visszasompo­lyogtak.) Délután a tereptan-tan­anyag újabb ismeretekkel bő­vül. Az újabb téma: távolság kiszámítása vonásképlettel, távcső alkalmazásával. A tan­termi bevezetőt ismét a tere­pen való gyakorlás követi. Mennyi is a korábban becsült távolság a valóságban? Vol­tak, akiknek a szemmértéke is pontos volt, de olyanok is, akiket „megtréfált” a terep. Erre is áll a megállapítás: a gyakorlás a tudás atyja. A terepről visszatérve, film­vetítés következik, kitűnő te­reptani oktatófilm. A foglal­kozás befejezése után mond­ták is a munkásőrök: a szó­beli előadás, a gyakorlati fog­lalkozás, a film jó segítő az ismeretek elsajátításához. * Vacsora után kispályás fut­ball, a tamási és a dombóvá­ri munkásőrök között. A ta­másiak szemre is tekintélyes súlytöbblettel rendelkeznek. A kapuban Csömör Ferenc, a mezőnyben a szakályi Bako­nyi István, az ozorai Pető Ist­ván, a simontornyai Csóka Fe­renc rohan, cselez, vezetnek 3:0-ra. A dombóvári kapuba Kircz László, az egység pa-. rancsnoka áll. Feltámadnak a Álláspont-meghatározás dombóváriak, Kovács Endre, Lévai László, Bem István, Ek- lics Gyula, Tengerdi László rohamoz, de csak két gólt tudnak lőni. Vagy a kapus véd, vagy elrontják a jobbnál jobb helyzeteket is. A játék­vezető, az ozorai Csókás Já­nos „nem látta” a tamásiak egyik bombagólját, végül is 4:2-re alakul a mérkőzés a tamásiak javára. A dombóvá­riak fogadkoznak: majd a kö­vetkezőn . .. * Reggeli után, a foglalkozá­sok megkezdéséig még van idő egy kis beszélgetésre. A dombóváriak között természe­tesen a vasút a téma, Kovács Endre mozdonyvezető, az volt Kircz László egységparancs­nok, és a „rangidős” G. Kiss Mihály. Derűs és tragikus ese­tek ... Amikor a mozdonyve­zető az éjjeli sötétben szent­jánosbogarakat látott, pedig A tájoló használata birkanyáj vonult át a síne­ken ... —■ Nekem egyszer hét szarvasom volt — jegyzi meg Kovács Endre. — Nekem három és fél év­tized alatt egyetlen halálos gázolásom nem volt — teszi hozzá G. Kiss Mihály bácsi. * Samu Ádám szakcsoportve­zető az ügyeleti szolgálatról tart foglalkozást. Előtte oda­megy hozzá Bakonyi István. — Parancsnok elvtárs, sze­retném, ha kitérnél majd ar­ra, hogyan helyezze magát szolgálatba a munkásőr. El is mond egy esetet, ami­kor szolgálatba helyezte ma­gát, hogy megakadályozzon egy tömegverekedést. A beszélgetésbe többen is bekapcsolódnak, megvitatják Távolságmérés a részleteket. Az összegezés: Bakonyi István jogosan, és a szabályzatnak megfelelően helyezte magát szolgálatba, és ugyancsak a szabályzatnak megfelelően tett róla jelen­tést parancsnokának. * Egyik foglalkozás után az tűnik fel, hogy Lévai László szakaszparancsnok a foglal­kozásvezetőnek átadja a nap­lót: írja be az értékelő osz­tályzatot. Később kiderül; a szakaszok között verseny fo­lyik, amelyik nagyon szoros döntetlenre áll jelenleg. Ami­lyen szorgalommal, igyekezet­tel sajátítják el a kiképzés anyagát, csak ötössel lehet ho­norálni. * A Tolna megyei Tanács ok­tatási központjának ezúttal munkásőrök a lakói, munkás­őr rajparancsnokok. Alapozó kiképzésen vesznek részt. A kéthetes kiképzés hasz­nosságáról Csókás Jánossal beszélgettünk. Elmondotta: egyformán leköti a jól össze­állított anyag az idősebbeket, a fiatalabbakat egyaránt, sok­oldalú ismereteket ad a raj- parancsnokoknak. Szabó Attila, az országos parancsnokság osztályvezetője viszont a raj parancsnoki ál­lomány szorgalmát, igyekeze­tét dicsérte, azt, hogy hatá­rozottan, nagyon komolyan veszik a kiképzést, sokat tud­nak majd hasznosítani pa­rancsnoki gyakorlatukban. Bognár István A fegyveres erők napja ellasics bán 34 000 fős sereggel tört be az ország­ba, hogy az 1®48. márciusi forradalmat leverje. Pákozd-Sukorónál szeptember 29-én váratflan el­lenállásba ütközőit. Tartalékseregét be sem vár­va, támadást indított a magyar sereg jobb szárnya ellen. < Amikor a magyar sereg tüzérei az első lövéseket meg­hallották, ágyúikat félkörbe állították, ünnepélyesen rá­zendítetitek Vörösmarty Szózatára. Korányi tűzmester és a hosszú bajuszáról híres Gráf tizedes kiadták a ve­zényszót: „Helyére mindenki, a kanócok égjenek!”. Két óra alatt szétlőtték a számbeli fölényben levő horvát tüzérséget, a huszárok megfutamították Jellasics sere­gét, visszakergették Pátkára, onnan pedig a felkelt pa­rasztok verték ki őket. Ezzel az 1948. szeptember 29-i győzelemmel kezdődött a magyar szabadságharc küzdelemsorozata, és egy év­század múltán szeptember 29. letlt a felszabadulás után újjászerveződő néphadsereg, a fegyveres erők napja. Most, ezékben a napokban az egész ország népe kö­szönti szeretettél fegyveres erőinket, testületéi,nket, ame­lyek ez év'májusában nevezetes dátumot ünnepeltek: a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulóját. A szovjet hadsereg, a testvéri szocialista hadseregek ol­dalán negyedszázada őrködnék a világbéke fenntartá­sán, szoros fegyverbarátság'ban néphadseregünk kato­náival, őrzik határainkat a határőrök, szolgálja a köz- biztonságot, rendőrségünk, és teljesíti önként vállalt fegyveres szolgálatát a munkásőrség állománya. Ezekben a napokban, miként országszerte, úgy me­gyénkben is az iskolák tanulóifjúsága, az üzemek dolgo­zói köszöntik fegyveres erőinket. Ünnepi csapatgyűlése­ken, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport tisztjeivel, katonáival közös baráti ta­lálkozón emlékeznek a forradalmi ősökre: Rákóczi, Kos­suth szabadságharcosaira, az 1919-es Tanácsköztársasá­gért harcoló vöröskatonákra, a második világháború so­rán Európa, minden országában küzdő ellenállókra,, par­tizánokra, a forradalmi elődökre. Fegyveres erőink őrzik a forradalmi hagyományokat, ápolják a fegyverbarátságot a szovjet hadsereggel, a ba­ráti országok hadseregeivel. De az ünnepeken túl, a dol­gos hétköznapokon is maguk mögött érzik a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt támogatását, sze- retetót. A sokoldalú gondoskodás, a szeretet számtalan megnyilvánulása erősíti a szocialista tudatot fegyveres erőink, testületeink tagjaiban. B. I. Az első közönségnap az őszi BNV-n Szombaton biztató, szép őszi időben kezdődött a fo­gyasztási cikkek nemzetközi vásárának mindennapos dol­gos élete. Délelőtt — „dolgos szombat” lévén — inkább a szakemberek jöttek a vásár­ra. A kiállítók felkészültek a nagyközönség fogadására is, megerősítették a standok személyzetét, az információs szolgálatot, előkészítették a divatbemutatókat. Megkezdődött az üzleti élet, a hazai ipari és keres­kedelmi vállalatok egymással és külföldi partnerekkel tár­gyalnak. Korántsem a vásár, mint inkább az alapos elő­készítő tárgyalások — és a jó időzítés — eredménye a KERIPAR és a VBKM kö­zötti, első kooperációs szer­ződés. A megállapodás értel­mében a két vállalat meg­osztja egymás között a jó­részt azonos elemekre épít­hető gáz- és villamos fűtésű nagykonyhai főző-sütőbe- rendezések fejlesztését és gyártását, s közösen kínálnak komplett vendéglátóipari konyhákat a hazai és a kül­földi piacon. A vásár első napi eredményeként megszü­letett az első üzletkötés. A Tisza Cipőgyár kiállított kol­lekciójából — a KONZUMEX közreműködésével — 90 ezer pár női szandált adott el az NDK-beli KOIMPEX cégnek. Közúti felüljárót avattak Szombaton átadták rendel­tetésének Debrecenben az Április 4. úti felüljárót, amely a nagy forgalmú, Bu­dapest—Záhony közötti vas­útvonal fölött ível át. Erdei István, a beruházást kivitelező Debreceni Közúti Építő Vállalat igazgatója el­mondotta: a korszerű felül­járót 41 nappal a tervezett határidő előtt és az előirány­zott költségeken belül való­sították meg. Építésével egy­idejűleg korszerűsítették a 48-as út két kilométer hosszú fel-, illetve levezető szaka­szát is. Az előregyártott ele­mekből összeszerelt híd 258 méter hosszú, tíznyílású, 18 méter szélességű, s alatta autóparkolót alakítottak ki. A kocsipálya 14 méter szé­les, 4 forgalmi sávú, két ol­dalán 2—2 méter széles-gya­logjáróval, s a belső oldalon acélszalag-korlát határolja el a forgalmat. A felüljárót Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter avatta fel. Jelentővázlatot készítenek Bevonulás a foglalkozásról

Next

/
Thumbnails
Contents