Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-18 / 219. szám
a Képújság 1980. szeptember 18. Lelkes fiatalok — többnyire gimnáziumi tanulók — látogatják e napokban a levéltárat és a könyvtárt: szabad idejük nem kis részét arra fordítják, hogy megyénk munkásmozgalmának legkorábbi nyomait felkutassák, s munkájuk eredményét dolgozat formájában az OKTV-re (országos középiskolai tanulmányi verseny) benyújtsák. Leginkább a szocialista mozgalmak nyomait szeretnék minél korábban megtalálni, amely valljuk be, nem könnyű feladat. Nekik is szeretnénk segítséget nyújtani, az alábbi lényeges, de nehezen hozzáférhető adatokat rendelkezésükre bocsátjuk. MM mim lR77,iliMvft 99M IW14P ■ Jr ■ Tolna megyében, főleg Budapesthez viszonyítva, viszonylag későn kezdődött el a kapitalista típusú iparosítás, a nagyüzemek létrehozása, sőt némi túlzással azt is mondhatnánk, egészen a monarchia bukásáig nem volt komolyabb ipari létesítmény megyénkben. Ez természetesen azt eredményezte, hogy hiányzott a munkásmozgalom szervezésének egyik alapja, az egy helyen, nagy tömegben dolgozó munkásság: kis műhelyekben, a mester közvetlen felügyelete alatt dolgoztak a , legtöbb iparág képviselői, követeléseiknek legtöbbször nyoma sem maradt, ha csak a segédkönyvbe nem jegyezték be az „engedetlen magatartást”. Ez persze még nem jelentette azt, hogy a könyv tulajdonosa valamilyen kapcsolatban is állt a szocialista tanokkal. Kevés és bizonytalan nyomunk van arról, hogy a múlt század kilencvenes évei előtt akárcsak a közelébe is juthattak a jövő távlatait felcsillantó eszméknek. Mégis e bizonytalan fogódzók között nagy segítséget jelenthetnek a korabeli újságok, amelyek közvetve vagy közvetlenül a mozgalom korai jelentkezését mutatják. Nagy gond ugyanakkor, hogy ezek a lapok a maguk szája íze szerint formálták át a tényeket, hiszen — mi sem nyilvánvalóbb ennél — az egykori uralkodó osztályok érdekeit voltak hivatva képviselni. Ha csak tehették, el is hallgatták azokat az eseményeket, amelyek például szolgálhattak volna arra, hogy a passzív belenyugváson és egyéni bosszúálláson kívül is van út a helyzet megváltoztatására. A következőkben a szocialista, vagy azzal rokon tanok legkorábbi két nyomát szeretnénk bemutatni. Meg kell jegyeznünk, hogy mindez csak a kutatás jelenlegi állását tükrözi, s így elképzelhető még korábbi adat is levéltári, vagy más, nyomtatott forrás* alapján. Karl Marx és Friedrich Engels műveinek 19. kötetében a 161. oldalon és jegyzetben az 514. oldalon szerepel a Die Zukunft című szociál- reformista újság, illetve folyóirat. Szerkesztője, Kari Höchberg újságíró volt, akivel — mint a párton belüli egyik frakció vezetőjével — Marx és Engels egyaránt küzdelmet vívott, éppen e kötet tanúsága szerint tevékenységét több alkalommal el is ítélték. Ami azonban Berlinben és Németországban, vagyis a munkásmozgalom akkori vezető államában bírálandó volt, nálunk a lehető legforradalmibbnak tűnt. Jól jellemzi korabeli állapotaink elmaradottságát és érdekes. mozzanat Höchberg terveire, a Die Zukunft elterjesztésének szándékára az az adat. amely a Szekszárdon és a megyében elsőként megjelenő Tolnamegyei Közlöny 1877. 5. évfolyamában található. A magyarul „A jövő” címen fordítható folyóirat, mint a fenti újság 38. számából kiderül, Tolna megyébe is eljutott, mutatványszámot és előfizetési felhívást küldött Berlinből. Az újság egykori szerkesztője elszömyűlködve olvashatta, mert a harmadik oldalra, a kis hírek közé ez a néhány sor került minderről : „A JÖVÖ. Ezen czimmel küldetett szerkesztőségünkhez Berlinből egy havonként kétszer megjelenő lap mutatványszáma. A lap czélja, mint az előfizetési felhívásból értjük: a földi javak igazságos felosztásának s e végből az emberi társadalom átalakításának elvét tudományosan kifejteni é s védelmezni. Váljon mit szól hozzá Bismarck?” (Kiemelés az eredetiben!) Az újságnak ez az idézett száma 1877. szeptember 16-án jelent meg, s így valószínű, az előző szám megjelenési időpontjától (szeptember 9.) eltelt egy hét alatt érkezett a hír alapjául szolgáló mutatványszám. A korabeli uralkodó osztály egyik tagjának felháborodásán túl — amely inkább természetes, mint különös — tehát ez is érdekes számunkra, hiszen az említett MÉM 19. kötet 514. oldalán ez áll: a Die Zukunft „1877 októberétől 1878 novemberéig jelent meg Berlinben”. Ez az adat szövegével bizonyítja a reformizmust („a javak igazságos elosztása”), a berlini megjelenést, valamint az elnevezés azonosságát. Mindez kizárja, hogy másik folyóiratról lehessen szó, s így arra a következtetésre vezet bennünket — tekintetbe véve a postai szállítás idejét —, hogy a folyóirat megjelenését legkésőbb augusztus végére, szeptember elejére kell tennünk. Másrészt — amennyiben ezt újabb, hasonló mutatványszámról való adat más megyéből nem cáfolja — az is elképzelhető, hogy Tolna megyébe azért küldtek előfizetési felhívást, mert valamilyen módon (kivándorlók, vagy vándormunkások útján), az induló folyóirat tudomására jutott, hogy itt viszonylag magas a német ajkú népesség aránya. Mindez annál inkább lehetséges, mivel megyénkből sokan (főleg a báta- széki kőművesek) jártak nyaranként dolgozni az osztrák tartományokba és Németországba is. A következtetés azonban — mint mondottuk — csak feltételezés, a fenti adat pedig e nélkül is érdekes epizódnak tekinthető a nemzetközi munkásmozgalom történetében, akárcsak megyénk történetében. Második adatunk a fentivel ellentétben helyi jellemzőket tár fel, bemutatja, hogy mi mindennel hozták kapcsolatba a korabeli munkás- mozgalom legjelesebb képviselőit, a szociáldemokratákat. Az adat ugyancsak a Tolna-, megyei Közlönyből való. ugyanis ekkor még más újság nem jelent meg megyénkben, sőt ennek hírekkel, cikkekkel való megtöltése is nem kis gondot okozott. E gond eloszlatásának egyik lelkes pártolója volt a lap dunaföld- vári levelezője, aki társasági és más hírekkel szórakoztatta az olvasóközönséget. Egyik ilyen színes leírásában arról értekezik, hogy „a ki figyelemmel végig sétál Duna-Földvárott, annak legelőször szemébe ötlik a sok pálinkamérési czégtábla”... Hideg február volt, nem csodáljuk mindezt, de hogy kapcsolódik vajon témánkhöz? Olvassuk csak figyelmesen! „A második képen (ti. pá- linkamérési cégtáblán) látunk három részeg munkásembert karöltve, kezükben az elkerülhetetlen pálinkás üveggel; a kép alatt pedig ragyognak eme szavak: ,él jen a társaság!’ Ennek festője valószínűleg socialdemocrata, mert ő tulajdonképpeni társaság alatt csak a munkásosztályt érti, s ezért csak ezeket élteti; szükségesnek tartom azonban itt mindjárt kijelenteni, hogy az illető pálinkamérés tulajdonosa nem socialdemokrata, ő pénzért és jó szavakért minden embernek, pártkülönbség nélkül ad pálinkát.” Úgy vélem a rosszindulat és félremagyarázás — noha azt igyekezett a tárcalevél szerzője humoros keretekbe önteni — mindannyiunk előtt teljes fegyverzetben jelenik meg. Ahelyett, hogy „társa- ság”-on az ivócimborákat értené, a munkások szövetkezését magyarázza bele, azokét, akiknek kezében — szerinte — az „elkerülhetetlen pálinkás üveg” van, s akik csak a munkásosztály érdekeiért tesznek, „csak a munkásosztályt éltetik”. Ezek után — mi sem természetesebb — egy elképzelt „socialdemocrata pálinkamérő” nem is adna másnak pálinkát, csakis az ilyen szervezett embereknek; még szerencse — véli a korabeli olvasó —, hogy mindez nem igazolódik be. Nem vitatom, lehetett abban igazság, hogy a 12 vagy több órát dolgozó munkás kezében láthatott a dunaföld- vári levelező pálinkásüveget, de ugyancsak az ő leveleiből tudom, hasonló esett meg vele is, csak éppen pezsgősüveggel... De nem is ez számít, hanem inkább az, anélkül, hogy tisztában lett volna a szociáldemokrácia céljaival és törekvéseivel, már jó előre, szinte ösztönösen fellépett ellene, megsejtve azt, hogy ez az az erő, amely ellen harcolnia kell. És ehhez járul még egy érdekesség: ekkor, 1878. március 3-án írták le először a Tolna megyei sajtóban a „socialdemocrata” szót... FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A múlt heti esőzések meggyorsították a talajmunkákat, elsősorban a vetőszántást. A szántások jó minőségűek, az utóbbi napokban a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben sikerült „ledolgozni” a 10—12 napos lemaradásból. Folyamatosan végzik — ahol lehet — a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok a silózást. Ebben a munkában is van lemaradás, eddig a silókukorica-terület 10—25 százalékáról takarították be a takarmányt, a magas nedvességtartalom gátolja néhol a gyorsabb ütemű silózást. Fejér megye 27 ezer hektárnyi napraforgó-területéből a felén elvégezték a regionozást, s az összes terület 15 százalékán már be is takarították ezt a fontos ipari növényt. Sajnos, itt is magas nedvességtartalommal kerül a termény egy része tárolókba, sokszor elengedhetetlen a szárítás. Megkezdődött a burgonya szedése is a Mezőföldi Intenzív Burgonyatermesztő Társulás partnergazdaságaiban, az ezer hektár körüli nagyüzemi krumpliföld 10—15 százalékáról került tárolókba a termény. A megye délebbi részein már e héten kezdik a cukorrépa betakarítását. A nagykarácsonyi Kossuth Termelő- szövetkezet 17-től ad át répát az Ercsi Cukorgyárnak, ahol szeptember 23-án kezdődik a kampány. Az átlagos cukortartalom az eddigi mérések szerint 14,6 százalékos. SOMOGvT^ Az idén 143-an végeztek a közgazdasági és 24-en a kereskedelmi szakközépiskolában, 76 gyors- és gépíró, továbbá 499 gimnazista fejezte be a tanulmányait. A gimnazistáknak 73 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe, s mintegy 40 százalékát vették fel. Az első három iskolatípusban végzetteknek nem volt különösebb gondjuk az elhelyezkedéssel, a gimnazisták közül százan szakmunkásképzőbe mennek. A felsőfokú oktatási intézményekbe fel nem vett fiatalokat a megye munkáltatói ebben az évben kevés ügyviteli, könyvelői, gép- és gyorsírói munkahelyen tudják foglalkoztatni. Az üzemek és intézmények nagyobb részt szakmunkás-továbbképzést igénylő fizikai munkahelyekre várják az érettségizetteket. A MÁV kaposvári üzemfőnöksége vonatvezetőnek és jegyvizsgálónak venne fel érettségizetteket, a kereseti lehetőség az önálló szolgálatra való beosztás után — ez három-négy hónap — 4000— 6000 forint. Senki nem jelentkezett ilyen munkára, csupán dízelmozdony vezető-gyakornoknak tudtak felvenni öt fiatalt. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat gépkezelői jogosítvány megszerzésének lehetőségével keres fizikai munkára érettségizett fiúkat. Mint elmondták, náluk nem jelentkezett senki. Ez gondot okoz a vállalatnak, hiszen a két-hárommillió forintot érő gépekhez magasabb szaktudás kell. A kereset négyhatezer forint. Dunántúlt napló Minden várakozást felülmúló eredményeket hozott a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága által meghirdetett „Tiszta, kulturált környezetért” akció a megyében. A XII. pártkongresszus és a felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére meghirdetett versengésre való felhívás május elején jelent meg a Dunántúli Naplóban, amit a csatlakozások sora követett. Május, június, július hónapokban pedig különböző — a települések feljesztését, szépítését, a környezet védelmét és megóvását célzó társadalmi munkák folytak. Ezekre a célokra a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága kétmillió forint támogatást szavazott meg. / A végzett munka, az eredmények teljes felmérése jelenleg is folyik — várhatóan októberben kerül sor a helyezés eldöntésére —, de a helyi tanácsok és a községi népfrontbizottságok az elmúlt hónapban önértékelést végezték. Ennek alapján a „Tiszta, kulturált környezetért” akció időtartama alatt 22 millió 402 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a felhíváshoz csatlakozók. A három hónap alatt elsősorban a meglévő közterületek, parkok szépítésére, illetve újak létrehozására törekedtek. A lakoság főként a közterületeken, az üzemek, intézmények dolgozói pedig a munkahelyük környékén tevékenykedtek. PETŐFI NÉPE A megyei pénzügyőrség vezetőjével kerestük a pálinka- főzdék megszűnésének okait. Közgazdasági eredőkre bukkantunk. Egyszerűen arról van szó, hogy nem éri meg a kistermelőnek, hogy akár egyszer is lehajoljon a lehullott gyümölcsért... A kiskőrösi ÁFÉSZ-nél például az év elején rögzítették, hogy a szövetkezet köteles visszavásárolni a bérfőzésből származó vegyespálinkát. Pontosan 82 forintos literenkénti áron, amelyet majd a fogyasztási szövetkezet 94 forintért demizsonban tovább ad. Tehát literenként tisztességes hasznot hozott ez a kereskedelmi ügylet, jó volt a tagnak, nem kellett bajlódni az értékesítéssel, jó volt az ÁFÉSZ-nek, mert növelte az árbevételét. Hevenyészett közgazdasági számítás: a hektoliterfokonkénti 70 forint szeszjövedék adót is beleszámítva, a termelő 52 forintot fizetett egy liter pálinka előállításáért a szeszfőzdének. Az ÁFÉSZ-nál kapott érte 82, tehát az alapanyag ellenértékeként egy literre számítva kapott 30 forintot. Ha alapul vesszük, hogy egy hektoliter cefréből 7 liter pálinkát állítanak elő, akkor annak kilogrammonkénti ára 2 forint 10 fillér. Ezért összeszedi a hulló gyümölcsöt, erjeszti, kifőzeti. Nagyobb kertet figyelembe véve mindez már komoly értéket hoz a konyhájára. Nem tudom, kinek hogy sikerül majd a fiatalok közül a dolgozata, bár kívánom, minél többen érjenek el jó eredményt, egy bizonyos: kutatásukkal megyénk múltjának feltárását segítik, saját maguk és a mi ismereteinket is gazdagítják. Olimpiai érmek Debrecenben Nagyházy János debreceni numizmatikus Európa-hírű éremgyűjtő, gyűjteményének egyik értékes része ä sportérmek kollekciója: az 1896-os athéni olimpiától az 1980-as moszkvai olimpiáig minden versenyről őriz valamilyen numizmatikai emléket. TÖTTÖS GÁBOR
