Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

2 Képújság 1980. szeptember 21. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Losonczi Pál tárgyalásai Etiópiában. — Helmut Schmidt válaszolt Leonyid Brezsnyev üzenetére. — Andrej Gromiko hivatalos baráti látogatásra Kubába utazott. Kedd: Megnyílt az ENSZ közgyűlésének 35. ülésszaka. — A NATO egy különleges bizottsága hozzájárult ahhoz, hogy szovjet—amerikai tárgyalások kezdődjenek az európai kö­zép-hatósugarú nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Szerda: A szöuli hadbíróság halálra ítélte Kim de Dzsun- got. — Budapestre érkezett az indonéz külügyminiszter. — Meggyilkolták Somozát, a volt nicaraguai diktátort. Csütörtök: Losonczi Pál Dar es Salaamban megkezdte tárgyalásait Nyererével, Tanzánia elnökével. — Madrid­ban a magyar küldöttség javaslatot terjesztett elő az össz­európai értekezlet napirendjére. — Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter megérkezett New Yorkba, ahol az ENSZ- közgyűlés munkájában vesz részt. Péntek: Pinkowski miniszterelnök vezetésével Varsóban ülésezik a lengyel gazdasági reform bizottság. — Arafat meghívta II. János Pál pápát, látogasson el a dél-libanoni palesztin menekülttáborokba. — Bizalmat kapott a madridi parlamentben az új spanyol kormány. Szombat: Eredmények nélkül ért véget a 1 francia—angol csúcstalálkozó, amelynek végén Thatcher asszony vidékre látogatott. — Fezben a jeruzsálemi kérdés miatt Izrael elleni lépéseket tárgyal az iszlám konferencia. — A belga kormány egyelőre nem fogadja be az „euro-rakétákat”. A hét 3 kérdése 1. Megindulnak-e a szovjet—amerikai tárgyalások az „euro-rakétákról”? Miután Washingtonban Carter elnök és Muskie külügy­miniszter egymást követő nyilatkozataiban ismételten szó volt arról, hogy az európai közép-hatótávolságú rakéták dolgában az USA hajlandó tárgyalásokat kezdeni a Szov­jetunióval, a hét közepén a NATO egy különleges bizott­sága is „zöld fényt” adott e tárgyalásokhoz. Ezen a brüsz- szeli értekezleten az „atlanti” szakértők meghatározták a nyugati taktikát az előreláthatóan október közepén Géni­ben megkezdődő rakétatárgyalásokra, — legalábbis Co­lombo olasz külügyminiszter október 15-éről tett említést, mint az új szovjet—amerikai tárgyalások kezdetének idő­pontjáról. A végső szót természetesen a két nagyhatalom külügyminisztereinek a jövő héten esedékes New York-i találkozóján mondják ki. Gromikónak és Muskie-nak min­denekelőtt azt kell tisztáznia', miről is folyjék a tárgyalás? A Szovjetunió teljesen logikusan és indokoltan azt igényli, hogy minden olyan fegyverzetről tárgyaljanak, amely atom­csapást lenne képes mérni területére, így azt kívánja, hogy vonják be a tárgyalások körébe a NATO előretolt hadászati fegyverrendszereit is. Amerikai részről viszont eddig azt hangoztatták, hogy csak az újonnan telepítendő amerikai Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek (más néven cirkálórakéták), illetve a nyugati szóhasználatban SS—20-nak elnevezett szovjet rakéták korlátozásáról kell tárgyalni. Losonczi Pál afrikai kőrútjának első állomása Etiópia volt. Képünkön: a magyar kormányfő vendéglátójával, Men- gisztu Hailé Mariammal, az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnökével. Természetesen a tárgyalások megindulását már egymagá­ban is pozitív jelként lehet tekinteni, az azonban nyilván­való, hogy az USA és a NATO az úgynevezett „előretolt bázisú fegyverrendszerek” kihagyásával rácáfol a sokat emlegetett tárgyalási készségére... A nyugat-európai közvélemény — bízvást állíthatjuk — azt kívánja, hogy a földrész békéjét, biztonságát olyannyi­ra érintő szovjet—amerikai tárgyalások induljanak meg és hozzanak is eredményt. Schmidt kancellár legutóbbi nyi­latkozatából és Brezsnyevhez intézett üzenetéből ez épp­úgy kitűnik, mint a belga kormány döntéséből, amely is­mét megtagadta — legalábbis egyelőre — a hozzájárulást 48 robotrepülőgépnek belga földön való állomásoztatásától. 2. Kirajzolódik-e már a török változások irányvonala? A török katonai vezetők, akik vértelen államcsíny révén magukhoz ragadták a hatalmat, egyre-másra nyilatkoznak arról, hogy mielőbb helyre akarják állítani a demokráciát, hogy új alkotmányt fognak kidolgozni, „amely megőrzi a köztársaság demokratikus és világi alapelveit”, hogy jó­szomszédi viszonyt kívánnak fenntartani minden szomszéd­jukkal. S természetesen fogadkoznak, hogy az állam szö­vetségi kapcsolatait (a NATO-val, az Egyesült Államokkal és a Közös Piaccal) messzemenően ápolni fogják... A hadsereg továbbra is őrizetben tartja a négy párt ve­zetőit, így a korábbi miniszterelnök, Demirel éppúgy mint az ellenzéki Ecevit „védőőrizetben” van, Türkes ezredes, a neofasiszták vezére viszont — úgy tűnik — vizsgálati fog­ságnak is felfoghatja, hogy a katonák kezén van. Ez vo­natkozik a szélsőségesen nacionalista és mohamedán ihle­tésű „manisták” vezérére is... / Mecsetek és tankok... A múlt heti katonai államcsíny óta a hadsereg egységei ellenőrzik a fontosabb városokat és közlekedési utakat Törökországban. A török változások tehát tulajdonképpen nem is hoztak fordulatot, hanem csak arról van szó, hogy új alapokon: egészségesebb gazdaság és a terrorizmus leküzdésével meg- nyugvó társadalom alapján folytatnák az eddigi ankarai politikát? A világsajtó nagy része így értékeli a török had­sereg puccsát. A nyugati lapok tudósítói sietnek közölni, hogy a katonai vezetőket tömörítő nemzetbiztonsági tanács ugyanakkor, amikor betiltotta a sztrájkokat, kötelezte is a munkaadókat a sztrájkolok fő követeléseinek az elfogadá­sára, így például a fizetések nem kevesebb, mint 70 szá­zalékkal való emelésére... Szóval, csak egyszerű rendcsi­nálás történik Törökországban. A török helyzet ismerői szerint nem ilyen egyszerű a dolog. Az államcsíny után aligha lett könnyebb a török- országi baloldali, haladó erők dolga. Viszont annál beszé­desebb az az elégtétel, amellyel a NATO brüsszeli székhá­zában fogadták az ankarai katonai puccs hírét, annál sokat­mondóbb az a készség, amellyel Bonntól Washingtonig tá­mogatják az új katonai rezsimet. 3. Kihívást mer-e intézni Kim de Dzsung kivégzésével a dél-koreai rezsim a saját közvéleménye és a szövetségesei ellen? Egy dél-koreai hadbíróság a hét közepén meghozta íté­letét Kim de Dzsung és társainak perében: a dél-koreai rendszer demokratizálásáért küzdő ellenzéki mozgalom ve­zetőjét kötél általi halálra ítélték, 23 más vádlottat pedig háromtól húsz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak. Az utolsó szó jogán Kim de Dzsung egy órán és 48 per­cen át beszélt, visszautasítva a vádat, hogy államellenes összeesküvést szervezett volna, s hogy a kormány meg­buktatására tört. Nem ő a felelős a májusi véres kvang- zsui eseményekért, hanem a hatóságok, amelyek több mint fél éven át fenntartották a rendkívüli állapotot, a demok­rácia legcsekélyebb lehetőségeitől is megfosztva a népet és az utcára vonult, tüntető, tiltakozó diákokat... Amikor Kim befejezte szavait, a teremben többen el­kezdték énekelni: „We shall overcome”, „Győzni fogunk”, és éltették a demokráciát... A rendőrök egyhamar véget vetettek ennek a tüntetésnek ismeretlen sorsuk felé elve­zetve őket a teremből. A Gson-diktatúra semmivel sem mutatkozik enyhébb­nek, mint az előd Pak-diktatúra... A népi ellenállás minden formáját börtönnel, kínvallatással büntetik. Kim elmond­ta, hogy hatvan napon át kínozták egy pincében. Dél-Korea pártfogói: az Egyesült Államok, amely kato­nailag, valamint Japán, amely gazdaságilag szövetségese a szöuli rezsimnek, hivatalosan nemtetszésének adott han­got Kim halálos ítélete miatt. De nyilvánvaló, hogy Wa­shingtonnak mindenekelőtt az számít: szilárd-e a szöuli rendszer az amerikai érdekek védelmében ? Csőn tábornok, a diktátor, a jelek szerint a szilárdságot a kegyetlen kemény kéz politikájával akarja megteremteni az USA érdekében is. PÄLFY JÓZSEF Az izraeli hadsereg ismét több bevetésben támadott dél- libanoni területeket. Tyre kikötőváros lakóházai fölött füstfelhő emelkedik ,a sorozatos ágyúzás után. Elutazott az indonéz külügyminiszter Szombaton elutazott Buda­pestről dr. Moehtar Kusu- maatmadja, az Indonéz Köz­társaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügymi­niszter meghívásárá hivata­los látogatást tett hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren Pú­ja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Jagielski és Olszovski az aktuális tennivalókról A Lengyel Egyesült Mun­káspárt bydogoszczi aktíva­értekezletén elhangzott be­szédében Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára közölte, hogy a LEMP Központi Bizottsága 6. plé­numán megvitatta az ország­ban kialakult helyzetet és céljául tűzte ki a kibontako­zás feltételeinek megteremté­sét. Ez a plénum hamarosan folytatja munkáját — elemzi a társadalmi válság okait és meghatározza a jelenlegi, bo­nyolult helyzetből való kiút programjának alapjait — mondotta. Megállapította, hogy a válság következmé­nyeit „mind a mai napig érezzük és még jó ideig érez­ni fogjuk”. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy hosszú távon „semmiféle kül­ső gazdasági segítség nem ve­zethet ki bennünket a bajból, ha nem dolgozunk valameny- nyien teljes „erőbedobással”. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy hiába emelik a fi­zetéseket, ha a pénz mögött nincs reális fedezet és ezt a fedezetet csak a munka te­remtheti meg. A gazdasági helyzetről szólva közölte, hgoy ez év el­ső nyolc hónapjában a ter­melés a tervezett értéktől mintegy 20 milliárd zlotyval maradt el, s a hiányok egy részét a munka tempójának gyengülése okozta. „A Lengyel Népköztársaság szocialista ország, minden állampolgára számára. Min­denki számíthat alkotmányos jogainak tiszteletben tartásá­ra mindaddig, amíg a szocia­lista haza javát szolgálja. Az ellenséges, szocialistaellenes tevékenységnek azonban nincs helye” — hangsúlyozta Olszowski, majd méltatta a Varsói Szerződést, a KGST tagországaival való kapcsola­tok jelentőségét. Ez a szövet­ség „helyzetünk stabilitásá­nak alapvető biztosítéka. Aki megpróbálja lazítani Len­gyelországnak a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal való szövetségét, az hazánk legalapvetőbb érdekei ellen lép fel. Éppen ezért most és a jövőben is szembe- szállunk mindazokká}, akik lazítani próbálják e szövetsé­get” — emelte ki a LEMP KB titkára. Mieczyslaw Jagielski mi­niszterelnök-helyettes a tele­vízióban mondott beszédet, amelyben közölte, hogy az országnak igen nehéz felada­tokat kell. megoldani. Ennek során a siker érdekében el kell utasítani a demagógiát, mindazt, ami ellentétes a munkásosztály, a szocialista v haza érdekeivel. Szólt arról, hogy miközben számos üzem alkalmazottai munkával tá­masztják alá a megfogalma­zott és elfogadott igényeket, ■más kollektíváknál ’ még mindig nem kielégítő a mun­ka ritmusa, sőt egyesek újabb sztrájkokat kezdeményeztek. Ez utóbbiak olyan kívánal­makkal állnak elő, amelyeket vagy már rögzítenek a meg­kötött megállapodások, vagy pedig irreálisak, teljesíthe­tetlenek — jelentette ki Ja­gielski. A hét végén ülést tartott a LEMP Katowicéi vajdasá­gi Bizottsága, amelyen be­nyújtotta lemondását vala­mennyi pártfunkciójáról Zdzislaw Grudzien, a LEMP KB PB tagja, a vajdasági bi­zottság első titkára. Az ülé­sen részt vett Stanislaw Kania, a LEMP KB első tit­kára, aki méltatta Grudzien egy évtizedes tevékenységét. A pártbizottság új első titká­rává Andrej Zabinskit, a PB tagját, a KB titkárát vá­lasztották. A poznani vajda­sági pártbizottság ülésén Ste­fan Olszowski KB-titkár je­lenlétében nyújtotta be le­mondását Jerzy Zasada vaj­dasági első titkár, akinek tisztét Jerzy Kusiak vette át. PANORÁMA NEW YORK Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere megbeszélést foly­tatott Knut Frydenlund nor­vég külügyminiszterrel. A miniszterek véleményt cse­réltek a kétoldalú kapcsola­tok jelenlegi állásáról és át­tekintettek egy sor időszerű nemzetközi kérdést, többek között a fegyverkezési ver­seny korlátozását és a lesze­relést. BERLIN A gyarmatosítás maradvá­nyainak teljes felszámolásá­ról, a népek önrendelkezési jogának kérdéseiről és a nem­zeti kisebbségek jogainak ér­vényesítéséről tárgyalt szom­bati teljes ülésén az Inter­parlamentáris Unió berlini, 67. konferenciája. A szombati ülésen felszólalt Réger An­tal országgyűlési képviselő, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének főtitkára. Az IPU konferenciája hét­főn bizottságokban folytatja munkáját. ANKARA Törökországban gyorsított ütemben dolgoznak a bírósá­gok — Adana városában ha­lálra ítéltek egy terroristát, akit a katonai hatalomátvétel után elkövetett első két gyil­kosságban találtak bűnösnek. Izmirben a katonai ügyész halálbüntetést kért három, ultrabalosnak minősített ter­roristára. Az ítéleteket a nem­zetbiztonsági tanácsnak kell jóváhagynia. Ugyanakkor fo­lyik az eljárás a hadsereg több tisztje és altisztje ellen, akik segítséget nyújtottak po­litikai gyilkosság elkövetésé­vel vádolt személyek szöké­séhez. KAIRÓ Ifjabb Reza Pahlavi, a megbuktatott és két hónap­pal ezelőtt elhunyt iráni sah fia rövidesen császárrá koro­náztatja magát és emigráns kormányt alakít — írta szom­baton megjelent legújabb számában az October című kairói hetilap, amely értesü­léseit a lap főszerkesztője és Szadat egyiptomi elnök szo­ros kapcsolatainak köszön­heti. A sah fia októberben lesz húszéves, s az 1906-os iráni alkotmány értelmében trón- öröskösből uralkodóvá válik. Ebből az alkalomból, mint az October írja, Reza Pahlavi Kairóból beszédet intéz az iráni néphez, s nyomban utána bejelenti emigráns kor­mányának megalakítását. A kabinet a hír szerint „régi katonákból és politikusokból” fog állni.

Next

/
Thumbnails
Contents