Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-18 / 219. szám
1980. szeptember 18. , tolna'\ _ isrtÉPÜJSÁG 3 A tomerőmtí-építkezés Folyamatos a munka a kettes reaktornál Egy értekezleten hallottam Pakson, hogy a vállalatokat vissza kell fogni. Na, nem a munkában. Mert az első reaktornál van még feladat bőben, meg a kettesnél is, sőt ahogy az idő és az energia engedi, a 3—4. azaz a kettes kiépítésnél is. A visszafogás azért szükséges, mert mindenki a kettes kiépítésen szeretne dolgozni, vagy legalábbis a második reaktornál. Na, nem arról van szó, hogy itt könnyebben lehet pénzt keresni, vagy itt nem lenne elég követelmény. Csak, azokat a tapasztalatokat, amelyeket az évek során megszenvedve sajátítottak el az első reaktorblokk építésénél, itt szinte könnyedén tudják hasznosítani. Ezért van az, hogy amikor pár napja szokásos tájékozódásunk során eljutottunk a kettes reaktor építési területére, csodálkoztunk, mert már szinte teljesen elkészült a 18,90 méteres szintig a falcellák beállítása, pontosabban azokat a végleges helyükön már összehegesztették. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy elkészült az a különleges biztonságot nyújtó „doboz”, amelyben lesz majd az erőmű lelke, a reaktor. A födémcellák behelyezése van még vissza, s akkor ezen a területen is jelentős előrehaladás könyvelhető el a végleges üzembe helyezés érdekében. A MÉM felhívása A kedvezőtlen időjárás miatt késik az őszi, kézimunka-igényes növények betakarítása, ezért a tanulók mező- gazdasági foglalkoztatására is a megszokottnál későbbi időszakban, várhatóan hűvösebb, csapadékosabb időjárási viszonyok között kerül sor. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a munkavégzés egészségügyi feltételeiről minden gazdaságban körültekintően gondoskodjanak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezért felhívja a mezőgazda- sági nagyüzemek figyelmét, hogy a diákok egészségének védelme érdekében a naponkénti munkahelyre és haza- utaztatást, illetve a tábor és a munkahely -közötti utazást zárt szállítóeszközökkel végezzék, a táborokat rendszeresen fűtsék. A tisztálkodáshoz — ideértve a nem táborban elhelyezett tanulók kézmosási lehetőségeit is — biztosítsanak meleg vizet. A diákok kapjanak naponta egyszer meleg ételt, hideg időjárás esetén, munka közben, védőitalként forró teát, csapadékos időben pedig védőruhát, elsősorban gumicsizmát és lehetőség szerint esőkabátot is. A MÉM felhívja a figyelmet arra is, hogy az elvégzendő munkák várható torlódása miatt a szokásosnál is körültekintőbben kell alkalmazni az adott munkaterületre érvényes munkavédelmi és balesetelhárítási szabályokat. Burgonyasziiret A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat mözsi telepén megkezdődött a burgonya téli betárolása. Elsőként a mözsi termelőszövetkezettől érkezett be szállítmány, mintegy 2200 tonna őszi burgonya. A továbbiakban a vállalat 1800 tonna burgonya beérkezésére számít. A téli betárolást előreláthatólag október második felére fejezik be. Becslések szerint ez a mennyiség kielégíti a megye igényeit. így leírva túl egyszerű, mert számtalan technológiai berendezés, gépek, csővezetékek kiépítése még visszavan, de az tény, hogy a második reaktorblokknál az építési munkálatok folyamatosan haladnak, tervszerű tevékenység folyik itt. Ehhez hozzájárul az is, hogy szívesen dolgoznak itt a vállalatok a már említett tapasztalatok,. a begyakorolt munkafázisok miatt. Szükség is van erre a tevékenységre, mivel december közepére a kettes számú reaktorcsarnok lezárását be kell fejezni és a 30 mega- pondos daru szerelésének feltételeit meg kell teremtem. Ez több okból is szükséges: az egyes reaktor üzembe helyezéséig biztosítani kell az épület teljes elkészítését, az egészségügyi épület közötti átjárás megteremtését. Ugyanakkor a szakipari vállalatoknak biztosítani kell a folyamatos munkavégzést az egyes reaktor üzembe helyezése után. A munkák jelenlegi állása szerint minden lehetőség megvan arra, hogy ezt teljesítik az atomerőmű építői. H. J.—G. K. A födémkonzol betonozásának előkészítése Állványépítés Magyarország, Győr és a Borsos-életmű o Győr nagy város, fontos város, sokak számára bizonyára szép is. Az tagadhatatlan, hogy rengeteg látnivalóval szolgál. Nem akarok ellentmondásba kerülni önmagámmal, a látnivalókból csak csipegetek. Nagyon régóta hirdetem ugyanis (ami egyáltalán nemcsak saját ötletem), hogy a bőség kosarából sosem szabad kétma- rokkal venni. Aki a Szépművészeti Múzeum valamennyi termét meg akarja nézni, az valószínűleg kevesebb élményt kap, mint az, aki csak 5—6-ra vállalkozik. Egy várost Baedecker a kézben végig loholni ostobaság és legfeljebb csak a kistrigu- lázás kétes értékű örömével szolgálhat. Annyiban egész körjáratom során „klasszikus” utas vagyok, hogy számomra minden város az állomásán, pályaudvarán kezdődik, ahol többnyire a szállásom is van. A pályaudvarról a városba bemenet Győrött elsősorban a helyi „ENSZ-polata” ötlik az ember szemébe, ahogyan a győriek megyéjük üvegfalú tanácsházát elkeresztelték. Aztán az idegenforgalom. Órával a nyitás előtt kígyózó sorok állnak a különböző idegenforgalmi hivatalok (CIKLÁMEN, IBUSZ) előtt, valutabeváltásra várva. Ideig- óráig úgy tűnik, hogy Győr csehszlovák város, az autóbuszok és személygépkocsik százai onnan jönnek. A magyaraibb Vonásokkal odafenn a várban találkozom és rövidesen eldől, hogy rövid győri létem alatt nem is fogok másnak figyelmet szentelni, csak ennek. Az első Szent László hermája a püspöki székesegyházban. Engem az tulajdonképpen hidegen hagy, hogy egy nagy uralkodónk koponyájából megmaradt-e egy csontszilánk,- avagy sem. Az viszont már szíven üt, hogy szemtől-szembe találkozhatok vele. A középkor aranymíves mesterei valóban mindent tudtak szakmájukból, egyebek közt portrét készíteni is. Amikor a hennát formázták, László királyra mindenki emlékezett, tehát nem lehetett a valóságtól elütő arcmását készíteni. A „fejjel nagyobb mindenkinél” uralkodó éppúgy hatalmas termetű ember volt, mint nem túl kései utóda. III. Béla. A tudósok azóta utóbbi hitelesen megmaradt koponyája nyomán reprodukálták arcvonásait, melyek megdöbbentően hasonlítanak a hermára. Ha tetszik, higy- gyük, hogy az Árpád-család tagjaira jellemző volt ez a karakterisztikus orr, a törö- kös fejforma. A püspöki székesegyháztól ott az az épület, melyet ostromok idején az egyházfejedelmek lakásul használtak. Itt kapott helyet Borsos Miklós életműve, mely bőven elég szemlélődni valót ad ahhoz, hogy valaki csak ezért látogasson el Győrbe. Katalógusa előszavából idézem a mestert: „A század második felében a nagy múzeumok fárasztó áttekinthetetlensége a kis múzeumok kultuszát teremtette meg. Győr városa egy, a városnak olyan területén alakította ki e kis múzeumot, ahol kétezer év kulturális maradványai és egésze is letapintható, látható. Maga a várfalaktól övezett székes- egyház, melynek árnyékában a múzeum meghúzódik, remekműveket őriz, melyek közül a páratlan szépségű Szt. László-herma kimagaslik. Győr a múltban feleségemet adta és a Szt. László-herma napi tanulmányozásának lehetőségét, ami kihatot egész pályámra. Ma ötven év múltán öt műfajban mutathatom be teremről teremre munkásságom egy részét. Festőnek készültem, a megélhetés a vésnökségbe és aranyművességbe vitt, és a vésésből lett a rézkarc, rézmetszet és érmészetem, az aranyművességből a domborművek. A véső végül a kő, bazalt, márványban teljesedett ki. A rajz mint minden képzőművészetnek alapja, és az illusztráció a kisbronzok- kal, az elbeszélő műfajt képviselik. Nem könnyű a Herma szomszédságában helytállni. De mindig arra törekedtem : a divatok helyett valami olyant' csinálni, amit a nagy mesterek közelében lehet tenni. Sorsom a múltban ide vetett és nem lehet véletlen, hogy most itt mutatkozom a nagy mesterek szomszédságában.” Borsos Miklósnál jobban hiába is próbálnám megfogalmazni a rá vonatkozó lényeget. Azt azonban jó lenne tudni, hogy mit szól m a a mester életművének környékéhez. A kis múzeum ugyanis már nem a székes- egyház árnyékában húzódik meg, hanem egy épülő betonmonstruméban, mely a Győri Vagongyámak állítólag vendégháza lesz és amit bármivel burkoljanak is a jövőben, ezt a teret egyszer s mindenkorra tönkretette. A győri tanács egyik keze érezhetően nem tudta, hogy mit csinál a másik. De mivel felrobbantani már úgysem fogják, utólagosan kár vitatkozni felette. Maradjunk inkább a múzeumban, ez megnyugtatóbb. Helyszínen, a látvány első hatására készített jegyzeteimből idézek. Az első Borsos Miklós szövege: „Életművet nem lehet csinálni. Életmű magából a munkából lesz.” Rengeteg munka kellett egy ilyen nagy és gyenge alkotást jószerivel egyáltalán fel nem mutató életműhöz, melyben itt-ott azért talán némi Ferenczy- és Medgyessy- hatás kimutatható, de ez aligha szégyen. Ez a művész nem fél a márvány természetes vonalaitól és azt hozza ki , a tömbből, ami benne van. Néha a legriasztóbbakat is, mint például a „Sebesült ló” (1966). Vagy egy pompás Női test című alkotása hegedűvel és egy önarcképe, Mona Lisá- val és úgyszintén hegedűvel. A női testnek hegedű formája van. A műveknek viszont egységes stílusirányzata szerencsére nincs. Itt minden képviseltetik, ami valamilyen úton-módon közel került az alkotó leikéhez, aki nem mintáz, hanem egyenesen kőbe Borsos Miklós Önarcképe (1970. vörös márvány) farag, érmeit nem rajzolja, hanem mindjárt a gipszlapba vési a negatívot. Felesége, Kéry Ilona így írt róla: „Van egy éfdekessége, amiben, ha végignézzük a modern művészetet, szinte egyedülálló. A legtöbb mai művész az akadémiáktól indul, és úgy halad a primitív felé. Borsos Miklós a legegyszerűbben kezdte, az irányító előgyakorlatok nélkül, a természetes látásmódon keresztül, haladva mindig az evidens, az igazra való törekvéssel párhuzamosan, az egyszerű, a tiszta, a klasszikus felé.” Nem tudom, hogy Győrt feltétlenül látni kell-e. De Győrben a Borsos-életművet kétségtelenül. (Folytatjuk) ORDAS IVÁN A 18,90 méteres szintig a fal cellák ä helyükre kerültek
